Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-15 / 157. szám
Ara 3 £.0 S 7. e r k e s z r<S:> é a és kiadóhivatal: Cluj* Calea Modor 4. Telefon: 11—09. Nyomda-j Str. I G DuOj, No. 8. Fiók kiadóhivatal és k ö n y vo sz rá 1 y: P. Unirii 9. Telefo-a 1199 XTx'TvFoTyXAl, 15 7. SZÁM. ALAPÍTOTTA EARTHA MIKLÓS iFeleiős szerkesztő és iarxzavtiát DR. GROSS LÁSZLÓ F E IN i L K iWWiftiayjAica^/P -a ESmSOTEBaBtt Izgatott vittslc **&&&&*>■' ţjjjr raj v tm » angol-olasz egyezmény életbeléptetésének kérdése kiiriil 1 I Cáfolják, hogy angol miniszterek lemondással fenyegetőztek volna, de a hivatalos magyarázat újra leszögezi Anglia tartózkodó álláspontját. -» Olasz gyanakodás az angol békülékenység őszinte volta e len. A barcelonai kormány beleegyező választ küld az önkéntesek visszavonásának indítványára berlini félhivatalos Sáp itarátságosan válaszol DataJier legutóbbi beszédére A nemzetközi viták előterében még mindig az olasz—angol megegyezés élet- beléptetésének elhúzódása körüli viták állanak. Angol részről mind több hivatalos nyilatkozat teremt lekötöttséget olyan értelemben, hogy a szerződés ccak. a megegyezés eredetileg szabott föltételeinek teljesítése után léphet életbe. Ezeket a föltételeket a megegyezést maga részéről szintén siettetni kívánó Chamberlain hajlandó a lehető legkedvezőbben magyarázni, de teljesen lemondani róluk ő sem tud, mere az angol közvélemény mai hangulata alighanem lehetetlenné tenne minden ilyen törekvést. Tegnap már annak a hire terjedt el, hogy három miniszter lemondással fenyegetett arra az esetre, ha a szerződést a hozzácsatolt föltételek nélkül valósítanák meg. A hirt egy hivatalos forrásból származó Reuter-jelentés rövidesen megcáfolja. A cáfolat magyarázata azonban szintén nem hangzik kedvezően az olasz álláspontra. A Reuter szerint ugyanis lemondassál való fenyegetőzésre már azért sem Kerülhet sor, mert Chamberlain is határozottan kijelentette, hogy az egyezmény csak a Spanyolországgal kapcsolatos kérdések elintézése után lephet életbe s az angol kormány tagjai ebben az álláspontjában is teljesen egyetértenek a miniszter- elnökkel. Olasz részről viszont, az egyezség életbelépésének halogatása erős kedvtelensé- get és kritizáló hangulatot kelt Angliával szemben. Rómában újra felmerül az egyideig eltűnt gyanú, hogy azok a politikai erők, melyek Angliában az Olaszországgal ^ V2I0 megbéküléssel szembenál- ianak, ^elég erősek a létrejött egyezség életbelépésnek megakadályozására és hogy .az egész egyezségi politika Londonnak nem szolgált egyébre, mint Olaszország fekentartasára addig, amíg az angol tengeri hatalom elég erősnek érzi magát, hogy ezt a politikát nyíltan is föladja. Ez lehet az oka az angol külpolitika elleni e!es olasz tamadasoknak is, melyek heves- segeben néha szinte a szankciós idők hangját érik el.Azuj’ állásfoglalásnak Mussolini adta meg a jelszót, mikor génuai .beszédében a nyugati hatalmakat és Amerikát „demo-plutokrácia“-nak nevezte el ,s az Angliában keresett olasz kölcsönről szóló híreket cáfolva, kijelentette, hogy Olaszország nem felejt és sohasem fog segítségért ezekhez a hatalmakhoz fordulni. Amint a „Daily Herald“ tudósítója Rómából jelenti, Mussolini elveszhette türelmét Chamberlain politikájával szemben. A lap olyannak tartja a helyzetet, mint Eden visszavonulásakor, aki szintén ahhoz ragaszkodott, hogy minden további megegyezés előtt az olasz önkénteseket vonják vissza Spanyolországból. Egy má- şik nagy angol lap megállapítja, hogy az angol—olasz tárgyalások a legnehezebb pillanataikon mennek át április óta, mikor a helyzet szintén igen nehéz volt. Chamberlain, aki az olasz—angol megegyezés létrehozásában külpolitikája egyik sarkkövét látja, mindenesetre készen áll, hogy az életbeléptetést az első lehető alkalommal megvalósítsa. Ezt alighanem meg is fogja tenni, amint olasz részről legalább tízezer önkéntest visszavonnak Spanyol- országból. Kész arra is, hogy megszakítsa az angol parlament nyári szünetét s az egyezmény parlamenti elfogadtatása érdekében rendkívüli ülésre hívja össze a képviselőket és lordokat. Kérdés azonban, hogy olasz részről a mai viszonyok között hajlandók-e ennek a föltételnek eleget tenni. Londoni vélemény szerint ugyanis az olasz önkéntesek gyors visszahívására a római kormány nem hajlandó, mert szintén számítania kell a közvéleménnyel, mert nem akarja gyengíteni Franco tábornok katonai helyzetét és mert, amint némely angol körök föltételezik, az olasz önkéntesek gyors visszahívása esetén Spanyolországban a helyzet túlságosan a Franco táborában ezután is ott maradó németek javára alakulna ki. Â német Sí©£véletnraéíiy megelégedéssé! ve^e ©aladler Ifiijeiesiiéseif, de nyugialasikoJik A anglia déilceleieuffőpai tevékenysége miatt kölcsönökkel megkezdett angol elhelyezkedés, ha, amint eddig jelek szerint tervezik, a Balkánon át fönnebb hatol a Du- navölgyéig, komolyan keresztezheti azt a gazdasági és politikai expanziót, melyet Berlinben Németország természetes jogának tekintenek. Hozzájárul a német elé- gületlenséghez, hogy angol részről ebbe az elhelyezkedésbe bele akarják vonni az Egyesült-Államokat is s amint a londoni kormányhoz közelálló „Daily Telegraph4- jelenti, az Egyesült-Államok és Anglia között folyó kereskedelmi egyezményre vonatkozó tárgyalásokat is olyan értelemben akarják kiszélesíteni, hogy „az egyezmény előnyeit Anglián át a duna- völgyi államok is élvezhessék“. ^Franck Patrick Kennedy, az Egyesült-Államok londoni nagykövete legutóbbi washingtoni jelentéstételekor, hír szerint, ebben a kérdésben megállapodást is hozott létre a londoni és a washingtoni kormányok között. A német nyugtalanság azonban nem egészen felel meg az angol külpolitika újabb hajlandóságának arra, hogy Berlinnel tárgyaljon. A Reuter-ügynökségnek tegnap általunk is közölt jelentése ezért hangoztatta, hogy az angol gazdasági tevékenységtől Európa keletén is távol áll az a célzat, hogy falat állítson a német gazdasági élet természetes érvényesülése elé. A nap érdekes külpolitikai hírei közé tartozik, hogy Hitler vezér és kancellár obersalzburgi nyaralójában külön kihallgatáson fogadta Szovjetoroszország újonnan kinevezett berlini nagykövetét, MaAz angol—francia külpolitika Németország felé mutatott előzékeny gesztusára, melyről tegnap számoltunk be, Berlin részéről gyorsan megjött a válasz. Ez a válasz, alighanem szintén diplomáciai számításokból, ezúttal elsősorban Franciaország felé fordul. A berlini külügyminisztérium félhivatalosa, a „Deutsche Diplomatisch-Politische Korrespondez4“ Dala- dier tegnapi beszédével foglalkozva, azt irja, hogy a német közvélemény megelégedéssel vette tudomásul a francia miniszterelnök Németországgal kapcsolatos kijelentéseit. Németország szándékai tényleg békések. A szudeta-német kérdéssel kapcsolatos állásfoglalását pedig nem veheti zokon éppen az a Franciaország, mely a törökökkel létrehozott legújabb megegyezésben elismerte Törökország jogait, hogy saját területén kivül élő fajrokonai érdekeit megvédje. Mikor Németország a szudeta- németek sorsa iránt érdeklődik, nem tesz egyebet, mint amit Törökország tett az Alexandrette-szandzsákban lakó törökök érdekében — irja a német külpolitikai félhivatalos. Német részről különben az elégületlenség pillanatnyilag szintén inkább Anglia, mint Franciaország ellen irányul. Különösen az angook részben megkezdett délkeleteurópái gazdasági tevékenysége nyugtalanítja a németeket. A Törökországban és Görögországban már nagy Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T't Törvényszéki hj9t>roir>ozÍ3Í szám: 39, (Dos. 886/ 1938. Trib. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 70t negyedévre 210 félévre 420, egész évre 840 le;. .■ ®K®KHEaeas rssMszBEHirscaffirr CLUJ, 1938 JULIUS 15. rekalovot. Marekalov pár nap előtt hosz- szasan és amint berlini lapok jelentették, barátságosan tárgyalt PJbbentrop külügy-- miniszterrel is. Az orosz nagykövet fogadásának német részről történő ilyen'' híradása szintén beletartozik abba a mozaikképbe, melynek határozott körvonalai a sok kis külpolitikai mozaik-kockából olyan nehezen alakulnak ki. Barcelona megkülönböztetéseket tesz a külföldi önkéntesek között LONDON, Julius; 14. Barcelonái; távirat szerint a köztársasági spanyol kormány elkészítette válasz jegyzékét bj Spanyolországban) küzdő 'idegen önkiént esek vissza vonása-' ról szóló amigol jegyzékre. A barcelonai kor-’ many eilifoigödja az önkéntesek 1 visszavonását,, de megkülönböztetést tesz a köztársaságiak: oldalán küzdő önkéntesek és1 a nemzetiek soraiban- harcoló önkéntesek között. Az előbbieket „maguk akaratából való“ (spontán) önkén leseknek, ez u t óbbiak szereplését pe-: dig „idegen államok beavatkozásának“ ne*, rvezi. PARIS, július1 14. Bon.net franciul kiütügyv miniszter — miéit' most jelenük — julíus 11-én az angol kormány ebé indítványt terjesztett egy francia-—angol bizottság alaki* fására, melyet a spanyolországi légi bombázások ügyének kivizsgálásával bíznának meg. Az ind’tvány «ugallmazása szerint, a: Spanyolországban levő angol és francia lieg-1 ügyi attasékat ruháznák tel azzal a külde-' tiéissel, mely a tervezett, de kudarcba fulladt nemzetközi vizsgáló bizottságnak képezte; volna hatásköréi. Az indítványra Londonból' még nem érkezett válfeisz. PARIS, julius 14. Morgenthiaai amerikai, kincstári államtitkár julius 23*án Párásba1 érkezik. Morgenthau három napig marad a' franciái fővárosban', ahol francia vezető fér- fiákkal tanácskozik. LONDON, j minus 14. Butler angol külügyi államtitkár az alsóháziban tegnap kijelentette, hogy Németország kereskedelmi előnyöket kért az angol gyarmatokon. A londonit kormány most tanulmányozza a német! kérést. A miniszterelnök egyelőre nem fogad senkii BUCUREST, julius 14. A Rador-iroda közlése szerint, Miron, Cris- teá pátri,árka‘miniszterelnök a legközelebbi intézkedésiig nem fogad senkit. Hankeu eliogBalása megnyiiia az utat a békéi ârg^jaB ásókra} SANGHAJ, julius 14. Diplomáciai körökben számolnak azzal, hogy a japán hadsereg már a legkö«' zelebbi jövőben eléri Haríkeu városát.- Hankeu elfoglalásával a japán előnyomulás be is fejeződik és megnyílik az ut a a kínai—japán béketárgyalásokra. Továbbra is f®0aiiianű Síiiasl BUDAPEST, julius 14, Szálasi Ferenc nyugalmazott vezérkari őrnagy büntetését, mint már annak idején jelentettük, a budapesti tábla háromévi fogházra emelte fel1. A tábla, elrendelte Szálas» letartóztatását, de ci végzés ellen Szál&si és védője n Kúriához éltek felifolyaimodássuil. A fel/folyarnodást a Kúria, m’-nt alaptalant, elutasította « igy Szálast továbbiul is fogva marad. A tábla ítélete cllon’ beadott felébbé- zés szintén a Kúria elölt fekszik, ennek tárgyalására azonban csak ősszel kerül sor. Az utóbbi belekben gyakran előfordult, hogy a magyar főváros egyes részeit Szálas't éltelő röpiratokkal árasztották el. A rendőrség erélyes nyomozást indított u- rop iratok ügyében) és eddig négy személyt áUitott elő.
