Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-15 / 157. szám

T T FILE N Z fi K 1 0 3 H I ti 11 uh IS. Statisztika a román írókról DUCUIU-ISTI, juüus 14. iA román irodalomtörténet n iv/láv behatá­sok idejétől koztRklö.U'g 'kr>/<*L napjainkig iigya&iaihhßiit a sorsban osztozott, mint a ro­mát:» nép turlfueinu', tévén kevés nyugodt pilláinál é>.s sok zavaró .század, moly nem adhatott elv.}' icndülefet a kültuia '--s imiivé- szót teljes ikil'Oii'lakozá'U' leié. Az Írok és írás müvek csoportosiMásáróL igy nem is le­hetett) szó, külömötsklélpeH nem niz. írók m/ü- iüfüldjeük szerinti c',yúl\ aulai(ásóról. Az. iiro- dallomtörtdnetirót bizony sok mehéziség aka­dályoztál meg m 'világos- es egységes' wmalve- / elésben a román irodalmil kiválóságok is­mertetésével ka peso táltosán. Ebben az évben, a könyv ünnep érjek «1- kalnnából, a román kntlliir Pavillon szerve­zői mindent elkövettek, hogy betöltsék eze­ket a hézagokot. Számos képes kimutatások­ban tüunteUdk te': a román kultúra) fejlődését az összes területeken, amelyek kapcsokul ban vonnak az. árúval és a könyvvel. A (legérde­kesebb munka kétségtelenül o, román árúk kimutatása, km-lonnVnyok ós> megyék szenüiiiti felosztásban. Egyszerű alkait* * 1. .'székből fel epi­tet t ék Romátii.ai re lief szerű térképét és a román árúk teljes névjegy zekét, úgyhogy ö látogató egyetlen pi Kunit ás.soil áttekinthette az érdekes 'adatokat. A térképien 365 árú és költő szerepel szülőföldjük szerinti feltüimle- tősben. A tkYkép másik részén betűrendes névjegyzék tájékoztatja a látogatót,. Figyelmesen szemlélve ezt a ki fogás Uilu - null megszerkesztett) szaiggesztiv táblázattól, érdekes megúiLapdfcásokat nyerhetünk. így: Moldovábart szabályos elosztásban 116 írót találunk 'az egész tartomány leriile- tén. A román krónikások és nagy költők hazája ez és közel minden vármegye magáé­nak vallhöit egy-egy nagy nevet. Például Iasüban 33 nevet 'számolunk, közöttük: C. Xegruzzi, M. Kogahűceanu, D. Anglie!, Em. Garleanu, Cezar Pcirescu, Ionel Teodorescu és mások neveit. De első helyem áll Boto­şani vármegye is 12 költő jövel és prózairó- jávad: M. Eminescu, X. Iorget, M. Sorbul és mások. Érdekes költökoszorut mutat aI kis Tecuci vármegye, ahol 12 álmodút találunk: C. Hogas, Stefan Petica, V. Parvam. II. P. Bengescu asszony, I. Petro-vici stb., Ugyan­ezt ö' helyzetképet mulatják Tutova és Pui­ca vármegyék is. Muntenáában az irók megoszlása már ke­vésbé szabályo-S' képet mutat. Bár itt 153 költőt, vagy prózairól találtunk, vagyis negy­vennel többéi, mint Moldovában, észrevesz- szük, hogy Ilfovmegyébön< nagy ai felhalmo­zódás. Itt 75-en szolgálják a tollat: D. Bi­lin ti.neanut, Alt Odobescu, B. Delevramceai, T. Arghezil, I. Minulescu, M. Dragomirescu, I. Pillát, Camil Petrescu, Mircea E-láade és má­sok. .Amint látható, az ország fővárosa el­lenállhatatlanul!' és sors szerűen' vonzza ma­gához az irodalom szerelmeseit, Muntenia iró'ko'Szorujáhblk legjelentősebb részét. Meg­becsülhető számarányt találunk eizonbalm a hegyek közötti vármegyékben) is, közöttük Prákosában, I. L. Caragiale szülőföld jeti, ■ahol a festői környezetű Peles'kastély, őfel­sége II. Károly király szülőháza feksizik. Oltenia), at craiovni bánok tartomálniya és1 * * a vitéz pandúrok fészke is megbecsülendő számaránnyal büszkólikedhetik. Itt a1 * 36 szerző íkíötzíü8l tizennyolcán Dolj ködnyékén születtek: T. Maiorescu, Tr. De me t rése u, Al. Maeedonschi* és mások. Jelentős megállapiitásokat tehetünk azok­ban: ai romián tartományokbainl, amelyek szá­zadokon tát voltaik idegen uralom alatt 'és ahol a helyzet nem lehetett annyira, kedvező a román, betű részére. Tráníszilvániában dsfâk 30 nevet itáliaiunk. Xasaucl, Sibiu és Brajsov környékén* látunk jelentősebb számarányt: Cosbuc, iRébreanu, Octavin! ni Goga, Luciáin Blaga és: mások. Cllü jóm, bár nagy kulin rköz- pont, csajk egyedül Emid Isacu siló ve szereíp'cl. «A többi tartományokban a romáin szó öt- vösrmiVészeinek száma: már gyéréül oszlik meg: ‘Bucovinában 10, Bánatban.' 6, Crisana- baim 4 és Básarahiáiban 5. TTasonlóképöo Dőbrogeaiban csak öti Írót 'találhatunk. Ecinek az érdeke® kimutatási táblázatnak szerzői nem feflJejtelték ki a- bailárokoni kivül született iirökat: Carmen Sylva (Németor­szág) , Őfelsége Mária királyné (Anglia), Au­tón Ban (Bulgáriai), Victor Eftimiu (Albá­nia). M-acedóniábalm 5 írót találunk: G. Mur- nu, ,N. ■ Bért z ária, Marou Bezai, I. Foti és M. G. Samenineanu. Az áibt nyert összefoglaOiás alapján hisszük’, hogy mindenki áténzii a romá/ri Kultur-Pavi- lon ezen munkájának jelentőségét, amely újabb megbecsülést szerez a Királyi Kulin r- Alapitványoknak (Fundaţilor Culturale Re­gale), amelynek védnöksége alatt az ezévi „Könyvhónap“-ot felavatták. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy ez az első ilyernnemü kimu­tatás. FÉNYKÉPALBUMOK már 28 lejtől kezdve, a legkülönbözőbb árban és választékban, az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj, Piaţa Unirii kap hatók I ■' t közigazgatási tabla döntött ___Mihez nincs joga a községi bírónak és mi a Kötelessége a községi tanácsnak CLUJ, július 14, A clujr közigüzgalúsi lál»l:» két kisem­ber ügyévot foglalkozott. Két véd leien polgár panaszát hallgatta meg es ínfűi­ket tőjüknek igazai adott. Az első panaszos Goldberger Ado’l köz­ségi titkár volt, aki a salajinegvei Salad községben végezte teendőit. A közelmúlt­ban, feljelentésre, :r hadbíróság izgatás miatt indított eljárást ellene, láz. n lelje* leütés az'lán arra indította a. község bu­ráját, bogy (ioldbergert állásából egyik napróll a másikra kitegye. A községi til- kár ez ellen éli panasszal a közigazgatási táblánál, amely elrendelte állásába való visszahelyezését azzal az indokolással, bogy a hadbírói eljárás még nem ért vé­get, még nincs is vádirat ellene, lehet, hogy az. ügy majd felmentéssel végződik. Az államnyelv hiányos tudása is egyik oka volt az elbocsátásnak. A helybeli k őz i ga z ga t á s i b i rósá g megáll a p i lot 1 a, hogy Goldberger annakidején a belügy­miniszter által kinevezett vizsgáztató bi­zottság elölt sikerrel tette le a vizsgát, a bizottság erről részére bizonyilványt is adott ki, n községi bíró nincs feljogosít­va arra, hogy a bizottságnak a tevékeny­ségét fcliilvizsgálija. Egy özvegy asszony, Roscnbcri) Jakab- né volt a másik panaszos, aki a/ állam­polgársági felülvizsgálásához szükséges illetőségi bizonyítvány kiadását kérte a clujmegyei Voivodeni község Höljárósá- gálól s miután ennek kiadását megta­gadták, Cluj város tanácsától is, amely kérését szintén elutasította. Panaszában üzv. liosenbcrgné előadta, hogy férje Voi­vodeni községben született, 1‘Jll-ig ott is lakott, ezután Clujra költöztek be, ahol) 1í).T2-l>en bekövrkezett haláláig lakott. A község elöljárósága azzal az indokolással tagadta, meg az illetőségi bizonyítvány kiadását, hogy férje a községből végleg elköltözött, a város pedig azzal, hogy fér/; je, bár a város területén lakott, de köz­terheket nem fizetett. A bíróság megál­lapította, hogjy a községből való távozá­sával illetőségi jogát nem vesztette cl, an­nál kevésbé, mert, mert ezt Clujon meg sem szerezte és igy kötelezte a község elöljáróságát, hogy a kért illetőségi bizo­nyítványt adja ki. Mérleg a két éve tartó spanyol polgárháborúról és az egy éve folyó japán-kinai harcról CLUJ, julius 14. Idestova két éve, hogy a spanyol pol­gárháború kitört. A londoni News Re­view most összeállította a háború mér­legét. Eszerint Spanyolország 195.000 négy- zetmérföldnyi területéből jelenleg 115 ezer mérföld áll Franco hatalma alatt. A köztársasági Spanyolország Katalónia 10 ezer négyzetmérföldjét; s déli és középső Spanyolország 70.000 négyzetmérföldjét foglalja magában. A nemzeti és köztársasági Spanyolor­szágban egyformán 12—12 millió ember él. Ezek közül négymillió lakik Kataló- niában. Az euzkadi vasbányák és az asturiai szénbányák, valamint a huelvai rézbányák a nemzetiek hatalmába kerültek. A köz­társasági kormány tartja kezében a gero- nai szénbányákat, a linaresi és cartagenai ólombányákat és az almadeni higanybá­nyákat. Katalónia igen fejlett vízerőmű­vekkel rendelkezik. A legtermékenyebb spanyol mezőgazdasági területek még mindig a köztársasági kormány, uralma alatt állanak. Mindkét fél nagy hadiüzemeket alapí­tott. A nemzetiek üzemei Sevilla körül és az erősen ipari jellegül bilbaói kerületben helyezkednek el. A köztársasági kormány legnagyobb üzemei Barcelonában vannak, ott működnek a General Motors és a Hispano Suiza gyárai, ahonnan igen sok tank és repülőgép kerül ki. A madridi és valenciai hadigyárakat a nemzetiek fel­robbantották. A cartagenai hadihajóbá­zis körül is jelentős hadiszergyáraik van­nak a köztársaságiaknak. A háború kezdetén a köztársasági kor­mány tartotta kezében Spanyolország aranykészletét. Azóta sok aranybánya ke­rült a nemzetiek hatalmába. A köztársasági hadsereg, az angol lao szerint, körülbelül 700.000 katonából áll. A nemzeti hadsereg létszáma körülbelül 30c.000. Majdnem egybeesik ezzel az évforduló­val a japán—kínai háború egyéves „ju­bileuma“. Az ebből az alkalomból közzé­tett japán jelentések szerint Kina a harcok kezdete óta kereken 1,300.000 embert vesztett. Ebből 510.709 a halálos áldoza­tok száma. Japán ezzel szemben 36.629 embert veszített. Közlik továbbá, hogy a Kínában megszállott terület 1,249.000 négyzetkilométer nagyságú, vagyis há­romszor akkora, mint Japán területe. A japánok kezén lévő terület lakossága 130 millió. Zavoral apát üdvözlő szavai a román országőrökhöz A „Straja Ţarii“ parancsnokának üzenete a csehszlovák ifjúsághoz. — Sidoroviciőrszágörparancsnok,,Pour la Meriteu kitüntetést kapott Prágában BUCUREŞTI, julius 14. A „Straja Tarii“ 'vonla’ta, mely a ,prágai szőkol-óiuiuepsiégeken résztvevő román onsizágőrőkell, Teofili Gh. Sidorovici országör-parancsinokkail az élükön az ország ifjúságámaik eme iköveleit hozta Razia, szombaton délelőtt tizenegy órakor ér­kezett meg az Észaiki-pá'Iyta,udvarra. A prá­gai ünnepségeiken a roma» „soimi“. és „ar­caşi“ küldöttek is felvonultak s pompás tar­tásuk és öltözetük a közönség osztatlan cso­dálatát vívta ki. Sidorovici országőr-parancs- nők a felvonulást a csehszlovák kormány páholyából nézte végiig, ahol hosszasan elbe­szélgetett Krofta külügyminiszterrel, vala­mint a prágai) kormány más miiniLsztereivel, úgyszintén a csehszlovák szenátus és képvi- selőh'áz elinökeiveli. Később Benes köztársa­sági elnök meghívta páholyába és kifejezte előtte a romák oknak az iinnlejpiségen való ■szép résizvétele fölélt érzett csodálatát és el­ismerésiét. Zavoral apát üzenete az örszágőrökhöz Zavoral apát székhelyén fogadba a román küldöttségben, résztvevő újságírók vezetőiét. aki által o következő üzenetei küldte a ro­mániai) országőrökhöz és országőr-leányok- hoz: „Szeretett országőreim, nem tudomi, hogyan köszönje/m meg eléggé 01 nagy örömet, melyet képviselőitek idejö­vetelével okoztatok. Lelki szemeimmel szinte látom s szívből megáldom őfelsége II. Károly király magas év szép eszméjét, hogy a „Straja Tarii“-t megalapította. őfelsége a király és őfensége Mihály nagy­vu'jda olyan müvet valósítottak meg, mely a román nép legnagyobb hasznára van. Ha mindenkor igy fogtok mutatkozni, mint most, szép lesz Románia jövője. Ler .'Kiléttel teljes isiziiivü ifjúság ■ vagy toki Leli kelek min­den láfidozialtra kész az ország védelmére, a haza erősítésében s ez sosem fogja, megen­gedni az ellenségnek, hogy megtámadjon benneteket. Olyan nemzet országőrei vagy­tok, mely megérdemli mindazok teljes tisz­hogy Féjja Géza. a kitűnő budapesti író, egy napig varosunkban tartózkodott. A íuzuzs iró feleségével és gyermekével Tusnádon tölti '.szabadságát; hogy óriás érdeklődés előzi meg dr. Szent- királyi Samu és Lengyel Rudolf, Amiről két ezredév beszél dmü drámájának premierjét. A darab, amely erkölcsmentesitő hatásával felemelő 'ás megnyugtató feleletet ad az élet fájdalmas kérdéseire, aiinden előjel szerint a jövendő ijjusági előadásoknak egyik vonzó müsordarabla lesz; hogy Róti-‘Aszlónyi film készül Beszállása- lás címmel Budapesten, a film főszerepét Kabos Gyitla alakítja,- hogy Rökk Marika uj filmjének cime Egy májusi éjsztaka lesz. Nagy Katóval, a másik magyar sztárral is uj filmet készít az U.F.A. Selyemfonál címmel. Rökk Marika partnere Viktor Staat, A 'agy Katóé Willy Fritsch lesz; hogy Tüdős Klára ei hires pesti kosztüm- tervezőnő, a magyaros ruhadivat propagálója férjhezment Zsindely Ferenc államtitkárhoz; hogy a pesti Royal Színházban igeu nagy sikere az Ide gyere rózsám című ope­rettnek; hogy a magyar Fiiharmóniai társaság 85 éves jubileumára egész sereg világhírű mu­zsikus érkezik Budapestre. A nagyszabásúi műsort Dolmányt Ernő állítja össze. Furt­wängler, Neugelberg, Dobrowen. Mario Mül­ler, Casals Pablo szerepelnek többek között e zenei ünnepségekéig h leiét é> s /.<■ 111 s/c I c le I ri, akii; iun -) I h/cn vedcM»], de dirsö'éggel 1<)<; iii ul I ;i lók ' I. SZi­rciünk év csodál ii 11 k l)<-r»n-l<k<t mind cl. k ludjiik, milyen éröv cs gazdag az. országotok, Jzg esz.véget! Mindannyi tok atyja; Zu'voral apát." A „Straja tarii“ parancsokának üze­nete a csehszlovák ifjúsághoz Mielölt Prágából eltazolt volna, Tcofil .Si­dorovici országöMparacicsuok a kővelke/ö üzenetet intézte a csehszlovák ifjúsághoz: ,,A szokolok nagy szervezetének és I< -ek közegészségügyi ős. Icstnevelésügyi miniszter ur öexcclencwjántfik, mint a c-.ehszlovák kor­mány képviisélőjének meghívására, országom Uralkodóját tak jóváhagyásával, eljöttünk, hogy Tcszlvcgyünk a csehszlovák állam fei’in- álluvánuk huszadik évfordulója alkalmából s a hazájuk niegeTösiléséhez. és megszilárd i.i- 'Vához értékes obuéu sokkal hozzájáruló el­ismerésre érdemes szokolok hetvenöt évi tor- rnékeny és 'érdemes munkája után rendezett nagy ünnepsiégékert. Nfl.gyroinát)ia ,,Straja Tarii' intézmény t képviselem, ezt a jelentős királyi wAézmény', melyet őfelsége II. Károly király vezet köz­vetlenül és ténylegesen s amely kötelező mó­don magában foglalja wx egész román ifju- ságot, minden sportmozgalmunkat, valamint munden hasonló szervezetünket és társasá­gunkat, az.zaíl a (í illái, hogy tökéletesen szi­lárddá tegye gondolat-, érziés- és cselekvési egységünket, integrális erkölcsi, hozafini. nemzeti, kulturális, fizikai és társ a diáim i ne­velés utján., összhangban a Nagy Uralko­dónk álltai fel frissi lelt és megújított orszá­gunk alkotó munkával tele, szervezed, fe­gyelmezett uj életével. Baráti hódolóiunkat és üdvözletünket hozom a szorgalmas és vi­téz csehszlovák népnek 'és értékes vezetőinek. Velem együtt jött iveztérkarimk és parancs­nokságaink .száznegyven munkatársa, egye­temi tanárok, tisztek, mérnökök, tanilók, slb., valamint hétszáz ,,soimi“ és „urcaşi" földműveseik minden tartományból, hogy jobban megismerjék országotokat és népete­ket, é-s lássák mindazt, ami kitartó és becsü­letes munka által megvalósult nálatok. A látottak nyomán támadt legjobb benyo­másokkal] -távozunk s biztos vagyok hennr, hogy ezek a látogatások gyakorlati értékű és •*rös eszközei a barátságok megszilárdulásá­nak. Teljes melegséggel kiáltom: Máz dar!" Sidorovici országőr-parancsnolc „Po­ur Ia merite“ kitüntetést kapott A szokol-ünnepségek Lefejező estéjén Be­nes köztársasági elnök a prágai Hradsin-pn- lotában hizalmaskörü estebédet adott, melyre meghívták Sidorovici országőr-parancsnnkn! is. Benes elmek ebből az. ailkalomból kife­jezte előtito őfelsége II. Károly király iránti hódofolíáít. Franldsck lesek csehszlovák köz­egészségügyi és teslnevelésügyi miniszter az estélyen ídta át Sidorovici országör-parancs- noknak a .„'Pour Io Merite" kitüntetés dísz­oklevelet ’és jelvényét, Sidorovici nejének egy csehszlovákiai látképet és leírásokat tartal­mazó csodaszép albumot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom