Ellenzék, 1938. július (59. évfolyam, 145-171. szám)

1938-07-01 / 145. szám

ÁRA 3 Szerkesztősig bs kiadóhivatal: Cluj„ Cdea Moţilor 4. Tciefon: 11—09. Nyomda^ Str. I. G Duoj, No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Pt Unirii 9. Telefon u-99 vXSSi LkX ÉVFOLYAM, 145. SZÁM. Bor? békesség 7k Jem tudjuk, mXyen tesz a szüret? A tn­j yj va&zi fagykárt akkoriban jelentősnek mondták és igy nem lehetnek vérmes reményeink. De vannak a múltból bőséges borkészletek; nem kell búsulni. Bár vidáman ihatnánk többször az egész emberiség helyre­állított nyugalmára és egy átmeneti kor bol­dogságára. Akkor ám kovácsolják csuk to­vább a fegyvereket, amelyek hátha igazán tartóztatják most <a rémeket és kenyeret ad­nak a munkanélkülinek. Milyen lesz ci: ara­tás, nzt már tudjuk. Hiszen tegnap volt Péter és Pál, már megcsendültek a kaszák és nyi- ! korogni kezdtek <a mezőgazdasági gépek. A helyzetjelentések szerint, a Duna-medencében kitűnő lesz a termés. Értékét fokozza, hogy .Európa több országában viszont siralmas az eredmény és igy bőségesen, jó áron adhatjuk el az „élést“. Máris szilárdulnak a gabona­árak. Hir szerint egy angol-francia-cseh ösz- szefogás „fenekeddé' egész fölöslegünkre, tűzálló valutákkal a kezében, hogy már csak a béke érdekében, a dunai táj gazdasági ren­dezése cinión is, megfogantassa két nagy ■nyugati demokrácia tavaszi fogaddrr. '\ gaz daságilag segít a dunai népeken. Versenyre kel Oüoszar\$zág velük; ő kénytelen a rossz termés és szénahiány következményein a Ma­gyarországból és Jugoszláviából történő rend­kívül nagyarányú buza és élő ál lat vásárral se­gíteni. Egy szó, mint száz, eszerint vem bo­runk, mely akkor tüzes, ha föld aranya Szii- irődik fűi az egykori szőlőszembe és érkező­ben a buza, mely megváltónk, nem hiába hasonlítják az érett szemet Krisztus arcához. Bor, buta... De lesz-e békesség? Lloyd George, aki szakavatott a háború és béke bölcseletében — a brit kir. kormány feje volt a világháború és békekötés idején ■—• kevéssel ezelőtt azt mondta, hogy nem lesz háború, mert nem lehet a nagy gabona­hiány miatt. A tengeren túl is, mint Európá­ban, egy helyt kitűnő, másutt vég:etes a termés. Továbbad nehéz válságba került a burgonya, melynek a Coloradó-bogár hadat üzent. Ezt a hintát egyensúlyba állítani csak a demokrata államok bírják, melynek jó és bő périzük van és élelemszükségük. Megvásá­rolják c kevés fölösleget, amelyet főleg a közelben kiutalnak hiányuk gyors pótlására és vásárolják egyébként i>s, mert bombabiztos magtárakba, föld dá gyűjtik a tartalékot, ami- óta — tavaly óta. — előbb közel jutottunk a háborúhoz, most pedig két araszra kerültünk hozzá. Uoyd George ,,megajándékoz“ a kül­föld rossz aratási helyzet dapján a béke re­ményével. így aztán a bor és buza mellé, ami ne- 'künk elegendő van, társulhat még a békes­ség. Bár igaz volna. De... a: ellentétes szel­lemek niég munkában állnak. Vért szüretel­nek és halált aratnak szünet nélkül, két pontján is a világinak, egyik helyt még újab­ban árvizet kapcsolva a hadieszközökhöz. Ámde talán 'épp ez a körülmény, a gyilkos ár, me'y g- éhínséget, az élet pusztulást, esz­közök megsemmisítését zúdítja elé, sietteti majd n békesség föltételeit. Spanyolország­ban már lassan magától kialszik a tűzvész és csak a zsarátnok fog izzani darabig. Nincs elegendő ,,élésii ott sem, hogy az lélet dvál­tására fenni lehessen a fogakat a hábo'u az er elméseinek. Örvendezzünk és ne kevély- kedjünk a jó lehetőségek folytán. Örvendez­zünk, amiért nekünk van és lesz borunk, budánk, békességünk és ne kevélykedjünk, hogy viszont másnak békessége csak azért vdószinii, mert ott elfonnyadtak a tőkék, vagy kisültek a mezők. Szerencsénk és a kül­föld helyzete szerzett érdemeket ezúttal. Használjuk föl ez ajándéklehetőséget, hogy bölcsen fokozzuk áldott földünk bőségét és erősítsük meg c magunk részéről továbbra is a béke szükséges müvét. . - , . ____•* ' ■ N ^- -1 -A. x i ALAPÍTOTTA EARTH A MIKLÓS {Felelős szerkesztő és igazgatói DR. GROIS LÁSZLÓ Véntek Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T, Törvényszéki la-jsl'roxnozísi szám: 39 (Dos. 886] 1938, Trib. Cluj.) Előfzctési árak: havonra 70, negyedévre 210 félévre 420, egész évre 840 lej. CLUJ, 1938 JULIUS 1. Anglia Olaszországhoz íordult a spanyol vizeken bombázott halói ügyében ■■ .....................MTI..... Ciano külügyminiszter megígérte, hogy mindent megtesz a bombázások megszün­tetése érdekében. — Angliának azonban az olaszok szerint Franco tábor­nokhoz kellett volna fordulnia. Uiabb megegyezés a benemavatkozási bizottságban Sandys angol képviselő „kémkedési“ Ugye parlamenti válsággal lényégét A spanyol kérdés körül kialakult újabb külpolitikai feszültség még mindig nem enyhült, bár nem is súlyosbodott. Az ön­kéntesek hjzzaszállitásának kérdésébein a benemavatkozási bizottság újabb határo­zata, hogy a hazaszáliitási költségek ráeső részét vállalni nem hajlandó Szovjetorosz- ország helyett is Anglia, Franciaország, Olaszország és Németország vállalják a költségeket, ezen a téren haladást jelent. Az angol hajók bombázásának kérdése azonban tovább táplálja a feszültséget, annál is inkább, mert a mérsékelt megol­dást szivósan kereső Chamberlain minisz­terelnök számára súlyos parlamenti ne­hézségeket teremthet. Ezek a nehézségek különösen kellemetlen pillanatban jönnek, mert az angol belpolitika egy pár nap előtt kirobbant, különösen kényes kér­dése, a Sandys képviselőnek katonai ol­dalról adott titkos információk Ügye kü­lön belső válsággal fenyeget a kormány­párt kebelében is. Az angol hajók bombázásának kérdése, amint Londonból és Rómából egyidejű­leg jelentik, az olasz külügyminisztérium­hoz intézett angol közlésre adott okot. Lord Perth római angol nagykövet föl­hívta Ciano gróf figyelmét a bombázá­sokra, melyeket az 'angol kormány min­den tekintetben jogosulatlannak tart. Ciano gróf barátságosan fogadta a köz­lést, de amint a beavatott olasz Stefa­Az angol belpolitikának a külpolitikába is belejátszó kérdése, a Londonban óriási szenzációt keltő Sandys-ügy azonban a kormánypárt belső válsága s az ezáltal le­hetővé váló fejlemények révén, nagyje­lentőségű dolog lehet külpolitikai kö­vetkezményeiben is. Sandys képviselő, a kormánypárt egyik legtevékenyebb fiatal képviselője, akinek nagy jövőt jósolnak, pár nap előtt levelet intézett Hore Be- lisha hadügyminiszterhez és levelében a légi fegyverkezéssel kapcsólatoisan olyan adatokra hivatkozott, melyeket eddig a legfelsőbb hadvezetőség és a hadügymi­nisztérium vezetőinek titkos adatai képen őriztek. Hore Belisha hadügyminiszter azonnal vizsgálatot inditott, megállapít­va, hogy a hadügyminisztérium egyik ve­zető, magasrangu tisztje szolgáltatta ki Sandys képviselőnek, illetve, amit Lon­donban valószínűbbnek tartanak, Wins­ton Churchill volt hadfelszerelésügyi mi­niszternek, a kormánypárt Chamberlain miniszterelnök mellett legtekintélyesebb egyéniségének az adatokat. Sandys képvi­selő ugyanis Winston Churchill veje. Winston Churchill pedig, akinek a kor­ni-ügynökség jelenti, emlékeztette Perth nagykövetet, hogy a nemzeti Spanyol- ország fegyveres ereje kizárólag Franco tábornok parancsának engedelmeskedik. Ehhez a megállapításhoz azután hozzá- I fűzte, hogy Olaszország szivesen hajlandó ^elkövetni minden lehetőt, hogy a bom- * bázásek megszűnjenek. A Ştefani által közölt olasz válasznak ebből a szövegé­ből, minden barátságossága mellett is, le­hetetlen ki nem olvasni bizonyos irritá- ciót és azt az üzenetet Londonhoz, hogy nem helyes címre fordult kívánságával, mert ezt Róma helyett Burgosba kellett volna Lranco tábornokhoz intéznie. A fi­gyelmeztetés annál feltűnőbb, mert abban a pillanatban történik, amikor London egyelőre nem készül visszaküldeni Bur­gosba az angol fővárosba jelentéstétel vé­gett visszahívott ügyvivőjét. Az olasz álláspontot különös határo­zottsággal fejti ki a római külügyminisz­tériumhoz' közelálló „Giornale dTtalia“- nak egyik cikke, mely tiltakozik a Ciano gróf és Perth lord közötti tárgyalások­nak külföldön adott magyarázata ellen. Ez a magyarázat — mondja a „Giornale dTtalia“ — torzképet fest a valóságról. Nem áll az, hogy Perth lord erélyes han­gon fordult volna az olasz külügyminisz­terhez. Perth lord közlése a lehető legba­rátságosabb volt, amire Ciano külügymi­A spanyol ügy mányba való belépéséről az utóbbi időben is többször volt szó, az uj angol fegy- ! verkezés főkezdeményezője, aki az or­szágban továbbra is nagyszabású propa­gandát folytat a fegyverkezésnek, külö­nösen a légi fegyverkezésnek gyorsítása érdekében. Erre a propagandára Chur- chillnek külön irodája van, mely szinte a kormányéval egyenrangú belpolitikai és külpolitikái információkkal rendelkezik. A szudeta-németek vezetője, Henlein, mi­kor utoljáira Londonban járt, elsősorban szintén azt tartotta szükségesnek, hogy a népszerű és hatalmas Winston Churchill- nél tegyen információs látogatást. Sandys képviselő a Churchill által irányított ak­ciónak egyik főmozgatója. Churchill ed­dig nem volt Chamberlain ellenfele, bár a kormánypárt azt a szárnyát vezeti, amely állandóan erélyesebb külpolitikai tevékenységet követel. A Sandys ellen irányuló fellépés azonban lényegileg Winston Churchill ellen irányul, ami az Eden-válság után újabb, jóval veszedel­mesebb válságot jelent a kormánypárt kebelén belül. A mérges belső válság körül London­niszter ismertette Olaszország elveit és ebbe a megvilágításba állította a kérdés* ben forgó spanyolországi eseményeket is A nemzeti repülők különben — állapítja meg a lap cikke — nem angol hajókat, hanem csempészKp-jókat bombáztak és nincs az a nemzetközi szabály, mely ez» megtiltaná, mikor egy nemzet létéről van szó. A „Giornale dTtalia“ különben ugyanebben a számában közli, hogy a Spanyolországban küzdő clasz iégionáriu* sok légi ereje bombákat dobott Valenciá* ra, melynek kikötőjében négy hadiszer szállító idegen hajót is bombázott. Az an* gol Reuter-ügynökség viszont ugyaneks kor megállapítja, hogy a brit kormány legnagyobb körültekintéssel keresztülvitt vizsgálatai után megállapította, hogy a bombázott angol hajók egyike sem vitt magával olyan árut, melyet a benemavatt kozási megegyezés tiltana. Ezt különbet" lehetetlenné tette volna az is, hogy min* denik hajón jelen volt a benemavatko' zási bizottság szokásos ellenőrző közege Az angol hajótulajdonosok egyesülete, a Reuter szerint, szintén tiltakozik a hadi1 szercsempészés vádja ellen. A kérdés igy még távol áll a megoldástól, de közveti len veszélyeket nem rejt magában. Nem valószínű ugyanis, hogy az egymással szemben mérsékelésre törekvő Anglia é> Olaszország között veszedelmesebb össze­ütközésre adhatna okot. ban egész sor magyarázat kering, He tisz* tán látni a dologban még nem lehet. Csak- annyi bizonyos, hogy a kormánypártot valóságos belső forrongás rázza meg, mely az angol büszkeségre kellemetlen külpolitikai eseményekkel együtt, a leg­rosszabb pillanatban érkezik Chamberlain számára és könnyen a kormány megren­düléséhez vezethet. A kormány álláspont­ja szerint Sandysnek, mint tartalékos tisztnek, vizsgálóbíró előtt kell számolnia értesülései eredetéről. Minthogy azonban képviselő is, a mentelmi jog védelme alatt áll, amiért kiadatása fölött a mentelmi bizottságnak kell döntenie. Ennek a bi­zottságnak azonban Chamberlain minisz­terelnök, Attlee őrnagy, a legnagyobb el­lenzéki párt vezére, Sir Archibald Sin­clair, a liberális ellenzék vezére, Morisson igazságügyminiszter és maga Winston Churchill a tagja. A bizottság tegnap este összeült és egy órai tanácskozás után sem tudott dönteni. Ezt megelőzőleg Attlee őrnagy egy bejelentésében a parlament megsértésének nevezte a Sandys képviselő ellen inditott támadást. (Cikkünk folytatása, az utolsó oldalonj, $

Next

/
Oldalképek
Tartalom