Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)

1938-06-30 / 144. szám

Ara 3 lej '3SC Síerkíszt^pég és kiadóhivatal: Cluj* ii O Cades. Mocüor 4. Teüfon: n—09. Nyomda^ I .u2 Str. I G Duüí No. 8 Fcókkiadóhivatal i ja és könyv osztály: P. Unirii 9. Telefon 1199 íwI “xéVFOLYAM, Í44. SZÁM. Érettségi A z iskolaév befejeződött. Milyen ered- y'-J ménnyel, még nem tudjuk ponto­sat)’, Az eddigiek szerint megiepeté sek aligha lesznek, mert az érettség\ és a nyilvánossági jogtól megvált intézetek sorától és sorsától eltekintve, amelyek á riasztó balsiker okozót tehetnek, a záró események a saját kis belső világukban folynak le s igy csak az esztendő folya­mán kialakult ítéleteket mentesítik több­nyire. Volt ugyan eset, hogy vakra for­dult a kocka, éppen a mi városunkban: itt a középiskolák az utolsó osztályu­kat váratlanul kemény Ítélet alá fogták és igy az eredmény lesújtó lett, főleg az év folyamán történt megállapításokhoz mérve. A magyarázat szerint az aggasztó bomlás jelei fokozódtak, egyre heve­sebben áz esztendő vége felé: ezért pél­dát kellett adni és a baccalaurcatus vég­zetes alapjait mentesiteiii súlyos követ­kezményektől. Általában panaszkodnak, hogy felső osztályok ismét válságba ke­rültek számos okból. A szülői báz és is­kola kapcsolata meglazult, a kalandos élet és a külső világ politikai nyugtalan­sága, továbbá a sport és egyéb szenve­dély, mély ölj 'Iskola fokozott követelé­seitől amúgy is erősen igényelt ifjúság idejére és idegeire ráfeküdt, zavaró ha­tással van az iskola lelkiségére és szelle­mére. Természetesen most ezek a gon dók mind elülnek. A vizsgák véget értek, ma, Péter és Pál napján, hagyomány- szerüen is bezárul az iskóla kapuja, ta­nító és tanuló pihenni széled. Csak a baccalaureatusok termeiben folyik har­madik napja már a kemény küzdelem és a szülői hát1 töpreng, m? lett a maturan- dusok 6000 főnyi dandárán innen a to­vább tanulni köteles vagy hajlandó gyermekekkel? Szávái, most az érettségi van a napi­renden. Természetesen sok szó eP.k róla beszédben és írásban. Régebben is Izgató közügy volt, ma világszerte, de főleg ná­lunk sorsszerű. Mindenekelőtt megálla­pítjuk, hogy föltűnően apadt a jelentke­zők száma. Az állami és társadalmi tö­rekvés, hogy a középiskolában már apasztani kell a sokasodó szellemi pro­letariátus veszélyét és a belátás, hogy a középosztály és ifjúság mai világválsá­gában jobb a faluhoz, műhelyhez, vál­lalkozáshoz visszatérni, úgy látszik kezd sikerrel járrti. Második helyen arról vi­tatkoznak, miért indul észrevehetőn ste- Pdebb szellemben ez az ijesztő hirü vizs­ga,. Nem kell már tovább rostálni végle lesen, vagy pedig a rendszer most már jó gyümölcsöket érlel? Van vélemény, hogy minden csak a reform előjele. A ma[ álzsga-rendszert egy éles pártpoliti­kai szemlélet hozta létre és bár lutságo- an szigorú müvét mely annyi szomo- r . ságot okozott nemzetiségi különbség nélkül, a családoknak — más rendszerek igyekeztek megjavítani, ez meddő dolog volt és már valóbanitt az ideje, hogy vál­toztassanak rajta gyökeresen. Esetleg uj kisebbségvédelmi érdekből is, hiszen a Duna-medencében cd kisebbségi kérdés megoldása keriih szőnyegre és ennek, fő­leg nálunk, erősen kifejlődött iskolai ré­sze is van. Mindenesetre a levegőben függ ez a föltevés és máris jótékony ha­tása van: szülő és jelölt édesebb remé­nyekkel pillant most a jövőbe, mint ed- d* *g. Ez is valami, amikor a világrend vagy rendetlenség megnehezülése folytán pákán van részünk ilyen „valamiben“, Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T. Törvényszéki hjsfrromoxási szám: 39. (Dos. 886) 1938. Trib. Cluj.) Elői-zetési árak: havonta 70, lei. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS iFelelős szerkesztő és Ég9töttiát DR. GROSS LÁSZLÓ negyedévre 210 félévre 420, egész évre 84a le;. loUiüRTÖK CLUJ, 1938 JUNIUS 30. agBMan—M—■MM na—ÍMB aaBBaamm jgatBaBmaaBuaaamsmitÉ&* * Róma ajaM» snips gcjiemftiijekttil lari a span pl icricslci A burgosi angol ügyvivő egyelőre nem tér vissza állomáshelyére. ** Olasz katonai központnak tekinthető-e Majorca szigete? — Francia tiltakozás az olasz igények ellen — ■■■ 11 ........I I dMffilfM—m» Londonban elismerik, Tokióban cMoiiák, hogy béke- közyetiigsröilehet szó lapén és Kina kősóit A múlt heti aránylagos nyugalom után, változatosság kedvéért újra izgalmas a légkör Európa külpolitikájában. A cseh­szlovák nemzetiségi kérdés körül egyelő­re még szélcsend uralkodik, a spanyol kérdés nemzetközi fejleményei azonban újra izgalmasak. — Akik az angolok által nagynehezen létrehozott újabb be nemavatkozási megegyezéssel szemben is szkeptikusok maradtak, igazoltnak látsza­nak. A mai nemzetközi megegyezések tartósságával szemben a kételkedés általá­ban igazoltnak látszik. Chamberlain azt rémülte, hogy az angol—olasz megegye­zésnek Róma által is kivánt gyors élet- beléptetése érdekében, sikerül végre nyél­be ütni a spanyol földön küzdő külföldi önkéntesek hazaszállításának komoly megkezdését s ennek a műveletnek vég­rehajtása érdekében egy fegyverszünetet is a spanyol harcoló felek között. A fegy­verszünet elérése Chamberlain legkitar­tóbb vágyai közé tartozik. Ez azonban ma távolabb állónak látszik, mint valaha. Ellenben folytatódik az angol kereskedel­mi hajók bombázása és hozzájárul a nemzetközi helyzet súlyosbításához a spa­nyol köztársaságiak legrosszabb pillanat­ban jött, különben kivihetetlen fenyege­tése, melyet siettek is visszavonni, hogy légi megtorláfeaikat nemcsak nemzeti el­lenfeleik, hanem az olaszok és németek ellen is alkalmazni akarják. Eredmény: rossz hangulat Londonban és Rómában egyaránt. A békét kereső Chamberlain politikai ellenfelei a súlyosan megsértett brit önérzet védői képen léphetnek fel, Rómában pedig a Spanyolországgal kap­csolatos olasz érdekek veszélyeztetését látják az újabb fejleményekben. Egyik utolsó órában érkezett távirat szerint ugyan Mussolini az olasz ö'nkéntesek visz- szahivásának gyors megkezdését határoz­ta el, más hírek azonban éppen arról akarnak tudni, hogy Róma a spanyol üggyel kapcsolatban súlyos bonyodal makra számit s ennek megfelelő katonai intézkedéseket tesz. A londoni kormány első lépése, melyet a kereskedelmi hajók bombázával kap­csolatban az angol közvélemény meg­nyugtatására tett, a Franco-kormány mel­lé beosztott angol ügyvivő visszahívásá­ban áll. Ez a visszahívás nem formális, eddig nem látszik tüntető jellegűnek, de a jelentéstételre Burgosból Londonba rendelt Hodgson ügyvivő egyelőre nem tér vissza Burgosba, ami kétségtelenül til­takozó jellegű abban a pillanatban, mikor a benemavatkozási bizottság megegyezése szerint arról lehetett volna szó, hogy Franco tábornok is megkapja a hadvise­lő jelleget. A gyorsan visszahívott köz- társasági fenyegetéssel kapcsolatban szin­tén Újabb vita van keletkezőben, mely nem nélkülözi a súlyos méreganyagot, bár az érdekelt hatalmi csoportok látha­tólag igyekeznek nem túlságosan kiélezni a dolgot. Arról van ugyanis szó, hogy a köztársaságiak magyarázó közlése szerint fenyegetésükben nem olasz vagy német városok megtámadására gondoltak, ha­nem Majorca sziget elleni megtorlásokra, ahol szerintük az idegen repülők légi központja van. A magyarázatra Rómából újabb tiltakozás hangzott el azzal a fi­gyelmeztetéssel, hogy Majorcát olasz ka­tonai bázisnak lehet tekinteni, melynek megtámadását olasz részről nem tűrnék szótlanul. A római válasz viszont azonnal tiltakozásokat hivott ki Párisban és Lon­donban, ahol éppen Majorca szigetének kérdését tekintik a spanyol polgárháború által okozott nemzetközi válság legké­nyesebb pontjának, mert erre a terület­re legkevésbé hajlandók különleges olasz igényeket elismerni. A francia és angol érzékenységet még inkább bántja, hogy Majorcával kapcsolatban egy tekintélyes berlini lap is a Rómából elhangzott til­takozással hasonló álláspontnak adott ki­fejezést. Az angol és francia sajtó egy­hangúlag hangoztatja, hogy Majorca spanyol terület, melyre egyet­len más hatalomnak sincs elsőbbségi joga , és a Havas-ügynökség sugalmazott közle­ményt tesz közzé, mely emlékeztet arra, hogy Mussolini az olasz—angol megegye­zéssel kapcsolatban kötelező kijelentést tett, mely szerint Olaszországnak semmi­féle területi igényei nincsenek Spanyolom j szagban, vagy a spanyol gyarmatokon. 1 Hivatalos álláspont kifejtésére azonban egyik oldalon sem került sor és a sajtó­csatározások ellenére úgy látszik, hoev * minden oldalról igyekeznek ezt az újabb méreganyagot a vitákon kiviül hagyni. Az angol békitő tevékenység az újabb feszültség alatt sem szünetel. Perth lord római nagykövet az utóbbi napokban több megbeszélést folytatott Ciano kül­ügyminiszterrel és a németek iránti ro- konszenvéről ismeretes lord Londonder­ry, a lordok házáüak egyik vezető tagja, aki a Nemzetközi Repülésügyi Szövetség berlini közgyűlésén képviselte Angliát, vezető német egyéniségek előtt fejtette ki a londoni kormánynak időszerű kül­politikai kérdésben elfoglalt álláspontját. Londonderry lordnak nincs hivatalos küldetése, Göring marsallal folytatott megbeszéléseinek azonban komoly jelen­tőséget tulajdonítanak. A spanyolországi nyilt városok bom­bázásának kérdésében kiküldött nemzet­közi ellenőrző bizottság megkezdte mű­ködését. A bizottság, mely egy angol, egy svéd és egy norvég szakértőből áll, akikhez előreláthatólag rövidesen egy holland kiküldött is csatlakozik, a fran­ciaországi Toulouseból figyeli az esemé­nyeket és arra van hivatva, hogy táma­dások esetén megállapítsa, katonai célra szolgáltak-e, vagy tisztán a polgári la­kosság terrorizálására. Franco tábornok tegnap Londonban átadott válaszában azt az álláspontot képviseli, hogy a bombázások minden esetben katonai célokat szolgálnak. Azt is hangoztatja Franco válasza, hogy. a kikötői bombázásoknál szó sem lehet arról, hogy spanyol nemzeti repülők an­gol hajókat tudatosan bombáztak volna,* Londonban elterjedt hírek szerint Ja­pán és Kina között Anglia békeközveti- téssel próbálkozik. A békeközvetitő, e hírek szerint, Sir Archibald Kerr, Anglia sanghaji képviselője, aki Hankauba uta­zott, hogy a kínai kormánnyal megkezdje a tárgyalásokat. Tokióból viszont ugyan­ezekkel a hírekkel egyidejűleg határo­zott cáfolatot adnak ki az ellen, hogy í Japán béketárgyalásokra volna a mai vi­szonyok között hajlandó. A cáfolatot természetesen nem kell feltétlenül igaz­nak venni, azok a feltételek azonban, melyeket Japán a béketárgyalásokról be­szélő hírek szerint is szab, meglehetősen valószínűtlenné teszik, hogy a tárgyalá­sok eredménnyel járjanak. Az angol köz­vetítés, ha igaznak bizonyul, mindamel­lett komoly jelleget kölcsönöz a dolog­nak, mert az angol diplomácia, amint a szél­sőkeleti háború eddigi lefolyása bizonyít­ja, ezen a téren óvakodik a céltalan és eredménnyel nem biztató gesztusoktól. Tanácskozások a Spanyolországban küzdő külföldi önkéntesek haza- szállításáról RÓMA, június 29. Mussolini hétfőn fontos tanácskozásokat folytatott katonai szaktanácsadóival s e megbeszélések kö­vetkezni ényeképen diplomáciai és politi­kai körökben lehetségesnek tartják, hogy a Spanyolországban harcoló olasz önkén­teseket valóban visszahívják. Az olasz önkéntesek közeli visszahívásának lehető­ségét azzal indokolják, hogy Franco tá­bornok biztos a győzelmében, tehát nél­külözheti az olasz önkéntesek front-egy­ségeinek segítségét, ha az olasz légi had­erő segítségére még szüksége is van. LONDON, junius 29. A benemavat­kozási albizottság tegnapi ülésén tárgyal­ta a Spanyolországban harcoló idegen Ön­kéntesek visszahívásának, illetve Spanyol- országból való elszállitásának pénzügyi vonatkozásait. A bizottság tanácskozásai azonban nem jártak semmiféle megfog­ható eredménnyel. Elvbeh megegyeztek abban, hogy Franciaország, Anglia, Né­metország és Olaszország valamennyien az önkéntesek elszállítási költségeinek egyötödét fizessék. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom