Ellenzék, 1938. június (59. évfolyam, 123-144. szám)
1938-06-26 / 141. szám
1938 j un lus 2 6. ELLENZÉK VASÁRNAPI KRÓNIKA JHB ■™ írja marai Sándor ™ Uj humanizmus A beszéd, melyei Teleívj Pál maigyu: kultuszminiszter mondott a ká^iviselöház- bau aflkahnas Bírna, ihoigy nemcsak a magyar pedagógusokat, haimem az írókat és gfí idol kohókat s rrp tódén embert, eíki a magyar szellemiség ügyéi tstaiivén visek uyoma- .ék-osain és tartós visszhanggal figyelmeztessen a szellemi élet traéhtárny, hi’vaftaüias helyről t dalig ritkám hangoztottott »veszélyeire. A be- ■éd szekszerü kérdésiéi track megsz ívelését bízzuk a pedagógusok«ta, De amitt Teleki P41 az elméleti oktatás szükKtegjességéml mondott, z nem pedagógiai közügy. A soförléick b- íjiata éHősz5r hangzott éli amBigyair li va tă ios helyről s ez a szemléltet a legjobb pillanatban hiaMlatja szagát. A sofőirlélek u kor típus j; egyenes1 rokona, vagy oldalági 1 es zárni a zott ja. egy lelki típusnak, mely napjainkban m nd ömludaitosaibham hali-latjia sz ivál. Ezt az uj lelkiséget maigyon nehióz címkézni. Jei'temzője. 'hogy nem twrjlai aiz élet egyéni felelősségét s a tömegbe menekül iz élet ícMőssége elől. Ez a lielkiisiég, ez a mentek ü lésvágy ragályos, Küzdtenii él éne nem :ehet hatalmi szóval'. Csak neveléssel lehet küzdeni ellene. A civ I ziáció e nagyi, újkori válsága nuk megoldása inteni lehet miás,, eslak a hum.in ista nevelés. Valami történdlk, amit igazi tórtól- ,n'ban még nem & ériünk; cslaik a tüneteket év ékeljük. A tünetek arra tanítónak, hogy <■/ emberek fanatikusain, .mienékülffiick óriási világnézeti fedezékekbe s az egyklniség lelki - ■ vine réti: konfliktusait kollektiv esizközökkel pá kádnak megoldani. Semmiféle erőszakos, ma1 íd nem a ízt mondtam: viilági beavatkozás rém adhatja vissza e Málisiágba jutott kútárának etnikai tartalmát. A hálbonu qem ..oldhat“ meg semmit; ezt ma sejtik 'már azok is. akiknek talán érdekük ai hjáJboru. A demokráciák nem verhetik meg .eredményesen“ a parancs ura Imi áiniamokat, a diktatúrák nem semmisíthetik meg a demokráciákat. Két lelkiség néz faríka&staemet a világom', a kollektiv hajlamú emíber s ai má-ók, aki h S2 még az egyéniség szerepében. Ez u két lelkiség nem győzheti le egymáslt eredményesen; nincs más kiút, végül meg kell békiil- i'iÖK. A polii kai béke törékeny. A világnézeti béke egyetlen közvetítő útja a, humanizmus Nem valamilyen ködök estzménv ez G vak or'ót' nevelő, harcosi burixainz musui v.fl szükségünk különben. elpusztul! minden, etai az európai szellem fel-iőbbrendüsógél jo lenket te a- ivirtíigbau. Ez a gyakorlati humamzmius nem jámbo; és k-;gyetlen utópia, \ soföntelek és a tömeg- emher gúnyosan legyint e jámbor óhejm s' fölényesen mutat a vliogó fegyverek felé. De a humanista nem fél' e fegyverekül', A légy verek tehetetlenek, hkj az európai lélek fel- srueri a veszélyeket, melyek alz uj le'kísiág h'Séro tünetei. Egyformán 'tartózkodó szkepszissel hallgtefcam o dühös demokratákat, akik toporzókolva követeik, hogy Anglia, vagy Franciaország ragadjon végire fegyvert és c minősítse meg a diktatúrákat s ai lelkes és harcias diktátor jelölteket, akik biztosfia veszik, hogy FÚt’er, vagy MuasoMnll inaho1n.ip niéblányezer repülőgéppel el’ínUézi Pált'®., London fis az Egyesült-Áltoradk sorsát. A dolog nem lesz ilyen egyszerű; s a* próféták, akik demokratábbak, mént Edíefnl s harcosab- tek, mint Musisol ni ési Hiitűer., kérayle'enek lesznek türe'imet tanulni. Elnlnelk ia türelem- nők mélyebb értelme a: megoldás, az egyetlen megoldási, mély megmentheti a világot. Gy akorla ti énive e türelemnek a human zin us; ha úgy tetszik, uj, harcias tbumajndizimus. M a humanizmus? A kongresszuson, moly a világ humanistáit nemrég gyűjtötte össze Budapesten s melynek egyik .nészttvevője volt Telek,': Pál', a tudós és humaniiisüia is;, így határoztak meg éi» szellemi magatartás igazi tair- t/vknlrt: a humanizmus ellentéte a fanatizmusnak. Nem tegyőzni akar, hianem meggyőzni. Nem leverni ékain, heinem felemelni magához, egyént és tömeget, egy közös kulim a etikai felelősségéire. Nem. ábrándok ezek. Eu.ópa nem fegyvereivel hódiLoitta meg a világot s nem fegyvereivel uralkodott fölötte hanem az európai Lelkiséggel, meN világivá/.eket emelt föl egy közös kultúra amtlich ULa. Az „elméleti nevelés“ 'Végső következése. Európai volt a világ felett. Az alngoink a kit'rnal lés a göröggel kezdték s Iníd iával és k-Tyztráíliáweil végezték, melyét nemesük elfoglalni tudtak, hanem megtartóm 's Az utóbb: föladat a nehezebb. A humanizmus gyakorlati erő, polit ikai erő. A sofőirlélek lebecsüli s mégte fél tölte, mint -az ördög a .zeriteltvi'ztől A kor legmélyebb, légibb kosa bb féléimé ez. Soha nem félt úgy az élrtelem, a tündém és a szellemi igény 'kr tálkáját ól a k társ, mint napjainkban. A fámat izmus tebzószájuam ígéri, hog|y — perceken bo'tüfli is“'köllel — „elintéz“ rnimdemt. A humia- r: f»tr, nem >iigér semmi hasonlót; megértésit /géz. türelmiét és szívós eUtemaWiáat, A sof őrlék-k olyan igénnyé! iparkodik a maga képére formálni a világot, minit eliötbe egyetlen kor embere sem merte. A szellem gyanús számúra, mert ellenálló. Elzáit ellensége a*Zi „elméleti“ oktatásnak; prafctóíknjisiság'ot köve te1. Agyonütni mindig a tegpraktákusöbb. S m kor sértődöttem ésEleJli az elllientálllllásit, mely elsősorban szellemi s csak aztán, anyagi, gyanakodva kezd alkudozni, Mösit körűibe!ü! itt lm tuo.kl, lelkiekben és a nagy politikában: a f ouatrzmus kezd alkudozni a hannhntzanussai'. Ez aiz alku lehet bermékeny. A nagy háború. mely ujabvb évezredire eMönStL Európa, sov-sát, nem a földön, vizen és Jejvegőben dől el, hanem a lelkekbefl. A ínlevalőlk, az Írók, a tudósok döntik el. Az ő eltenáiltó készségükön, az ő nevelő szavukon múlik minden. Mre neveljenek? Igényre éis öüieíiállásra. Igényre, mbenn Lelkiekben, szedemi erőfeszítésben. A sofőrlélek oly bairsámy örömmel bai'-omosiLtottla el a világot, hogy bömböl éhe előtt nléihe már a legjobbak is csüggedten e1*- hallga'tit'aík Néha már úgy tetszeti, minden irf degy. Az afro dalom összemosódoitit a lektűrrel, ni dráma Holly wood diaili, a tudó mony ia politikával. De a humiainUsla köttelessége, hogy ezí a .„imhiden mindegy“ Jellkiiisiéiget felráz és igény.érzelre ntevellje. Az emberek ma iusiták és hanyagok óre?jniis gondolkozni ás mcgkülöniböztein . A burnáin) (sltiaj dolga., begy iskolában és sajtóban, irod'alomihan és tudományibain kcrilf! he tétlenül' hiirdesse a szel- kmi igényéizetet, megtanitsou szelektálni kényszert.tse az embereket szellemével aj Tu » k (mos - magas/itos tüirelemre, am az emberi méltóság első föltétele. A humanista nem engedheti., iskolában, sajtóban és irodalomban, hogtv a „lejárt“ fogalmiakat mohó kezek kivonják a forgalomból. Az embernek var. méltósága, a fegyverekkel! szemközt is; a humanista dolgv. hogy visszoiadja a szavaiknak és fogalmaknak gazi értéküket Korú bk a szellemi in illődé ko (ai. A humandsM kötelessége, hogy figyelmezltessen a betű mögött az értelenu e. Nem az a fontos hogy sokait árjainak, még az sem formlos, hogy a szellemi inflációnak közönslf'ge légyen; az -gényérzet a fontos., mellyel a tömeg széliéin L és erkölcsi kérdések ílélé fordul. ,\ humanista feladató, Teleki Pál sziajva .szerint, hogy „megttanitsa gondoMcodini az embere- kei.“ Most kissé leszokitaík korirtáirsia) ník e rői az erőfeszítésiről. A humatnfetia ne fáradjon el, megkülönlböztetnfl a rekordot a testgya- kérlatiól;, az irodalmat az ilroilailmkóli, aiz embert a jelvényétől. Az uj bábom az isk.o’álkbain dől ét. A humanista dolga, hogy uj tbnifókalt kezdjen nevelni egy emberiség számára, mely mind •i'iiaditabbap •: mentekül a lléOlek fdelősisláge tÜlöl fegyverei: mögé. A királyi címer alá helyezett román kultúra BUCUREŞTI, junaims 25. Őfelsége IT. Károly kiinály, az ország Írói - v»l való első ttelálkozásaikor, világosan kijelentette: tromán kultima egy Bnancoveainuja akarok lenn “. \ Egész kulturális programot jelöltek meg ezek a szavak, melyek mélyen vésődtek be j Românoia szellemi életének airamykönyvébe s amelyek nem egy királyi vágyat, hanem királyi akaratot fejeztek ki. Kulturális prog- j laanot. mely — a kéndéses tailá"(kozás óta j eltet csak néhány év alaltt — a megvalósuiá- sok legszebb s legkomolyalhlb nuházaltát öltötte már magára Őfelsége II. Károly király a román kultúra egy B rancoveamuja aikialrt lenini', és az is. \ utóban, a kl'ályi irányitláls adott a román iró ts könyv — és efflzel együtt az ország olvasói és kultúrája — alz Uralkodó visz- . szál érése óta eltelt nyolc esztendő alatt csak az emberiség arany kővé zakódban; fellelhető bátorításnak örvendezhetett. FÉNY A FALUSI VKNAK Most, a Könyvbónip megnyillálsia után, ki kell emelnünk hogy öfteLságje II. Károly király jótékony gondoskodás« első poli' anat tói kezdve a> falvak világa felé idálnyult, melynek szívdobogását meghatlilotta s gondjait megértette az Uralkodó. A .Király.' Kulturális Alaipiitváínyok 1 széles körben foglalkoztak és fogllalkoznak bi falusi lakosság könyvek ád'tal való felvilágosításának mmnkájtval. S ment a fVilusintak sajátos gondolatmeneté van, a maga nyelvezetével irt és n maga értedtme szerituti könyveket adtak nekik. Olyatn könyveket, melyek mindenről szóllak, ami. érdekelíheíá a falu- sif ; mindenről aminek hasznát veheti: a föld gondozásáról szóló tudományos Unná- csóktól elkezdve egész kits kötetekig, melyek egy-egy, a nép köréből kilnőltlt e’tbeszélőnek, mint atmt'ilyen Ion Creanga vodtt, az életét mutatják be nek s egészen a román nép gé- niu./.át jobban megéitő Mühaáil Eineicu életének elbeszéléséig Könnyen1 hordozható kis könyveket, me. lyeket a mezed munkáiból haj/taltérve, esténként a házak tornácán alivaisihiaitnök a földmű ve'ők. Ezke a könyvtea a ,Foiiu Könyve“ sororjaitibian jelednek meg. Ugyanakkor a többl'i'zezer példányban megjelenő „Albnia" cimü folyó rut is csodálatra méltó eszköze a román, fáin rtviliizáfásának és szélilemi fel- fi ágosátásánadí. A fa.lusii szülőiktől származó költőnek, D. Ciureznnlak vezetése alatt az „A1LHa“ folyóka! megírdendii nevét. Gaz- daság:. orvosi és kulturáüis tanácsokat juttat a földinüveistelvhez s máután példáinyszáma gén miatgas, Mikiik mindernntajpi kenyere: je A „II. KÁROLY KIRÁLY IRODALMI ÉS MŰVÉSZI ALAPÍTVÁNY“ MŰKÖDÉSE EL a „Király; Küfcn/ráMs Alapítványok“ utjánl a faluba diadalmaisan öeballtoTIt a fény, megadva e falusiaknak lelkűk és értelmük gyarapiJtásáiiak lehetőségeát, — niem kevésbé 'gaz hogy a fejlettebb olrvaisióosztályró sem feledkeztek mieg. Az AH. Rosetti egyetemi tanár által nagy hozzáértéssel vezetett „II. Károly király o- dakniés művészi alapítvány“ (Fundiaitiia pentru iteratura s:' airla Regete Carol II.! eddig — az ailapitáisa óta eltelt öt esztendő alatt — körülbelül 200 (kétszáz) válogjatót1 rodai mi könyvet nyomatott ki. A fiatal írók az Alapitytóinybain zsenge szárnyaik legalaposabb támogaitójiát telállák. Tettekkel, tanácsokkal! és jnltaltmakkul seg'ti Az anra érdemes írók, miivé(knlek a Királyi Alapítványok által történő kiadásával a. legértékesebb elismerést s érdemeik messzemenő jutalmát kapják. A „II. Káro'v király árodaihni és művészi alapítvány“ iái legnyugatiihb kiáliitástoan a következő sorozatokat adja ki: „Ener'gű Könyvtár (olyan munkákat foglal' magában mely ék az emberiség pozitiv és dinamikus készségeit mozdtják elő); „Mali román. Írók könyvtára“ (ma élő inoanláin Írók regényei.t, novelláit, versed és kriibikáiít adják k' kereteiben); ,A rorná.n filozófia íkőnyvtána1 ; ..El- fértjtett román irók könyvtára“; „Fatál írók ki' öntetett müvé nek könyvtájra“; „Enciklopédikus színház; könyvtár“; „Városok könyvtára“ (melyben városaink irodalmi kalauzait adják ká); „Okaddlos könyvtár“; „Tájékoz- l'ló könyvtár“;- „Művésze' könyvtár“, stb... Hangsúlyozzuk, hogy ezddő Sízernt a .11. Károly 'irirlály iroda’imi 'és. művészi alapítvány“. az egyetlen kiadói ház, mely munkj- tervé„e verskötetek kiadását Is felkette Még egy jele ez az intézmény miagasiabbrendii gondjainak, melyek teljességükben a nemzeti kid Inra szolgálatában államaik. * Dimanjikus, termékeny s számtalan energiával rendelkező riz ország kultúrája melyre a király' c'mer őiködik, münden évben ere t, egészséges gyümölcsöt terem, — termest Románia mai lelke és a jövő számúm. Létfogatfástf ieű egyik osztálytársánál Mihály nagyvajda BUCUREŞTI, junius 25. Mihály nagyvajda vidéki utazásai során tegnap Petnic községben . látogatást tett Inurgjiescu tanítónál, kinek fiával együtt tanul évek ótai. Mihály nagyvajda „Imurghi“ néven becézi ilskolatársát, kivel együtt érkezett a faluba, hol harangzúgás és a környékbeli helyőrségek ágyúinak üdvlövései fogadta. Mihály nagyvaj- da utasítást adott arra, hogy osztálytársa csomagjait vügyék be ai házba, ahová ö is belépett. A kapunál' ősi hagyomány szierint a tárni tó kenyérrel! és sóval várta Mihály nagyvajdátn Ezután megtekintette az iskolát és a kulturotthorit, majd Ca- ras-imegyébe utazott, hol a megye határán Andreia ezredes fogadba. Mihály nagy vajda négy napot tölt a. megyében és Ada-Kaleh szigetét üs meglátog’ptja. Oondoh a baza ériébesllése Körül BUCUREŞTI, junius 25. A buzaiérttekesitésl hiva/tal tegnap dV’mtán ülést tartott, amelyen megbeszéltéílv aiz uj bn- a'értékes'tésJének kióridéséít. A buzaért'ékesi- icsi hivatel bekérte ugly a. belföldet, mint a külföldi buzapicic ad'atoit és eltelározbi, hogy a buzakivúel prénirumánblK megá'la- pitását a kormáéiny gazdasági hizo'Kság.im bízza. Eddig még nem bocsátották ki bu/a- vagy tengerik v-te'd engedélyt. * DR ÚJVÁR Y iMRE bőrgyógyász el kő - tözött P. Mitei Viteazul No. 40 Rendel dél - e őtt 11—2. és délután 5—8 ó.4 g.
