Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-07 / 103. szám

v* * 3# / Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Ca!e>a Motíior 4. szám. — Telefcr.szám: n—09 — Levélcím: Cluj, postafiók 80, Fiókkiadóhivatal cs könyvosztály: P. Uniri 9. Telefon: 11—99, ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS 7°' "■*<TO "i*“"* 4*f' <T““ 840 lej, — Ivfegyarorszagra: negyedévre ioj ielévre 20, evente A~> Felelős szerbeszicr: DR. GRQIS LÁSZLÓ pengő. A többi külföldi államokba csak: a por.ókülörböz<rete: több zra:*j^F.wnara3za«uMi»s»KaBHMM^^ issza fcSBBBE ^ ßiifiEi« sasi. üaarcca "yamsren: aSEf r~~ :rs7) LIX É V F O L Y A M, 10 3. SZÁM. SZOMBAT CLUJ, 1938 MÁJUS 7. Telve a világ béke-vággyal és a béke ,,mun- kóilásávahPéldául mindenütt védve máik ,.a béke megőrzéséne ki ehetőségeit'*’ és a buzgalomban jutnak el az olasz—angol egyezményhezt fognak elérkezni talán az olcsz—francia szerződéshez, sőt a slrézaü négyhatalmi ,,diktatúra“ fölt átmetsz fásához is. A duncivölgyi egyezményhez is. A béke meg­mentése cetjeiből, mely egy-egy jelentős léket kapott már <a távolkeleten, Ethio piában, a spanyol földön, azelőtt is elég sok helyen. Amely tulejdonkép csak foszlárnyakban él, miint (t szerteszórt békacombok villamos erők mezején. Az ellenmondások fényes kom ez: minden a béke érdekében történik benne. .Amíg egy­szerre csak lehull lo hályog a szemekről és Hí lesz az uj háború, melyről szintén kisü­tik, hogy a béke érdekében záidiút elő. Mint ahogy most az őrült fegyverkezés, c rengeteg megnemtámadási és barátsági szerződés nyo­mában, n béke szent nevében tombol, holott minden tört énét olvasó tudja, hogy mentői tovább feszilik, annál hamarább elsül. Most már ez a fegyverkez'ís odáig fajul, hogy a legfontosabb repüfőgépmennyiséget külföld­ről szerzik be Anglia és legutóbb Francia or­szág határozataj szerint. Ez fontos bizonyí­ték. Látszik, hogy sürgős a dolog, égetően sürgőst mint mikor azt mondják valamiről: c‘z ember körmöm égett. Mintha nem bizná- iriak már semennyire se a békében, amelyet állandóan biztosítanak, mentenek, megtá­masztanak, dicsőítenek, a befejezett tények előtt való meghajlásban, a népszerűtlen szer­ződések megkötésével, ct fegyverkezési pén­zek szédítő el pocsékolásával Mintha már holnap lehetséges vöt na és most már min­den perc drága. De béke \a- ilyesmi? A lát­szat, cs- alakiság, c papír? Es nincs-e itt már a békádé! fontosabb tényező, a történelmi kényszer valósága és fölötte a viszonylagos igazság szelleme? Nem ok nélkül próbált Roosevelţ uj gazdasági és politikai világérte- kczletet nyélbeütni. Ennek a szükségét nap- ról-napro inkább érezzük .4 békét meg kell újítani tökéletesen. Most mintha kedvező idő kecsegtetne a bé­ke megmentése, helyesebben kitatarozása és 'kiegészítése ügyében. A nagy demokráciák nyugalmat cselének, hogy fenyegetett alap- oszlopetéken megerősítsék; a tekintélyt ural­mak bámulatos eredményeik megrögzítése és kiaknázására. még inkább jövendő céljaik 'érdekében sok szakéul időre szorulriak. A hogy hot almok e szerint némi áldozatokkal •—• Anglia ipéhlát szolgáltatóit az Olaszor­szággal kötött ..akkorel“-ben — megment­hetnék az általános békét. Akkor bizonyára olyan telki állapot alakulna ki. melyben a deciénél mi ved óság kényszere fölvüáglana és az emberiség '(dealmássá válna lefegyverzés, uj Népszövetség, uj békebiztonság jelszavá­éval megoldani, ami eddig aibbctmaradt és rendbe hoz ni, ami rosszul sikerült a közhit szerint.------' ' I Wllll—II ---­Beismeri*» «a prágai Eíormáisy «s íeogyef panaszok alaposságai ^ VARSÓ, május 6. A lengyel kormány megkapta Prága válaszát arra a lengyel jegyzékre, mely felpanaszolta és tiltakozott ellene, hogy Csehszlovákiából a lengyel állam és a hadsereg elleni anyagot csempésznek át lengyel területre és fegyverrel látnak el elégedetlen lengyel alattvalókat. A csem­pészést a jegyzék szerint Csehszlovákiá­ban élő lengyel kommunisták mozgatták. A prágai kormány válaszában elismeri a lengyel panaszok alaposságát és kötelezi magát, hogy intézkedik a csempészés megszüntetésére. Varsói hivatalos helyen megelégedéssel verték tudomásul a vá­laszt, de ragaszkodnak ahhoz, hogy a prá­gai kormány ígéretét cselekedetek is kö­vessék. ■ ­Hivatalos jelentés az értekezlet eredményeiről. ,,A kisantant a béke offenzivájának dinamikus eszköze“ — Tanácskozások külföldi követekkel A kisantant-értekezlet véget ért csütör­tökön este és a három külügyminiszter székhelyére utazott, hogy a küszöbön álló népszövetségi tanácsülésre, amelyen a kis* antant megbízottja Petrescu-Comnen lesz, a külpolitikai tennivalókat rendezze. E körülménynek megfelelően az értekezlet a hivatalos közleményben jelentősen ki­hangsúlyozta felfogását a Népszövetség sorsáról és ezt a maga részére megvilágí­totta a teljes hűség alakjában. A feltűnően rövid közlemény a kisantant szempontjá­ból csak három körülményt ragad ki, mint e pillanatok valóban középponti kérdéseit. Hangsúlyozza a teljes crőmegfe- szités hajlandóságát a megbékülés és meg­értés érdekében, amelyet értekezleten kí­vül „a béke offenzivájának“ fogalmával jelölt meg nyilatkozatában Petrescu-Com­nen külügyminiszter és a megfogalmazás izének tanúsága szerint itt is Csehszlová­kia és a Dunamedence kérdése mellett el­ső sorban Magyarországra gondoltak. Mennyire középponti kérdés ma a Ma­gyarországgal való egyezkedés s esetleges megállapodás, annak bizonyitéka, hegy a hivatalos közlemény második pontja tel­jes világossággal és őszinteséggel kiemeli ezirányu eszmecserék megtörténtét és óhajtását, hogy folyamatosak maradjanak. Szóval a Duna volt a főerő a tárgyalások liömpölygésének. A cseh kérdés is ide torkol, a magyar kérdés is ide torkol s meg tudjuk érteni, hogy ezentúl a Duna- hajózás ügye külön és hangsúlyozottan „sui generis“, szintén napirendre került: az Anschluss, a tervezett Rajna—Duna ösz- szekötő csatorna és Becs szerepe a jövendő hadi és kereskedelmi hajózás tekintetében kötelezi a dunai államokat, hogy érdekei­det átcsoportosítsák s megvédelmezzék. Ezúttal a smaiai értekezlet nemcsak a kisantant külügyminisztereinek tárgyalá­saiból adódott, hanem valóságos „követi konferencia“ is volt. Bárdossy magyar követ kezdeményezése, aki már a nyáron bekapcsolódott kívülről a külügyminisz­terek munkájába, velük való külön-külón megbeszélések formájában, folytatta mun­káját ezúttal is és példáját követték a bu­cureştii olasz, angol, francia és lengyel követek, akik a napirenden levő nagy eu­rópai kérdések miatt szükségesnek vélték e nagyjelentőségű helyen a süni megbe­szélést a külügyminiszterekkel. Különös figyelmet érdemelnek ezúttal a megbe­szélés végén elhangzott rádióbeszédek, Sztojadinovics s Krofta részéről. Az első általános békeszólamok után hangsúlyozta Jugoszlávia baráti üdvözlését s azt a kí­vánságot, hogy Nagyrománia Őfelsége Károly király uralkodása alatt haladjon tovább a fejlődés utján. A másik már kéz­zelfoghatóbban utalt a három államot összekapcsoló változatlan barátság viszo­nyára, hangsúlyozta Románia különleges fontosságát földrajzi helyzeténél fogva is a kapcsolódás szerepében és részletesen fejtegette Csehszlovákia jókívánságait Ro­mánia iránt. A kisantant államok állandó tanácsa 1938 május 4. és 5-én Sinaiaban rendes ülésszakra ült össze Petrescu Comnen ro­mán külügyminiszter elnöklete alatt. Ju­goszláviát Sztojadinovics miniszterelnök és külügyminiszter, Csehszlovákiát Kamii Krofta külügyminiszter képviselte. A három külügyminiszter áttekintette mindazokat az eseményeket, amelyek a kisantant legutóbbi tanácsülése óta jelle­mezték a nemzetközi helyzetet s részletes eszmecserét folytatott mindazokról a kér­désekről, amelyek különösképen a kisan­tant politikájára vonatkoznak. Egyértel­műen arra a megállapításra jutottak, hogy tovább kell folytatni erőfeszítéseiket a megbékülés és megértés müvével való együttműködés tekintetében. A kisantant állandó tanácsa különös érdeklődéssel for­dult az angol—olasz megegyezés felé, amelyet a tartós béke biztosítása és fenn­tartása rendkívül fontos elemének tekint. Az állandó tanács a legnagyobb figye­lemmel vizsgálta meg a kisantant államok és Magyarország kapcsolatainak kérdésér. fenntartja azt az egyhangú óhajtását, hogy a jelenleg folyamatban levő tárgya­lásokat tovább folytassák azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a Duna-medencében a bizalom és egyetértés uralmának meg­szilárdításához. A kisantant újból hangoztatja tagálla- lamai érzelmeinek a Népszövetség iránti hűségét. Megismétli azt a nyilatkozatot, amelyet a három állam nevében Romá­nia képviselője ez év januárjában, a ta­nács legutóbbi ülésszakán tett. Hangoz­tatja azt az akaratát, hogy ennek a nyilat­kozatnak szellemében kivan hozzájárulni a népszövetségi alapokmány megalkotói által elgondolt nemzetközi együttműkö­dés eszményének megvalósításához. Az állandó tanács tudomásul vette a Népszö­vetség tanácsa közeledő ülésszakának na­pirendjét és megállapította tagállamai szempontjainak teljes azonosságát annak a magatartásnak tekintetében, amelyet a Népszövetség tanácsában ai kisantantot képviselő román kiküldött tanúsítani fog. Az állandó tanács a legélénkebb figye­H lemmel vizsgálta meg a Duna folyam tényleges és jogszerinti helyzetét a hajó­zási kérdések szempontjából s egyetértett abban, hogy mindazokat, akik eddig j együttműködtek a Dunavidéken a keres­kedelmi forgalom fejlődésében, érdekében áll, hogy megkeressék a legalkalmasabb eszközöket erkölcsi, műszaki és anyagi együttműködésük folytatására és a meg­oldások megtalálására, figyelembevéve az összes jelenlegi érdekeket. Az állandó tanács tudomásul vette és jóváhagyta a kisantant gazdasági tanácsa Bucurestiben március 9. és 18. napjain tartott ii-ik ülésszakának munkaeredmé­nyeit, fenntartva a három állam részére adott végleges jóváhagyást. A három kül­ügyminiszter örömmel állapította meg, hogy a kisantant gazdasági szerve évről- évre eredményesebb tevékenységet fejt ki s el vannak határozva arra, hogy illeté­kes hatóságaik utján tovább folytatják mindazoknak az intézkedéseknek tanul­mányozását és gyakorlatba vételét, me­lyek célja a kisantant államok közötti gazdasági kapcsolatok megerőltetése. A kisantant tanácsának következő ülé­se Bledben lesz folyó év augusztus hó végén. BUCUREŞTI, május 6. A kisantant- konferencián résztvevő Sztojadinovics ju­goszláv miniszterelnök és külügyminisz­ter, valamint a jugoszláv küldöttség tag­jai éjjel i órakor hagyták el Sinaiát. Krofta csehszlovák külügyminiszter a csehszlovák küldöttség tagjaival szintén visszautazott Prágába'. Petrescu-Comnen külügyminiszter a si- riaiai kisantant-konferenciáról jövet, visz- szaérkezett Bucurestibe, ahonnan azon­ban még a mai nap folyamán Genfbe uta­zik, hogy résztvegyen a Népszövetség ta­nácsülésén. Nyolcszázezer főnyi kínai had­sereg támad Santungban LONDON, május 6. Honkongon át a kínai harctérről érke­ző hírek szerint Şantung tartományban szerdán délután a kínaiak nagyerejü ál­talános támadást kezdtek, melynek már mutatkoznak is sikerei. A támadásban résztvevő 800 ezer főnyi kínai hadsereg százkilométeres arcvonalon nyomul előre és több ponton átszakitotta a japán arc­vonalat. Egy másik, Hankeuból kelte­zett jelentés közli a kínai főhadiszállás hivatalos tájékoztatóját, melv szerint a támadó kinai hadsereg elérte a Nanking tói 12 kilométernyire levő Csang-Ling- Cseng községet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom