Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-06 / 102. szám

AM 3 ie Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: 11—09 — Levélem: Cluj, postafiók So. Fiók kiadóhivatal és kőnyvosZtily: P. Uniri 9. Telefon: 11 — 99. TJX ÉVFOLYAM ,102. SZÁM. A LAPÍTOTTA BARIM A MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ PÉNTEK Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 2iot félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10 félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba esik a portókülönbozettel több. [ sräoitetsata izs&zz-z&EEttzrzx&a&íszxx 1 CLUJ, 1938 MÁJUS 6. Kisebbségi évad Kétségtelenül tüneti hatása ven ,,a kisebb­ségi szakosztályról“ intézketö nj törvényren­deletnek. Mán magi;/ ez <a pusz a tény, a tör­vényrendelet kibocsátása jelzi, hogy többről van szó, mint egyszerű államigazgatási újí­tásról, mikor a kultusz- és művészeti minisz­tériumban fölállított kisebbségi ügyigazgatój ságot visszahelyezik a miniszterelnökségre. Az igazgatóság a miniszterelnökség kisebb­ségi szakosztályává alakul át és 6 szakaszba foglalt jogszabály értelmében fog működni. Ilyen körülmény reményt nyújt, hogy a tör­vényrendeletnek a tüneti jelentőség után for­dulati feint őségé is lesz és minden eddiginél mélyebben bocsátkozik majd bele a kisebb­ségi jogvédelem szálfádékaiba. Talán külön minisztériummá is fölfejlődik hamarosan. Hogy a kormánynak további és nagy szán­dékai vannak az intézménnyel, kiolvashatjuk la törvényrendelet utolsó pontjából, mely a szakosztály egyes szolgálati szerveinek létesí­téséről és működési módjairól külön szabály­zatot ígér. A jelentőségét és jövendő lehető­sségeket még két személyi rendelkezés is alá­húzza, A szakosztály ebi és gyakorlati köz­belépését az egyes minisztériumoknál a mi­niszterelnök fogja közvetíteni; a szakosztály vezetésével pedig Őfelsége meg^.zza orszá­gunk főméltóságainak egyikél'. Ami bizonyos tekintetében minisztérium}ölöttiséget is jelent; Az általános kisebbségi szakosztály legfőbb rendeltetése annak ellenőrzése, hogyan alkal- anazzálc a kisebbségekre a különböző tör­vényhozási és közigazgatási rendelkezéseket Szükség esetén közbelép. Első pillanatban gondolkozóba esty az ember, nemdenem sor- lstunk szigorítása következik-e m'ajd ebből? Minthogy ct korszellem a kisebbségi jogok ‘helyreállítását vágy végrehajtását kívánja, in­kább az ellenkezőjét reméljük: az ellenőrzés érdekünkben történik. A szakosztály tanul­mányoz minden kisebbségi kérdést, amelyet ia törvényhozás főhet és megoldásokat java­sol neki. Mintha itt a kisebbségi statútum terve földerengene, amelyet még Maniu Ígért és Pop Ghita tartozott volna megfogalmazni. Addig is minden közhatóság köteles a szak­osztály véleményét kikérni a kisebbségi egy­házak, iskolák és egyéb kisebbségi mozzana­tok ügyében Ezek a jogszabályok a már em­lített rendelkezések mellett a legfontosabba]:. Spártai rövidség és tartalmi általánosság jel­lemzi őket, ezért kiterjeszthetők és szűkíthe­tők tetszés szerint. Alapos okaink vannak, hogy inkább az elsőt reméljük. Hiszen az .egész tényből egyenes törekvés csillog, vala­mi eredendő hiány pótlása, előkészítés, vala­mi elkerülhetetlen céljából. Mindezideig a ki­sebbségi élet rendszerezett jogszabályozása hiányzott. A kisebbségi kérdés pedig két év óla, még pedig Anglia megérzéséből, újra 'égető világügy lett, amikor Genfbőt meghív­ták a középeurópai kisebbségek egyes politi­kusáéi Londonba. .4 tennivalók ideje köszön­tött be. Napról-napra többet beszélnek és írnak az il'etékések róla. Franciaország érdeke is egy­re inkább növekedik a dunavölgyi kérdés éle- zettsége folytán. A német birodalom pedig az Anschluss után Csehszlovákig felé, kát poli- iika>i dinamikáját a kisebbségi kérdéssel eteti tohább. De Dánia és Elszász németjei sem téliének. Ma e'sőoszláhju közügy, mi legyen 0 csehországi kisebbségekkel. Erről nem egy szót fognak váltani, ma és holnatp a Hitler __ Mussolini taláükozón s a sinaia! kisautóul', értekezleten. A kisebbségi kérdés a levegőben van: fegyver és fogantyú egyszerre. Most dől cl, melyik elemet választják. De mindenkép ti It áll asz élet vizének partján cs hatásán bizonyos tekintetben mindenkivel érezteti. 4z általános béke érdekében a jórávaló létek azért esedezik; hogy hatása kedvező legyen csak és az illetékes tényezők találják meg a iTiindenkit kielégítő megoldást. Világkérdések, főleg >a végletekig égető világkérdések megol­dása csak így üdvös és kívánatos. Békére való ótmjiá&mkaí hangoztatták első kijelentéseikben a Msamíant- értekezteten résztvevő átiamiériiak „Baráti kezet nyújtunk mindnyájan, együttesen szomszédainknak“. „Kormányaink őszintén hozzá akarnak járulni a béke nagy müvéhez a Dunamedencében“. „Fel­hívjuk szomszédainkat, hogy egyesítsék velünk erőfeszitéseiket az egyetértés és testvériesülés történelmi müvének megvalósítására“ ,1.1 —————11 Peresen Comnen Iküilägymigäiszier nagy beszéde A Sinaiában megkezdett eszmecserék történelmi hangulatot ébresztenek. Amióta létrejött a kisantant, — 17 éve már, hogy a három dunavölgyi állam határainak védelmére Magyarországgal szemben és népszövetségi érdekeinek megtámasztására szövetkezett — soha ilyen fontos idők nem szakadtak reá. Történelmi szükséglet lett, hogy most már valamennyi Duna-állam komoly politikai és lelki békére, sőt érdekszövetségre lépjen egymással széles ala­pon. A gazdasági összefogás, melyet inditó föltételnek hirdettek, önmagá­ban már nem elég. Az Anschluss és a két nagyhatalmi tengely békiilési tö­rekvése óta uj parancsoló szükségletek jelentkeznek. Ezek parancsára szövi teryeit Sinaiában a döntőjelentőségü kisantant-értekeziet, mely nem ok nél­kül került erre a helyre — nyíltan hangsúlyozták ezt — ahol a nyáron a Magyarországgal való lényeges tárgyalások fonalát először fölvették. Most már komoly jelei vannak a nagy lehetőségnek. Petrescu Comnen külügymi­niszter beszéde határozottan és világosan hangsúlyozta a dunai béke föltét- len kényszerét és a legmélyebb hajlandóság jelentkezését. Amikor pontosan és szilárdan bizonyította, hogy a kisantant a látszatnál nagyobb erőt és ha­talmat képvisel, de még messzebbrehatóan fejtette ki „a tudatosan ünnepi órának“ nevezett időben, amelyet mi ezenfelül kísértetiesnek is érzünk, a Dunamedencében külön biztosítandó békének a nagy történeti jelentőségét, amelynek diplomáciai, politikai és gazdasági következménye lehet igaz biza­lom légkörében a dunai együttműködés is. Valami szokatlan és érthető pátosz nyilvánult meg benne, amikor baráti kezet kínált fel a kisantant-együttes- ség nevében a szomszédoknak az egyetértés és testvériesülés jegyében. Mert beszéde pohárköszöntő volt, tüntető módon e hangsúlyozott testvériesülés eszméjére ürítette az ünnepi kelyhet. Érthetően a jugoszláv miniszterelnök válaszától biztosítva, aki a Dunavölgyében most Ieghivaíottabb a negyedik dunamedencei ország felé a komoly barátság föltételeinek kutatására. Sinaia ezzel minden eddig lefolyt kisantant-konferenciánál fontosabb és lényege­sebbé lett, talán kezdeti pontja a Dunamedence csakugyan bekövetkező meg­békélésének, a megbolygatott középeurópai egyensúly uj kialakításának és eszközlője a ma oly lázas keresés középpontjába került európai békének. Peáfescta £®^an©5i iisIviSsIia vendég álIsasmSéíSlsskai Tegnap este Sztojadinovics miniszter- elnök és Krofta. külügyminiszter tiszte­letére vacsora volt, melyen Petrescu Comnen külügyminiszter mondott nagy- fontosságú kijelentéseket magában fogla­ló pohárköszöntőt. „Megtisztelve érzem magam — mondta —, hogy elnökölhetek annak a nemzetközi alakulatnak tanács­kozásán, mely a kisantant szerény neve alatt olyan erőt és hatalmat képvisel, hogy sokkal kifejezőbb jelzőre is méltó. Ennek az erőnek és állandóságnak forrá­sa közös nagy érdekeink állandósága és az egyhangú és változatlan óhajtásunk, hogy a nemzeti együttműködés utján fenntart­suk a békét”. Ezután a bevezetés után a következőket mondotta még Petrescu Comnen külügyminiszter: — A kisantant szüntelenül támogatott minden olyan tö'rekvést, amelynek célja a háborúnak gyökerében való elfojtása. Legerőteljesebb támogatását adta a Nép- szövetségnek az alapokmány szerzői által elgondolt örök béke gondolatának meg­valósításra. Ma is kész arra, hogy hozzá­járuljon minden olyan javaslathoz, amely az olyan békés célok elérésére törekszik, amely célok a kisantantot alkotó államok mindenikének drágák, az egyes államok szuverénifásának keretében. A kisantant megalkotása óta sok, következményekben gazdag, eseményeket hozó éy telt el. Fon­tos átalakulások történtek, szervezetünk azonban, hála összetartásának és tagjai lo­jalitásának, az érdekek közösségének, min­dig meg tudta tartani azt a magatartást és irányt, amelyet kezdetben kitűzött. A kisantant-államok a Duna-medencében arra törekszenek, hogy ilyen módon a bizalom légkörét teremtsék meg az ezen a vidéken lévő államok együttműködésé­re. Baráti kezet nyújtunk tehát mind­nyájan, együttesen szomszédainknak és felhívjuk őket arra, hogy egyesítsék erő­feszítésüket a mi erőfeszítésünkkel, hogy megvalósíthassuk az egyetértés és a test­vériesülés történelmi müvét. Mikor ezt tesszük, újból bizonyságát adjuk azoknak az érzelmeknek, melyek bennünket áthat­nak és annak a légkörnek, amelyben mun­kánk folyik. Abban a reményben, hogy jóakaratunkat és politikánk őszinteségét igazi értékében fogják méltányolni és hogy az a mag, amelyet ezen a tavaszi napon elvetünk, termékeny földre fog hullani és kihajt, poharamat Őfelsége, II. Péter Jugoszláv király és Benes Öcxellen- ciája, Csehszlovákia elnöke, őfensége, Pál jugoszláv régens herceg és a magas ré- genstanács tagjai s a kiváló kollégáim, Sztojadinovics és Krofta külügyminiszter urak és a velünk szövetséges és baráti ál­lamaik fejlődésére és nagyságára és ezen felül az emberi testvériesülés azon eszmé­jére ürítem, amelyet mindnyájan hűség­gel és rendíthetetlen akarattal szolgálunk. — Nagy érdeklődéssel és nagy örömmel hallgattam azokat a barátsággal teljes sza­vakat — mondta válaszában Sztojadino­vics miniszterelnök —, amelyeket hoz­zánk intézett és melyekért drága kolle­gám, Krofta külügyminiszter és az én nevemben legőszintébb hálánkat fejezem ki. Fontosnak tartom kiemelni és hang­súlyozni, hogy azokban a gondolatokban és érzelmekben, amelyeket Excellenciád annyi ékesszólással és annyira áthatóan fejezett ki, a legjobban és a legpontosab­ban fejeződik ki az a szellem, amelyben tanácskozásaink lefolynak és azok a cé­lok, melyekre erőfeszítéseink irányulnak. Engedje meg nekem, hogy teljes megelé­gedésemet fejezzem ki a tanácskozás al­kalma fölött, mivel ez lehetőséget nyújt arra, hogy tanulmányozzuk a három ál­lamot a jelenlegi pillanatban érdeklő ösz- szes kérdéseket s arra, hogy ezt a munkát hagyományos barátságunk szellemében annak a felelősségnek mély tudatával és teljes őszinteséggel végezzük, amely meg­felel úgy a jelenlegi kornak, mint annak a szerepnek, amelyet a kisantant tölt be a nemzetközi életben. Boldogok vagyunk, hogy itt a szép Sinaiaban dolgozhatunk, ebben a városban, amelyhez annyi törté­nelmi esemény kapcsolódik és amely a kisantant államok annyi erőfeszítésének volt tanúja. A hagyományos román ven­dégszeretet. keretében a legőszintébb ba­rátság körében folynak le tanácskozá­saink, amelynek nemcsak nagy politikai fontosságuk van, hanem egyúttal valósá­gos családi ünnepély jellegük is. örven- dek, hogy alkalmam van személyes kap­csolatokba juthatni az önök szép orszá­gával és csodálhatom azt a rendet és ha­ladást, melyet minden lépésnél tapaszta­lok. Felséges uralkodójuk bölcs vezetése alatt, államférfiaik hazafias irányításával, Románia a fejlődés utján halad előre és szövetségeseik boldogok, hogy újból és újból megállapíthatják ezt. Végül enged­tessék meg nekem: azt a reményemet fe­jezzem ki, hogy a kisantant ezután az értekezlet után is párhuzamosan a Bal­kán-szövetséggel szerencsés módon és si­kerrel fogja tovább folytatni tevékenysé­gét a megvont világos utakon az örökké azonos célok elérésére: országaink és Eu­rópa eme részének haladására és békéjére. — Poharamat Őfelsége II. Károly ki­rály és Őexcellenciája Bcnes csehszlovák köztársasági elnök, továbbá kollégáim, Krofta és Petrescu Comnen külügymi­niszter urak és háziasszonyunk egészsé­gére s a három baráti és szövetséges or­szág haladására és fejlődésére ürítem!

Next

/
Oldalképek
Tartalom