Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-06 / 102. szám

AM 3 ie

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: 11—09 — Levélem: Cluj, postafiók So. Fiók kiadóhivatal és kőnyvosZtily: P. Uniri 9. Telefon: 11 — 99.

TJX ÉVFOLYAM ,102. SZÁM.

A LAPÍTOTTA BARIM A MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ

PÉNTEK

Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 2iot félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10 félévre 20, évente 40

pengő. A többi külföldi államokba esik a portókülönbozettel több.

[ sräoitetsata izs&zz-z&EEttzrzx&a&íszxx 1

CLUJ, 1938 MÁJUS 6.

Kisebbségi évad

Kétségtelenül tüneti hatása ven ,,a kisebbségi szakosztályról“ intézketö nj törvényrendeletnek. Mán magi;/ ez <a pusz a tény, a törvényrendelet kibocsátása jelzi, hogy többről van szó, mint egyszerű államigazgatási újításról, mikor a kultusz- és művészeti minisztériumban fölállított kisebbségi ügyigazgatój ságot visszahelyezik a miniszterelnökségre. Az igazgatóság a miniszterelnökség kisebbségi szakosztályává alakul át és 6 szakaszba foglalt jogszabály értelmében fog működni. Ilyen körülmény reményt nyújt, hogy a törvényrendeletnek a tüneti jelentőség után fordulati feint őségé is lesz és minden eddiginél mélyebben bocsátkozik majd bele a kisebbségi jogvédelem szálfádékaiba. Talán külön minisztériummá is fölfejlődik hamarosan. Hogy a kormánynak további és nagy szándékai vannak az intézménnyel, kiolvashatjuk la törvényrendelet utolsó pontjából, mely a szakosztály egyes szolgálati szerveinek létesítéséről és működési módjairól külön szabályzatot ígér. A jelentőségét és jövendő lehetősségeket még két személyi rendelkezés is aláhúzza, A szakosztály ebi és gyakorlati közbelépését az egyes minisztériumoknál a miniszterelnök fogja közvetíteni; a szakosztály vezetésével pedig Őfelsége meg^.zza országunk főméltóságainak egyikél'. Ami bizonyos tekintetében minisztérium}ölöttiséget is jelent;

Az általános kisebbségi szakosztály legfőbb rendeltetése annak ellenőrzése, hogyan alkal- anazzálc a kisebbségekre a különböző törvényhozási és közigazgatási rendelkezéseket Szükség esetén közbelép. Első pillanatban gondolkozóba esty az ember, nemdenem sor- lstunk szigorítása következik-e m'ajd ebből? Minthogy ct korszellem a kisebbségi jogok ‘helyreállítását vágy végrehajtását kívánja, inkább az ellenkezőjét reméljük: az ellenőrzés érdekünkben történik. A szakosztály tanulmányoz minden kisebbségi kérdést, amelyet ia törvényhozás főhet és megoldásokat javasol neki. Mintha itt a kisebbségi statútum terve földerengene, amelyet még Maniu Ígért és Pop Ghita tartozott volna megfogalmazni. Addig is minden közhatóság köteles a szakosztály véleményét kikérni a kisebbségi egyházak, iskolák és egyéb kisebbségi mozzanatok ügyében Ezek a jogszabályok a már említett rendelkezések mellett a legfontosabba]:. Spártai rövidség és tartalmi általánosság jellemzi őket, ezért kiterjeszthetők és szűkíthetők tetszés szerint. Alapos okaink vannak, hogy inkább az elsőt reméljük. Hiszen az .egész tényből egyenes törekvés csillog, valami eredendő hiány pótlása, előkészítés, valami elkerülhetetlen céljából. Mindezideig a kisebbségi élet rendszerezett jogszabályozása hiányzott. A kisebbségi kérdés pedig két év óla, még pedig Anglia megérzéséből, újra 'égető világügy lett, amikor Genfbőt meghívták a középeurópai kisebbségek egyes politikusáéi Londonba. .4 tennivalók ideje köszöntött be.

Napról-napra többet beszélnek és írnak az il'etékések róla. Franciaország érdeke is egyre inkább növekedik a dunavölgyi kérdés éle- zettsége folytán. A német birodalom pedig az Anschluss után Csehszlovákig felé, kát poli- iika>i dinamikáját a kisebbségi kérdéssel eteti tohább. De Dánia és Elszász németjei sem téliének. Ma e'sőoszláhju közügy, mi legyen 0 csehországi kisebbségekkel. Erről nem egy

szót fognak váltani, ma és holnatp a Hitler

__

Mussolini taláükozón s a sinaia! kisautóul', értekezleten. A kisebbségi kérdés a levegőben van: fegyver és fogantyú egyszerre. Most dől cl, melyik elemet választják. De mindenkép ti It áll asz élet vizének partján cs hatásán bizonyos tekintetben mindenkivel érezteti. 4z általános béke érdekében a jórávaló létek azért esedezik; hogy hatása kedvező legyen csak és az illetékes tényezők találják meg a iTiindenkit kielégítő megoldást. Világkérdések, főleg >a végletekig égető világkérdések megoldása csak így üdvös és kívánatos.

Békére való ótmjiá&mkaí hangoztatták első kijelentéseikben a Msamíant- értekezteten résztvevő átiamiériiak

„Baráti kezet nyújtunk mindnyájan, együttesen szomszédainknak“. „Kormányaink őszintén hozzá akarnak járulni a béke nagy müvéhez a Dunamedencében“. „Felhívjuk szomszédainkat, hogy egyesítsék velünk erőfeszitéseiket az egyetértés és testvériesülés történelmi müvének megvalósítására“

,1.1 —————11

Peresen Comnen Iküilägymigäiszier nagy beszéde

A Sinaiában megkezdett eszmecserék történelmi hangulatot ébresztenek. Amióta létrejött a kisantant, — 17 éve már, hogy a három dunavölgyi állam határainak védelmére Magyarországgal szemben és népszövetségi érdekeinek megtámasztására szövetkezett — soha ilyen fontos idők nem szakadtak reá. Történelmi szükséglet lett, hogy most már valamennyi Duna-állam komoly politikai és lelki békére, sőt érdekszövetségre lépjen egymással széles alapon. A gazdasági összefogás, melyet inditó föltételnek hirdettek, önmagában már nem elég. Az Anschluss és a két nagyhatalmi tengely békiilési törekvése óta uj parancsoló szükségletek jelentkeznek. Ezek parancsára szövi teryeit Sinaiában a döntőjelentőségü kisantant-értekeziet, mely nem ok nélkül került erre a helyre — nyíltan hangsúlyozták ezt — ahol a nyáron a Magyarországgal való lényeges tárgyalások fonalát először fölvették. Most már komoly jelei vannak a nagy lehetőségnek. Petrescu Comnen külügyminiszter beszéde határozottan és világosan hangsúlyozta a dunai béke föltét- len kényszerét és a legmélyebb hajlandóság jelentkezését. Amikor pontosan és szilárdan bizonyította, hogy a kisantant a látszatnál nagyobb erőt és hatalmat képvisel, de még messzebbrehatóan fejtette ki „a tudatosan ünnepi órának“ nevezett időben, amelyet mi ezenfelül kísértetiesnek is érzünk, a Dunamedencében külön biztosítandó békének a nagy történeti jelentőségét, amelynek diplomáciai, politikai és gazdasági következménye lehet igaz bizalom légkörében a dunai együttműködés is. Valami szokatlan és érthető pátosz nyilvánult meg benne, amikor baráti kezet kínált fel a kisantant-együttes- ség nevében a szomszédoknak az egyetértés és testvériesülés jegyében. Mert beszéde pohárköszöntő volt, tüntető módon e hangsúlyozott testvériesülés eszméjére ürítette az ünnepi kelyhet. Érthetően a jugoszláv miniszterelnök válaszától biztosítva, aki a Dunavölgyében most Ieghivaíottabb a negyedik dunamedencei ország felé a komoly barátság föltételeinek kutatására. Sinaia ezzel minden eddig lefolyt kisantant-konferenciánál fontosabb és lényegesebbé lett, talán kezdeti pontja a Dunamedence csakugyan bekövetkező megbékélésének, a megbolygatott középeurópai egyensúly uj kialakításának és eszközlője a ma oly lázas keresés középpontjába került európai békének.

Peáfescta £®^an©5i iisIviSsIia vendég álIsasmSéíSlsskai

Tegnap este Sztojadinovics miniszter- elnök és Krofta. külügyminiszter tiszteletére vacsora volt, melyen Petrescu Comnen külügyminiszter mondott nagy- fontosságú kijelentéseket magában foglaló pohárköszöntőt. „Megtisztelve érzem magam — mondta —, hogy elnökölhetek annak a nemzetközi alakulatnak tanácskozásán, mely a kisantant szerény neve alatt olyan erőt és hatalmat képvisel, hogy sokkal kifejezőbb jelzőre is méltó. Ennek az erőnek és állandóságnak forrása közös nagy érdekeink állandósága és az egyhangú és változatlan óhajtásunk, hogy a nemzeti együttműködés utján fenntartsuk a békét”. Ezután a bevezetés után a következőket mondotta még Petrescu Comnen külügyminiszter:

— A kisantant szüntelenül támogatott minden olyan tö'rekvést, amelynek célja a háborúnak gyökerében való elfojtása. Legerőteljesebb támogatását adta a Nép- szövetségnek az alapokmány szerzői által elgondolt örök béke gondolatának megvalósításra. Ma is kész arra, hogy hozzájáruljon minden olyan javaslathoz, amely az olyan békés célok elérésére törekszik, amely célok a kisantantot alkotó államok mindenikének drágák, az egyes államok szuverénifásának keretében. A kisantant megalkotása óta sok, következményekben gazdag, eseményeket hozó éy telt el. Fontos átalakulások történtek, szervezetünk azonban, hála összetartásának és tagjai lojalitásának, az érdekek közösségének, mindig meg tudta tartani azt a magatartást és irányt, amelyet kezdetben kitűzött. A kisantant-államok a Duna-medencében arra törekszenek, hogy ilyen módon a bizalom légkörét teremtsék meg az ezen a vidéken lévő államok együttműködésére. Baráti kezet nyújtunk tehát mindnyájan, együttesen szomszédainknak és felhívjuk őket arra, hogy egyesítsék erőfeszítésüket a mi erőfeszítésünkkel, hogy megvalósíthassuk az egyetértés és a testvériesülés történelmi müvét. Mikor ezt tesszük, újból bizonyságát adjuk azoknak az érzelmeknek, melyek bennünket áthatnak és annak a légkörnek, amelyben munkánk folyik. Abban a reményben, hogy jóakaratunkat és politikánk őszinteségét igazi értékében fogják méltányolni és hogy az a mag, amelyet ezen a tavaszi napon elvetünk, termékeny földre fog hullani és kihajt, poharamat Őfelsége, II. Péter Jugoszláv király és Benes Öcxellen- ciája, Csehszlovákia elnöke, őfensége, Pál jugoszláv régens herceg és a magas ré- genstanács tagjai s a kiváló kollégáim, Sztojadinovics és Krofta külügyminiszter urak és a velünk szövetséges és baráti államaik fejlődésére és nagyságára és ezen felül az emberi testvériesülés azon eszméjére ürítem, amelyet mindnyájan hűséggel és rendíthetetlen akarattal szolgálunk.

— Nagy érdeklődéssel és nagy örömmel hallgattam azokat a barátsággal teljes szavakat — mondta válaszában Sztojadinovics miniszterelnök —, amelyeket hozzánk intézett és melyekért drága kollegám, Krofta külügyminiszter és az én nevemben legőszintébb hálánkat fejezem ki. Fontosnak tartom kiemelni és hangsúlyozni, hogy azokban a gondolatokban és érzelmekben, amelyeket Excellenciád annyi ékesszólással és annyira áthatóan fejezett ki, a legjobban és a legpontosabban fejeződik ki az a szellem, amelyben tanácskozásaink lefolynak és azok a célok, melyekre erőfeszítéseink irányulnak. Engedje meg nekem, hogy teljes megelégedésemet fejezzem ki a tanácskozás alkalma fölött, mivel ez lehetőséget nyújt arra, hogy tanulmányozzuk a három államot a jelenlegi pillanatban érdeklő ösz- szes kérdéseket s arra, hogy ezt a munkát hagyományos barátságunk szellemében annak a felelősségnek mély tudatával és teljes őszinteséggel végezzük, amely megfelel úgy a jelenlegi kornak, mint annak a szerepnek, amelyet a kisantant tölt be a nemzetközi életben. Boldogok vagyunk, hogy itt a szép Sinaiaban dolgozhatunk, ebben a városban, amelyhez annyi történelmi esemény kapcsolódik és amely a kisantant államok annyi erőfeszítésének volt tanúja. A hagyományos román vendégszeretet. keretében a legőszintébb barátság körében folynak le tanácskozásaink, amelynek nemcsak nagy politikai fontosságuk van, hanem egyúttal valóságos családi ünnepély jellegük is. örven- dek, hogy alkalmam van személyes kapcsolatokba juthatni az önök szép országával és csodálhatom azt a rendet és haladást, melyet minden lépésnél tapasztalok. Felséges uralkodójuk bölcs vezetése alatt, államférfiaik hazafias irányításával, Románia a fejlődés utján halad előre és szövetségeseik boldogok, hogy újból és újból megállapíthatják ezt. Végül engedtessék meg nekem: azt a reményemet fejezzem ki, hogy a kisantant ezután az értekezlet után is párhuzamosan a Balkán-szövetséggel szerencsés módon és sikerrel fogja tovább folytatni tevékenységét a megvont világos utakon az örökké azonos célok elérésére: országaink és Európa eme részének haladására és békéjére.

— Poharamat Őfelsége II. Károly király és Őexcellenciája Bcnes csehszlovák köztársasági elnök, továbbá kollégáim,

Krofta és Petrescu Comnen külügyminiszter urak és háziasszonyunk egészségére s a három baráti és szövetséges ország haladására és fejlődésére ürítem!