Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-20 / 113. szám

Ara 3 lej Szerkcs7. tőség és k i « d ó h i v a t a :: Cl uj, Ölei Modor 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Str. í G Duo;." No. 8. Fiókkiadóid v atal és könyvoszrály: P. Unirii 9. Telefon 11-99 MSMMtjMBw^itainaaMBMBtBiagmaBsaiaaBaBMMMBWmBaa L1X ÉVFOLYAM, 112. SZÁM. ALAPÍTÓ TTA BARIRA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató« DR. GROÍS LÁSZLÓ CSÜTÖRTÖK ioliü®$ii crlcliiil a cschsilov A Mai mlicrics megoldása A prágai kormány teljes kulturális közoktatásügyi önkormányzatot, a hivatalokban aránylagos képviseletet és a nyelvhasználat teljes szabadságát ajánlja. -» Szüllő Géza nagy feltűnést keltő beszéde méltányos kiegyezésről a magyarok, szlovákok és csehek között. — A magyar kisebbség ugyanazokat a jogokat követeli, mint a németek PeSreseU’C&mfíen stagw ialiükeltő a Magyarországgal való viszonyról Továbbra is a csehszlovák kisebbségi kérdés áll a világpolitika előterében és most egyre inkább melléje kerül a magyar kisebbségi jogvédelem szükségszerű kielé­gítésének ügye is. A szudeta-németség ve­zére, aki napokon keresztül tárgyalt Lon­donban s e tény hatására úgy látszik most már módosítani hajlandó követeléseit Ber­linbe utazik s a német birodalmi kor­mánnyal való tanácskozás után fogja vég­legesen körvonalazni követelményeit. — Most már nyilvánvaló, hogy Churchillék tanácsára nem feszegeti tovább a szovjet­tel való csehszlovák kapcsolatok kérdését s talán a legtágabo területi önkormányzat terén is mérsékletet fog tanúsítani, meg­elégedve közoktatási és közművelődési ön- kormányzattal, amelyet közigazgatási sza­badalmakkal fognak gyarapítani. Egyre inkább találgatják, iiogy mi az a legmesz- szebbmenő és észszerű határ, ameddig a csehszlovák kormány kisebbségi enged­ményei már eljutottak. A kiszivárgó hí­rek szerint az összes kisebbségi törvények es rendelkezések módosítása készül az '1919-es párisi megegyezés szellemében s mindaz, ami tizennyolc éven keresztül anyagi és szellemi megrövidítése volt, jó­vátételben részesül. Az összes kisebbségek teljes közoktatási es közművelődési ön­kormányzatot kapnak, aránylagos elhe­lyezkedést a hivatalokban, a nyelvhaszná­lat legteljesebb szabadelvűsedét és az anya­gi boldogulás terén az arányos lehetősége­ket. Semmi féle sajtókorlátozás nem tör­ténhetik s a kisebbségek minden gátlás' nélkül végezhetik, társadalmi szervezke­désüket, stb. Egyre élénkebben jelentkezik a harcté­ren a szlovenszkói egyesük magyar párt is, amelynek ninc3 szövetsége a szudeta- németekkel, de viszont a szepességi cip- szerek törvényhozási csoportjával közös partkörben érintkezik. A szlovenszkói magyarság legrégibb és legismertebb ve­zére, a városunkból elkerült Szüllő Géza dr., tegnap a közös pártkörben kifejtette, hogy az őslakók a méltányos kiegyezés hívei s ezt nem a kisebbségi arányszám, hanem a jog szellemében kell megvalósí­tani. A magyaroknak és cseheknek föltét­lenül meg kell érteniük egymást, a mos­tani Középeurópában inkább, mint vala­ha. A magyarság ugyanazokat, a jogokat követeli, amit a németek s ez megilleti, a lengyeleket és rusnyáitokat is, ugyanolyan mértékben, mint a cseheket és szlováko­kat. Ha á magyarság nem kapja meg ön­rendelkezési jogát, tovább harcol — mon­dotta Szüllő Géza, akinek kijelentései nagy feltűnést keltenek. A legutolsó órák jelentős hire — a .Reuter szerint —, hogy a prágai kormány Ticnleinnek indítványozta közvetlen tár­gyalások megindítását MacDonald—De Valera példája szerint. Előtérbe kerül fokozatosan az általános magyar kérdés és a magyar kisebbségi kérdés is. Imrédy kormányalakítása és székfoglaló beszéde főleg Angliában igen mély benyomást keltett s ennek alapjár, a budapesti „Nemzet“ már azt hireszteli, hogy Magyarországon hamarosan száz­millió pengős kölcsönt kap a Duna—Tisza csatorna megépítésére, ezenkívül nagy szabad magánkölcsön jut a magyar beru­házási és hitelmüveleti célokra. A magyar kérdés mind a két oldalát feltűnő és meg­nyugtató módon hangsúlyozza ki egyszer­re Petrescu-Comnen két nyilatkozatában, amelyet a „Journal de Geneve“ és az „Uj Nemzedék“ munkatársainak adott. Az el­ső szerint Románia, miután a jobb- és baloldali szélsőségek bizonyos befolyásain vezette át külpolitikáját, a király közbe­lépésére a "veszélytől megmenekült s anya­gi és erkölcsi megerősödése révén a ha­gyományos. külpolitikai mederbe tért visz- sza, ami azonban nem zárja ki, hogy a szomszédokkal, Magyarországgal és Bul-> gáriával ne létesüljön baráti viszony. Té­vedés az a vélemény, hogy ebben a tö­rekvésben a kisebbségi kérdés megoldha­tatlan akadály; bizonyára sikerül olyan politikai légkört teremteni, amelyben a kisebbségek nem nehézséget, hanem ösz- szekötő kapcsot fognak jelenteni és köz­reműködnek abban, hogy e történeti pil-' lan atban kinyújtott román baráti kezet legközelebb baráti kezek szorítsák meg. Az „Uj Nemzedékinek adott nyilatko­zatában Petrescu-Comnen kijelentette, hogy a külügyminiszteri székből ejtett szavai, amelyek a román kormánynak a Románia és Magyarország közti viszony enyhítésére vonatkozó határozott óhajtá­sát képviselik, bizonyára nem maradnak visszhangdalan üres szavak. Legfőbb óhaj­tása, hogy őszinte jóviszony keletkezzék a két ország között, aminek alapján a béke érdekében barátiiag dolgoznának együtt s ezzel az egész középeurópai helyzetet megjavítanák. Beigrád és Prága is oszto­zik a jószomszédság szükségéről való vé­leményében és ez a sinaiai kisantant-érte- kezleten világos módon megfogalmazást is kapott. Ez a két nyilatkozat még Géni­ben történt és nagy hatása volt az euró­pai diplomácia vezető képviselőire. Nyil­ván az érdekelt szomszéd államok poli­tikai köreiben szintén mély benyomást fog kelteni. Tegnap ismér megkezdődött Blondei római francia ügyvivő és Ciano olasz külügyminiszter tárgyalása. Ezt Bonnet külügyminiszter a francia minisztertaná­cson is nyomatékosan bejelentette $ igye- kezett azt a kelletlen hatást, amelyet a' tárgyalások elhúzódása okoz, enyhíteni. Hivatkozott arra, hogy a tiranai me­nyegző és Hitler római látogatása közre­működött a tárgyalások elnyujtásában, de az angol és olasz tárgyalások is hét hetet igényeltek, viszont most Mussolini geno­vai beszéde lényegesen tisztázta a helyze­tet, bár francia körökben meglepődést okozott. Rómából érkező hírek szerint a keddi tárgyalás nagymértékben előreérlel­te az ügyet s az általános elvi megállapo­dás hamarosan létrejöhet, mire rögtön ki­nevezik a római francia nagykövetet és ez fejezi be majd a részletekbe menő esz­mecseréket. Szihte észrevétlenül jött létre égy fon­tos diplomácia fordulat, mely most már élénken foglalkoztatja a közvéleményt. Helyreállott a rendes diplomáciai kapcso­lat Németország és Szovjetoroszország között, amennyiben Schullenberg mosz­kvai volt német nagykövet visszatérőben van állomására és Berlinben Merkalov jön orosz nagykövetnek. Ez a cseh kér­dés szempontjából is fontos. Hir szerint Olaszország szintén megjavítja a Szovjet­tel való viszonyát, még pedig először ke­reskedelmi téren. A (randa kormaim és a genovai beszéd PÁRIS, május 18. Parikban tegnap­előtt minisztertanács volt, melyen Bon­net francia külügyminiszter közölte, hogy a Ciano gróf olasz külügyminisz­ter és Blóndél római francia ügyvivő között hetek előtt anegihdult, majd né­hány napig szünetelő tárgyalások, me­lyeknek fonalát ma újra, felveszik, eddig nem. vezettek tényleges eredményre. — Bonnet külügyminiszter ezzel kapcsolat­ban emlékeztetett rá, hogy az olasz és angol diplomatáknak hét hétre volt szükségük, miig az Anglia, és Olaszország közötti megegyezés aláírásáig jutottak. A tegnapi francia minisztertanács tár­j gyalási anyagának: egy másik lényeges I részét Mussolini Genovában mondott beszéde képezte. Bonnet külügyminisz­ter ismertette a Duce beszédének francia diplomáciai körökben támadt visszhang­ját. A minisztertanács utasította Blondei romai francila. ügyvivőt, hogy ma jelen­jék meg Ciano gróf, olasz külügyminisz­ternél s fejezze ki előtte francia politikai köröknek Mussolinii genovaiii beszéde fö­lött érzett meglepetését. A francia miniszterek ezután a cseh­szlovák kérdéssel kapcsolatban egyhan­gúan üdvözölték a Berlinben tett angol lépést. Kiadótulajdonos: ELLENZÉK R. T Előfizetései árok: havonta 70 lej. negyedévre 210 lej. félévre 420 lej. évente 840 lej. Magyar- országra: negyedévre 10, félévre 20. évente 40 P. CLUJ, 1938 M Á J U S 19. ^EasmasmsmamBsmoami ^aamaaamsatmmmaaaBmmme» Uj kormányok Különös, hogy most majd egyidőben — történelmileg mért egyidejűségben — a kor- mány váltó zások egész 1 sora játszódik le. Bi­zonyára könös okból its. Csak nemrég ala­kult meg Doladicr kormánya, hogy egyszer már véget vessenek 0 tetemes francia vál­ságoknak, melyek ,,járvány-szerű“ hatást* gyakorollak mindenfelé. A mostani fordula­tok azonban tulajdonkép távolabbról ered­nek. Eden szigorú visszavonulása földren­gésszerű volt. Az [angol és francia belpoli­tika gyöngélkedése folytatólagos alkalom lettí Ausztria drámájának hirtelen megoldására, miután látszólagos könmányoáltozásokbólj Schuschnigg utolsó átalakulási kísérletéből és Seys-Inquart hatalomrQkerüléséből ki le­hetett alakítani egy váratlanul kényelmei Artschlussl. Az olasz—angol egyezmény meg­kötése után Chamberlainnek egy ringó kor-, mányhajón épp tegiiapelőtt kellett átalakít ásó végezni. Uj kormány alakult Belgiumban é* megint elcsodálkozhatunk. hogy a nyílt jobb^j oldali politika terjeszkedési korában Spooky érvényesítette országa hagyományát; a hatók rozott világ szemléletű történeti pártokból„ szocialista, katolikus éis szabadelvű koaliciófi kovácsolt össze. iKormányváltozás történt Magyarországon is. Tudjuk, hogy mindenütt nyilvánvalók a közvetlen és helyi el rendeltetések. Természe­tesen Daladiemek le kellett szerelnie a hatol, más munkáshareokat s pénzügyi egyedural­mat szerezni a frank megmentésére. A meg­újított angol kormánynak gyöngítenie kell af, munkás-ellenzék táiriadó erejét to légügyi' elégtelenség igazsága folytán; Spaaknalc meg kell állítania megint lejtőre került „belgáju- kalImrédynek pedig megfékezni a szélső­séges kilengéseket, továbbá a földkérdés megoldására és az 5 éves gazdaságiJ terv ré­szére tárgyi alapot létesíteni. De nem vélet­lenül történt, hogy ezek a kormányváltozá­sok, „egyidőben“ fakadták. Látható és rej­tett összefüggések vannak, 'A háttérben kö­zös okok is hatriak: valami kor-, sőt idő­szerű. Nem keli sok szót vesztegetni a fon­tos körülményekre. Eden távozása nyilván­valóvá tette, hogy a világ békéjét nem lehet másként megmenteni, csak a befejezett té­nyekben 1 való belenyugvással, a nyert időben■ irt 1fölfegyverkezési érdek fokozottabb szolgá­latával és az uj realizmus dunemölgyi kielé­gítésével, Valamennyi kormány változásban kinyomozható ez a közös fölismerés, vala­mint igazolás. Az uj Chamberlain-kormány az esetleges bukás és egy jövendő spanyol bonyodalom előtt mlég egyszer megkísérli, hogy az olasz—*angoI Cs francia szerződés­sel a, tarsolyában megőrizze a földköziten­geri egyensúlyi,' összekovácsolja támadás erejűvé a London—Párns tengelyt és életre szítsa megint a Népszövetséget. Daladicr fő­leg a. Dunctyölgye felé veti Anglia mellé a: új francia vírtualitást. .4 belga kormánynak d semlegesség további kiépítésére és a min­den irányban érezhető riémet nyomás enyhí­tésére kell törekednie. Imrédy cl nem hasz­nált lehetőségeit színién az erősen kihang­súlyozott béke szolgálatába állítja és pedig a honvédelem fejlesztésével is, a nyugati de­mokráciák és a Maantant felé közeledéssel viszont a magyar határokba, és magyar ki­sebbségekre nehezedő nyomást akarja kiseb­bíteni, ami a Dunatvölgy lecsillapításához és gazdasági megerősödéséhez vezethet. Aligha tévedünk, hogy r; békevágy és erő­feszítés uj fejezete nyiladozik a legutóbb kö­tött szerződésekben, beszédekben, kormány- változásokban. Mussolini egyezményei s ge­novai beszéde tanúsítják, hogy a Róma— Berlin tengelynek is békére vdn szüksége: Churchill és más angolok szavai reményt nyújtanak, hogy legveszélyesebb viharsa­rok, a szuététa-kérdés nem fogra villámokkal fölgyújtani] a világai. Minden kormánybemu- tató beszéd a béke megmentésének nagy idé­zetével fordul n szélrósza minden irányába. A legtöbb helyt 'leszámolnak a szélsőségek­kel. Szóval a békét meg akarják menteni Meg is mentik, ha komolyan akarják, amit komolyan hirdetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom