Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)
1938-05-20 / 113. szám
ELLENZÉK 19 38 nini ii» 19. Az őnesonkitó Marék négyszeres gyilkossággal vádolt özvegye esküdtszék előtt Izgalmas részletek Martha Marek biinperének bécsi tárgyalásáról BÉCS, május 18. Állandó és felfokozott izgalmak kö- zötl folyik a bécsi törvényszék esküdt' s/ékj, nagytermében a négyszeres gyű kossággal vádolt Martha Marek tárgynapi. A német sajtó szerint a régi rendszer bűne volt, hogy ez az ügy évekig nem került bíróság elé s francia lapok bécsi forrásból már azt is tudni vélik, hogy Starhembcrg herceg, a volt alkancellár járt unnak 'üdéjén közbe Mártim Marék érdekében. A rendkívül elegáns, csinos, szőke Ma- rekné ugyanis párisi lapok bécsi tudósítói szerint, egészen közeli kapcsolatban állt a fiatal Starhembcrg herceggel és ő juttatta a fiatalasszonyt állítólag állásba is Marék mérnök halála után. A vádlott asszony egyébként az öncsonkiló lânii Marek özvegye és liz évvel ezelőtti férjével együtt hónapokon át foglalkoztatta a világsajtót példátlanul állé) biztosítási csalási ügyével. Az akkori váciak szerint Emil Marek mérnök fejszével levágta saját lábát, hogy nagyösszegü balesetbiztosítása esedékessé váljon. Az öncsonkításra állítólag az asszony vette rá a mérnököt, akinek azonban a •tárgyaláson sikerült ártatlanságát bebizonyítania és felmentették a biztosítási csalás vádja alól. Marek mérnök 240.000 schilling biztosítási dijat kapott elvesztett fél lába után. Ezt a pénzt az asszony azonban rövid idő alatt ay. utolsó fillérig elköltötte és amikor ismét koldusszegények lettek, Emil Marék hirtelen meghalt. Marekné tagad Most egymásután felvonultak Martna Marek barátnői, rokonai, szomszédai,, hogy vallomást tegyenek a Marék-házaspár életéről. Ezek a tanuk icndkivül súlyos vallomásokat tesznek Marcknéről. mint feleségről és anyáról. Maria Scheuch elmondotta, hogy Marekné állandó szörnyű jeleneteket rögtönzött idegenek előtt is, ha férje bármiben ellentmondott neki. — Közönséges csaló vagy! — kiáltotta egyizben Marekné férjére — nem lenne megint kedved baltával levágni a lábadat? Marek ezekre az inzultusokra nem válaszolt vagy csak annyit mondott: „A feleségem hisztériás és féltékeny"'. A tanuk vallomásaiból kiderült, hogy annakidején az öncsonkításra is az asszony vette rá a mérnököt. Ezt a pénzt azonban a féktelenül költekező Marekné utolsó fillérig elköltötte és mikor már a szó teljes értelmében koldusbotra jutottak. Emil Marék hirtelen meghalt. Ekkor vette rá Marekné Kittenbergné nevű barátnőjét arra, hogy 5000 schillinges életbiztosítást kössön az ő javára és ez az asszony néhány hónap múlva szintén meghalt . * . ■* 1 Ezt követte Marekné nagynéniének halála, miután Marekné előzőleg rávette a koros hölgyet, hogy őt tegye meg egyetlen örökösévé. A negyedik haiott: Marekné Johanna nevű 12 éves kislánya volt, akit az asz- szony ugyancsak biztosított saját javára, majd ö! gyermek tragikus körülmények között szintén meghalt. Marekné mindezek ellen a vádak ellen, a legenergikusabban védekezik. Bár súlyos betegen teszi meg vallomását egy karosszékben ülve, még mindig van annyi energiája, hogy az ügyész kérdéseire a legkihivóbban válaszoljon. Mikor egyik tanú, Eugénia Hellinger elmondja, hogy Martha Marek milyen szörnyen bánt gyermekeivel és hogy például Johanna nevű kislánya nem egyszer a szomszédokhoz menekült) az asszony kínzásai elől, az ügyész a következő megjegyzést teszi: — Látja Marekné, ez a hölgy jobban szerette az ön gyermekét, mint maga, az anya. Marekné (dühösen): Kivánom, hogy ön olyan jó apa legyen, mint amilyen jó artya voltam én. Ügyész (felháborodottan): Elnök ur, nekem kötelességem, hogy ehhez a személyhez kérdéseket intézzek, de nem köPiígrim: A nagy Napoleon A nagy ember legszebb életregénye. Af- henaeum-kiadás, hatalmas kötet (472 lap), vászonkötésben 178 lej. A ,,Nagyregények“ előbbi kötetei: Földi: A házaspár, A viszony, A század atsszonya. Zilahi: A fegyverek visszanéznek. Th. Mann: Jákob, József, sib. kötetje kötve 178 lej LEPAGE-nál Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen uj jegyzéket Lepagetól Cluj, telességem az állandó sértegetéseit eltűrni! A bíróság rövid tanácskozás után 12 órai sötét zárkára ítélte ismételt botrányos magatartása miatt Mareknét. Ápolás — thalliummal Ezután újabb tanuk következnek. Michael Mangold mérnök, aki üzleti kapcsolatban állít Marekékkel, elmondja, hogy Marekné állandóan a legkalandosabb tervekkel foglalkozott. Egy varrónő arról tett vallomást, hogy Kittenbergné — akit Marekné a vádirat szerint ugyancsak megmérgezett — kö- nyörgött a vádlottnak, hogy vigye a kórházba, de Marekné hallani sem akart erről. Elnök: Miért nem vitte Kittenbergnét kórházba, mikor már olyan rosszul volt? — Én magam ápoltam. — Igen, thalliummal! . . . Marekné vádlottársa, egy Neumann Jenő nevű budapesti fiatalember ugyancsak tagadja, hogy bármilyen része lett volna az asszony bűncselekményeiben. A mérnökházaspár egyik szomszédja elmondja, hogy Neumann Jenő nem egyszer félreérthetetlen gyengéd szavakkal beszélt Mareknéhez. GIACOMO DEVOTO, a firenzei egyetem hires professzora a trákok nyelvérői beszélt nekünk A hires olasz filológus előadása városunkban y - • CLUJ, május 18. Európa! egy k leghíresebb nyelvésze volt verwiege az egye tem/nek és aiz it Leni o'áislz kultuirintézetneJk. Giacomo Devoto fi'aiüa.1 kouai elitemére egyik liegósimtertebb szaktekiirJbélye a f lodógia érdekes tudományának. Különösen etruszk és baji ti) tanulmányai kertellek feltűnést. Európa minden h íresebb egyetem városában tauiott már előadásokat. A miaigy érdeklődés^, amiit személyének és tudásának szólt, ijgy teljesen érthető. Te)ganapi előadását óüási hallgatóság figyelte mindvégig feszült (figyelemmel. — Ila ai holt nyelvek’ ku tata sárnak problémájához közeledünk — kezdte előadását Devoto professzor — legelőször azt kell megálla pilonunk, hogy hol1 éltek azok a törzsek, amelyek a nyelvet beszélték. Már magában ez a probléma is súlyos, hiszen aiz ókori Kőrizsek folytonos vándorlásban éltek s tráíkok — akikről maii előadásom szól —, rfégii görög szerzők megúiUaptása szerint is több elszórt törzsből állottak. A nyelvkutató második problémája elküld ni leni tudni a|z ókori miyeV különböző dialektusait, mert kétségtelen, hogy amint a modern nyelveket, úgy az ókor! nyelveiket is különböző törzseik különböző Iáj szól ássál. beszélték. Ennek oka ai törzsek különleges helyze t ében., életviszonyaiba ni, agyuk különböző beáll1 tot L- ságába.n keresendő. A kevert1 magánhangzóik, a haingok struktuirájai hs bizonyos szellemi beállító ti ság és! beszédmód eredménye. A tudósok ma mtólr több teák dialektust Ismernek: illír szavakban tarák e’emeket ta'álMak és ford-tva, Nagyon óvatosan kell azonban. bánni az olyan/ meJgálla p itásofcka'l, hogy egy- egy szó milyen eredetű. — Tráciia határai — folytatta! a profesz- szou — persze nem a mali értelemben vett pontos határai, a következők voltaik: Macedóniái, a Duma, ai Fekete-tenger s a gö'Hög brodaibm>. Kile'"jeszkede.tt a törzs ív súzs>á- bai is.. Ez oi bat'aómas terület indo-európai törzsek álltai volt lakott. Ennyi tudunk a (probléma földrbjzii rdsziélbőd. Vannak Olaszországban tudósok, süsük szerint az indo-euró- paii törzsek előtt már lakott terület volt. Devoto most érdekes problémákká!! illusztrálja ezt a1 kíjelentést. Pelojponésiiában például! volt egy Melone nevii helyiség s Trá- ciá/bain ug von csak (ismertek egy Melone nevű települést. Egyesek Meton'amiaik nevezték ezeket a helyeket. Az „ornai“ szótaggal végződő belyi'ségaévek eredete «endkMvüá régi formulát képvisel. Olaszországban ma is egész sereg '-iyen belyiségnév van. Pl: Verona, Ancona, stib. Ez a szó eredetében azonban nemi trá>k, Iranern görög. A szavak órást területen való eiváindor-lásá- nak máris érdekes példája ai Nama.cchio nevű baltă folyó eleve. Olaszországban a Nera folyó közös eredetű szó, (mindkettő pre-indo- epróp'ali'. Érdekesen vezette le Devoto tanár a Kárpát hegység nevének eredetét. A carpa, azaz a ci Pápa szó mai fs lídtez ík! aiz élő a'bán nyelvben és sziklát jelenít. Antik eredete kétségtelen: a trákoknak volt egy t&rzse. amely carpionak nevezte magát: tehát sziklás helyen élő törzset jelentett. — Amint látják — mondta a tanár — néha: sebészeti kegyetlenNeumann kijelenti, hogy ezek a gyen- ged szavak nem Mardinének, hanem a gyermekeknek szóltak. (Marekné mosolyog.) Neumannról kiderül, hogy a kommün után hagyta cl Magyarországot, miután a vörös hadseregben jelentős szerepet játszott. 1932-ben azután a bécsi Phönix tisztviselője lett, majd innen az Anker biztosítóhoz került s itt volt módjában állítólag közrejátszani Marekné biztosítási csalásainál. Neumann kijelenti, hogy ő a fronton volt. mint Katona s a vörösöknél csak határőri szolgálatot teljesített. Ezzel szemben a budapesti rendőrség jelentése szerint — amelyet az esküdtszék i*s ismertet — Neumann a budapesti vörös gárdában játszott jelentős szerepet. Újabb tanuk következnek és Marta Marek erejének utolsó megfeszítésével igyekszik az egyre súlyosabb kérdések elől kitérni. Az elnök figyelmezteti, hogy ne igyekezzen mellékutakat keresni, mert eddigi védekezése még mindig összeomlott. Marekné ennek ellenére is igyekszik a tanuk állításait lerombolni, vagy legalább is gyengíteni. Azt állítja, hogy öreg nagy- nénjét még ő támogatta és semmi szerepe sem volt abban, hogy a koros hölgy — aki egyébként súlyos beteg volt — meg- halr. Ezzel szemben több tanú és bizonyíték van arra, hogy Marekné egy drogériában halálos mérgeket szerzett, amelyekről nem akar a tárgyaláson tudni. "A tárgyalás egyre izgalmasabb atmoszférában folyik tovább s bár Marekné úgyszólván minden egyes tanú vallomását igyekszik megcáfolni, helyzete mind súlyosabb és a négyszeres gyilkosság, illetve biztosítási csalás vádja alól aligha fog tudni menekülni. Tény az, hogy Marekné minden pénzét elköltötte már, tékozló élete úgy a férje, mint a többi áldozat után maradt biztosítási összeget fölemésztette s ma már koldusszegényen, betegen, egykori hires szépségének csak elfakuló nyomaival védekezik a bécsi esküdtszék előtt. . M ,cr..V 61 t..w4üor.a v.. .fiín*V BOSCUS*°P ioSCH tv'3 nóa0' 1 r"/u' A megbízható felszerelés MINDEN GÉPJÁRMŰ SZAMARA LEONIDA & Co. Bucureşti és fiókjai BOSCH SERVICE: Leonids & ce. Bucureşti Soc. fccunr-îlatcr, tlml^ítóf« M. Ősnek, Braşov ___J--; Muílcr & Loren:, ÎJbiU ségget kell bánni a szavakkal, hogy megtaláljuk gyökerüket és eredetüket. Ezután a. különböző -ndo-európai nyelvekről megjegyezte, hogy a nagy nyelvcsaládból ü szankszkrit és fűk túlságosam távoleső s az an tűk balt»., dtliir, tűk és frig nyelveket nem lehet lokalizálav a törzsek tfolytonos vándorlásai miatt. Példa erre az egy beolvadásira, amely miatt olytain nehezem lehet meghatározni a lírák és illőn nyelvek különbözősége-t, a kastélyt, erődöt jelenítő óko.’ii nyelvű szavak hasonlósága. A hlmnemü Dizos s a nőnemű Diza szavak kétségtelenül irokonaii a görög Teiehos-nak és D-kaisnak, az előbbiek trák nevek. Ismeretes volt az ókorban a Burtodix , vagy Burtodex’o nevű helyiség. A burto szó fo- lyanimeí'letti utat jelenít, tehát Burtodoxi fo- lyaimmeltettl erősség. lÖ'dekesi a maii .modern nyelvekben használatos ba’nearo szó eredete s. Ikáneum latin eredetű szó, földből előtörő metegaixü forrást jelent. A Dáciabeli Barma híres ókon- fiirdő volt. De meglepő, hogy eb bem az ókor viif.láigbao ismertek egy Germania . nevii várost. S ez a vár os nem germán törzsek e nevezte hely volt. A különböző ókori nyelveken a meleg szót a következőképpen, fejezték ki. Görögül termo?, szánszEriiül c:iivai* A szó eredete tehát kétségtelen) indo-curópa'. Az on fix. Daciában' volt egy helyiség Zénói- sara inévve! s a római birodalomban egy Gor» mlisiarria nevű városkát ismertek. — Ezek a nvelVtemii tények — fejezte be fejtegetéseit a professzor — rávtágítanak A nyeltvek és kultúrák áramlására. A görög, trák és latin küHutia hullámai elözönlőitek Keletre és Nyugatról, nyelvüket nehéz lerögzíteni"!, hogy úgy mondjam, megszeliditenl, mnt ei vadállatokat'. De a nyelv leszármazottjai mai (is élnek. A Krisztus utáni első századok után a római kultúrát felváltotta a szláv-germán kuliura. De volt egy ősi kultúra, amely megelőzte a rómait « ez a trák- illir kultúra, amely egg beláthatatlan birodalomban megvetette a későbbi civilizációk alapját s ősökül hagyta nyelvét a késői utódoknak. Az előadást hosszas és hálás tüipssall köszönte meg a közönség Devoto profess zónák. L. HALÁLOS VASÚTI SZERENCSÉTLENSÉG. Brasovból jelentik: A Timisül de Sus nevű állomáson Vranei István pályaőrt egy tehervonat halálra gázol la. Vranei* a forgalmi irodából akart átszaladni a szemközt levő műhelybe. Futás közben megbotlott és é robogó vonat élé, a sínekre zuhant. Az eljárás megindult. UJ MUNKAÜGYI BÍRÓSÁGOK. Lucii rés ti bői jelentik: Hivatalos jelentés szerint munkaügyi!, bíróságokat állítanak fel Sibiu, Tangjovrste, Satu-Maré, Targu- Mures, Sighişoara, Petroşani és Resita városokban. Az újonnan szervezett mun- kaügyii bíróságok hatáskörébe a kérdéses megyékben felmerült ügyek tartoznak. Arc- és íesíápoíás gyógynövényekkel Uj kozmetikai gyógymódok, receptek. Varró uj könyve, 119 lej. Gyógynövények gyakorlati alkalmazásai, fűzve 108 lej, kötve 2G4 lej. Dr. Kosuiány: Kézvonalak 'titka és tudománya, fűzve 198 lej, kötve 204 lej LEPAGE-nál. Cluj. Pos'.án utánvéttel. Kérjen uj jegyzéket Lepagetól, Cluj,
