Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-15 / 109. szám

ÁRA S IC: Cluj, Ca loa Moţilor 4. ALAPÍTOTTA BAR TH A MIKLÓS I. G. Duca, No. 8. Felelős szerkesztő és igazgató : 9. Telefon: 11-99. ___ DR. GROSS LÁSZLÓ SfflBS rJB 3gB80BCiBa8BBtBBa5raBSEaEK58S38WSKE^K!SRL^ LÎX ÉVFOLYAM, 109. SZÁM. VASÁRNAP Szerkesttőr, fg és kicdóhiivata Telefon: 11—09. — .Nyomdai: Serad Fiókkir-tJóhivacal cs könyvpsznly: P. U Ki-dótuDfljdonos: ELLENZÉK R. T. Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210. félévre 420, évente 840 lej. Magyarországra: negyedévre id, félévre to, évente 40 P. CLUJ 1938 MÁJUS 15. Fagyos szentek Mm Bonifác napja vf'n és reménnyel ke­csegtet, núnt előzőleg kél ikertestvére, hogy baj •nélkül múlik cl fejünk felöl. A- embe­rek derülten jármk-kelnek, fölszabadultéin. Vékonyabb ruhákba öltöznek, sétálnak és ki­rándulnál;. A kalapjukat leveszik. A süni esőzések alatt szinte észrevétlenül kibomlott, kikeletet nyomozzák és szürcsölik. Igen, végre tavasz van és nem hoztak nj veszedelmet a fa­gyos szentek, hála Istennek. Csakhogy a gaz­dák busán legyintenek: városi beszéd, A ta­vasz már jóMeje itt von, pontosan beállí­tottbiztató melegen, de a faQy°s szentek ezúttal korán bevonullak és tízesével jöttek, hosszan elültek, úgyhogy joggal tréfálkoz­hattak egyesek; ,,ezidén a tél igen korán kezdődikA gyümölcsfák feketére forrá­zott virágai búslakodtak a szőlőkben rend­kívül nagy fagykár látható, az őszi vetés romlott, mert a tömérdek csapadék jéggé vált rajta az alapos hidegtől. A havas esők után a hideg záporok nemcsak árvizveszedclmet okoztak, de megakadályozták a zöldségter­melés szokásos ütemét, a tavaszi munkákat, főleg a törökbuza elültetését.. A naptár sze­rint való fagyos szentek elől igy múlt el minden szereplési alkalom: jó és meleg ar­cot kellett csinálniok a „rossz tréfához“. •Most aztán meleg van, derült két' ég van, fölocsudás van, de viszont Ut vau a drága­ság és az előreláthatóan gondterhes gazda­sági év, a kötelezettség változat1.an»ágával, !sőt emelt voltával. Mindenütt sok pénzre volna szükség, közpénzre és magánpénzre. És ki tudja, ezek tetejébe mk hoznak még a politikai fagyos szentek. A: ő évadjuk n tapasz és nyárelő. A nyugtalanság, bár most kissé enyhül a népszövetségi hatalmak szerencsés diplomatkedása révén, még nem tiinedezik eléggé a Dunavölgyéből, mint azt a kisebbségi politika bonyodalmai s kor­mányválságok bizonyítják. Nagyértékü gyümölcsösökben készülni szoldak a fagyos szentek fogadására. Rozsét és szalmáit halmoznak föl és ha veszedelme­sen esik a hőmérő, akkor tüzeket gyújta­nak él.? olykor sikert is érnek el. Csakhogy ez nehéz és drága küzdelem, legnagyobb fo­gyatéka, hogy nem általánosítható. Nincs más, mint belenyugvás a váiltozhatfftlanba. Gazdasors , . . független a legtöbb ponton az egyéni szabadságtól és akarerttól, akár sze­rencsés a gazdasági év, akár nem. És ez a sors a legtöbb ember sorsa, men egy-két kivétellel az országok lakosságának javaré­sze földművelésből él. Hiába minden ragasz­kodás, ez a legfontosabb tevékenység és ft legjelentősebb, már csak ezért is. mert in­kább követel szakadatlan . élet küzdelmet, mint más tér. Ennek a természetes követ­kezményeit le kellene vonni, inkább, mint valaha Tagadhatatlanul eljutottunk megint egy uj fiziokratizmus szükségéhez, mikor az állam fokot el esség e. hogy a földművelést is­iápol fy, sőt dédelgesse. Természeti és politi­kai válság a földészt •fenyegeti leginkább rossz pill anal okban, ezért següeni J;el[ a ter­mészet és politika ellenében vagy kárpótolni a veszteségekért. Úgy irányítani a földmű­velést, hogy a természet mentül ritkábban döntse válságba és úgy vezetni a közéletet, hogy 0. gazda ne menjen tönkre, amikor mindenki: kenyerét akarja megszerezni. Nem a mi föladatunk, hogy a módszereket ismer­tessük, vagy emlegessük. Tudott dolgok, mint a fásítás, iala.jmelegítés, csatornázás, termény kiválaszt ás, biztosítás, ártartás, érté­kesítés, gazdaszervezkedés, oktatás-, közéleti képviselet, stb. De igenis kötelességünk, hogy bizonyos alkalmakkor, mint ma Is, figyel­meztessünk mindenkit a földművelés és gaz­datársadalom jelentőségére, erősítsük sze­rény szavainkkal a mazgafinakat, melyek a jö'müvesmunka megbecsülését., hasznát, köz­éledi súlyát elismertetni, szolgálni, fokozni óhajija. Különösen fontos, hogy a város és polgárt élet eddigi szerepének csorbítása nél­kül a falu é'<s> gazdatársadalom jelentőségét fokozzuk a kisebbségi életben. Polgári lé­tünk hanyatlik és a faluból uj erők indítha- , tők ttsRer* Az angol ellenzék tárgy mii Mentein Konrád „Őszinte megbeszélés a karlsbadi beszéd jelentőségéről“. — Anglia rendkívüli érdeklődése a szudéta-német kérdés iránt. «» Elkészült a csehszlovák kisebbségi statútum Ma íejeződtk be a népszövetségi tanács tavaszi ülésszaka A népszövetségi tanács ma befejezi a tavaszi ülésszakot, amely sarkalatos kér­déseket oldott meg a diplomáciai művé­szet teljességével, úgy, hogy a Népszövet­ség jelentősége bizonyos mértékben ismét emelkedett. Legnagyobb fontossága volt az olasz birodalom és Abesszínia bekebe­lezésének valamely alakban való elisme­rése, amely a négus megjelenése és ismé­telt felszólalásai ellenére is az olasz érde­kek olyan kielégítésével végződött, mely a szembenálló felek megelégedését egy­aránt megnyerte s igy hozzájárul a rob­banásig feszült diplomáciai légkör lénye­ges enyhüléséhez. A súlyos kérdés meg­oldása úgy történt, hogy mellőzték a tárgyszerű határozatot s a lett Munthers elnök csak arra szorítkozott, hogy össze­gezte a vita folyamán hangoztatott lénye­ges elveket, óhajokat és szándékokat, majd megállapította, hogy ezek szerint a nép- szövetségi tanács minden egyes tagállam­nak szabadkezet enged, hogy valami for­mában elintézze az olasz királyság mellé csatolt abessziniai császárság tényének el­ismerését. Ezzel megadta a régebbi nép- szövetségi határozatok félretételével a sza­badkéz politikáját az etióp-kérdésben. A Népszövetség legfontosabb tényezői ezt a megállapodást megkönnyebbült szívvel üdvözlik, dp ami legjelentősebb, Olaszország is meg van elégedve a Nép- szövetség magatartásával. A Havas-ügy­nökség szerint Itália mély megelégedéssel fogadta a népszövetségi tanács magatartá­sát az etiópiai kérdésben. Természetesen Olaszország nem változtat semmit a nép- szövetségi magatartáson, de annyiban kedvez a genfi politikának, hogy most már a Franciaországgal való együttmű­ködés ut jóból is minden akadályt eltávo­lít. Remélhető, hogy hasonló módon oldják meg a tanácskozások utolsó órái­ban a kínai és a spanyol kérdést. Ezek­ben is rokonszenvi nyilatkozat fog el­hangzani, igy a spanyol kérdésben to­vábbra érvényesül a benemavatkozás elve és Japánnal szemben a szabadkéz politi­kája, főleg a gazdasági bojkott síkján. Természetesen ez a magatartás az érde­keltek s a mögöttük álló Szovjet körében nem valami örvendetes kihatású. Az európai külpolitika különben most minden figyelmét újra a szudeta-kerdésre központosítja. Rendkívül érdekes tények kerülnek mérlegre. Az már nem újság, hogy a szudeta vezér Hitlerrel szokott ta­lálkozni; Csehszlovákia ebben nem érzi az áüamhüség gyengülését. Henlein most is felkereste Hitlert Berchtesgadenben, majd Berlinben vesz részt megbeszélése­ken. De ami most igazi szenzáció, Hen­lein Londonba utazott és ifit, ha nem is talált még utat az angol kormánykörök­höz — hiszen ezeknek a Berlinben és Prágában tett lépés után várakozó állás­ponton kell lenniök — mindamellett fon­tos ellenzéki és kormánypárti politiku­sokkal, igen jelentős személyiségekkel, tárgyalt, ami kétségtelenné teszi Anglia rendkívüli méretű érdeklődését a csehor­szági német kisebbségi kérdés iránt és azt a törekvést világítja meg, hogy Henleinra angol részről mérséklő hatást akarnak gyakorolni. Magában véve az a tény, hogy Henlein egy jelentős munkáspárti főrend, Buxton lord vendége és több na­pig van Londonban, éppen amikor köz­ségi választás harca folyik Prágában és a kormány nagy sietséggel alakítja a kisebb­ségi statútumot, sokat sejtett. De fonto­sabb ennél, . hogy Henlein találkozott Churchillel, az angol politika ismert nem­zeti szocializmus ellenes vezéremberével és felünő hosszú ideig tárgyalt vele, ami­ről Churchill még a sajtónak is nyilatko­zott, eszerint Henlein és közös barátaik a személyes találkozást és vitát igen szük­ségesnek találják Középeurópa érdekében. A Henlein- barátai szerint a szudeta ve­zér hamarosan meg fogja ismételni lon­doni látogatását. Henlein és Churchill kölcsönös vizitje közben egy politikai ebéd volt amelyen rajtuk kivül Sir Archibald Sinclair, liberális képviselő és még több angol politikai tényező volt jelen, A mai nap jelentős hírei közé tartozik, hogy a prágai kormány hivatalos jelentést adott ki a péntek esti minisztertanácsról, azzal, hogy a kisebbségi statútum nagy­jában elkészült s május utolsó napjaiban nyilvánosságra kerül. A jelentés hangsú­lyozza, hogy szélesebb alapod találtak az időszerű kérdések megoldására. Ezeket konkrét tárgyalások és törvényhozási út­nak veti alá. A statútum ragaszkodik az érvényben levő törvényekhez és sem nemzeti, sem politikai, sem szociális té­ren nem engedi meg a terrort. Kimondja, hogy minden kisebbségi sérelmet meg keli torolni, a gazdasági terror eddigi cselek­ményeit nemcsak büntetőjogi eljárással, hanem gazdasági büntetéssel is kell sújtani. A közigazgatásban és hivatalos intézmé­nyekben a kisebbségi nyelvek teljesen ér­vényesülni fognak s azért az állami és közigazgatási hivatalokba megfelelő szá­mú kisebbségi tisztviselőt neveznek ki. A „Neue Züricher Zeitung“ fölfogása szerint Anglia és Franciaország súlyos fe­lelősséget vállal Csehszlovákiával szem­ben, mikor arra akarják bírni a cseh kor­mányt, hogy a szudetamémeteknek a leg­messzebbmenő • engedélyt adja még az önkormányzat terén is. A prágai kor­mánynak azonban számolni kell egy gyors belpolitikai átcsoportosítás nehézségeivel és következményeivel. Főleg ügyelni kell minden tényezőnek, hogy a lelki béke és a rend föl ne boruljon, mert ez fegyveres beavatkozásra ingerelhetne s ezért fele­lősség terhelné a nyugati nagyhatalmakat is. A közhangulat ismeretéhez hozzátar­tozik, hogy Berlinben Anglia barátságos lépését, amelyet Sir Neville Henderson nagykövet hajtott végre és amelynek folytatása következik mihelyt Hitler és Ribbentrop a római utazás eredményeit feldolgozta, Berlin állítólag meglehetős hidegen fogadta és igy mérlegeli tovább. Az a német formula1, hogy 3 szudeta-né- metek helyzete nem lehet nemzetközi tárgyalási anyag és az esetleges tanácsokat Prágába kell címezni, alighanem tovább­ra is érvényben marad. Berlinben az az álláspont,- hogy senkinek sem tartoznak számadással a szudeta-németek iránt való érdeklődés miatt, amelyet általános né­met népi szolidaritásból a szudeta-néme­tek iránt is gyakorolni kötelességük. A népszövetségi tanács és a spanyol kérdés GENF, május 14. A népszövetségi tanács Ipépteik délutáni ülésén folytatta a spanyol- kérdés v táját. Amare/, del Vayo, a köztár­sasági «painyoll kormány képviselője felszó- liaiIfáisiálKui bírálta, FraúicLá-orsz ágnak és An- gliániak spanyol-kérdéssel szembeni maga- tamtásáfc s kért«, hogy vessenek véget a be- nemgjvatkozásinak. Határozati javaslatot in- d't'vá’nyozott, melynek alapján felhívja ft Népszövetség tagállama,it a bmem avatkozást politika kérdéseinek megvizsgálására. Hali­fax lord meglepetéssel fogadta, del Vayo be­avatkozását, kijelentette, hogy a spanyol köztársasági külügyro<in.iszte.r terve ellenfél­tben, Ml AnigtHa eddigi pol likaK irány vonalá­val. Del Vayo úgy tünteti fel 01 helyzetet, Tíű'fl.'tlioi csak a Franco-hadsei-egbcn szolgál­nának külföldi: önkéntesek. Az angol kor­mány értesülései, azonban semmiben sem erősítik meg ezt az egyoldalú beállítási. An­glia, nem szűnik meg továbbra, is az önkén­tesek frisszailüvásláiníik megvailósittásáéht küz­deni. A tanács íiIbsén Bonniét f-rame/a küKigymi- n'szter a Iránéin köztársaság teljes rokon- szentvérül biztosította a sipaeiyol küziársosá- 1 got. Kijelentette azonban, hogy Francia or­szág bű marad a be néma vatko zást politiká­hoz. Ltvinov szovjet orosz külügyi népbiztos felszó’alása során támogatta del Vayo elő- 4pyjesztésiét és, kijelentette, hogy a spanyol közfiánsiasági hadseregben csulpám 6000 fcül- föükjü önkéntes teljesít szolgálatot, mig a Franco ^hadsereget több mint 100.000 idegen 'önkéntes támogatja'. Munters tanácselnök beszédében kf ejtette, bogy a benemavatkozási egyezmény véyre- Jmjtását illetőleg a tanácsban megoszlanak a ■vélemények. Abban ázonbfbni mindnyájan megegyeznek, hogy súlyos problémáit a sPa~ nyol nemzet minden idegen beavatkozástól függetlenül kell hogy megoldja. Este tovább folytatták a tanácskozást és mintegy másfél! őpágj zárt illést tartott a ta­nács1. A töinács>n*a:k egyéni szavazás utján kelleti» a spanyol-kérdésben döntetnie. Del Vayo indítványa mellett Szovjetoroszomszág és a köztársasági. Spanyolország szavazott. .4: •indtéványt uégy állam: Anglia, francia- ország, Lengyelország él? Románia nem fo­gadta el. A Népszövetség többi kilenc tag­állama 'tartózkodott a '.szavazástól. Az e’-nök mmek folytán u javaslatot elutasította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom