Ellenzék, 1938. május (59. évfolyam, 98-122. szám)

1938-05-01 / 98. szám

MRM 5 LEM Secrkesztőség és ki adóhivatal: Cluj, Olea Moţilor 4. Ezim. — Telefonszám: ii — 09 — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivata! és könyvosztily: P. Unir-i 9, Telefon: 11—99. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. CROIS LÁSZLÓ Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 4^ pengő. Ä többi külföldi államokba csak. a portókülöebőzette! többi s sseasuzxsaa aase«; jxrjmmaa&a&aauEm Î-ÎX ÉVFOLYAM, 9 8. SZÁM. VASÁRNAP CLUJ, 1938 MÁJUS 2. FIATFAL AU, április 30. Transilvania magyar gazdái közgyülé- I síikről bízó lélekkel és azzal az erős hit- jlei! fértek meg otthonaikba, hogy szerve- [ zelte égük lendületes fejlődést, gyönyörű Ívelést mutat, a gazdaöntudat pedig erős és élő valóság. A ga z dal társ a da'iom tehát méltóképpen lehet szilárd alapja kisebb­ségi élleítrendszerünk kiépítésének. A közgyülésutánj' átfogó lelkesedés és bizakodó hangulat megteremed a továb­bi munka elöfelőételeit. Ezt a folytonos munkát — természetesen — nem befo­lyásolhatja, hogy az érdekeit megvédeni akaró, szervezkedő gazdafársadalom az áttéllő magyarságnak 70, vagy 90 száza­lékát teszi-0 ki. Igazság, hogy az Utóbbi busz esztendő alatt a mezőgazdák szer­vezkedése megközelítőleg sem mutatha­tod! fel olyan eredményeket mint az EGE munkája nyomán, az utolsó két .esztendőben. Mindezeket bizonyítani le­het. Mezőgazdáink megszervezése, az im- périumváltozásuitánii 'tizennyolc eszten­dőnek állandóan vajúdó problémája volt. Már az a jegyzőkönyvmásolat, amelyet 1928-ban ,,Gazdaságii sérelmeink és kí­vánságaink1- címen adott ki a közgaz- /l as ági szakosztály, arról beszél, hogy> az illéh") magyarság 85 százalékát kitevő gazdatársadalom megszervezése, égetően szükséges. A mezőgazda közügyéinek ve­zetésében nem foglalja el azt a helyet, .amely — számarányánál fogva — joggal megji’leti', Az utolsó két évben, a helyzet) nagyot változott. A gazdák feleszmélitek, szerve­zetük erősödik és arra is képes, hogy ér­dekeiket megvédje. Ennek a ténynek a iletagadása, vagy rosszhiszemű félrema- jgyarázásn, egyetlen szempontból sem ia- 'lálhait erkölcsi igazolást. Éppen ezért) ma 1-— ilyen körülmények között —- nem- csak ünneprontás, hanem lelkirsmeretlen- ség és, száraz statisztikai adatokra hi­vatkozva. kétségbevonni ászt, hogy az EGE elnöke, a soha nem látott, első im- jpozáns közgyűlésen, a gazdatársadalom Í90 százalékos túlsúlyáról beszeli». — he- 1 ívesen állította volna1 fel az arányszóm mérlegét. A mi öntudatos felfogásunk A magyar b^Rigyminisztériiím rendeiete az egyesületek korlá­tozásáról és együttműködéséről BUDAPEST, április 30. A magyar belügyminisztérium két ren" dele tét adóit ki az egyesületeknek és kü­lönféle alakultatoknak korlátozásáról és ;a felesleges egyesületek megszüntetésé­ről, valamint a meglevők fokozottabb el- denőrzéséről. A rendeletek értelmében uj I egyesületiek csak egészen rendkívüli mél­tánylást megérdemlő esetekben alakii- ;hatók. Ugyancsak elrendelte a belügy- | minisztérium. az egyesületeknek, hogy Ijóváhagyott alapszabályaikat és névjegy­zékeiket terjesszék be a rendőrhatósá- i gok nalc. Ämiäszemsta dünletés Szó!iáE)an SZÓFIA, április 30. A bulgár főváros zsidó negyedében ‘Tegnap nagy antiszemita tüntetések zaj­lottak le. A tüntetők több zsidó üzlet ki­rakatát összetörték. •' támasztására nem használható fel az a Statisztika, amely tudvalevőleg a magyar elemnek a városlakók közötti káros túl­súlyát akarja bizonyítani. Ez a statisztika, száraz számadatok szerint, — figyelembe véve a szerző el­gondolásait — pontos lehet. De tudni kell azt, hogy <a városon élő magyarság jő része földből él, hogy a városok ma­gyar lakói között, az őstermelőkön kívül, tekintélyes számú kisgazda van. Az a fa­luról bejött munkás, szolgalegény és sok más, időlegesen beköltözött elem, lélek­ben a hazai földhöz ragaszkodik, csak átmenetileg városh lakos. A városban ke­resett pénzen, otthon fogja néhány hold földjét beimstruáLni, vagy földet venni és megint csak földműves lesz. Ifa mindezt figyelembe vesszük, a gazdák számaránya meghaladja a 83 százalékot. De hiszen nem ez és nem. a százaié1' j a lényeg, a lényeg az, hogy a magyar ! ' A londoni angol.—francia miniszterközi tárgyalások tegnap megegyezéssel végződ­tek. Angol és francia részről egyaránt hangoztatják, hogy a megegyezés előtt különös nehézségek nem merültek föl, a kéj ország között az összhang teljes és a kapcsolatok, a háborús időket kivéve, so» hasem voltak olyan szorosak, mint ma. A megegyezésről kiadott hivatalos jelentés aitalanosságokban mozog, igyekszik elke­rülni az ellentétes csoportosulás érzé­kenységének megsértését, de nem hagy kétséget az iránt, hogy Anglia és Franciaország között nemcsak külpolitikai kérdésekben való további együttműködésre jött léire megegyezés, hanem messzemenő megegyezésre ju­tottak a katonai együttműködés tekin­tetében is. A berlini sajtó, mely a londoni meg­egyezést nagy bizalmatlansággal fogadja, egyenesen az eddigi angol—francia együttműködés katonai szövetséggé való kimélyitésének nevezi a londoni ered­ményt. Ezt a megállapítást angol és fran­cia részről kétségbevonják és igyekeznek mindenképen elkerülni, hogy a megegye­zésnek katonai szövetség jelleget tulajdo- nitsanak. A lényeg azonban nem az elne­vezésen, hanem a megegyezés tényleges tartalmán múlik és erre vonatkozólag pontos részleteket sem angol, sem fran­vagyon nem kilencven, hanem nagyobb arányban, a gazda kezében van. A lényeg az, hogy kisebbségi épüle­tünk alapja és fala a gazda — a többi társadalmi; osztály a fedél, a) tető. Ha a háznak lelke és cselekvő képessége volna, nem rontaná össze maga fölött a tetőt. így a gazdának sem célja, vagy szándékai háttérbe szoritanii egyéb fog­lalkozásit) űző faj testvéreit. De minden­esetne kisebbségi társadalmiunk kiépített­sége altkor lesz egészséges, ha ügyvéd, orvos, áparos, tanár, stb . olyan szám­arányban fogLatl benne helyet, amilyen számarányt az alapot képező gazdatár­sadalom megtűr és önmagából kitermel). Az EGE és annak -elnöke nehéz mun­kával szervezi azt a foglalkozási- réteget, amely örökre e szent anyaföldhöz kö­töttnek érzi magát s amely e szerv ezet- nen — ebből kifolyólag — védelmet ke­res. Hiszen -mindnyájan egy népkü- zösségi gyermekei vagyunk. Az a tiz, húsz, vagy több százalék, akii nem fér bele, vagy nem akar beleférni a gazda­szervezkedés keretébe — ha eddig nem tette, építse kii és fejlessze úgy a saját szervezetét, hogy abban megtalálja vé­cia részről egyelőre nem hajlandók adni. Halifax angol külügyminiszter a minisz­terközi tárgyalásokról szóló hivatalos je­lentés kiadása után, tegnap este fogadta Olaszország és Németország londoni kép­viselőit, hangoztatva előttük, hogy az an­gol és francia vezérkarok között újabban elhatározott kapcsolatok nem jelentenek uj katonai kötelezettségeket Anglia sza­mara és a londoni megegyezés nem jelenti az angol külpolitika eddigi alapjainak megváltoztatását. Daladier és Bonnet Pa­risba visszatérésük után szintén hangoz­tatták, hogy a megegyezést mindkét rész­ről a béke szolgálatába akarják minde­nekelőtt állítani. Csehszlovákia kérdését a kiadott hiva­talos közlemény szintén csak általános­ságban érinti, megállapítja azonban, hogy ebben a kérdésben is teljes megegyezés jött létre a két kormány között. A szó­fukar hivatalos közlemény helyett a Ha­vas és Reuter hírszolgálati irodáit szol­gálnak részletesebb felvilágosítással a cseh­szlovák kérdésben lefolyt vitáról, bár a megállapodás lényegét szintén nem tisz­tázzák teljesen. A Reuter magyarázata szerint az értekezleten igyekeztek tisztázni azt a kérdést, hogy lehetséges-e megtalálni a csehszlovák probléma békés megoldását siettető esz­közöket. - ■*' - ~ ­szétesőben és szerezzen jogot ahhoz, hogy, kép v is ételé rő 1 gon dós k odh a s sók. Az arányszám-böngészés és túloldali adatok elismerése olyan oksó és világo­san látható mód szerrel történt, mellyel a kérdést nem ismerőké!) félre akarják vezetni és hangolni magyar testvéreik ellen. Mindezeket a gondolatokat az a vezér­cikk váltotta ki, amely tudatos félrema­gyarázás és hamisítás szellemében fo- gamzo'tt meg. Az ilyesmikkel, amelyek­nek semmi közük nincs a magyar gaz- daiáriadalom szent ügyéhez, életproblé­máihoz, szinte felesleges -is foglalkozni. De úgy érzem;, ma már kötelez erre a gazdaöntudat és Teleki Adámnak a köz­gyűlésen bátran kimondott szavai: ,,Vi gyázzanak, mert akiknek életelkötele zetiséget jelent a tiszta erkölcsi alapon nyugvó, egyetemes magjiar gazdatársa dalom megszervezése, nem fogják tűrni hogy munkájúiéban megzavarják.“ A gazda megtanulja saját kötelezettsé­geit s azoknak eleget is lesz a közélet l>cn. Az oktató tanácsok tehát maradja­nak a tanácsadóknál, mert ma különöi szükség van a közéleti erkölcsöl, jóhisze­műségei és becsületet tanulni. Anglia a maga részéről hajlandó a bé­ke védelmében teljes befolyását a mérleg serpenyőjébe dobni, bár eddigi vállalti kötelezettségein túlmenő újabb kötele­zettségeket továbbra sem vállalhat. Az angol kormány véleménye szerint a cse­hek és a szudeta-németek közötti meg­egyezésnek kölcsönös engedmények alap­ján kell létrejönnie, aminek elérése érde­kében Franciaországgal együtt teljes be­folyását fogja felhasználni. A Havas- ügynökség tudósítója nagyobb részletes­séggel vázolja a csehszlovák kérdésben lefolyt vitát is. Az angol miniszterek! •hangoztatták, hogy teljes tudatában van­nak a középeurópai helyzet veszedelmes- «égének, tudják azt is, hogy a béke föl­borulása egy könnyen elfajuló incidensen mulhatik. Tisztában vannak azzal, hogy Franciaországnak Csehszlovákia érde­kebem esetleges föllépése nem marad­hatna hatás nélkül Angliára sem. ■Az angol kormány továbbra is ragasz­kodik ahhoz, hogy újabb kötelezettsége­ket az .európai szárazföldön nem vállal­hat, ellenben újólag hajlandóságát fejezi ki, hogy minden eszközzel igyekszik megakadályozni egy olyan európai fegy­veres viszály kitörését, melybe Francia- ország és következményképen Anglia is belekeveredhetik. v (Cikkünk folytm<lsa az utolsó oldaton.) ■ Éieíelkötelezés Iris: UGRÓN ISTVÁN szerint, ennek a félremagyarázásnak alá­uelmét. A városi polgárság ne legyen Berlin iijablf katonai szövetségnek nevezi a francia és angol miniszterek között fétreiött londoni megállapodást Hivatalos jelentés a londoni tárgyalások eredményéről. —■ „Megindítandó tevé­kenység a középeurópai kérdések békés és helyes megoldásának biztosítására“.-* Halifax lord hangoztatja, hogy az angol külpolitika eddigi alapjai nem változtak Franciaország és Anglia Prágában, Angiim Berlinben lép közbe a csehszlovák kérdés békés rendezése érdekében

Next

/
Oldalképek
Tartalom