Ellenzék, 1938. április (59. évfolyam, 75-97. szám)

1938-04-06 / 79. szám

ARA 3 Szerkesztőség és ki&dóhcvata]: Ciuj, Otlee Motríor 4, szám. — Telefonszám: n—09 — ’Levélem: Cluj, posufiók 80. Fiókkisdóhivacai és könyvosztály: P. Llnir; 9 Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BÄRTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR, GRG1S LÁSZLÓ Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 4*9, éftnz« 840 lej. — Magyarországra: negyedévre I0j félévre 20, évente 4a pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülör.bözettel '.óbb. 3L.1X í. V FOLYAM, 79. S 7. Á M. SZERDA CLUJ, 1938 ÁPRILIS 6. Az uj közigazgatási törvénytervezet alapján azgafósi kürzet szag re A megyék költségvetését és pénz­ügyeit a közigazgatási egységek székhelyeire összpontosítják. A vármegyék élére prefektusokká hivatásos közigazgatási tisztviselőket neveznek ki.—Községi tanácsoknak csupán tanács­adói jellegük lesz. — A polgármestereket a közigazgatási körzet vezetője nevezi ki Közigazgatási hörzetszékheiyek: Brasov, Craiova, Bucureşti, Iasi, Sibiu, Chisinau és Cluţ BUCUREŞTI, április 5. A Curentul jelentése szerint teljes for­máiéban elkészült az a rendelettörvény- tervezet, amely uj alapokra helyezi az or- szag közigazgatási beosztását és előírja azokat a vezérelveket, amelyek szerint a jövőben a községek és varmegyék gazda­sági életét irányítani fogják. A rendelettörvénytervezet a hét folya­mán véglegesen elkészül. Szerdán ülnek össze a román közigazgatástudományi in­tézet tagjai. Az ülésen résztyesznek töb­bek között Armand Calinescu belügymi­niszter és Paul Negulescu egyetemi tanár, valamint az intézet rendes tagjai. A köz- j igazgatástudományi intézet ezen az ülé­sen teszi meg észrevételeit a rendelettür- vénytervezetre vonatkozólag. Az ország uj közigazgatási beosztása a decentralizáció elvén alapul és eltün- 1 teti a régi tartományok közötti hatá­rokat. Elogy a decentralizációt tökéletesebbé te­gyék, az ország uj közigazgatási beosz­tásának alapjául az egy hadtest hatáskö­rébe eső megye-egységeket veszik. Az or­szág a rendelettörvénytervezet szerint hét körzetre oszlik: Brasov, Craiova, Bucu­reşti, Iasi, Sibiu, Chisinau és Cluj szék­hellyel. E beosztás szerint Moldova és Muntenia néhány megyéjét a brasovi körlethez csatolják. Oltenia és Banat né­hány megyéjét a sibiui körlethez, hason­lóképen Bucovina és Basarabia jelenté­keny része a iasii körlethez tartozik. Maramurest és Crisanat pedig a cluji kör­lethez csatolják. E közigazgatási egysé­gek vezetői némely tekintetben minisz­teri hatáskörrel rendelkeznek. így pél­dául hatáskörükön belül megoldhatják a 1 felelős miniszterek nevében a közérdekű munkálatok ügyeit. A megyék költségve­tését és pénzügyeit a közigazgatási egysé­gek székhelyeire összpontosítják. A régi helyzetből az újba vaió átmenet módját az uj közigazgatási törvény írja elő. Az eddigi vármegyék élére ^hivatásos közigazgatási tisztviselőkből neveznek ki prefektusokat, állandó jelleggel. A köz­ségi tanácsoknak a jövőben csak tanács­adó jellegük lesz, a polgármestereket pe­dig a közigazgatási egységek vezetői ne­vezik ki. 'BUCUREŞTI, ápMffi® 5. A Cimentul je’ei> lése szchnt a bírni Jcarban l-erv-ezeit áthe­lyezéseket julius vagy augusztus hóneipbaai hűijtjáik .végre és ezt megelőzőleg elkészítik a bírái kar szervezetére vonatkozó uj törvény­tervezetet, az uj alkotmány szeliLemének meg­felelően. Pelffescis Comnen idiliigyinisiiszier beiSdaiő fheszéde / BUCUREŞTI, április 5. A betegségéből felépült Petrescu-Com- ncn külügyminiszter tegnap vette át hi­vatala vezetését. A külügyminisztériumot Tat arescu volt ideiglenes külügyminiszter adta át Petrescu-Comnen-nek s a hozzá intézett beszédében kiemelte azt, hogy bár rövid ideig volt a kiilügyek vezetője, ez elég volt arra, hogy megismerje az uj miniszter kiváló képességeit. Kérte a mi­nisztérium tisztviselői karát, hogy utód­ját is olyan támogatásban részesítse, ami­lyent ő is élvezett. Az uj külügyminiszter beszédében elő­ször is hódolatát fejezte ki az Uralkodó és Mi­ron Cristea pátriárka-miniszterelnök iránt a beléje helyezett bizalomért. Megkö­szönte I ararescunak, hogy külügyminisz­teri működése alatt útmutatásaival és ta­nácsaival barátilag támogatta. Kifejtette, hogy a jelenben súlyos feladat és felelős­ség nehezül vállaira, mivel Európának a háború óta most kell leg­nehezebb kérdéseit megoldania. — Anélkül, hogy sajnálnám a boldog derűlátásnak azokat az óráit — mondotta az uj miniszter —, amelyeket elődeimnek volt alkalmuk átélni, mégis melankolikusan tekintek azokra az időkre, amikor a diplomácia megenged­hette a szolgálatban állóknak azt, hogy a böícsészetet, a szépmüvészeteket mű­veljék, vagy az emlékirat-írásnak szen­teljék magukat. - - -- - „ , _ Nekünk aggodalmas órákat kell átélnünk, amikor a nemzetközi világban minden az ismeretlenben és a bizalmatlanságban úszik. Ez a válság azonban nem tarthat Örökké és fel fog oldódni. Bizonyos je­lekből remélhetjük, hogy a megoldás bé­kés eszközökkel fog végbemenni. Minden eshetőségre fel kell készülnünk és ezért mindenkitől munkatöbbletet kérek. Hiszem, hogy a kötelességteljesités elől senki sem fog ■ félreállani, amikor kirá­lyunk is azt várja tőlünk, hogy a legna­gyobb erőfeszítést fejtsük ki, hogy meg­győzhessük az aggodalmaknak óráit. Arra fogok törekedni, hogy a hiányosságokat betölthessem és lehetőleg bölcsen járjak el a külügyi szolgálat állásainak és fel­adatainak szétosztásánál. A külügyminiszter beszéde után Raul Athanasiu sajtóigazgató beszélt. Hazaárulás elmen vád alá helyezték: Ksllenko volt szovjet főügyészt is VARSÓ, április 5. Moszkvai jelentések szerint Krilenko volt szovjet főügyészt és volt igazságügyi népbiztost szintén vád alá helyezték hazaárulás címén. Az utolsó idők nagy szenzáció-pereinek hírhedt főügyésze, Vizsinszk szerint Krilen­ko, mint igazságügyi népbiztos a szovjet-jogba olyan elemeket juttatott be, ame­lyek ellenkeznek a szovjet-rendszer alapelveivel. Ezenkívül hazaárulást is köve­tett ölj am[ miatt vele szemben is halálos ítéletet fog indítványozni. Blum minisztereinökpénzügyi Senei erős ellenállásba ütköznek PÁRIS, április 5. Blum francia miniszterelnök a párisi kamara pénzügyi bizottsága előtt tegnap délután ismertette pénzügyi terveit. Az ülést külön­böző politikai csoportok tanácskozásai követték. A szocialista csoport egy­hangúlag elfogadta a tervezeteket. A radikálszocialisták hosszas vita után 2S szavazattal 22 ellenében szintén elfogadták, míg a köztársasági föderáció egy* hangulag ellenük foglalt állást. A pénzügyi bizottság végiií 25 szavazattal 18 ellenében elfogadta a tervezeteket. A bizottság egy tagja nem szavazott. A nemmel szavazó képviselők közül kettő es a szavazástól magát távol tartó képviselő a többségi pártból került ki. A szenátus folyosóin a kormány tér* vezetett ellenséges hangulat várja. - - r - • -.N - - • ~ Bmumí hang Meg kell államink a tegnap ismer telet t cikknél, melyet Gttfcncu volt külügyi állam­titkár irt (f Timpul hasábjaim. Eltűnődni, hangot adni gondolatainknak és ha módunk van rá, saját kis hátúnk űrünkben bajtoy'Jlni dl; eszme érdekébn, mely egyre sürgetőbben emeli föl mesterségesen lenyomod fejéi. Az európai politika számos nagy mulasztást kö­vetett el — napjaink történelme icle van bi- zonyitékokked — most még i>a\n idő, hogy el ne késsék az egyik l égj ordozabb föladatával: a volt monarchia romjain égetően szükséges gazdasági és politikai szövetség megszervezé­sével. Gajencu kifejti, hogy a dunai sors Budapest és Prága kezében van. Mind a ket­tőnek elsősorban félni és félteni valója van, bármily kedvezően alakulnak is ma vagy hol­nap szomszédi és baráti kapcsolatai. Hogyha ez a két állam egyazon síkra telepszik, meg kell szerezni melléjük okvetlenül c Lengyel- ország és a kisantant még két államának csatlakozását a dunai függetlenség és gazda­sági szabadság érdekében. Nyilván érzi, hogy a nagyfában kielégített államok mellett a szómfazőt valamivel kárpótolni kell és így foltéi len szükségletkép jelenik meg a Magyar egyenjogúság biztosítása egy meg nem táma­dási szerződés fejében ‘és ennek az egyenjo­gúságnak érvényesülése mindenekelőtt a föl­fegyverkezésben és a kisebbségi jogvédelem­ért daló közbenjárás megnyilatkozása, nem beszélve a gazdasági kapcsolódok megjavítá­sáról, melyekben a múltért némi kárpótlás­nak kell helyet szorítani _ Fölösleges volna tömérdek egyidejű megtá­masztó jelet fölsorolni. Gafencu olyanról be­szél. cmi tragikus életérzéssel van a levegő­ben; „légből kapottrí dolgot fejteget. Néhány jel felmutatása elegendő, háljuk a nagy erő­feszítést, melyet Csehszlovákia kifejt szom­szédos, háborús barátai, bent pedig kisebbsé­gei felé, hogy megmentse magát. Horthy ma­gyar kormányzó rádiós zó zeta szintén tele van főleg befelé a szélsőségeknek száló eré­lyes üzeneteken át a függetlenség megőrzésé­nek elszántságával. De az ilyen helyzet az oldaliak és hát biztosítását kívánja, ha igen, nem tornyosodik gát, a nagy beruházási terv elé. Ennek a biztosítási eljárásnak újabb közvetlen jele, hogy a Neue Freie Presse — most már nem osztrák, hanem német lap —• hangsúlyozott módon közij <7 bucureştii ma­gyar követ: Bérdossg László és Petrescu Comnen román külűgymmiscier fontos tc- reácskozásiaról megint fölröppent híradást, amelyben a Timpul cikkében megállapított bizonyára komoly történelmi „félelem és izzó magyar hazaszeretet“ lobog. Nem szükséges ennyi állásfoglalásunk utál1 c nyitott kapun ismét cldöngetni az ős intelmet, hogy a dü­nn; nVtosz ehülyedését nem szabad engedni, mikor nyilván a Nagy-Német őrs zúg részére a tengely-sorsénak uj időszakában és a spa­nyol kérdés felszámolásakor szintén szüksé­ges a dunai béke, Nyugnt-Európárták pedig annál is inkább- Továbbá nem szükséges, hogy urda ..ecseteljük“ a diznfivölgyi összefo­gás értelmét és értékét gazdasági, poiililcai. népi szempontból. Föladataink szűkülnek. A mi föladatunk most már aligha több. mint hogy a kedvező híreket megnyugodva és megnyugtatón továbbítsuk, a» érthető páni­kok ás hisztériák levezetésére, még a mi fel­adatunk, hogy parányi eszközeinkkel fokoz- zuk á közvélemény óhaját, mely sietést kér a mentő, vagy békítő, vagy építő gondolatok megvalósításában. Elég cAak orma utalnunk, hogy a nagy izgalmak pillanataiban óriás ér­tékek pusztáink el, egyre romlanak ez ide­gek és meszesednek -a vérerek. Míg a vi­szonylagos biztonság és némi nyugalom is már boldogságot jelent 1938 szerencsétlen nyáj-emberének. Idojápás Bucurestiböl jelentik: Növekvő légnyomás, változó felhőzet, erős északnyugati és nyu­gati szél, helyi jellegű lecsópadás és lényege­sen sühjedö hőmérséklet várható,

Next

/
Oldalképek
Tartalom