Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)

1938-03-23 / 67. szám

1938 március 23. E f 1. E N Z É K Üdvözölték Őfelségét a cluji kisiparosok CLUJ, március 22. A cluji Kisiparosok Országos Szövet­sége az 14j alkotmány életbeléptetése al­kalmával üdvözlő táviratot küldött Őfel­ségének. Üdvözlő táviratukra a napok­ban az alábbi válasz érkezett: ANTON MOLDOVAN urnák, a Kisiparos Szövetség elnökének, CLUJ. Bucureşti, Királyi-palota. Élénk köszö­net az uj alkotmány szentesítése alkalmá­val kifejezett üdvözletükért.' ; CAROL. Egyesül o cluji Sod&ász­CLUJ, március 22. A városok pénzügyi megszervezéséről szóló törvény tudvalevőleg felhatalmazza az egyes városokat, hogy a kéményseprő- ipar gyakorlását házikezelésbe vegyék. A városi tanács két évvel ezelőtt elvben már elhatározta, hogy e törvény rendek kezését végrehajtja, a kivitelre azonban csak most kerül sor. Dr. Neda városi ta­nácsos, a közigazgatási osztály vezetője, 31 szakaszból álló kéményseprési szabály­rendeletet készített, amely a szerzett jo­gok figyelembe vétele nélkül, házikezelés­be veszi a kéményseprőipar gyakorlását. A szabályrendeletet jóváhagyás végett a t kormányhoz, felterjesztették, ahogy leér kezik, nyomban végre is hajtják. A szabályrendelet, értesülésünk szerint, a város területén minden kártérítés nél­kül megszünteti a kéményseprőmesteri jog gyakorlását. Valószínű, hogy ennek következtében a cluji kéményseprőmes­terek pereket indítanak a közigazgatási táblánál a városi tanács intézkedése ellen és ezeket a pereket meg is nyerik, mert a közigazgatási tábla már több esetben ki­mondotta, hogy a kéményseprőmesíerek szerzett jogait tiszteletben kell tartani, miután a munkatörvény végrehajtási uta­sítása nem helyezte hatályon kívül a ma­gyar ipartörvénynek erre vonatkozó ren­delkezéseit. filj vezetőség kerül az egyesült két szindikátus éllére CLUJ, március 22. Mint ismeretes, a cluji borbély- és fod­rásziparosok az elmúlt évben szindiká­tust létesítettek. A román borbélyiparo* sok azonban nem voltak ezzel megelé- gedve és külön szindikátust alakítottak', így aztán előállott az a helyzet, hogy két szindikátus is volt városunkban s mind­két szindikátusnak egyformán voltak ma^r gyár és román tagjai. Ahelyett azonban, hogy e két szindikátus egymással váll­vetve szolgálta volna tagjainak érdekeit, személyi okok miatt harcot indítottak egymás , ellen. Ez a harc a bíróságot is foglalkoztatta és igy a helyzet elmérgese­dett. Az ellentétek kiegyenlitése érdeké­ben már hosszabb idő óta tárgyalások vannak folyamatban. Értesülésünk sze­rint az elmúlt héten a két szindikátus ve­zető tagjai barátságos megegyezést hoz­tak létre, amely szerint a két szindikátus a közeljövőben egybeolvad s azután, aminthogy az illik is, személyi ellentétek kiküszöbölésével, a borbély- és fodrász­iparosok egyetemes érdekeit fogja szol­gálni. A Munkakamarák és a Társadalom­biztosUé politika siói! követelik as iparosok Timisoara nem vállalja a tanonciskola ienntartási költségeit. Timisoaran most folynak az április elsején életbelépő uj költségvetés előkészületei. Egyelőre csak a költségvetési keretet csinálják meg, a végleges összeállítás az uj közigazgatási törvényrendelet megérkezése után törté­nik. A város elhatározta, hogy az ipari tanonciskola fenntartására szükséges ősz- szeget többé nem veszi fel a költségvetés­be. 1938 március 31-ig a város még gon­doskodik az inasiskolák fenntartásáról,, azon időn túl azonban már nem. A vá­ros ugyanis azon a véleményen van, hogy a közoktatási törvény értelmében csakis az elemi iskolák helyiségeiről, azok vilá-. gitásáról és fűtéséről köteles gondoskod“ ni, az ipari tanonciskolák fenntartása vi­szont a munkaügyi minisztériumhoz,, tar­tozik annál is inkább, mert az ezen célra szolgáló bevételek is oda folynak be. Erre vonatkozólag a város vezetősége feliratot intézett a munkaügyi minisztériumhoz, amelyet arra kért, hogy 1938 április else­jétől kezdve — miként azt más városok­ban már esztendők óta teszi —■ gondos­kodjék az inasiskolák kiadásainak fedezé­séről. BUCUREŞTI, március 22. , A Romániai Kisiparosok- Orszâgoş Szövetségének központja e hét elején Sa- moil Alexandru elnöklete-alatt nagygyű­lést tartott. E nagygyűlésén a- központi szervezet 84 vidéki fiókjának képviselői voltak jelen. A gyűlésen . megvitatták a kisiparosok­nak orvoslásra váró összes sérelmeit *s az­után hosszas vita indult meg a kisipari szervezetek politikamentessé tétele érde­kében. Az előadók rámütattak árra a ta­gadhatatlan tényre, hogy az utóbbi évek­ben a kisiparosok támogatására hivatott intézményeket, igy különösképen a mun­kakamarákat és a társadalombiztosító in­tézményt megfertőzte a politika. Olyan emberek kerültek a munkakamarák élére és a társadalombiztosító intézet vezetősé­gébe, akiket pártpolitikai tevékenységük ellenértékéül neveztek ki. Ezek ,az embe­rek sem á múltban, sem a jelenben nem 'törqdtek a kisiparosok érdekeivel és ezért közérdek, . hogy ezeket helyükről eltávo­lítsák és olyan emberekkel helyettesítsék, akik a kisiparosok köréből kerülnek ki, akik ismérik áZ iparosok sérelmeit és haj­landók is azokat orvosolni. A gyűlés el­határozta,;. hogy ebben az irányban köz­ben fog, járni a kormánynál és kérni fog­ja. a politikai korteseknek a kisipari in­tézményekből haladéktalanul való eltá­volítását.' mérnök, aki előadta, hogy a zsidó iparo­sok állampolgársághoz való jogukat ne hezen tudják igazolni, mert a városi ta­nács csak adóbizon-ylatok felmutatása el­lenében adja ki a kért iratokat, adóikkal pedig a legtöbb iparos hátrálékban van. Kérte az elnökséget, hogy a központ ut­ján kérje meg a kormányt, hogy ezt a rendelkezését változtassa meg. A közgyű­lés a javaslatot elfogadta. Egyúttal elhatá­rozta azt is, hogy a központi telefonigaz­gatóság utján kérni fogja, hogy a kisipa­rosok telefondíját szállítsák le. A kartellek üzérkedése drágítja meg az építkezéseket 1938. tavasul szezonra: Lasdon Styles (album) Lei 360—, Fashion for Gentlemen (album) Lei 300.—, Der Herr Lei 45.—, Tailoring News Lei 45.—, L'Élégánce Masculine Lei 45.—, Fashions for Gentlemen (zseb­divatlap) Lei 90.—, Men‘s Fashions Lei 90.—. Kaphatók az „ELLENZÉK“ RÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítunk, - ., BUCUREŞTI, március 22. Az elmúlt héten ülést tartottak Bucu- restiben az építőipari vállalkozók. Az ülés legfőbb tárgya az építőipari anyagok indokolatlan való drágulásának megaka­dályozása volt. Az ülésen Eughire Stefan a szindikátus elnöke elnökölt és az elő-, adói tisztséget Stefan Ionescu titkár töl­tötte be. Az ülés megnyitása után a titkár a szindikátus multévi működését ismertet­te és azután hosszasabban ismertette az építési vállalkozók súlyos megadóztatásá­nak következményeit. Felemlítette, hogy a főváros vezetősége az utcákra lerakott építőanyagokért olyan magas illetékeket kér, amelyek rendkívül súlyosak. Leg- hosszabban tárgyalta a szindikátus az épí­tőipari anyagok árának indokolatlan emelkedését. A felszólalók rámutattak arra, hogy a faanyag, a tégla, a betonvas, a mész, gipsz és cement az utóbbi két év alatt minden elfogadható indok nélkül 50—60 százalékkal emelkedett. Azt az épületet, amelyet, két-három évvel ezelőtt még egymillió lejből lehetett felépíteni, ma már másfélmillió lej sem elég. Tőke- befektetésre már nem alkalmas az építke­zés és erre vezethető vissza az is, hogy a lakbérek az .utóbbi-időben ismét rendkí­vüli mértékben emelkedtek. Az építőipa­ri anyagok drágulását a kartellek üzérke­dése idézi elő... , Az elhangzott felszólalások után az épí­tőipari vállalkozók szövetsége határozati javaslatot .fogadott el, amelyben egyhan­gúlag az építőipari anyag gyártásával fog­lalkozó kartellek megszüntetését kérte. A határozati javaslat egyébként a vállalko­zók anyagi,.lehetőségéhez mérten kérte I az állami adók és községi illetékek leszál- 1 lírását; is. CLUJ, március 22. A Romániai Kisiparosok Országos Szö­vetségének cluji fiókja, mint arról már hirt 'adtunk, az elmúlt héten tartotta meg évi közgyűlését Moldóván Anton elnöklete alatt. A közgyűlésen, mely a volt ipartestület székházában folyt le, a tagok nagy számban voltak jelen. Seredan Valér, a szövetség titkára szá­molt be részletesen a fiók mult évi mű­ködéséről. Napirend előtt szóba került a május és julius hónapokban Berlinben tar­tandó nemzetközi kisipari kiállításon, il­letve kongresszuson való résztvétel ügye. Az ülésen résztvevő kisiparosok e kérdés­sel kapcsolatban rámutattak arra, hogy a legutóbbi párisi kiállítás alkalmával a munkakamará a romániai iparosság reszt- vételét-a csatolt területek iparosainak tel­jes mellőzésével szervezte meg. A kisipa­rosok munkai á kiállításon alig kaptak helyet. A kisiparosok a felszólalások ha­tása alatt elhatározták, hogy 3 berlini ki- állítláson csak abban az esetben vesznek részt, ha a kiállítandó tárgyakat Clujon választják ki és innen egyenesen szállítják Berlinbe. Az ülésen felszólalt Rosenberg Ernő A targu-muresi Mészáros Ipartársulat ünnepi közgyűlése. Díszközgyűlés kereté­ben ünnepelte a Mészáros Ipartársulat, il­letve Céh 43 s éves fennállásának évfor­dulóját. Bányai János elnök rámutatott arra, hogy hosszú idők küzdelmei után is fennáll a társulat és betölti hivatását. A mészáros céh még 1403-ban alakult meg, de csak 1539-ben kezdhette meg műkö­dését, mert csak ekkor kapta meg a kirá­lyi menlevelet. A targu-muresi. céh soká­ig együttműködött a sibiui céhvei. Mű­ködése a húsárak szabályozására és a kon­tárok elleni küzdelemre terjedt ki, de ápolta a kari összetartást is, amit az is bizonyít, hogy minden időben igen erős volt a mészárosok testületé. Kétszáz esz­tendővel ezelőtt a céh jegyzőkönyvei sze­rint a „széphusc fontja 3 pénz, mig a „alábbvalóké“ 2 pénz volt. A mészáros céh hosszú harcot folytatott a szűcsök­kel, a bárányvágás jogának privilégiuma mitt. Végül a .küzdelem a mészáros céh javára dőlvén .ej, jelvényei: a tagló és két keresztbe tett bárd mellé, oda iktatták „a menő báránylábat“ is, jeléül a győzelem­nek. A díszközgyűlést 300 terítékes va­csora követte, melyen a város minden testületi kiküldöttje megjelent.. Elégedetlenek a Satu-Mare-i husiparo­sok. Tudósitónk jelenti: A Mészáros Szindikátus elnöke újabb beadványban a jelenleg érvényben levő árak megváltoz­tatására kérte a polgármestert. Satuma* ren — amint nemrég közöltük — uj ha­tósági árakat állapítottak meg, amelyek­kel azonban a mészárosok nincsenek megelégedve. Két panasziratot adtak be eddig, de egyiknek sem volt eredménye. Mostani, harmadik beadványukban a mé­szárosok azt állítják, hogy teljesen tönk­remennek, ha továbbra is ebben az ár­ban kényszerülnek a sertéshúst és a bor­júhúst kimérni. Példákat hoznak fel pró­bavágás formájában állításuk igazolására. A kérvényben feltüntetett példa, szerint a mai árak mellett 7.50 lejt fizetnek rá egy. 700 kgr.-os ökörre .és 300 lejt- a 300 kgr.-os .sertésre. Kérésüket az ármegállá- pitó bizottság fogja tárgyalni. Olcsó iparos kölcsön. Állami támoga­tással megalakult az iparosok nemzeti, hi­telintézete (Institutul National de Credit al meseriaşilor), amely most megkezdte a hitelügyleteket. Kölcsönt kaphat minden iparos, aki a munkakamara választó név­jegyzékében szerepel. A kölcsön után 7 százalék kamat fizetendő, semmi hozzá­adás nélkül. Az 1937 április 5-iki törvény teljes bélyeg* és illetékmentességet bizto­sított az intézetnek. Ügyvédi és egyéb költség címén egy százalékot fizet a köl­csönvevő a kölcsön folyósítása- alkalmá­val. A váltó űrlapok csak 2—2 lej repülő­bélyeggel lesznek ellátva. (Ruha, kabát, kosztüm, gyermekrüha, modellek) : az 1938. tavaszi szezonra: Elite Lei 170.—, Star Lei 170.—, Iris Lei 120.—, Smart Lei' 140,—, Lyon Mo' den Album Lei 100.—, Bijou de la Mode Lej 85.—, Paris Album Lej 90.—, Stella Lei 80.—, Saison Lei 45.—. Wiener Chic Lei 80.—, Elegance Feminine Lei 130.—, Kaphatók az ELLENZÉK KÖN'WOSZ- TÁLYÁBAN, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállituiuk;• Ui kemenpepresl szaftáltircndeleiet Készített a városi tanács, amely nem veszi figyelembe a szerzett iotoks! A bucureştii építési vállalkozók a kartellek feloszlatását követelik Lezajlott a Kisiparosok Szövetsége clují fiókjának közgyűlése

Next

/
Oldalképek
Tartalom