Ellenzék, 1938. március (59. évfolyam, 48-74. szám)
1938-03-20 / 65. szám
2 'JBLLB N Z ÉK 19 38 március 20. m A lengyet-lifván vita európai i*átsóujok mellett hely jut iipn <t sajtóban a lengyel—litván válságnak is Egy hat ári neide na folytán újra símbe kém riilt a két állam, melynek ellentétei több iz- brn foglalkoztatták <t Népszöm'stéget. I)e miért all ilyen élesen izemben a hanninenégyinilliós Lengyelország s a: alig két és félmillió lakot'feleit rendelkező Jjtvóáaf Miért áll a két szomszéd nép olyan viszonyban egymással ^ melyről már többször joggal állít ott óik, bogy „nem háború, de nem is béke1*-? Miért választja cl u két népet egymástól valóságos kitt# fal, amelyen ál sem Lengyelországból Litvániába, sem Lite ja iá hót Lengyelország- ha nem vezet ul ? Mert a két ország közt az a példád!On helyzet alakult ki, hogy diplo- upiciai kapcsolatot nem tartanak fönn és határukon elvágták a vasutak és közlekedési utak folytonosságát is. Litvánia szakította meg a kapcsolódókat, tiltakozásul az ellen, Iv gy erősebb szomszédja vele szemben olyan lépésekre sZ'ínta magát, melyet a maya ié- szeröl helyrehozhatnám igazságtalanságnak tekint. A két ország vitája <i történelembe nyuhk vissza. Már a XIII. században harcoltak egymással. 4 lengyelek akkor fegyverrel Iéritették a litmínokot a katolikus vallásra. És nem érdekesség nélküli dolog azok <számlára, akik ltkszik, hogy a történelem megismétli magát, hogy a litvánok ellen vezetett vallási háborúban ei lengyelek a néniét lovagrend segítségét kérték. Ezt a segítséget meg is kapták, de lovagrend a litván területet csakhamar német kolóniánál alakította át. .4: ltlO-ben végiglzíi:dött tannenbergi csata eredményeké- pen. ei litvánok is felszabadultak a lovagrend uralma alól. Ezt a: első tannenbergi csatái ugyanis a németek vészit ették el. .4 csatában győztes lengyelek ekkor Lengyelország és Litvánia egyesülését ajánlották. Litván vezetők visszautasították az ajánlatot. /4: erősebb Lengyelország ,dublini aktus“ néven mégis létrehozta az egyesítést s a két nép egyesiét se a XVIII, század végéig, Lengyelország fölosztásáig tartott. .4r állam jogi vitáknak, melyek azóta lengyelek és litvánok közölt folynak, a „lubUni aktus“ a főtárgya. Lengyelország szerint, Lengyelország és Litvánia ezzel az aktussal évszázadokon át egyetlen állammá vélt. A litvánok viszont azt állítják, hogy nem volt egy álltamról szó, hanem dualizmusról, amilyen például az Ausztria és Magyarország közötti kapcsolat is volt. Különben is, a háború eredményeké pen, a nemzeti gondolat győzött s ennek nevében a békekötés ezen a területen két országot teremtett: Lengyelországot és Litvániát. Livtánia a cári uralom alatt is Vilna, Kovnó (Kaunas), Grodno és Suvulki kerületekre terjedt ki. Mikor az orosz vereség után a német cstapalok foglalták el az országot, litván intellektuelek Várnában készítették elő a független Litvánia f ölt ámad ás át. Váriéban gyűltek össze 1911 szeptemberében a litván nép kiküldöttei, hogy megalakítsál; újjáéledt litván álla- mot, Vilna fővárossal. Vilmának ez a litván részről történő gyakori entlitése az, ami lengyel részről a legtöbb ellentmondást vádija ki. A háiboru után megalalcult Litvánia fővárosának kiáltotta ki Vilnát. A lengyelek azonban, az orosz benyo- nullás visszaverése után, katonai erővel vették el ezt a várost a litvánoktól és csatolták hozzá o lengyel területekhez. Lengyelország Vilnát ősi történelmi városának tekinti, a Jagelló uralkodóház ősi fészkének. Litvánia viszont egy pillanatra sem mondott le róla s a legújabb litván kormány is Vilnát nevezi Litvánia fővárosának. A lengyelek, már o Pdsudszki-trüdiciók miatt is, megalkuvás nél- kül ragaszkodnak Vilmához. Pilsudszki anyja Vénában nyugszik s a marsall szive is itt van elhelyezve, anyja holtteste mellett. A litvánoknál húsz év óta nemzeti fogadalommái bált, hogy azzal a Lengyelországgal, amely tőlük Vilnát elragadta, nem tartanak fönn kapcsolatot. Azóta a két nép egymás mellett él, időnkint veszedelmes incidensek robbannak ki köztük, de ei határ nem nyílik meg egyik irányban sem. Mindkét nép nagy nemzetközi érdekek hatalmi ütközőpontjában él. Ha Varsó viszonya Moszkvával feszült, akkor Kaunas igyekszik jó viszonyban lenni a Szovjet oroszokkal. S ha Varsó és Berlin között tűrhető viszony alakul ki, akkor Berlin és Kaunas között feszült n diplomáidul kapcsolatok húrja. A mostani incidens káilönösen veszedelmes pillanatban robbant ki. Nem valószínű azonban, hogy katonai összecsapáshoz vezessen. Katonai megoldás ugyanis nemcsak Lengyelországot és Litvánúát állítaná itten egymással szembe, hanem az Északkelet euró pa alakulásában érdekelt nagyhatalmakat is, ez pedig beláthatatlan következményekkel járna. PAPÍRSZALVÉTA GYÁRI ÁRON! ioo drb. fehér zsurszalvéta Lei 15.—, 50 drt>. n.'syaíaku fehér cakkos szaílvéta Lei 12.—, ţo drb. nagydiaku rózsaszín cakkos szalvéta Lei 14.—, vendéglőknek, cuk'rárzdáknak 500 drb. fé- hér negyedei! szalvéta Lei 25.—, ugyanaz 1000 drb Lei 4$.—. Mintás zsurszalvéták 100 drb. Lei 29— .Kaphatók ez ELLENZÉK K.ÖNYVOSZ' TÁ.LYÁBAN, Cluj, Pb-ta Unirii. Vadászfegyverével Főbelötte magát Cadariu , Turda vármegye főtitkára TURDA, március 10. Megrendítő öngyilkosság foglalkozt ltja a város lakosságát. Cadariu vármegye; főtitkár pénteken a lakásán vadászfegyverével főbelötte magát. Cadariu öngyilkossága mély megdöbbenést váltott ki, mert a rokonszenves fiatal főtitkár általános szeretetnek örvendett a városban. A vármegyei főtitkár pénteken délelőtt még a megszokott módon látta el hivatalos teendőit, majd délben lakására távozva, visszavonult a legbelső szobáiba s ott vadászfegyverével fábelötlc magát. A hatósági vizsgálat megállapította, hogy az életunt tisztviselő a fegyvert álla alá támasztotta és jobb kezének hüvelykujjával húzta meg a ravaszt. A hatéi pillanatai; alatt beállott, mert a lövés ereje valósággal szétröpH'etile a tragikus sorsú fiatalember fejét. Tragédiája igazi oka előtt nemcsak a hatóságok, hanem legközelebbi hozzátartozói is értelmetlenül állatnak. Valószínűnek tartják, hogy Cadariu pillanatnyi ideg- összeomlásban követte el tettét. Vakmerő arab banditák tovább garázdálkodnak Palesztinában JERUZSÁLEM, március 10. Néhány napi szélcsend után Palesztinában ismét kiújultak a harcok az. arabok és a zsidó telepesek között. Legutóbb Hebron tartományban eddig még ismeretlen tettesek elvágták a Hebron városát Baarsebával összekötő táviróvonalat, majd ugyanaz a banda) megtámadta a ■táviró vonal közelében lévő egyik rendőri osztagot. Ugyancsak Hebron tartományban egy másik arab banda megtámadta a körzet végrehajtóját és annak ellenére, hogy fegyveres angol katonák őrizték, ellopták tőle a behajtott adókat tartalmazó zsákját, majd nyomtalanul eltűntek. Hir szerint mind a két arab banda több zsidó telepest is megtámadott és kirabolt ezen a környéken. A vakmerő banditák üldözésére most nagyobb katonai különítmény indul a begyekbe. A százéves diploma Salamon József élete. - Levelezése. — A nagy nevelő. - A százéves diploma Irta: SZABÓ LAJOS A Wesselényi-kollégium tanári szobáját a transzilvániaj „Nagy Diákok“ gazdag portré-galériája diszili: Salamon József, Gyarmatiig Sámuel, Zilahi Imre, stb. A Salamon József képét Barabás Miklós festette 1838'ban. Nyugatosak, mint Apáczai Cseri János, Szenczii Molnár Albert, Mrsztótl’alusr Kiss Miklós. Életüket áldozták fel, hogy a nyugat leghíresebb egyetemein szerzett világosságukkal oszlassák a ködös hazai életet, Népük iránt érzett lángoló szeretetiik adott erőt arra, hogy a félreértések és megnemértések gyűlöletével nem törődve i’eformáló eszméiket építő munkájukkal i gazolhassák. A göttingar egyelem 1837-bon, fennál' lása százados évfordulója alkalmából Salamon Józsefet, egykori tanítványát tudományos munkássága elismeréséért teológiai diszdoktorává választotta s egyben felkérte arra, hogy írjon egy ismertetést a transzilvániaj ref. püspökségről latinul, mert a. külföldnek nincs © célra használható kutforrása. Azóta ismét száz év telt el s ebből az alkalomból emlékeznek meg, nevelői és egyházi munkájáról. Salamon József élete Salamon József ,,hit tani tudod1 1190 aug. 3(Pán született Zalann. Apja szücsmesterségre szánta s ha Varadi Sámuel orvos-doktor nem lép közbe, bizony derék szücsmester lett volna belőle. Az alsóbb osztályokat Zalann végezte. Innen a Bethlen-kollégiumba ment: filozófiát, teológiát és jogot tanult. Szegénysége miatt priváttanitvá nyolcat vállalt, többel; között Bőd Péter unokáját, Barthos Sándort is tanította. Együtt tanult a világhírű keleti ülazóved és nyelvésszel, Körösi Csorna Sándorral. Együtt voltak osztálytanítók: Körösit Csorna a poétika, Salamon a logika osztályban. Tanulmányai után egyházi pályára lép. Első ,,halotti beszédét“ dr. Váradi Sámuel felett tartotta. Nem tudni, hálája, vagy iróniája a sorsnak. 181í ben a göttin- gai egyetem hallgatói között találjuk Péczeli Józseffel, Csórja Ferenccel. Einchort (degétika), Stacdlint (erkölcsi teológia), Meyer Jos Tóbiást (kísérleti természettan), Schule G. E. t (metafizikát) hallgatta. Külföldi tanulmányai után Zalann foglal állást. Itthon düledezö falak várják. Gyűjtéshez kezd, hogy felépítse az ősi iskolát. 1815 nov. 2-án a lebontott kollégium kö hál mázán tartott beköszöntő beszé dében fogadalmat tett, hogy minden erejét a kollégium újjáépítésére fordít-, ja. Közben hinták Orastiere, Aiudra, Debrecenbe, de fogadalma nem engedte. 1830-ban már az uj iskola díszterméből búcsúzott szülővárosától, ősi Alma Materétől, midőn Chijra költözött teológiai professzornak. Fizetésének nagy részét borban kapta, de „gyülevész természeténél fogva rossz volt", senki sem vette. „Elkorcs< márositásé‘ engedélyt pedig nem adott a hatáság, miatta fordult több alkalommal panasszal elöljáróihoz. Az elöljáróság már veszélyeztetve látta emiatt az iskola sorsát, mégsem tudta megszerezni az „elkorcsmárositási“ engedélyt. A polgárság elvárta Salamon Józseftől azt a „hazafiságot“, hogy ne zavarja a város gazdasági éle tét kérelmével. Az iskola ügyét szivén hordva, biztatta a kiváló professzort, hogy akik bosszantani, károsítani vagy éppen szidalmazni fogják boráért, példásan megbünteti a hatóság. Salamon nem panaszkodott többet, 1830-ban elhagyta a ncktáros várost. j SALAMON JÓZSEF, LEVELEZÉSE Salamon élénk levelezést tartott fenn kora legnagyobb embereivel. Hátrahagyott kéziratai: Br. Wesselényi Miklóssal, Bodola ref. püspökkel, Szilágyi Ferenc történetíróval folytatott levelezéséről tanúskodnak. Valamennyii levél történeti és közművelődési dokumentum. Br. Wesselényi Miklós különös tisztelője és barátja volt Salamonnak.. Mikor a Bethlen-kollégiumba hívták, ő tartotta vissza, „mert Zalau-n egy ember kezében vám minden közepesilve, — oda nevelő, oda munkás, oda iparkodás, elszánt buzgóság kell.‘c „Hazafhii hévvel“ óhajtotta, hogy Salamon Zalau-n maradjon. Baráti viszonyukról egy másik, igen érdekes levél bizonyoskodik: „.4 szándék, ezen száz. meg száz bábák kezén keresztül menő gyermeke az akaratnak, már olyan közel való a lélel világában telinek való megke- I teszteléséhez, hagg a lovaimul foglak; (le azonban olyan nem József 'napja hoz illő zivatar, hó, cső ele. kezdett lenni“, — hogy yyöntjélkcdése miatt nem mert elindulni. Csal; levelet kid dőli: „Fogadja azért kedves barátom ezen levelemtől, amit személyesen szerettem volna elmondani, t. /. a legszebb s legtisztább jókívánságaimat, melyekhez a magáiénál; való csatolását édes Anyám különösen meg páron csalta Bodola püspökkel egyházi kérdések megvitatása tárgyában váltott sűrű leveleket Salamon. Kortörténeti Szempontból a legfontosabbak a Szilágyi Ferenccel folytatott levelezése. A Wesselényi kollégium levéltárában egy egész csomó levele van Salamonnak, amelyek igen értékes kutatási adatokat tartalmaznak kora politikai, egyházi és közművelődési viszonyairól. (Történeti monográfiákhoz anyaggyűjtés -— Zalau mon., a Wesselényiek életéhez, Hóira világa, vitairatok egyházi és históriai ügyekben; reflexiók Trainsilvárna politikai, egyházi ügyeire, kiváló alakjainkra, pl. Gr. Mikó Imre, Szász- család etc.) A NAGY NEVELŐ 1830. szept. 7-én tartja székfoglaló beszédéi: Mi a vallás az emberiségre nézve és mi n papok el hivatása? Professzorsá- ga alatt a; nevelés terén szerez kiváló érdemeket. Utasításokat ad tankönyvek írásához, részt vesz az egyházi jogszolgáltatás bizottságában, mint (nyomda- igazgató, megindítja a Prédikátori füzeteket s tevékeny munkát végez az Anya- szentegyház Énekes könyvének kijavított hangjegyekkel való kinyomtatásában. 1842—52. között tanvezető és igazgató s mint ilyen, oroszlánrészt vállal az egyházi tanács tantervkészítő bizottságában. Az Erdélyi Híradó 1842-ben pályázatot hirdet a kollégiumok tárnát ás i rendszerének megreformálása érdekében. Salamon megragadja az alkalmat s kifejti bölcs nevelési elveit. Főbb pontjai: 1. A kollégium zárdaszerii alakja nem felel meg a kor kívánalmainak. 2. A kollégiumok nem nevebiek szakembereket. Helyteleníti az egyetemes ismeretekre való törekvést. 3. Sürgeti ai központi egyetem felállítását. 4. A főiskola mellé teljes kiterjedésű reálgimnáziumot óhajt, amely előkészítse a tanulókat a főiskolai; tanulmányokra. 5. A reálgimnáziumban négy osztályt különböztet meg: elemi iskola, középiskola, a reáliskola két felsőbb osztálya — gyakorlati pályákra — hu- mánisztika — a tudományos életre készülők számára. Nagyszerű elgondolásai azonban sokáig meddők maradtak, bár ma is megszívlelendők azok. 1856-ban befejezi tanári működését s 1862-ig, mint iskolai tanácsos, felügyeletet gyakorol a transzilvániai református és unitárius gimnáziumok és népiskolák felett. 1862-ben, 46 évi működés után nyugalomba vonul — Zalaura. Mint kimerült ősz diák tért vissza ősi Alma Matere városába, hogy 1871. márc. 19-én örökre mepihenjen. Sírját a Wesselényi- kollégium diákjai kegyelettel ápolják. A SZÁZÉVES DIPLOMA LÁ götingaí egyetem 1837-ben, fennállásának százéves jubileuma alkalmával, egykori* kitűnő tanítványát teológiai diszdoktorává választotta s egyben felkérte Salamont arra, hogy írjon egy értekezletet a transzílvániaii ref. püspökség szervezetéről. A kitüntetés nem mindennapi volt. Salaimon Józsefen kívül alig akad ilyen nagy elismerésben részesülő tudósunk. A diploma, melyről most, száz év múlva megemlékezünk, a Wésse- lónyí-kollégium levéltárának a tulajdonai. Salamon József nem késett a megbízatással, 1840-ben befejezte a De statuta ecclesiae evangelico reformatae in Tran silvania cimü munkáját. Nevezetesebb tanulmányai közül: Tudakolás Szeneit Molnár Albert képéről, A bukovinai magyar református eklézsia, A vegyes- házasságok kérdéseivel foglalkozó cikkeit. Kívánatos és üdvös dolog lenne, ha valaki Salamon József gazdag kézirat-hagyatékát: alapos tanulmányozás után napvilágra hozná.
