Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)

1938-02-27 / 47. szám

s AM 5 0 ■■'te fi Szcrkesítőíí g cs k i & d ó h c v a t a 1: Cluj, Caiea Motílor 4. szám. — Telefonsaim: n—09 — Levélem.* Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és kőnyvosztily: P. UnitC 9. Telefon: 11—99. L1X ÉVFOLYAM, 4 7. SZÁM. ■bmbbhbm—hmbmbbwhbmbm MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA EARTH A MIKLÓS FeHofős szerkesztő: DR. GROSS LÁSZLÓ Előfizetni árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, cventd S40 lej. — Magyarországra: negyedévre ioj felévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönboztretel több. VASÁRNAP e PSjtffffigagraassfi Továbbra is helytelen ti Chamberlain külpolitikáját-— de bennmarad a kormányt támo­gató konzervatív pártban. « Alsóházi ellenállás Halifax külügyminiszteri kinevezése ellen. Cáfolják az Angliával szembeni olasz követelések tegnap elterjedt híreit Európa külpolitikai válságának csomó­pontja Éden lemondása óta Londonban van, ahol a külügyminisztérium vezetésé­ben történő változás az események mene­te szerint újabb lehetőségeket nyújthat a kibontakozás felé, vagy újabb nehézsége­ket gördithet az európai ellentétek békés elintézésének útjába. Tegnap Angliában két esemény törtenr, melyek közül az egyik a miniszterváltozás által fölkeltett szenvedélyek lecsillapítására szolgál, a másik pedig, ugyanakkor mikor Cham­berlain miniszterelnök komoly eltökélt­ségét fejezi ki választott utjának tovább folytatásában, erősen kiélezi a külpolitikai események nyomán keletkezett angol bel­politikai feszültséget. Egyik esemény Eden volt külügyminiszternek leamingtoni vá­lasztói előtt tartott beszámolója, mely elejét veszi minden olyan számításnak, hogy az angol külpolitika volt vezetője a Chambcrlain-kormány ellen inditott el­lenzéki harcnak élére akarna állani, má­sik Halifax lord végleges kinevezése kül­ügyminiszternek, ami viszont rnég inkább kiélezi a fe­szültséget a kormány és a parlamenti ellenzék között s a kormánypárt egyrészenek kebelében is hideg hangulatot teremt az alsóház tag­jainak a külügyminiszterségre formált jo­gaival nem törődő miniszterelnök ellen. Az izgalmak lecsillapulását szolgálja, hogy Franciaországban, minden valószínűség szerint, a francia-—angol együttműködés to­vábbfolytatására angol részről nyújtott biztosítékokkal kapcsolatban, ma jóval nyugodtabban ítélik meg a helyzetet, mint a megelőző napokban. A franciák ma már Anglia újabb kísérletéről beszél­nek, mely az európai béke megszervezé­sét szolgálja és késznek mutatkoznak ar­ra, hogy ennek a kísérletnek eredményét különös nyugtalanság nélkül bevárják. A feszültség enyhülését szolgálja az is, hogy olasz részről cáfolják az angol sajtóban tegnap megjelent híreket, melyek szerint Olaszország már a készülő tárgyaláso­kat megelőzően olyan követeléseket tá­maszt a Földközi-tengeri kérdésekkel kapcsolatban, melyeket az angol köz­vélemény eddig elfogadhatatlannak tartott. Mai jelentések szerint lord Perth ró­mai angol nagykövet a tárgyalások meg­indításának előfeltételéül Mussolininak csak azt a kívánságát hozta magával Lon­donba, hogy az angol kormány elvben mutasson hajlandóságot az abessziniai olasz hóditás mielőbbi elismerésére. Eden lemondott külügyminiszter lea­mingtoni választói előtt tegnap megtar­totta nagy, érdeklődéssel várt beszédét. Ez a beszéd hideg és szenvedélytelcn hangot üt meg a kormánnyal szemben, de ugyan­akkor magában foglalja azt a bejelentést is. hogy a Chamberlain álral választott uj külpolitika érvényesülése elé az angol kül­politika eddigi főképviselője nem készül akadályokat gördíteni. Ez igen jelentős dolog abban a pillanatban, mikor a parla­menti ellenzék a számára kedvező hely­zetet kihasználva, háromezer nepgyülésen készül tiltakozni a kormány külpolitikád ellen s amikor a politikailag is nagy hatal­mat képviselő angol munkásszövetseg az országhoz intézett kiáltványában válasz­tási ígéretei megszegésével vádolja a kor­mányt és uj választásokat követel. Edén választói elölt tartóit tegnap esti beszédében szenvedéiytelen hangon is" merlelte a kormányból való kilépésének okait. Cáfolta azt a híresztelést, mintha betegség, vagy fáradtság késztette volna öt erre, mert kilépésének egyedüli oka az a meg­győződése volt, hogy külpolitikája nem egyeztethető össze a miniszterel­nök külpolitikájával és hogy ennek le kell vonnia a következményeit. Iía nvég egyszen határoznia kellene, ak­kor sem változtatna azon, amit tett. —- Egyesek azt állítják, hogy bele kellett volna nyugodnia a Chamberlain által kívánt irányba és meg kellett volna tax' lania továbbra is tárcáját így azonban nem szolgálta volna Anglia érdekeit. CLUJ, 1938 FEBRUÁR 27. SÜMBBEfi tán az angol kormánytól függ, Iraméin attól, hogy nz állata előkészített nemzetközi tár­gyalások olyan eredményeket hoznak-e majd, melyek aíkahnesak a brit közvélemény meg­nyugtatására. A francia kamarában tegnap szintén kez­detét vette a külpolitikai vita, melynek fo­lyamjain valószínűleg Dé'bos külügyminiszter is fel fog szólalni. Az ülés egyk szünetében Chautemps min'szterelőök és Déibos külíigy- mioiiszter megbeszélést folytatlak Sir Eric Phipps ipárisi angol nagyköveitek aki sürgős közlést hozott számukra az angol kormány részér ők Az ülés az éjszakai órákba nyúlt bele. A külügyi bizottság eénöke Mistier kép­viselő sürgette a dunai országok megegyezé­sét, aminek érdekében elkerülhetetlennek látja egyes országok jogos kívánságainak ki­elégítését. Meg kel! tenni a szükségeseket — mondta Mistier képviselő — mert holnap esetileg már kieső lesz, ma este azonban még j van rá idő. Együk római, hivatalos részről származó jelentés cáfol ja azt o „külföldön elterjedt hirt“, hogy Olaszország visszavonni szándé- koz.na Líbiába küldött csapatait. A cáfolat az angol—olasz tárgyalások élő készítése kö­rül megindult külpolitikai manőverezés kö­rébe tartozik. A kormány eljárása — folytatta beszé­dét Eden — mindenesetre azt mutatja, hogy őszintén óhajtja a megegyezést. Ez még nem jelent annyit, hogy a helyes ulait is választotta meg a megegyezés el­érésére. „Engem az a gondolat bánt, hogy a választón ut nem helyes. A kocka ózonban eldőlt és nem akarok akadá­lyokat gördíteni a kormány most vá­lasztolt külpolitikája elé. Belátom, hogy a mai viszonyok között nem lehet teljességében nyilvánosságra hozni azokat az okokat, melyek engem lemondásra késztettek. Belátom, hogy a nemzetközi aggodalmak mai idején az angol külpolitika békés törekvései érde kében félre kell fenni minden egyéni ér­zékenységet A kormány által elkezdett utat veszélyesnek tartom, de nemzeti szempontokból vezettetve nincs szándé' komban nehézségeket támasztani a nem­zeti egyesülés kormányának működése elé. Mint a konzervatív part hűséges és hűségére büszke tagja, továbbra is szük­ségesnek tartom ennek a kormánynak fönnmaradását, mezben a modern kon­zervatív pártnak még fontos küldetése van.“ Eden beszéde megnyugtatóig hatott a lord Halifax végleges külügyminiszteri kinevezése nyomán keletkezett alsóházi izgalmakra. Chamberlain miniszterelnök elszántságára, hogy a megkezdett utat to­vább folytassa, mindenesetre jellemző ez a kinevezés, mely élesen beleütközik az an­gol parlamenti tradíciókba. Az utolsó kül- ügyminiszterséget leszámítva, nem volt példa arra, hogy a külügymi­niszter a felsőház tagja legyen és An­glia külpolitikájáról az alsóházban ne tudjon beszámolni. Az ellenzék nem hajlandó megelégedni azzal a megoldással, hogy, a kormány kül­politikáját az alsóházban maga a minisz- terelnök képviselje. Egyik képviselő teg­nap arra hivatkozva, hogy 25 év előtt egy ilyen esetben az alsóháznak a külügy- miníszterségre igényelt jogait maga az el­nök védte meg, felszólítást intézett a speakerhez, hogy ugyanilyen értelemben lépjen közbe. A speaker azonban ezúttal kijelentette, hogy a maga részéről semmi­lyen közbelépést nem lát szükségesnek. A kormány elleni agitáció főtárgyai közé az ellenzék ezért a parlamentárizmus meg­sértését is be akarja állítani s az ellenzéki pártok vezetői ma tanácskozásra ülnek össze, hogy Halifax kinevezésének kérdé­sében milyen lépéseket tegyenek a kor­mány ellen. Az angol parlamenti szoká­sok megsértése mindenesetre nagyon ké­nyes dolog s az igy keltett hangulatra jel­lemző a félig kormány-szócső képen sze­replő Reuter-ügynökség parlamenti szer­kesztőjének következő tudósítása, mely még a külügyminiszteri kinevezés előtt jelent meg: „Az alsóliáz gyűlöli őzt, ka bevésett té­nyek dó állítják. A képviselők ezért Erlen lemondásának kisérő körülményeit úgy te­kintik, mint nz ellenzéki pártoknak adott értékes ajándékot, amelyet .ezek gyorsan fel fognak használni... Az alsóház lég­köre olyan kritikus, hagy évek óta nem »oh ilyenre példa. Ha ehhez még felső­házi topot neveznek ki külügyminiszter­nek. aki az alsóházban nem juthat szóhoz , ez annyit jelent, hogy olajat öntenek a tűzre.‘‘ Az angol paria,menii £!et ismerői a polib- bői körökben uralkodó mai 'feszült hangula­tot ahhoz a hangulathoz hasonlítják, mely 1936 végén, Vili. Edward visszavon! ásának pillanatában uralkodott. Baldwin miniszter- e'nok államférfiui képességének ekkor sike­rült o vihart lecsillapítania,. Chamberlain Gré- lyes Upése arra mutatnaffc, hogy szintén ren- dü’etlenül készül áll an i az ellene intézeti ro­hamot. A küzdelem sikere azonban nem tísz­BUCURESTI, február 26. A törvénykezési tanács megbízást kapott, bogy törvényjavaslatot készítsen' q földbir­tokszerzés szabályozásáról. Ez a törvényja­vaslat a földbirtoklás kérdését az uj alkot­mányba foglalt élvek alapján fogba szabá­lyozni. Az uj alkotmány tudvalevőleg több sza­kaszban foglalkozik a tulajdon us különlege­sen a földbirtok kérdésével. A 16-ük szakasz minden tiraj dón számáré sérthetetlenséget biztosit. Kisajátítást csak közhasznú indokból lehet eszközölni, a bíró­ság által előzetesen megállapított igazságos ellenérték mellett. A 27-ilc szakasz az idegen' földb1 rtokltásra vonatkozik és ezeket mondja: Csak a romá­nok és a na tura!izéit románok szerezhetnek bármely címen és birtokolhatnak falusi in- guthüiit Romániában. Az idegeneknek csak ezen ingatlanok értékéhez) van joguk. Nagy sikere volt Hunyady Sándor legújabb darabjának BUDAPEST, február z6. _ A’ Vígszínházban tegnap este volt fő­próbája Hunyady Sándor „Bors István“ cimü háromfelvonásos színmüvének. A főpróba nagy sikere után biztosra vehető, hogy a darab ma esti előadása is rendkí­vüli sikert fog hozni Elunyady Sándor­nak, aki hosszú időn át az „Ellenzék“ munkatársa volt. A darab rendkívül for­dulatos, kedves, szórakoztató dolog és a közönség érdeklődését egész előadás alatt egy pillanatig sem hagyja lankadni. Hu­nyady Sándor kivételes irói készségének és színpadtechnikai tudásának ebben a da­rabjában is újabb bizonyitékát adta. A főpróba közönsége egész este alatt szórakozott, könnyezett, kacagott és sű­rű tapssal jutalmazta a »népszerű szer' zőt. Az előadás központjában a magyar főváros egviik legnépszerűbb színésze, Páger Antal állott, aki remekül játszotta a darab főszereplőjét. A másik vezető férfiszerep Somlay Artúrban remek meg­testesítőre talált. A női szerepeket Ligeti Juliska, Ölvedy Zsófi, Komái* Julin és Szombathelyi Blninka iátszták, szintén nagy sikerrel. Franctoerszág Ük ész nyngodfan bevárni saz ssigo! kersnásiy esiîsfbb kísérletéi Kinek *1ebél földbirtoka Nem akarok akadályokat gördítem ci kormány külpolitikája elé

Next

/
Oldalképek
Tartalom