Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)

1938-02-19 / 40. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 ELLE Szerkeszt 6 5 cg és ki adóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4, szám. — Tcléfonszám: 11—09 — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyvosztily; P. Unitra 9. Telefon: 11 — 99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. GROSS LÁSZLÓ Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej, — .Magyarországra: negyedévre io; félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülör.böze^tei több. LÎX ÉVFOLYAM, 4 0. SZÁM. S Z O M Ti A T CLUJ-KOLOZSVÁR, 1938 FEBRUÁR 19. CRISTEA és az állampolgárok közölil pátriárka-miniszterelnök akarja megvalósítani Javul Averescu marsall állapota. — intézkedések a cinkografusok működéséről. — Visszaállítják a szövetkezeti tanácsokat I ii Iliim 1 -----­Törvényf endetet a közrend ettem vétségek kiterieszSéséro! PRÁGA, február iS. A pátriárka=mi- níszterelnök kihallgatást engedélyezett Svihovszkinak, a ,,Centro Press“ ügynök» ség képviselőjének, mely alkalommal ki­jelentette, hogy az uj kormány programja benne foglal­tatik kiáltványában. Ami a program alkalmazási módját illeti, semmi bizonyosat nem mondhat — jelen* tette ki a pátriárka-miniszterelnök —, mert ami ma megfelelőnek látszik, az egy hónap múlva tévesnek tűnhetik fel. Svihovszki cikkében kimutatja, hogy a pátriárka kormányelnöki minőségében is a szentirás sugallatának értelmében dol­gozik, tehát a felebaráti szeretetet és az állampolgá­rok közötti viszonyok letisztulását akarja megvalósítani mindenkinek megmentése és egysége cél­jából. Ami pedig a külpolitikai kérdéseket illeti, a pátriárka kijelentette, hogy Romá­nia hü marad hagyományos szövetségesei» hez és barátaihoz, különösképen Cseh­szlovákiához, melyhez a múltban a sza­badságért vívott harcok emléke is köti. A töivényreiideíe^ szövege ru BUCUREŞTI, február 18. A Momto- 1 Oficial mai számában meg jelene az uj dekrétumtörvény, mely módosítja a küz= rend elleni vétségek és bűncselekmények büntetéséről szóló törvényt. Az 1933. évi törvény 19. szakasza után a következő bekezdések illesztendők: Börtönnel büntetik a politikai alaku­latok szervezőit Azok, akik csoportokba, sejtekbe, fész­kekbe és más hasonló politikai jellegű alakulatokba tömörülnek valamely poli» tikár eszme terjesztése céljából, hat hónaptól egy évig terjedő börtön­nel büntetendők. Ugyanilyen büntetés jár azoknak, akik élő szóval, vagy írásban csoportokban, sejtekben, stb. való tömörülésre propa­gandát fejtenek ki, biztatnak, erre irá­nyuló írásbeli, vagy szóbeli rendeleteket terjesztenek azok megalakítására. Azok, akik ilyen, célzatú gyűléseken résztvesz- nek, egytől három havi büntetéssel bűn- tettetnek. A 27. szakaszt az uj dekrétumtörvény a következőkkel egészíti ki: Szigorúan tilos katonai formációkban menetelni országutakon, utcákon, vagy köztereken. Minden ez ellen vétő egytől hat havi büntetéssel sújtható. Ugyanilyen büntetés vár azokra, akik automobilokon, vonatokon, vagy gyalo­gosan bizonyos politikai tüntetés kifeje­zésének minősíthető dalokat énekelnek. Az előbb emlitett büntetés kétszerese jár abban az esetben, ha valamely felvonulás olyan énekszóval történik, ami politikai tüntetésnek minősíthető. Enyhítő körülmény esetén a bünte­tés minimumánál kisebb büntetés nem adható A 33. szakasz kiegészítése szerint az enyhítő körülmények betudása esetén a fent előirt büntetések minimumánál ki­sebb büntetés nem mérhető ki. Ha a bün­tetés szabadságfosztást és pénzbüntetést is előír, úgy a mérséklés mindkét büntetésre alkalmazandó. Visszaeső bűnözés esetén enyhítő körülmény nem alkalmazható. Köztisztviselő nem lehet feloszlatott alakulat tagja Az 1934-es törvény 6. szakaszát a kö­vetkezőképen egészitik ki; Minden köztisztviselőt, aki valamely feloszlatott alakulat tagja volt, mely minőséget jelen törvény 7. szakasza álla­pit meg^ — a hatóság feje elmozdítani tartozik ál­lásából. A törvényszék esetleges közbelépése ma­gával hozhatja a tisztviselő minden jogá­nak felfüggesztését és javadalmazása meg­szűnését. intézkedés a nyilvános helyiségek bezárásáról Az 1934-es törvény ír. szakaszához az uj dekrétumtörvény a következő szakaszt illeszti: i. A belügyminisztérium intézkedhet a szállodák, nyilvános helyek, éttermek. ká= vénázak, klubok, vagy hasonló helyiségek bezárásáról, amennyiben azt a közrend és biztonság megőrzése szükségessé teszi és­pedig: ha említett helyiségek nagyobb szá­mú személy gyülekezésére adnak helyet politikai jellegű, vagy célkitűzésű, sze­mélyeket, vagyonokat, illetve az állam biztonsága ellen irányuló erőszakos akció­kat előkészítő mozgalom számára. Ameny- nyiben a körülményekből kiderülne, hogy ezek a helyiségek találkozó, vagy mene­dékhelyül szolgálhatnak olyan személyek­nek, akik az előbbiekben megjelölt akciót követhetnek el. Ha a helyiségekben a 17. és 2. szakasz előírásaiban ütköző iratokat találnának. Kik lí©lelesek a páriákból kilépni? 2. Tilos minden köztisztviselő, pap, ta­nár, általában mindazok számára bármely pártban, vagy politikai csoportban való részvétel, illetve politikai akcióhoz való csatlakozás és tüntetés, akik bármely for­mában államtól, megyétől, községtől, sza­badalmazott üzemtől, autonóm pénztár­tól, kereskedelmi, közigazgatási, vagy bár­milyen rendeltetésű közintézménytől, vagy közhivataltól, melynek költségveté­se parlamenti, miniszteri, vagy miniszté­riumoktól függő felsőhatósági, megyei, városi, vagy egyházi engedélytől függnek. Mindazok, akik valamely pártban, vagy politikái alakulatban résztvesznek, köte­lesek abból a dekrétumtörvény megjelenésétől szá­mított hét napon belül kilépni s a kilé­pésüket igazoló nyilatkozatot szolgálati utón az illetékes minisztériumokhoz el­juttatni. Mindazok az első bekezdésben körülirt személyek, akik az előbbi nyilatkozatot nem teszik meg, felfüggesztendők állásaik­ból. A felfüggesztés miniszteri határozat­tal történik. Hasonló nyilatkozatot köte­lesek tenni a felső oktatás tagjai is, az előzőkben előirt büntetés terhe mellett. Intézkedés az állásvesztésről és nyug- dijmegvonásról 3. Ha megállapítást nyer, hogy az elő­ző szakaszban megjelölt személyek vala­mely politikai párt, vagy alakulat tagjai, vagy nyíltan politikai akciókhoz csatla­koznak, vagy politikai jellegű megnyilat­kozásokban vesznek részt, a minisztérium, melyhez a tisztviselő tartozik, vagy pe­dig a miniszter, aki az intézmény ellen­őrzését végzi, a minisztertanács hozzájá­rulásával a felfüggesztés büntetését mond­hatja ki a tisztviselőre. Hasonló büntetés és hasonló eljárás fo­ganatosítandó a felsőiskolai oktatás tag­jai ellen is, akik mint valamely politikai párt tagjai, a hatóságok által betiltott szervezet politikai gyűlésein résztvettek, vagy pedig hivatásuk gyakorlása közben politikai megnyilatkozásokra adták ma­gukat. Ilyen esetekben a hivatalból való felfüggesztés a nyugdíj-jogosultság elvesz­tésével jár. Rosszhiszemű felmentés esetén fele­lősségre vonják a bírókat '4. Szabadlábrahelyezési végzések és bár­mely bírói fórum felmentő ítéleteit a je­len törvényben előirt bűncselekmény ügyében megindított perek esetében, va­lamint az olyan perekben, amelyek az összes eddig megjelent rendelettörvények és a büntető törvénykönyv 323'—336. szakaszai alapján indultak meg, másolat­ban küldendők be az igazságügyminisz­tériumhoz, az ítéletet, vagy határozatot kimondó bírói fórum, által. (Cikkünk folytatása a harmadik oldalon.) Äz ,,élés*4 Néha tünetszerüen, az idő nagy fi- gyelmez'lelésekép egy nap több hir jelenik meg ugyanazon dologról. „A levegőin: van.“ így olvassuk, hogy a buvaértéke- silö hivatal egyetlenegy nap 1600 vas­úti. kocsi buza kivitelére adott engedélyt és az „élés1‘ Angliába, Belgiumba, Hol­landiába utazik, hogy kereskedelmi mér­legünk nagyszerű aktívumát, amit pár év előtt ismét sikerült visszaszerezni és hatalmassá felduzzasztani, folyamatossá tegye: továbbá olvassuk, hogy az EGE idei nagy tavaszi oetőmagkiállitását és vásárát vasárnap nyitja meg cs ezzel a régi tevékenység, mely egyre inkább nemesíti gabonatermésünket, ismét és ismét előrelendül; és olvassuk, hogy a két elsőrendűen léik hónapban az időjá­rás kedvezően alakult, mert száraz na­pok törvén meg « csapadékokat, az ösz- szel akaratlan parlagon hagyott földeket is fölszántották, ami a terméshozadék reményeit föl fokozta. Jól esik ezeket a híreket olvasni. Földművelő ország va­gyunk és legfőbb kivileli cikkünk a ga­bona, Mikor még uralkodik a gazdasági nacionalizmus, más vonatkozásban au­tark kz szelleme, amely iparüzö országo­kat is a földművelés kiterjesztésére kész­tetett, im az ilyen hírek úgy hatnak, mint mikor Zola regényében olvassuk, hogy a tüzoonal mögött, mikor a tartalé­kok is fölkerekedlek, a szorgalmas földész már nekilát, hogy a félbehagyott szán­tási folytassa. „Az élei megy tovább Hiába világszerte a készültség, itt-ott a háborúskodás, ez a mi munkánk, a leg­szebb valamennyi közt. .4 föld megmű­velése zavartalanul folyik és bizonyára drága sikert arat: ez a: év megint dúsan megajándékoz az „éléssel1'', mely hiva­tott népeink boldogulását szolgálni és ügyes külkereskedelmi politika révén fö­löslegével idegenbe jutni, hogy vásárol­hassunk hiányzó dolgokat és a belső felépítésre szükséges pénzünk alá nem­csak aranytakarót, hanem jó tűzálló de­vizát is teríthessünk. Egyébként közeledik a tavasz, ■—- hó­virág és ibolya a hírnökök — mikor a föld kérdései középponti: érdekek lesz­nek. A szegénység nagy ellensége, nyo­mor és betegséggyüjfö tél visszacsuklik és a megújulás, kikelet, reménység év­szaka táncol elé föiclszaguan és izgató- an. Politika és köznapi élet foglalkozik a táplálkozás óriási érdekével, melyet mind egészségesebbé és terjedelmessé kí­vánunk fölf okozni. Minden uj gondolat mögött felrémlik a földműves alakja, ki gőzölgő, zsíros feketeséggel kiforduló barázdákban izzad és lu! a réten és <ce gabonaföldön a kaszálás. aratás, török- buzwtörés, szüret látományai ködlenek. Kötelességünk, hogy erősítsük hajla­munkat ci falu iránt s kisebbségi éle­tünk főkérdései közé kell soroznunk. N-ecsak szóval, de cselekedettel is. A te­vékenységünk nagyobb felével. Foglal­kozni tartozunk földműves jellegű álla­munk münden agrár vonatkozásával. És minden egyesünk érzületével rajta le­szünk a világ légköri feszültségének eny­hítésén: a béke tartóssága és az egyete­mes helyzet lelki és gazdasági egyensú­lya kell hozzá, hogy tetterős földműves rendületlen és bizalommal dolgozzék a „természet ölén“, hogy fennakadás nél­kül adhassa el termését és terményéit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom