Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)

1938-02-19 / 40. szám

7. ELLENZÉK 1918 február 19. ' - TUffüML 'fine"; ÉLjéá. ív.¥% JUUé. :71 Vasúti szerencsétlenség Maroshéviz közelében Kisihtoti egy Í5 kocsiból álló ieherszcrelvény, egy fékező súlyosan megsebesült Szidónián megőrzi a játéktitko' az Állami Osztáíysorsjáíék Újból mffliók esc je hullott Kolozsvárra l]gy o milliós, cpi/ kit milliós ni 911 egymilliós , s' rengeteg 100 ezer lejes nyereményben ré­szesültek az osztáíysorsjáíék kolozsvári cl- árusi t óinak vcu6i (U.L’.I KOLOZSVÁR, február 15. A nini súlyos gazdasági válságban jólesik nz öröm- hin, hogy vauinak olyan emberek es, «lt.Cc. reményeikben nem csalatkoznak. Akik hisz­nek a gazdagjaiban és u/ Állami Oszla'ly- sorsjáték utján vélik megtalálni szerencséjü­ket. Az emberek nem hisznek abban mar, hogy csak egyetlen osztáíysorsjáíék eltárusaitó «H, ak ml!kunossá teheti őket, meri nvinde- ;iik sorsjegyé roda szép eredménnyel dolgozik. Hogy mennyibe igaz, miszerint <ii szerencse n'ncs egyetlen kollekturúhoz kötve, h;zo- nyilja az, hogy a febnuáir 15-iki húzáson a kolozsvári Aurora kollektorai által eladott sorsjegyek közül húzták ki eiz egyik 6 mii), liós és az egyik 1 millúos nyeleményt. A Dacia kolozsvári kolleklufájából 1 milliós nyereményt húztak ki, a kolozsvári (.olec­tura Otfücala által eladott sorsjegyek közül kettőt egy-egy milliós, ötöt 100 ezer lejes, agyét ipedlg 200 ezer lejes nyereménnyel. — Ezenkívül rengetegen nyerlek Kolozsváron 70 ezer, 20 ezer, 10 ezer, 7 ezer és 3601) lejes nyereményeket. Kolozsvár sors jegy játé­kosai most örömmámorban úsznak. AZ UTOLSÓ NAPON ROHANTAK MEG A SOR S J EGYÁR UDÁK AT Az állailiáflios pénzhiány meglátszott az utolsó búzásnál. Az emberek 14-én, az utol­só napon a késő éjjeli óráikig tolongtak a sorsjegyLírud álénál, hogy kifizessek sorsje­gyeiket, mert hamarabb nem tudtak pénz­hez jutni. A Co’ectura Ofc’ia'a-ban egész ntaip dolgozott a sors jegyeladásnál az igaz- goto és három tisztviselője és nz erős iram- ban hajszolt munka éjfélkor ért csak vé­get. ELSŐ A DISZKRÉCIÓ A sorshúzás napján megjelentem a Colcc- tura Ofic’ala kolozsvári irodájában, Regina Marén utca 46. szám alatt. Az igazgatót, ki- hoz régi barátság fiiz, arra- kértem, hogy mutassa meg, miképpen működik az iroda a sorshúzáskor. A máskor csendes, előkelő iroda, már kora reggel izgatott hangyaboly kópét mutalta. A liszt-viselők táblázatok­kal a kézben, várják az eredményeket, más­kor plakátokkal foglalatoskodnak, az igaz­gató pedig Izgatottan ül a telefon melleit. Fél tízkor jelentkezik Bucureşti és bemond­ta az örömhírt: Milliós nyeremények nem­csak o kolozsvári Colectura Of'dalian ál, hím­nem több más kolozsvári sorsjegyárudónál s. Az igazgató arca felderfr't. a telefonbe­szélgetés befejeztével megkérdem, kék a nye­rők? Egy-két perc múlva m!ár megállapí­tották, hogy a- milliós nyereményül sorsje­gyeket postán rendelték. — Egy milliót a 1 14925 számú sorsjeggyel A. P. nyerte bu- cures Iliből, egy m'lliób ipedig W. S. Má ra­marossz ige tröl a 242575 számú sorsjeggyel. Mikor a teljes 'nevek után érdeklődtem, az ig-arigató fiókjába csukja a rendelő levele­ket, majd a következőket mondja: — Az Álla mi Osztály-sorsjáték teljes disz­krécióval kezeli a nyereményeket és> búr- mennyre ás barátsági van közöltünk; csak akkor árulhatom el a neveket, ha erre o szerencsés játékosoktól 'felhatalmazást kapok. Február 17-én, műkor megjött a nyere- ményüstai, ismét a Colectura Oficiala irodá­jában voltam. Rengeteg ezres van előkészítve a pénztiáirosi »szítaién. Sok millió, ami kör­zetéire vár. Az linódat megtöltik o boldog nyertesek. Fényképészek ás vár akoznak, ha ugyan ai szerencsés nyerők fónyképeztetni engedik magukat. (—,) 8 hét alatt 3-“k kiadásit érce el! Cpoysin; Réstábla a Icapu alatt Ez 3 könyv hónapok óta el nem múló izgalmat keltett nemcsak Angliában, hanem mindenütt, sbol a könyv fordításban megjelent, de nem az­ért kell elolvasni, hanem, mert jó könyv. Művé­szi és emberséges könyv. Orvosokról szól és nem. Cfiak az ideálisan felfogott orvosi hivatásnak, ha­nem általában, az igazi emberségnek is valóságos evangéliumi Ára kartonálvi i8j.—, vászonkö­tésben 238 — lei nz ELLENZÉK KÖNYVOSZ­TÁLYÁBAN, CIuj-Kolozsvár. Vidékre utánvét­tel is azonnal küldjük. Kérjen könyvujdonság- bpvékrr. TG.-M ÜRES M VÁSÁR HELY, febr. 18. Szerdáról cs ül őrlőkre virradó éjszaka a székely körvasuton Mairoshéviz közelében vasúti szerencsétlenség toriéul. Egy teherszc- relvénv, amely Muroshévizrül indult ki és Vár/viz felé haladt, kis.kloll. Maii<)sv:iisárheil|yröli az éjszakai ó'-' ákbam in- di'lollák 'kí a 15 kocsiból álló teher von a lot, amely a hajnali őrlikban Érkezett Marosbé- vizre. Kevéssel azután, hogy Innen is clin­ch lo Mák, telefonon jelentették az állomás­nak, hogy Gnlócás közelében <> szerelvény kisiklolt. A szerencsétlenséget az. első kocsik egyiké­nek fék. és lengelytörcse okozta. Ennek kö­ve t ke utél>on a. hátsó kocsik rá torlódtak a tengelytörölt kocsira, amely kiugrott a pályatestről és magánál rán­totta n mögötte összetorlódott vagonokat is. A pályatest súlyosan megrongálódott. .4 szerencsétlensiégnek egg súlyos sebesült­je is van, az egyik fékező, aki lábán szen­vedett komoly sérüléseket. Ideiglenes kötözés végett a sebesültet QZ egyik közeli községbe szálbitollák, majd in­nen Csíkszeredára vallók, ahol kórházi ápo­lást nyer. \ karambol következtében megrongáló- do.lt pályatest órák hosszán ál egy kilométe­res útszakaszon hasznavehetetlenné vált. A sze cn csőt len ség színhelyé're munkiásosz ta­gokat vezényeltek ki, melyek megkezdték a vonal rendbehozatalát. Ezalatt a személyfor­galom csak átszállással volt lebonyolítható. \ vonal megrongálódása miatt a S z ás zn égert felöl Marosvásárhelyre reggel 6 óra után ér­kező személyvonal csütörtökön csak négy­órás késéssel futott lx- <1 pályaudvarra. A vasúti szerencsétlenség ügyiében vizsgálat in­dult meg. A kár még nem nyert megáll'qpi- tást, de valószínű, hogy az többszázezer lejt halad meg. Itfnevotöh és áíveííe imafta- Iái Plaros vasarnely u] TG.-M ÜRES M. VÁSÁRHELY, febr. 18. A marosvásárhelyi illetékes hatóságokhoz csütörtökön reggel érkezeit meg a belügy- mmászlé.'ium távi>:01i rendelkezése, amely­nek érle Hm ében a város vezetése élére G. G. Dimitriu dr. törvényszéki bírót nevezték ki. A hivatali beiktatás csütörtökön délelőtt ment végbe a szokásos formaságok közli a marosvásárhelyi városházén. Jelen colt z: ünnepélyes beiktatáson Dumitriu eziedes, Marosmegye prefektusa, Bozedeanu Ion vár­megyei, valamint dr. Stefan le rem ja várod főtitkár. A beiktatás során Dum’t.iii ezredes prefektus, majd ipedig le' emia főtitkár üd­vözölték a város uj vezetőjét. leremin dr. a város tisztviselői kara nevében mondta el üdvözlő beszédét. Ezután dr. (i. G. Dimit­riu megköszönte az üdvözléseket, majd kije­lentette, hogy mindenkor n polgárság érde­keit fogja szem előtt tarlant. Beszéde során Ígéretet‘tett arra vonatkozólag is, hogy meg­vizsgálja a városi tisztviselői fizetéseket és a lehetőség szerint azok megjavítására fog törekedni. Dimitriu polgármester az első napokban érintkezésbe lip ez egyes ügyosz­tályok vezetőivel, hogy a város: ügyvitel fe­löl tájékozódhasson. hogy a budapesti Nemzeti Színház száz­éves jubileumát a vidéki magyar váro­sok színházai is megünneplk. A pécsi színház is díszelőadást rendez ebbéjl az alkalomból. Az ember tragédiája kerül színre Tőkés Anna, Kovács Károly és Mester Tibor főszereplésével; hogy a pesti Magyar Színházban szo­katlan és sikeres beugrás történt. Az „Egyetlen éjszakára“ egyik szerepébe, amelyet Z. Molnár László ajakit, a szín­ház rendezője ugrott be. nagy sikerrel:] Lóránth Vilmos, mint színész is elsőren­dűt produkált; hogy betiltották Déesbcn az „Egy, ember eladó“ cimü darabot. A rendőrség\ már a főpróbán közbelépett, hogy a da­rab premierjére egyáltalán nem kerül­hetett sor: hogy uj énekest fedezlek fel Bécs- ben, akit már régebben is ismert ugyan az osztrák főváros közönsége, de aki csak most érkezett be teljesen. Lud­wig Suthaus a neve, eddig Urai szerepe­ket játszott s most mint hőstenor, a Tannhauserben döntő sikert aratott; hogy szenzációs hír izgatja most Bu­dapest színházi világát. Fiatal kezdő szí­nészről van szó, aki félmillió pengőt örö­költ váratlanul, neve: Kerekes György; hogy két bálra későidnek jelenleg a magyar fővárosban, amelyek iránt osz­tatlan az érdeklődés. Az egyik a Fészek bálja, amelyet erre a alkalomra a pá­risii Monimartve-re alakitnak cd. .4 mó­dik az LJjságiró-bál, amely az elmaradt Opera-bált lesz hivatva pótolni; hogy három, hónapot vettek igénybe a Hindu síremlék hangos változatának külső felvételei. Richard Fichenberg ren­dezi a hatalmas arányú filmet; hogy Vörösmarty remekműve. a Cson­gor és Tünde most indalt el világhódító útjára. Megjelent ugyanis a darab né­met fordítása, amely Mohácsi Jenő mű­vészi munkája■ hogy a Magyar írónők Köre uj elnök- nőt választott gr. Esterházy Múriezné személyében. A maniküröslány: Sose men­férfihez feleségül, aki lakkot letet a körmére CLUJ KOLOZSVÁR, febr. 18. A manikűrös kisasszony 19—20 éves, jóa lak ti, csinosaién s dacára a hennái és lndrogénrszuperoxid csábitó közelségé­nek, haja becsülebes-igpsztenyebarna. Mancinak hívják, eredeti modorai van, megfigyelései az emberekről kitűnőek. Azit mondja Manci: — Tetszik tudni, az emberek csuda murisak. Van olyan nagyságos asszony, aki mani körözés közben elmondja a leg­intimebb családi titkait. Némelyik, az egész életét elmondja, meg azt, hogy ki­vel udvarolta t magának. Mondhatom, néha olyan vadakat hallok, bog)- ijed­temben belevágok a nagyságos asszony­ba... Persze nem mindegyik ilyen. Leg­több másról szeret pletvkázni. meg kér­dezni. Főleg művésznőkről kérdeznek, akik hozzánk járnak daueroltaítni, meg manikűrözhetni. Nagyon kiváncsiak, hogy a művésznők festetik-e a hajakat, meg- hogy miiül olyan szép fényes a frizurá­juk, meg hogy ki udvarol a művésznők­nek. Persze van olyan kuncsaftom is, aki semmit se mond. semmit se kérdez, csak ami a tárgyra; tartozik. Mancikám, ne vágja nagyon hegyesre... Meg: Man­cikám, ne tegye azt a piros lakkot, túl sötét- — meg ilyesmit De van, aki egy­szer megmondta, hogy mint kívánja a körmét s többet nem szól egy szót se, csak olvassa' » képeslapokat és rámbizza a dolgot. Ezek ai legrendesebb uriasz- szonyok... — És a férfiak? — Csuda pofák, kérem. Kényesebbek, mint a nők, ha egy picit fáj a manikűr, vagy Isten ments megszűröm, vagy meg­vágom őket, úgy nyögnek és affektál- nak, mitnhai a vakbelüket vágtam volna ki altatás nélkül. Van aki szeret udva­rolni és szépeket mond. Van akj; beszél kicsit magáról s a végén mindig az sül ki, htogy neki milyen szép kis garszon- laíkása van, hangulallámpával. Rendes ember nem sokat beszél. Vannak extrák is. Egy ur a kisujja körmét nem engedi 1 levágatni, csuda pofa, kérem, csak tud- 1 nám, miire való a-j a centis, ronda kö­röm, olyan ungusztiő... Igv mondja Manci: ungusztiő... — És kérem — folytatja — tessék el­hinni, az se rendes ember, akj lakkot tétet a körmére. iAiz hiú, nőies, annak a jellemével valami baja van, kérem. Én részemről sohasem mennék olyan em­berhez, aki lakkot tetei a körmére... — S olyan, aki nem tetet, van már? — Nincs. Azaz jelentkező van elég, de nem házassági. De én férjhez akarok menni, nem kell nekem hangulatlámpa s garszonlakás. Van egy kolléganőm, aki mindig azt mondja nekem: — Te, Manci nem is való vagy te manikűrös- lánynak. olyan prűd vagy. ide mondé- nebb természet való. Míindig azt mond­ja a kolleganőm, meg' hogy nem vagyok elég modern, folyton rá akar beszélni, hogy festessem a hajamat, mintha attól boldogabb lennék, mindig utána festeni, vacakolni, látom elegei, mit szenvednek a nagyságos asszonyok, meg a művész­nők, mit ny uzat jók magukat azért a sző­ke, meg vörös hajért. Nekem ugyan nem kell, én tisztességes lány vagyok... Most megijed, gyorsan hozzáteszi: — Nem azért, a festetthaju nő is lehet liszlességes, sőt. .. Szünet. — Mondja. Manci, különben hogy él? — Az anyámmal, kérem, apám meg­hasd. két nővérem van férjnél. Reggeltől estig az üzletben vagyok. Szeretek olvas­ni nagyon^ — Most mit olvas? — Most a Mária Antoinellet. Rémes kérem, hogy háromszor is ráütött a hó­hér a> nyakára, mig le tudta vágni. Majd­nem sirtam ezen. de gondolom, hátha csak az az iró, ai7 a Zweig találta ki, bog}- annál rémesebb legyen. Merthát ha már királynőt vágtak, mért nem éle­sítették Ui rendesen azt a baltát... — Mik a tervei Manci? — Nincsenek énnekem terveim, csak úgy eléldegélek anyámmal. Persze sze­retnék férjhezmenni, de csak ha valaki nagyon megszeretne és rendes állása vol­na. Nem úgy, mint egy uriasszony kun­csaftom, aki... Bizalmasan közelebb hajol: — Jaj, meg ne hallja ai főnök ur, mert kidob. Ez a kuncsaftom kérem elmond­ta, hogy a volt ura, aki egy előkelő ur, nem akarta tulajdonképen elvenni, esze ágában se volt. Ha levelet irt neki, nem is válaszolt, ha felment az irodájá­ba, a gépirókisasszonnyal kiüzente, hogy sok dolgai van, tárgyalása van, mem ér rá. Akkor a hölgy az illető ur lakására ment fel s ott megvárta. Addig járt a miyakárai, mig elvette, kérem, mert meg­sajnálta, hogy szegény nő mennyire sze­reti. A férfiak mindig elhiszik, hogy sa- játmagukérf mennyire lehet imádni őket. Persze az ilyen erőszakos dolog nem le­het tartós, kérem, már el is váltak, de a hölgynek nagy tartásdiija van, abból él. Mindig arra tan it, hogyha találkozom egy jómódú emberrel, mutassam, hogy ilyen, meg olyan szerelmes vagyok. Hát nem! Mert ém megvárom kérem, mig az a férfi magától megkéri a kezemet... (-nJ A magyar nemzet tragédiája: regényben Bruno Brehm nagy regénysorozata: I. így kezdődött, II. Éz lett a vége, III. A kétfejű sas lehull, kötetje 400—430 lap, fűzve 191 lej, kötve 231 lej. A három kötet egybekötve (közel 1300 lap) bib­liofil kiadásban kötve 630 lej Lepagenál Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen teljes jegyzéket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom