Ellenzék, 1938. február (59. évfolyam, 24-47. szám)
1938-02-15 / 36. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 LEJ Szerkesztőség és k i *d ó h i v a t ad: Cluj, Calea Moţilor 4. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: havonta 7°, negyedévre 210, félévre 420, évente szám. - Telefonszám: 11-09 - Levélem: Cluj, postafiók 80. ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io( félévre 20, évente 40 Fiókkia4óhivatal és könyvoszclly: P. Unim': 9. Telefon: 11-99. Felelős szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ peng<$. A többi külföldi államokba csak a portókülör.bözonéi több. HITLER ÉS SCHUSCHNIGG tizenegy éra Íiosszaí tfárgyah egymással BerdiiesgaJenben Találgatások a német és osztrák kancellár szenzációt keltő megbeszélése körül. " Ausztria biztosítékokat kapott a németektől függetlensége érdekében.—Bizonyos kérdésekben még további tárgyalásokra vár a megegyezés Cáfolják es Mrí, hogy Eden és Chamberlain kozott volna az Olaszországgal szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozólag A külpolitikai élet legújabb szenzációját Hitler és Schuschnigg Berchtesgaden» ben történt szombati találkozása képezi. A német és osztrák vezető államférfit, az Ausztria és Németország között olasz se- gitséggel létrehozott megegyezés ellenére, eddig két ellentétes irány főképviselőié» nek tekintették. A német totali*, ás alapján álló berlini külpolitika természetes végcéljai közé tartozik az Ausztriával va= ló egyesülés, amelyet az egykori német köztársasági pártok is épp úgy pillanatnyilag meg nem valósítható, de föláldoz- hatatlan programpontjuknak vallottak, mint ma a nemzeti szocialisták. Az Ausztriában kormányon levő irányzat viszont minden erejével biztosítani akarja az ország függetlenségét Németországgal szemben s ennek a törekvésének hafte» réül igyekszik fölhasználni a nemzet* közi helyzet adta, kétségtelen szükségességet is. Becsnek és Berlinnek szoros politikai kapcsolatai azonban ugyanazokra az országokra terjednek ki, aminek megfelelőleg 1936 julius n-én a két német ország barátságos együttműködése érdekében megegyezés jött létre, melyet azonban, főleg világnézeti ellentétek miatt, nem mindig tudtak zavartalanul alkalmazni. Hitler és Schuschnigg találkozása és hosszantartó megbeszélése igy érthetően nagy feltűnést keltetjt világ» szerte. Beavatottak igyekeznek hangsúlyozni, hogy a találkozást már régebben előkészítették s igy nem az utolsó napok eseményeinek hatása alatt jött létre. Külpolitikai körökben mégis azt hiszik, hogy ezeknek az eseményeknek kétségtelenül hatása volt rá és különösen a német külpolitika éreztetni akarta, hogy Ausztria nem képez idegen testet abban a csoportosulásban, melyben a Berlin—Róma tengely révén Németországnak is vezető szerep jut. Hitler és Schuschnigg Berchtesgaden- ben ii óra hosszat tárgyaltak egymással. A tárgyaláson resztvettek Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter és Schmidt Guido osztrák külügyi államtitkár is. A két kancellár azonban időnként külön tanácskozásra vonult vissza. A tárgyalás eredményéről hivatalos jelentést nem adtak ki. Becsből érkező hírek szerint azonban az osztrák fővárosba már visszaérkezett Schuschnigg kancellár rneg van elégedve az eredménnyel. A megbeszélés igen szívélyes formában és j barátságos hangulatban folyt le. Eredetileg arra számítottak, hogy három-négy óránál nem fog tovább tartani. A tanácskozások tizenegyórás tartama azonban arra mutat, hogy a fölmerült kérdéseket alaposan megvitatták és biztosit ja azt is, hegy telenségrői nem lehet szó. Minden kérdésben ugyan, amint bécsi illetékesek kijelentik, nem jött létre megegyezés. Ezeknek a kérdéseknek elintézését azonban a kormányok közötti későbbi tárgyalásokra hagyták. Adam ezredes osztrák miniszterelnökségi államtitkár a sajtónak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a berchtesgadeni megbeszélés újabb biztosítékot nyújtott német részről Ausztria teljes függetlensé= gének tiszteletben tartására. Németország, a julius ir-i egyezségnek megfelelőleg ezután sem avatkozik Ausztria belügyeibe s ilyen belügyi kérdésnek lehet tekinteni a bécsi kormány állásfoglalását az ausztriai I nemzeti szocializmussal szemben is. A külpolitikai félhivatalos „Petit Pari- j sien” azt írja, hogy Ausztria nehány kisebb engedmény ellenében német részről biztosítékokat kapott függetlensége érdekében., ami szabad lélegzése érdekében bizonyos szünetet is jelent számára. Schuschnigg — írja a lap — mindenesetre nem Canossát járni ment Berchtesgadenbe. Az európai külpolitika másik fontos eseményét az angol és olasz diplomácia között folyó, illetve előkészületben levő tárgyalások képezik. Egyik londoni lap ezzel kapcsolatban azt irta, hogy Eden és Chamberlain között az Olaszországgal szemben tanúsítandó állásfoglalásra vonatkozólag elleniét mutatkozik. Mértékadó angol körök most cáfolják ezt a hirt, hangoztava a két államférfi közötti szoros együttműködést az olasz kérdéssel szemben is. Londoni politikai körökben mégis úgy tudják, hogy amíg Eden ebben a kérdésben a „lassú sietés“ hive, Chamberlain miniszterelnök szeretné gyorsítani a dolgot, mert azt hiszi, hogy egy angol—olasz megegyezés kitűnő hatással lenne azokra a gazdasági terveire, melyeket a béke nemzetközi megszervezése érdekében ugyancsak nemzetközi alapon szeretne mielőbb megvalósítani. Eden azt hiszi, hogy Ausztria nem tér el a tragikus véget ért Doüfuss kancellár végrendeletétől, mely Schuschnigg kancellár további politikájában is irányelvül fog szolgálni. Adam ezredes kijelentésével ellentétben viszont olyan hirek is terjedtek el Bécs- ben, hogy a berchtesgadeni találkozón az osztrák kormány bizonyos engedményeket tett Hitlernek, ami esetleg az ausztriai nemzeti szocialista pártnak adandó nagyobb szabadságban, sőt talán egy nemzeti szocialista miniszter kinevezése formájában is fog érvényesülni. Érdekes dolog, hogy a berlini sajtó, mely szintén szenzációként kezeli Hitler és Schuschnigg találkozását, a találkozáshoz nem fűz kommentárokat. A párisi és londoni lapok viszont nagy szenzációként kezelik a találkozást. Angol és francia hivatalos körök, legalább külsőleg nyugodtságot mutatnak az egyezmény- nyel szemben és hangoztatják, hogy a bécsi kormány úgy a párisi, mint a londoni kormányokat előzőleg tájékoztatta a találkozásról. Olaszországnak szüksége van Anglia anyagi támogatására, aminek megadására kellő ellenszolgáltatással szemben szintén hajlandó, de ezt a helyzetet teljes értékben ki akarja hasz- nálni Anglia javára. Hit* szerint a megegyezés elé szabott angol feltételek között nemcsak a Földközi-tengeri kérdések rendezése szerepel, hanem az is, hogy Olaszország az Abesszinia északi részén levő Tana=tó körül megfelelően nagy és védhető területet adjon át Angliának, minthogy ennek a tónak nagy jelentősége van a Nílus áradásai szabályozásában. Egyiptom és Szudán jóléte bizonyos tekintetben attól függ, hogy a Tana=tó vizével mi történik. Az angol követelések között tehát ez a kérdés igen jelentős helyet fog” lal el, A másik fontos kérdés Olaszország további állásfoglalása a spanyolországi eseményekkel szemben, Az angol—-olasz megbékülés főfelcételét kétségtelenül az olasz külpilitika viszavonulásg képezi Spanyolországból- Erre vonatkozólag angol külpolitikai körök pillanatnyilag bizonyos reményeket táplálnak, melyeknek alapos voltát, vagy alaptalanságát a későbbi események fogják bebizonyítani. Az utolsó napokban sok szó esett a jegyzékről, melyet a haditengerészeti épit* kezések kérdésében Amerika, Anglia és Franciaország intéztek a tokiói kormányhoz. Londoni jelentések szerint japán részről már megérkezett erre a jegyzékre a válasz, melynek tartalmát azonban nem közük a nyilvánossággal. A Reuter-ügy- nökség azonban tudni véli, hogy a kérdéssel kapcsolatban újabb angol—francia —amerikai - • megbeszélések lesznek, sőt, hogy később bevonják a tanácskozásba Németországot és Szovjetoroszországot is, melyek a kérdéses tengerészeti egyezményhez szintén hozzájárultak. Londoni lapok híradása alapján tegnap az a hir terjedt el, hogy Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter a berchtesgadeni osztrák—német tanácskozások után Rómába utazott. A hirt tegnap este német hivatalos részről határozottan megcáfolták. Ribbentrop Berchtesgadenből Berlinbe érkezett és egyelőre nincs szándéka Rómába utazni. A berschtesgadeni tárgyalások kezdete BÉCS, február 14. Szombaton délben futótűzként terjedt e{ az osztrák fővárosban, hogy Schuschnigg clr, osztrák kancellár dr. Schmidt Guidó osztrák külügyi államtitkár kíséretében Salzburgon keresztül Berchtesgadenbe utazóit, ahol Hiller német birodalmi vezérrel és kancellárral találkozott. A hir annál váratlanabbik értő az osztrák közvéleményt, mert ez az első eset, hogy Schuschnigg kancellár, mint kancellár átlépte %i osztrák határt Németország felé. Ettől eltekintve pedig nemcsak az osztrák, de még a német napisajtó sem adott előzőleg lrirt a két állandó nagyfonlosságu találkozójáról. A két államfő találkozójáról egyébként az alábbi részletekben számolnak be: Schuschnigg dr, osztrák kancellár szombalo'ni a déli órákban Schmidt Guidó külügyi államtitkár kíséretében vonatra ült és Salzburgba utazott, ahol rövid pihenő után gépkocsiba ülve, Berchtesgadenbe hajtottak. A német birodalmi, vezér villájában Hitler már várta vendégeit, akikkel külön szobába vonulva, vpn Papén volt bécsi nagykövet jelenlétében tárgyaltak. A tárgyalások eredményeiről nem adtak ki hivatalos jelentést, ennek ellenére annyi mégis, kiszivárgott, hogy ai két államot érintő legfontosabb pokitikaj kérdéseket tárgyalták meg. A tanácskozások után Schuschnigg kancellár és kísérője ismét autóira ülve. visszaérkeztek Salzburgba. Hir szerint a/: osztrák kancellár néhány napig nem tér vissza Becsbe, hanem Salzburgban és a Tiroli hegyekben marad- (Cikkünk folytatása a: utolsó oldaton.)
