Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-30 / 23. szám

19 38 január 3 0. p- f. r, r ’ ggari—■ VASÁRNAPI KRÓNIKA Szó se róla, ez aztán az életrekelt, ezer- •3 egyéj: a fáraók tizennyolc éves unokája, a világ egyik leggazdagabb . országának uralkodója, amint „megveszi“ és trónjára ülteti a költői nevű fiatal leányt, akihez romantikus szerelem kötözi gyermekko­ra óta... mindez tele van mesével és Napkelettel. S mindehhez a keret, mely­nek varázsát és ragyogását az európai képzelet alig tudja követni: a keret, ez az ünneplő Kairó, a Nílus partján, fehér há­zaival, a milliós város, meghintve min­dennel, amit Nyugat kölcsönadhat Kelet­nek s a mélyben és a titokban megőrizve az évezredekben mindent, mi Kelet titka és sajátja; a város, ahol Rolls Royce-ok és tevék tolonganak az utcákon, ahol Londonban és Párisban tanult arab nagy­urak élik a maguk teljesen civilizált s ugyanakkor édenkertben fülledt, keleti életét; a város és az ország, a Nílus part­ján, ahol fellah-ok milliói bámulnak az elrohanó, fehér luxusvonat után, mely viszi a zöld partokon át Kartumba, a Szudánba a telelő, a vadászó, a nyerész­kedő és kalandra törő angolokat, az or­szág, melyen végigvonult évezredeken át minden hóditó szellemű nép s amely hó­dítások és kalandok után is megmaradt Egyiptomnak; a sphinxek és piramisok, tízemeletes cement bérpaloták, minden európai és amerikai mozi-vágyálmot megszégyenítően fényűző szállodák és szállásnélküli embermilliók titokzatos hab­zaja: ez a keret az ezeregyéj meséhez. Ragyogó kép, gyöngéd és álomszerű. De a háttere homályos. Ez a fiatal király, aki tizenhét éves ko­rában elfoglalta Egyiptom — mint a fá­raók halotti tekercsein írták: Alsó- és Felső-Egyiptom — trónját, Mehemet Ali dinasztiájából származik s rövid uralko­dásának néhány eseménye felkeltette a világ figyelmét. Washington éppen úgy figyel mozdulataira, mint London és Róma. I. Faruk, aki elmúlt év júliusában lépett trónra, Egyiptom első független uralkodó)’av vagy, pontosabban, a függet­len Egyiptom első korlátlan szuverénje. Ezt a függetlenséget az ország és a trón számára az egyiptomi nacionálista moz­galom, a wafd verekedte ki. Zaglul pasa és utódja, Nahas pasa, kétévtizedes küz­delem árán tessékelték ki az angolokat az országból; s ha az uj szerződés, melyet más­fél évvel ezelőtt, az olasz—abesszin há­ború első hónapjában kötöttek az ango­lok Egyiptommal, papír és forma szerint bizonyos előjogokat garantál is az egy­kori hódítóknak és megszállóknak, a va­lóságban Egyiptom, 1936 augusztusától, független ország, melynek ügyeibe ide­gen hatalomnak beleszólnivalója nincsen. S ugyanezt a wafd-ot küldte nyugdíjba Faruk király, néhány héttel előbb, eskü­vője előestéjén. Ez a fordulat, mely leg­alább úgy érdekli a világot, mint a kirá­lyi esküvő ezeregyéji pompája. Európai észjárással nagyon nehéz meg­érteni és követni azt, ami Egyiptomban történik. Az ország lakosainak több, mint fele írástudatlan, de az országnak van alkotmánya és parlamentje, van álta­lános választójoga s van egy nagy köz­ponti pártja, éppen ez a wafd, melyet a fiatal király most szélnek eresztett. A külföldi találgatások két föltevéssel ma­gyarázzák a közelmúlt eseményeit. Az egyik föltevés tudni véli, hogy a király megelégelte a wafd-párti vezetők dikta- turás törekvéseit, („wafd“ annyit jelent, mint „küldöttség“, annak a delegációnak emlékére, mely Zaglul pasa és az egyip­tomi nemzeti mozgalom prominenseinek vezetésével először közölte, pontosan húsz év előtt, az egyiptomi angol követ­tel, hogy elég volt a megszállásból s a nemzeti párt a jövőben mindent elkövet É2 ország függetlenségének visszaszerzé­sére) s követelte a nagy párt karhatalmi szervezeteinek, a „kék ingesek“-nek azonnali feloszlatását. Ez a tisztogatási ak­ció állítólag most is tart. E föltevés sze­rint a király meg akarja törni a legna­gyobb központi párt hatalmát, éppen az alkotmányosság védelmében, mert Na- ha.s pasa és pénzügyminisztere, Makras ÍRJA MARAI SÁNDOR Ezeregyéj pasa berlini és római kőrútjuk után el­érkezettnek látták az időt arra, hogy a párturalmat kiterjesszék az ország fölött s katonai jellegű alakulatokkal is támo­gassák a párt egyeduralmát az ellenzék­kel szemben. Ez az egyik föltevés. A má­sik, melyet csak a jövő igazolhat, hogy a fiatal király, aki már eddig is rendkívüli politikai és uralkodói képességeket árult el, megelégelte a legnagyobb párt politi­kai terrorját s pártok és parlament fö­lött olyan uralmat készit elő, mely a szu­verén uralkodó kezében központosít minden politikai és végrehajtó hatalmat. A tizennyolc éves király igazi szándékait nem ismeri senki. De mindkét föltevés élénken foglalkoztatja a világot, mert Egyiptom sorsa nem közömbös a nyu­gati hatalmak s főként nem közömbös Olaszország számára. Ha a „kék inge- sek“ s a „wafd“ száműzött pasái nem nyugosznak bele a királyi kegy elveszté- j sébe s megkísérlik visszaszerezni nagy tradíciókon felépített hatalmi helyzetü­ket. Egyiptom a belső forrongás, az utcá­ra taszított politikai mozgalmak korsza­ka elé néz; s egy forrongó Egyiptom már egyáltalán nem ezeregyéji idill az érde­kelt hatalmak számára, melyek minden figyelmükkel és minden eszközzel ellen­őrzik a szuezi kanális birtokosát. ele. Aejc..... / / Ilyen árnyak lappanganak a fiatal király nászának keleti ragyogása és pompája mögött. Faruk király teljesen európai ne­velésű ember; akik látták, állitják, hogy külső megjelenésében is tökéletesen euró­pai; aminthogy az elfinomodott egyipto­mi arisztokrácia általában nem hat már színesen. Nagyság és nemesen érett deka­dencia jellemzi ezt a fajtát s valamilyen csodálatos faji és nemzeti öntudat, mely évezredek viszontagságain át is meg tud­ta őrizni egyéniségét a keveredések, a rablóhadjáratok és a megszállások vi­szontagságai között. Egyiptom a végle­tek országa. Az Izlám világának felleg­vára ez a különös birodalom s ami Kairó­ban és Alexandriában történik, döntő jelentőségű a keleti világ számára, ma legalább annyira, mint ahogy négy-ötezer év előtt Théba bel- és külpolitikája el­döntötte a Kelet sorsát. A pán-arab moz­galom legfelsőbb szintje Egyiptomban épült ki. Ha Mussolini két év előtt nem inditja meg az abesszin hadjáratot, az angolok nem siettek volna visszaállítani Egyiptom függetlenségét. De a wafd győzött, mert Anglia minden áron békét akart Szuez uraival. S a győztes wafd pasái és muftijai, kortesei és karhatalmi szervezetei most az utcáról nézik a nászi pompát — a világ nyugtalanul kérdi. J? HAJJZEXZT nyugodtan nézik-e? A fiatal király és a szép királyné a fényűző yachton elindultak e romantikus nászutra, mely a csodálatosan kék és álomszerűén sima, de klimatikusan és politikailag egyformán izgalmas Földkö­zi-tengeren vezeti őket sorsuk elé. Ezer­egyéj meséinek hangulata övezi őket út­jukon; s London, Róma és Páris figyelő szeme. Ez a tizennyolc éves ember biro­dalmak sorsának kulcsát tartja kezében. S birodalmak figyelik aggódva mozdula­tait, átnyujtja-e, s ha igen, kinek nyújtja át egy napon ezt a kulosot?... 7 Évezredes gyűlöletet győzött le a szerelem Az angol társadalmi élet nagy szenzációja. Két család\ akikről Shakespeare Rómeói és Júliát mintázta LONDON, január hó. AranyS'ZÓlü karton lapok adták nem régiken tud't-ul Q'Z angol előkelő társaság -tagjainak,, hogy Clydesdale márki eljegyezte Lady Eli­sabeth Peregi Ez ni h rád ás nem azért keltett oly nagy feltűnést az angol társaságban, mivel Cly- desdafte márki legidősebb fia Haimmiilltom .sikál; hercegnéik, menyasszonya, Lady Elisa­beth pedig - worth umberlandi herceg leá­nya, hanem azért, ment a jegyespár leszármazottja a Douglas- és a Percy-nemzetségnek, amelyek évszáza­dokon át határtalanul gyűlölték egymást és állandóiam azon igyekeztek, hogy iknl'-Wt- sák egymást a föld színéről. Az angol bal­ladák sokat mesélnek e félelmetes harcokról és Shakespeare király tragédiái, valamint a középkori legendák is sok borzalmas adatot I tartalmaznak a két család küzdelméről. Azt I mondják, hogy Shakespeare Rómeó és Júliája voltaképen olasz miliőbe való áthelyezése a Douglas- és Percg-csa- ládok gyű I ö l kö d és ének. Shakespeare nem merte tragédiáját happy- enddel befejezni, ezt a modern idő teremtet­te meg, amikor mlég a Dougliasok utódjából sikeres sportrepülők és a londoni klubok kedvence, a félelmetes Percy-utódból pedig előkelő fiatal hölgy lett, az angol udvari kö­rök egyik cs.ilila.gia és a jótékonysági mozgal­mak együk buzgó résztvevője. — Ez volt a legeredményesebb támadás., ameLyet valaha egy Douglas aiz Alnwick kas­tély elitem intézett — mondotta Glidesdiaíe márki, az eljegyzés napján csodaszép meny- assz anyának. A két szomszédvár Az Alnwiiick-kastóLy, a Percyek sasfészke, ma is ott áffl bevehet,ellenül az angol-skót határon. A másik oldalon pedig a Douglösok régi citadellája ostromolja az eget: A Her­mitage. A Műt szomlsizédviár között évszáza,- dokou keresztül dúlt a családi harc. .4 skót határ mentén a Douglasok voltak az urak, viszont az angol határvidék a Percyek uralma alá tartozott. A két királyság egyesítésiéig nem parancsolt ezen a határvidéken sem aiz angol, sem a skót király. Itt az erőszak és a, 'vakmerőség uralkodott. A két nemzetség között akkor tört ki a harc, amikor erre a területre a Percyk „betolakodtak“. Ez körülbelül ezer évvel ezelőtt történt, és ettől kezdve a Dougliasok punpenünek tekintették a 5 Percyeket. A kéz Ízületeinek iáiúa.mus dagadása 1. biztos jele a hugysavtöbbletnek, amely az ízületekben és belső szervekben kü­lönféle ártalmas sók lerakódását okozta. 2. A szervezetet csuz, köszvény, reumái, arthritis, érelmeszesedés, vese és májgör­csök fenyegetik. Az egyetlen gyógyszer, amely mindezen betegségeket eredmé­nyesen leküzdi, az Urofan, mert a^ Uro- . fan valódi hugysavoldó kiválasztó szer! Ara 105 L. Lerakat és vezérképviselet: E. & L. Ciora, Bucureşti, II. Str. Speran­ţei 37. Kapható gyógyszertárakban és drogériákban. A Douglasok ugyanis már akkor éltek ezen a területen., amikor még sem szászok, sem normannok nem éltek Angliában, ha­nem a kélták legeltették a skót felföldön juhniyájatkát. A Percy-család azonban csak 1030 körű] telepedett le ezen a vidéken, mi- utáln a család alapítója, William de Percy kitüntette magát Hódi tó Vilmos uralkodása.' ailaifct. Az ellenséges szomszédokat csak néhány árok éis domb választotta el egymástól. Bir­tokaik között húzódott el azonban a skót- angol határ. Tévedés volna -azt hinni,, hogy a családi háborúskodásnak valami köze volt aiz angolok és skótok nemzeti küzdelméhez. Ilyen csekélységgel nem törődtek a. két •szomszédvár 'lakói Egyszer & Douglasok harcolták az ango­lok oldalán, máskor a Percyek. Ha a percyk a skót királynak fogadtak hüisiéget, eíkkor biztos volt, hogy a 'Dongta- sok az angol királyhoz csatlakoznak és, for­dítva. Az angiol—skót háború, valamint a Lancaster ©s York közötti küzdelem csak kedvező alkalmat adott a két nemzetséginek, hogy egymást a lehetőség -szerint legyilkol ják. Családi ütközet 8500 halottal Váltakozó szerencsével folyt a küzdelem több nemzedéken át. A trónokon dinasztiák váltották fel egymást, a brit szigetek politi­kai képe többször megváltozott, csak a hét csatád közötti gyűlölet maradt fenn változatlanul tovább A vérszomjas és félelmetes hősöket m egf Lé­kelték az angol balladák és a, határvidéken 1 élő p-ainaisztas,szörny ok még ma is a fekete Douglassal ijesztgetik gyermekeiket, aki XIII. században kiirtotta a környék egész la­kosságát. Szinte csoda, hogy ebben az ö'tö­kös küzdelemben nem semmisült meg a kát nemzetség. Pedig elkeseredetten küzdöttek egymás ellen és megtörtént egyszer, hogy a két csatád összesen 9000 harcost vonul­tatott fel és a nagy családi ütközetből mhndömze 500 maradt élve. Férfi ágon tényleg kihaltak már régen, de a. legközelebbi oldalágak mindig felvették a ne­vet és tovább folytatták a küzdelmet. Többször elszegényedett teljesen mindkét család, mert hiszen mindenüket feláldozták a Szent gyűlölet oltárán. de hőstetteik, értékes szolgálataik, vagy áru­lásaik névén' újabb és újabb .vagyonira lettek szert. A skót és az angol kniályokkal való szövetségeik révén mindig újabb cm eket és rangokat kaptak régi nevük mellé: grófok, őrgrófok, bárók és hercegek lettek. Befödik eredtek a. legelőkelőbb brit családok. A Douglasok nemzetségéből származik többek között a Buccleugh hercegi család, amely­nek egyik .leánytagját VI. Gyöngy kiráí'v öccse, a gloucesterj herceg vette feleségül. A királyi, családba való beházasodás a XVI. százaidtól kezdve napirenden való volt, mind­két nemzetséginél. így azután többszörös sógonságba kerültek. rokonok lettek, de végkép sohasem békültek ki. A Douglások nemzetségének fő ága a. Ha­milton hercegi elmet viseli, a Percyekre pe dig a noiiltbumberlandi hercegség jutott. A szerencsés autóbaleset Mindkét hatalmas rokonsággal rendelkező család tagjai gyakran Háláikóztak az udvar­nál, vagy az előkelő londoni társaság szalon­jaiban, a klubokban ás a- színházi páholyok­ban. Az egykori 'véres harcok átalakullak tennáisz'mérkíő,zésekké, vagy bridgje -cseitákk á, házasságról egész mostanáig sem lehetett beszélni a két örök ellenség között. Nemrégiben azon­ban változás történt itt Is. A fiatal Glyd-es- daíé márki, a kitűnő repülő, aki részivel! a diiosőlséges Hy maláj a-expedícióban -is. egy alkalommal segítséget nyújtott egy nagyon szép. fiatal hölgynek, aki gépko­csijával megrekedt London és Dover kö­zött az országúton. A fiatalok a:z első pillanatban egymásba 5 ze rettek. Csak később derüli ki, bogy a fiata' Lady Elisabeth a northumberlandi herceg leámiya. Ilyoni egész egyszerű happy enddel végződött azután a Douglasok és Percyk f v eznedes gyűlölete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom