Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)
1938-01-30 / 23. szám
» 6 I WLtmZAK 1938 ja nunr 30. A művelődés és epymás megismerésének jegyében... HM MBB yi i köra^ja Magyarországon A tréfák, hangulatok és komoly elmélyedés változatai... Fiaíaí ereié CLUJ-KOLOZSVÁR. január hó. A ni mit év decemberben Csuka Zoltán, o 1 .átluitár" ei mii kisebbségi kiillUTS'zeinJe szerkesztője magyarországi körútra hívta, meg négy ismert fiiakul erdélyi íróknak. A körút célja a rendező elgondolása szerint oz \t>lt, bogy a magyarországi irodalompártoló és I rodalomkedlwelő közönség megismerje, de azon lul eiöadóestélyek formá jában közvetlen kapcsolatot its nyerjen ni/ erdélyi második nemzedék íróival, lázi az nj írói nemzedéket, amél'v úgy tehetségéről, mint a jelennel vxuló bátor szembenéz1.’séről többször tamisé - gat teli, ez alkalommal Hö/üdi György, Flórián Tibor, Kiss Jenő és1 gr. Wass Albert képviselte, miig I. Szemléi’ Ferenc verse t, valamint Abafáy Gusztávtvaki, az nj erdélyi irókrói szóló tann’lmárnyát Csuka Zoltán olvasta fel. A négy Író e kellemes körút kapcsán bejálrta Magyarország majd valamennyi nevezetesebb városát s mint az ilyenkor történni szokott, Htjukról egésiz podgyásztnyi érdekes és humoros esettel, tréfák és ugratósok emlékeivel Iértek haza. Köz ii lök Bözödi Györgyöl 's Kiss1 .lenőt kereste fel munkatársunk, hogy mondanák el az erdélyi közönségnek ütjük érdekesebb, színesebb eseteit Íme egy egész csokornál!: tt«ííkikai oSioááa Le rnatji'af eqy lirís ííipvos LONDON, január hó. Dr. Duque Mátyás előkelő havanai or vos, Kuba első közegészségügyi miniszterr elhatározta, hogy a tudomány oltárán feláldozza életét saját elméletének bizonyítására, mely szerint a rák egyik személyről a másikra közvetlen beoltás ut ján átterjeszthető. Beoltotta önmagát egy rákbeteg testéből vett betcgségcsirákkal es három hónap óta várja a halálos kórt és hogy esete uj gyógymód nyomára vezethet. Egy kis svéd faluban készítik elő Greta Garbo és Leopold Stokowski titokzatos házasságát STOCKHOLM, január hó. Nehezen lehetne találni ma a havas Svédországban büszkébb falut Swniden- nél. Három esztendővel ezelőtt, mikor Greta Garbo végigautózott hazáján, megpihent itt s állítólag a falu régi barokkromán stilusu temploma állította meg a világ legnagyobb sztárját. Valamivel később barátnője, Waxenfield grófnő birtokot vásárolt Swnidenben s megindult a titokzatos suttogások, találgatások lavinája. Legenda lett a sztár látogatásából s azóta a falu életéhez tartozik az amerikai hírek varasa. Valahányszor autó érkezik a falu határába, minden épkézláb ember a Rabenhez szalad megnézni: nem érkezett-e vendég s a vendég nem Greta Garbo-e? Rabennek: hallónak hívják azt a kis házat, amely a birtok közepén, épült s bár eddig senki sem érkezett oda, mégis majdnem biztos, hogy a napokban lakót kap a kis villa. Mikor megvették a Ra- bent, Greta Garbo Ízlése szerint bútorozták be, norvég szalmafonások díszítik a nehéz, faragott svéd parasztbutorokat, nagy olajlámpás világit a szobákban. Persze, biztosat senki sem tud, mert a falubeliek közül még senki sem tehette lábát a küszöbön túl. Nemrég ismeretlen látogató érkezett autón, az egész napot ott töltötte a kis házban és csak másnap este távozott .Ki lehetett az idegen, aki elegáns luxuskocsiján éppen ide jött, ebbe az istenhátamögötti kis faluba, amelyet eddig az idegenforgalom még nem fedezett fel? Egyik elöljáróság! tisztviselő indiszkréciója aztán kipattantotta a titkot. A vendég egy nagyon gazdag angol ur, annyira gazdag, igy mondták, hogy amerikai útlevele van és házasodni akar Swnidenben. Hivatalos okmányait már hónapok óta letétben őrzik. A gazdag urat Leopold Stocks-nak hívják, de neve alatt olvasható ez a három szó is: alias Stockows- ki karmester. Eredeti neve Stocks, angol származású ember, hosszabb ideig Amerikában élt meglehetősen mostoha viszonyok közt, noha elsőrangú zenész volt. Hirtelen ötlettel vette föl a zenei körökben nagyon is jóhangzásu Stockowski nevet s a név varázsa hamarosan megtette a magáét. Eddig hát bizonyos annyi, hogy Stokowski Swnidenben megházasodik. De ki lesz a felesége? Nemrég egyszerű levél érkezett a swni- deni polgármesterhez s írója arra kérte a falu vezetőjét: adjon haladékot a menyasszony hivatalos okmányainak beterjesztésére. Ki lehet vájjon ez a dáma, aki csak az utolsó pillanatban akarja magát megismertetni? Semmi kétség sincs, hogy Fröcken Gustavsson, ahogy Greta Garbót eredetileg hívták, egyáltalában nem tartja fontosnak a nagy világot házassági szándékáról értesíteni, eddig minden ténykedése erre mutat, A nagy sztár tehát Hollywoodból Rabenbe helyezi át székhelyét és Leopold Stokowski lesz a világ első számú irigyelt férfije. A Swni- den körüli fenyvesek értéke már meg- százszorozódott, akik siettek itt telket vásárolni, titokzatosan mosolyognak és meg vannak győződve, hogy a vásár nem lesz rossz. Állítólag ezek a telekvételek felsőbb utasításra történtek s bizonyos, hogy a dolog mögött van valami . . . P. R. Jacobsen. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől c leg« választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályábaa Cluj, Piaţa Unirii. F ©?ián „hoo£âtársra^ ibci'kkan iSékéscsaLán Békéscsabára érve az Írók társasága, elindult, hogy megtekintse többek között a szép, és nevezetes katolikus templomot. Olt bo- lyongjamiaik a nagy templomban, megnézimek mindent tövrinöl hegyire, a '"égi íu-isekönytve- kot és ruhákat, kegyszereket és n többit. Az irókát egy öreg tót asszony kalauzolta, jámbor. öreg és istenes mlftmiike, mint ami'yen csak egy temptomnyitogató néni lehet. K jövet Flórián» néhány ifimért akar a néniké kezelje csúsztatni s közbeni tót nyelven köszöni meg a fáradságát. Mire a néniké megszólal, ugyancsak tótul: — Isten fizesse meg a jóságát urti drága, de honfitársamtól nem fogadok el semmi... Csabán különbeni így szólt az esté’yt hirdető falragasz: „Szelepeinek az erdélyi fia- ■ta,i írók, Abafáy Gusztáv stb.“. Persze Abafáy ki sem utazott. Később apró fehér cédulákra irva ragasztották pótlólag a pinkáira & neveket. Legtöbbször nagyon- hibásan. Például: Bösödy . . . A kecskeméti illemkódex A vonat érkezesét küldöttség várta, minit egyébként mindenütt, amerre megfordultak a város és a megyék uraó fogadták az Írókat., Történt, hogy- a kecskeméti pályaudvar kijáratánál/ a vendégek és a fogadók egymással való udvariaskodásia közben Bözödi György’ azt mondja az egyik kecskeméti urnák: Parancsoljon. A benszii'.'őttek közül meghallja' ezt egy fiatalabb ember s többet le nem veszi -a szemét Bözödiről. A helyzet már kezdett kénye’metienné válni s ezt mind a kelten megérezték. A (Fiatalabb ember ekkor Bözödihez lép és 'visszatérve a pályaudvari jóén felre, figyelmeztetés és okulás kedvéért megjegyzi: — Nálunk nem úgy mondják, hogy: parancsoljam, hanem: -méltóz’baissék! ... Alig fejezi be Bözödi ai fenti- kis történetét, közbeszól IKiíís® Jenő: — Ne felejtsd el kérlek megjegyezni azt, hogy Kecskemét volt az egész körútnak a fénypontja, ahol a legnagyobb 'és iégle’ke- sebb érdeklődés nyilvánult meg irántunk s az erdélyi irodalom ügye iránt. Nagyszámú és e’őke’ő közönség hallgatta, végig az erdélyiek előadását, melyet szűnni nem akaró lelkesedésével jutalmazott. — Feledhetetlen hangulat volt a banketten — jegyzi meg Bözödi. — Ott volt a jog- aka'démla teljes létszámban .. . Séta a debreceni parádés kocsin Debreceniben biz- egyetem'' ifjúság és a Márciusi Front ifjúsága fogadta kitörő örömmel az írókat. A vármegye parádés kocsiját bocsátotta rendelkezésükre s ezen járták be és .szem-"élték meg a város nevezetességeit. Flórián és Bözödi úgy belejöttek a nevezetesség-szemlélésbe, hogy az előadásiról is lekéstek. A közönség már egybegyült és egyre jobban türelmetlenkedett. Az estét meg kellett kezdeni. Végül megindult a kétségbeesett keresés. Mindkettőjüket kocsin hozták be a Nagyerdőből, egyenesen az előadóterembe. Hir a sajtóteáról és történet az ivlámpáről. Látogatás a román követségen Csuka Zoliéin, mint az írók kőrútjának' rendezője, Budaipestre érkeztekor ismerkedés céljából a Fészek-klubban sajtóteát adott az irókmak és a budaipesti sajtó képviselőinek. Másnap több reggeli lapban meglepetve ott vast ák a hírt: „Az erdélyi írók sejfóteát adtak a pesti újságírók tiszteletére“ . . . Az é’kzállásolás és a lakás körül is történnek ilyenkor kedélyes esetek. Lakótársat már megelőző s-záRHálsaikon 1st többszörösen kárhoztatnák Bözödt, amiért kieső éjjeli órákig égette a villanyt és ágyában kényelmesen olvasott. Budapesten az egyik otthonban 1 szállásolták el az erdélyieket. Az egyik este hazaimen-nek. A szoba világítása, az első, mit a Hegkézzelfoghutóbban tapasztalnak két- ségbeejtően hiányos. Szó sincs iil olvasásról. Megvakulna, «ki egy sort el akaíimi o vasnl. Annak rendje-raódja szerint lefek ősznek, eloltják a villanyt, de íme csodák csodája, a/ egész szoba hi-rte'en -kivilágosodik. Rövid szemle után kiderül a titok: u vaksi lámpát eloltva nagyszerűen érvényesüli az utcán éppen az ablak magasságában álló kitűnő fényű ivJámpa. Bözödi, mint Természetes Is, kajálni képpel ült fel ágyában és — olvasott. Talán éjfél utánig is . . . Az erdélyi irók Budapestre érkezésük után egyik legelső kötelességüknek tartották, hogy felkeressék a román követséget s ott s első I suhan a kitűnő Balta Mózest, a követség ' nngvmüvollségü és rokonszenves sajtóattasé- j ját Balta Mázét* rövid beszélgetés után felvezette az erdélyieket Bossy megha tó'(mázott miniszterhez is. aki rendkívül; és lekötelező szívélyességgel fogadta valamennyi őket. A követ, a sajt óattasé, valamint az erdélyiek, annvina- lvlemelegedtck a román és az erdélyi magyar rodalom kérdéseiről- szóló okfejtéseikbe, hogy a hivatalosan csak tiz percre terjedhető látogatás Iáién egy félóráival is továbbra nyúlt. A román követséget özön- bau a legjobb benyomásokkal hagyták él. Gróf Bánffy Miklóst, akinél szintén tisz- ] te'gő látogatást akartak tenni, sajnálatukra j nem ta-láttták budapesti lakásán. t f.fá.v ' O 3G a roüHtfí>3©,rl!ltSZ Î kor legelőször áldott a budapesti rádió mikrofonja előtt? (Mint emlékezetes, az erdélyi in ók estjének első félét a magyar rádió is köz vetítette.) — Érdékes tapasztaltom volt a mikrofon előtti felolvasásom alkalmával. Ugyanakkor, amikor tudatosan figyeltem a felolvasandó szöveget és igyekeztem azt minél lök -le te- sebben tolmácsolná a rád óhallgatóknak — mondom ugyanakkor, majdnem olyan élesen arra is kellett gondolnom, hogy’ nehogy az Istenért valami hibát ejtsek a felolvasásomban: mit szólnának a szüleim, akik otthon hallgatnak, hu a legkisebb hibát is elkövetnem. A megfeszült figyelemnek ebben a két téh a sad á Sába n csak a* legritkábban fordul elő, hogy bele nem vét az előadó. Mi mindenesetre szerencsések voltunk . . . — Mintha a gyomromban feküdt volna a mikrofon — -magyarázza szemléltető módon Kiisis Jenő a mikrofon-láz érzését. Szegeden a városi színházban tartották meg az előadóestét. Mint hosszas utazásnál történni szokott, a kabáta-kasztók még u vonatban, valamennyien voltak, mind felmondták a szolgálatot. Az öltözőben tehát, ki hogy érte, úgy csapta a fogas-ra kabátját. Az előadás ideje a'a-tt azonban valami ismeretien jó tündér észrevette aiz estet s mire a-z estnek vége volt, vadonatúj kabátakasztó díszelgett az előadók kabátján. A kellemesen meglepett irók bizony sokszoros- hálál re be g- ték aiz ismeretlen pártfogónak a kedves figyelmességért . Aznap este Bársony Rózsi is Szegeden lépett fel. A felolvasás alatt a hires színésznő előadásra öltözve, a színfalak mögül rendületlen (figyelemmel hallgatta végig az erdélyi Írókat. A bevezető beszédet Tonelli Sándor, a befejezőt Sik Sándor mondta. Az est k-’tünő hangulatban folyt le. Az utána következő vacsora szintén. I! r'~^t * Ti Hoáöyezov᧠shelve?* (Egymás előadásra szákit anyagát termésbe- j lesen már mindnyájan kívüli ől tudták s mint az természetes is — halálosán unták Flóriánt már a vonaton ai „Mindenki testvérem nekem“ cimü versének párod-záüásáva! „húzták“, de az igazi ugratás Hódmezővásárhelyen érte el tetőfokát. Gr. Wass Albert Bözödi noivella-bekezdéslét tü'/te saját felolvasása elé, amit u Bözöditől már -megszokott módon indított be: „No, kutya vén ember . . .“ Ám Bö'zödi sem volt rest, mikor sor került rá), novelláját a Weiss Albert nem kevésbé -Ismert első mondatával kezdte. így, hogy: „Hát ez igy törtömt. . Az irók szemben ültek egy emelvényen az erősen figyelő közönséggel, természetesen alig tudták nevetésüket elfojtani s mi tűrés tagadás, a komoly, sőt meghatott h-afngutat- I baini elő-előkerültek a zsebkendők a fojtott nevetés- leplezésére, különösen, amikor gr. Was« mindenkire rátromfoland ó, Kiss Jenőnek egy Verssorával, a „<vonyrtó farkasok“ kitétellel fejezte be előadását. Az ifjúság az első sorokban Általában milyen korú és melyik társadalmi osztályhoz tartozó rétegekből került 'ki az előadások közönsége? Mindig és mindenütt általában a, reform- fiatalság jelenléte lepett meg, feleli egyszerre Kiss1 Jenő és Bözödi György. A fiatalság mindenütt jelen volt és ez végtelenül ‘felemelő és feledhetetlenül biztató momentum volt. szánniuk» a. Leginkább ai városok és a megyék vezetői fogadtak és kalauzoltak, de előadásainkon minden társadalmi réteg képviselve volt, kü’önölsen azokon a helyeken, hol «, magyarság egységes 'nagy tömegekben él. Különösen HódmezőMáls-ánhelyen volt igen figyelemreméltó ia- társadalomnak egységes és osztályokra való tekintet nélküli kiállása a-z erdélyi magyar irodalom és írók nellett. Olyan erősen hatott itt az erdélyi s-zellem, hogy’ az előadóestet követő ívtacsorán meg is sz-űlbtett a második Vásárhelyi Találkozó elnevezése . . . — Részünkről igazán őszintén gratulálunk nektek, s-ok. meleg és- felemelő iplllanatban lehetett részetek eti-nek :a; szép körutnölk és kirándulásneuk a kapcsán: mondjuk ml. — Persze, persze, különösen Gyurkának, amikor Szegeden, mint „g'óf úrtól“ kértek tőfe autogrammot —feleli Kis« Jenő évődve. Szabó István.
