Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-30 / 23. szám

» 6 I WLtmZAK 1938 ja nunr 30. A művelődés és epymás megismerésének jegyében... HM MBB yi i köra^ja Magyarországon A tréfák, hangulatok és komoly elmélyedés változatai... Fiaíaí ereié CLUJ-KOLOZSVÁR. január hó. A ni mit év decemberben Csuka Zoltán, o 1 .átluitár" ei mii kisebbségi kiillUTS'zeinJe szerkesztője magyarországi körútra hívta, meg négy ismert fiiakul erdélyi íróknak. A körút célja a rendező elgondolása szerint oz \t>lt, bogy a magyarországi irodalompártoló és I rodalomkedlwelő közönség megismerje, de azon lul eiöadóestélyek formá jában közvetlen kapcsolatot its nyerjen ni/ erdélyi második nemzedék íróival, lázi az nj írói nemzedé­ket, amél'v úgy tehetségéről, mint a jelennel vxuló bátor szembenéz1.’séről többször tamisé - gat teli, ez alkalommal Hö/üdi György, Fló­rián Tibor, Kiss Jenő és1 gr. Wass Albert képviselte, miig I. Szemléi’ Ferenc verse t, va­lamint Abafáy Gusztávtvaki, az nj erdélyi irókrói szóló tann’lmárnyát Csuka Zoltán ol­vasta fel. A négy Író e kellemes körút kapcsán be­jálrta Magyarország majd valamennyi neve­zetesebb városát s mint az ilyenkor történni szokott, Htjukról egésiz podgyásztnyi érdekes és humoros esettel, tréfák és ugratósok em­lékeivel Iértek haza. Köz ii lök Bözödi Györgyöl 's Kiss1 .lenőt kereste fel munkatársunk, hogy mondanák el az erdélyi közönségnek ütjük érdekesebb, színesebb eseteit Íme egy egész csokornál!: tt«ííkikai oSioááa Le rnatji'af eqy lirís ííipvos LONDON, január hó. Dr. Duque Mátyás előkelő havanai or vos, Kuba első közegészségügyi miniszterr elhatározta, hogy a tudomány oltárán feláldozza életét saját elméletének bizo­nyítására, mely szerint a rák egyik sze­mélyről a másikra közvetlen beoltás ut ján átterjeszthető. Beoltotta önmagát egy rákbeteg testéből vett betcgségcsirákkal es három hónap óta várja a halálos kórt és hogy esete uj gyógymód nyomára ve­zethet. Egy kis svéd faluban készítik elő Greta Garbo és Leopold Stokowski titokzatos házasságát STOCKHOLM, január hó. Nehezen lehetne találni ma a havas Svédországban büszkébb falut Swniden- nél. Három esztendővel ezelőtt, mikor Greta Garbo végigautózott hazáján, meg­pihent itt s állítólag a falu régi barokk­román stilusu temploma állította meg a világ legnagyobb sztárját. Valamivel ké­sőbb barátnője, Waxenfield grófnő birto­kot vásárolt Swnidenben s megindult a titokzatos suttogások, találgatások lavi­nája. Legenda lett a sztár látogatásából s azóta a falu életéhez tartozik az amerikai hírek varasa. Valahányszor autó érkezik a falu határába, minden épkézláb ember a Rabenhez szalad megnézni: nem érke­zett-e vendég s a vendég nem Greta Garbo-e? Rabennek: hallónak hívják azt a kis házat, amely a birtok közepén, épült s bár eddig senki sem érkezett oda, mégis majdnem biztos, hogy a napokban lakót kap a kis villa. Mikor megvették a Ra- bent, Greta Garbo Ízlése szerint bútoroz­ták be, norvég szalmafonások díszítik a nehéz, faragott svéd parasztbutorokat, nagy olajlámpás világit a szobákban. Persze, biztosat senki sem tud, mert a falubeliek közül még senki sem tehet­te lábát a küszöbön túl. Nemrég ismeret­len látogató érkezett autón, az egész na­pot ott töltötte a kis házban és csak másnap este távozott .Ki lehetett az ide­gen, aki elegáns luxuskocsiján éppen ide jött, ebbe az istenhátamögötti kis faluba, amelyet eddig az idegenforgalom még nem fedezett fel? Egyik elöljáróság! tisztviselő indiszkré­ciója aztán kipattantotta a titkot. A ven­dég egy nagyon gazdag angol ur, annyi­ra gazdag, igy mondták, hogy amerikai útlevele van és házasodni akar Swniden­ben. Hivatalos okmányait már hónapok óta letétben őrzik. A gazdag urat Leo­pold Stocks-nak hívják, de neve alatt ol­vasható ez a három szó is: alias Stockows- ki karmester. Eredeti neve Stocks, angol származású ember, hosszabb ideig Ameri­kában élt meglehetősen mostoha viszo­nyok közt, noha elsőrangú zenész volt. Hirtelen ötlettel vette föl a zenei körök­ben nagyon is jóhangzásu Stockowski ne­vet s a név varázsa hamarosan megtette a magáét. Eddig hát bizonyos annyi, hogy Sto­kowski Swnidenben megházasodik. De ki lesz a felesége? Nemrég egyszerű levél érkezett a swni- deni polgármesterhez s írója arra kérte a falu vezetőjét: adjon haladékot a meny­asszony hivatalos okmányainak beterjesz­tésére. Ki lehet vájjon ez a dáma, aki csak az utolsó pillanatban akarja magát meg­ismertetni? Semmi kétség sincs, hogy Fröcken Gustavsson, ahogy Greta Garbót eredetileg hívták, egyáltalában nem tart­ja fontosnak a nagy világot házassági szándékáról értesíteni, eddig minden ténykedése erre mutat, A nagy sztár te­hát Hollywoodból Rabenbe helyezi át székhelyét és Leopold Stokowski lesz a világ első számú irigyelt férfije. A Swni- den körüli fenyvesek értéke már meg- százszorozódott, akik siettek itt telket vásárolni, titokzatosan mosolyognak és meg vannak győződve, hogy a vásár nem lesz rossz. Állítólag ezek a telekvételek felsőbb utasításra történtek s bizonyos, hogy a dolog mögött van valami . . . P. R. Jacobsen. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől c leg« választékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályábaa Cluj, Piaţa Unirii. F ©?ián „hoo£âtársra^ ibci'kkan iSékéscsaLán Békéscsabára érve az Írók társasága, elin­dult, hogy megtekintse többek között a szép, és nevezetes katolikus templomot. Olt bo- lyongjamiaik a nagy templomban, megnézimek mindent tövrinöl hegyire, a '"égi íu-isekönytve- kot és ruhákat, kegyszereket és n többit. Az irókát egy öreg tót asszony kalauzolta, jám­bor. öreg és istenes mlftmiike, mint ami'yen csak egy temptomnyitogató néni lehet. K jö­vet Flórián» néhány ifimért akar a néniké ke­zelje csúsztatni s közbeni tót nyelven köszöni meg a fáradságát. Mire a néniké megszólal, ugyancsak tótul: — Isten fizesse meg a jóságát urti drága, de honfitársamtól nem fogadok el semmi... Csabán különbeni így szólt az esté’yt hir­dető falragasz: „Szelepeinek az erdélyi fia- ■ta,i írók, Abafáy Gusztáv stb.“. Persze Aba­fáy ki sem utazott. Később apró fehér cé­dulákra irva ragasztották pótlólag a pinkái­ra & neveket. Legtöbbször nagyon- hibásan. Például: Bösödy . . . A kecskeméti illemkódex A vonat érkezesét küldöttség várta, minit egyébként mindenütt, amerre megfordultak a város és a megyék uraó fogadták az Író­kat., Történt, hogy- a kecskeméti pályaudvar kijáratánál/ a vendégek és a fogadók egy­mással való udvariaskodásia közben Bözödi György’ azt mondja az egyik kecskeméti ur­nák: Parancsoljon. A benszii'.'őttek közül meghallja' ezt egy fiatalabb ember s többet le nem veszi -a szemét Bözödiről. A helyzet már kezdett kénye’metienné válni s ezt mind a kelten megérezték. A (Fiatalabb ember ek­kor Bözödihez lép és 'visszatérve a pályaud­vari jóén felre, figyelmeztetés és okulás ked­véért megjegyzi: — Nálunk nem úgy mondják, hogy: pa­rancsoljam, hanem: -méltóz’baissék! ... Alig fejezi be Bözödi ai fenti- kis történe­tét, közbeszól IKiíís® Jenő: — Ne felejtsd el kérlek megjegyezni azt, hogy Kecskemét volt az egész körútnak a fénypontja, ahol a legnagyobb 'és iégle’ke- sebb érdeklődés nyilvánult meg irántunk s az erdélyi irodalom ügye iránt. Nagyszámú és e’őke’ő közönség hallgatta, végig az erdé­lyiek előadását, melyet szűnni nem akaró lelkesedésével jutalmazott. — Feledhetetlen hangulat volt a banket­ten — jegyzi meg Bözödi. — Ott volt a jog- aka'démla teljes létszámban .. . Séta a debreceni parádés kocsin Debreceniben biz- egyetem'' ifjúság és a Már­ciusi Front ifjúsága fogadta kitörő örömmel az írókat. A vármegye parádés kocsiját bo­csátotta rendelkezésükre s ezen járták be és .szem-"élték meg a város nevezetességeit. Flórián és Bözödi úgy belejöttek a neve­zetesség-szemlélésbe, hogy az előadásiról is lekéstek. A közönség már egybegyült és egy­re jobban türelmetlenkedett. Az estét meg kellett kezdeni. Végül megindult a kétségbeesett keresés. Mindkettőjüket kocsin hozták be a Nagyer­dőből, egyenesen az előadóterembe. Hir a sajtóteáról és történet az ivlámpáről. Látogatás a román követségen Csuka Zoliéin, mint az írók kőrútjának' rendezője, Budaipestre érkeztekor ismerke­dés céljából a Fészek-klubban sajtóteát adott az irókmak és a budaipesti sajtó képviselői­nek. Másnap több reggeli lapban meglepetve ott vast ák a hírt: „Az erdélyi írók sejfóteát adtak a pesti újságírók tiszteletére“ . . . Az é’kzállásolás és a lakás körül is tör­ténnek ilyenkor kedélyes esetek. Lakótársat már megelőző s-záRHálsaikon 1st többszörösen kárhoztatnák Bözödt, amiért kieső éjjeli órákig égette a villanyt és ágyában kényelme­sen olvasott. Budapesten az egyik otthonban 1 szállásolták el az erdélyieket. Az egyik este hazaimen-nek. A szoba világítása, az első, mit a Hegkézzelfoghutóbban tapasztalnak két- ségbeejtően hiányos. Szó sincs iil olvasásról. Megvakulna, «ki egy sort el akaíimi o vasnl. Annak rendje-raódja szerint lefek ősznek, el­oltják a villanyt, de íme csodák csodája, a/ egész szoba hi-rte'en -kivilágosodik. Rövid szemle után kiderül a titok: u vaksi lámpát eloltva nagyszerűen érvényesüli az utcán ép­pen az ablak magasságában álló kitűnő fé­nyű ivJámpa. Bözödi, mint Természetes Is, kajálni képpel ült fel ágyában és — olvasott. Talán éjfél utánig is . . . Az erdélyi irók Budapestre érkezésük után egyik legelső kötelességüknek tartották, hogy felkeressék a román követséget s ott s első ­I suhan a kitűnő Balta Mózest, a követség ' nngvmüvollségü és rokonszenves sajtóattasé- j ját Balta Mázét* rövid beszélgetés után fel­vezette az erdélyieket Bossy megha tó'(mázott miniszterhez is. aki rendkívül; és lekötelező szívélyességgel fogadta valamennyi őket. A követ, a sajt óattasé, valamint az erdélyiek, annvina- lvlemelegedtck a román és az erdé­lyi magyar rodalom kérdéseiről- szóló okfej­téseikbe, hogy a hivatalosan csak tiz percre terjedhető látogatás Iáién egy félóráival is továbbra nyúlt. A román követséget özön- bau a legjobb benyomásokkal hagyták él. Gróf Bánffy Miklóst, akinél szintén tisz- ] te'gő látogatást akartak tenni, sajnálatukra j nem ta-láttták budapesti lakásán. t f.fá.v ' O 3G a roüHtfí>3©,rl!ltSZ Î kor legelőször áldott a budapesti rádió mik­rofonja előtt? (Mint emlékezetes, az erdélyi in ók estjének első félét a magyar rádió is köz vetítette.) — Érdékes tapasztaltom volt a mikrofon előtti felolvasásom alkalmával. Ugyanakkor, amikor tudatosan figyeltem a felolvasandó szöveget és igyekeztem azt minél lök -le te- sebben tolmácsolná a rád óhallgatóknak — mondom ugyanakkor, majdnem olyan éle­sen arra is kellett gondolnom, hogy’ nehogy az Istenért valami hibát ejtsek a felolvasá­somban: mit szólnának a szüleim, akik ott­hon hallgatnak, hu a legkisebb hibát is elkö­vetnem. A megfeszült figyelemnek ebben a két téh a sad á Sába n csak a* legritkábban fordul elő, hogy bele nem vét az előadó. Mi min­denesetre szerencsések voltunk . . . — Mintha a gyomromban feküdt volna a mikrofon — -magyarázza szemléltető módon Kiisis Jenő a mikrofon-láz érzését. Szegeden a városi színházban tartották meg az előadóestét. Mint hosszas utazásnál történni szokott, a kabáta-kasztók még u vo­natban, valamennyien voltak, mind felmond­ták a szolgálatot. Az öltözőben tehát, ki hogy érte, úgy csapta a fogas-ra kabátját. Az előadás ideje a'a-tt azonban valami ismeret­ien jó tündér észrevette aiz estet s mire a-z estnek vége volt, vadonatúj kabátakasztó dí­szelgett az előadók kabátján. A kellemesen meglepett irók bizony sokszoros- hálál re be g- ték aiz ismeretlen pártfogónak a kedves fi­gyelmességért . Aznap este Bársony Rózsi is Szegeden lé­pett fel. A felolvasás alatt a hires színésznő előadásra öltözve, a színfalak mögül rendü­letlen (figyelemmel hallgatta végig az erdélyi Írókat. A bevezető beszédet Tonelli Sándor, a be­fejezőt Sik Sándor mondta. Az est k-’tünő hangulatban folyt le. Az utána következő vacsora szintén. I! r'~^t * Ti Hoáöyezová§ shelve?* (Egymás előadásra szákit anyagát termésbe- j lesen már mindnyájan kívüli ől tudták s mint az természetes is — halálosán unták Flóriánt már a vonaton ai „Mindenki testvé­rem nekem“ cimü versének párod-záüásáva! „húzták“, de az igazi ugratás Hódmezővá­sárhelyen érte el tetőfokát. Gr. Wass Albert Bözödi noivella-bekezdéslét tü'/te saját felolvasása elé, amit u Bözöditől már -megszokott módon indított be: „No, kutya vén ember . . .“ Ám Bö'zödi sem volt rest, mikor sor ke­rült rá), novelláját a Weiss Albert nem ke­vésbé -Ismert első mondatával kezdte. így, hogy: „Hát ez igy törtömt. . Az irók szemben ültek egy emelvényen az erősen figyelő közönséggel, természetesen alig tudták nevetésüket elfojtani s mi tűrés tagadás, a komoly, sőt meghatott h-afngutat- I baini elő-előkerültek a zsebkendők a fojtott nevetés- leplezésére, különösen, amikor gr. Was« mindenkire rátromfoland ó, Kiss Je­nőnek egy Verssorával, a „<vonyrtó farkasok“ kitétellel fejezte be előadását. Az ifjúság az első sorokban Általában milyen korú és melyik társadal­mi osztályhoz tartozó rétegekből került 'ki az előadások közönsége? Mindig és mindenütt általában a, reform- fiatalság jelenléte lepett meg, feleli egyszer­re Kiss1 Jenő és Bözödi György. A fiatalság mindenütt jelen volt és ez végtelenül ‘feleme­lő és feledhetetlenül biztató momentum volt. szánniuk» a. Leginkább ai városok és a me­gyék vezetői fogadtak és kalauzoltak, de elő­adásainkon minden társadalmi réteg képvi­selve volt, kü’önölsen azokon a helyeken, hol «, magyarság egységes 'nagy tömegekben él. Különösen HódmezőMáls-ánhelyen volt igen figyelemreméltó ia- társadalomnak egységes és osztályokra való tekintet nélküli kiállása a-z erdélyi magyar irodalom és írók nellett. Olyan erősen hatott itt az erdélyi s-zellem, hogy’ az előadóestet követő ívtacsorán meg is sz-űlbtett a második Vásárhelyi Találkozó elnevezése . . . — Részünkről igazán őszintén gratulálunk nektek, s-ok. meleg és- felemelő iplllanatban lehetett részetek eti-nek :a; szép körutnölk és kirándulásneuk a kapcsán: mondjuk ml. — Persze, persze, különösen Gyurkának, amikor Szegeden, mint „g'óf úrtól“ kértek tőfe autogrammot —feleli Kis« Jenő évődve. Szabó István.

Next

/
Oldalképek
Tartalom