Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-28 / 21. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ ÍN NUMERAR No. 141.163/1919 AftA 3 LEJ W—IHMW Szerkesztőség és kifl'dóhcvstal: Cluj, Ca.ca Motí.or 4, szám. — Telefonszám: 11—09 — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unir-i 9. Telefon: 11—99. MAGYAR POLETIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő: DR. GROIS LÁSZLÓ Előfizetés 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente Magyarországra: negyedévre io; félévre 20, évente 40 több: külföldi államokba csak a portókülör.bözcorel töb*. L,IX ÉVFOLYAM, 2 1. SZÁM. PÉNTEK CLUJ«KOLOZSVÁR, 1938 JANUÁR 287 a „Mindent a hazáért“ párt vezére „A mi politikánk a magyar kisebb­ségnek meghagyja minden szabad­ságjogát“ Február IO-én tárgyalja a semmitőszék Maniu felebbezését. — Micescu nem utazik Párisba és Londonba. — A Dreptatea a magyarokra is ki szeretné terjeszteni az állampolgársági intézkedéseket Az Ipari és heSügymimszíérmma bezárása elten BUCUREŞTI, január 27. Corneliu Ze- lea Codreanu a kormánnyal szemben el­foglalt álláspontjáról igen érdekes nyilat­kozatot adott Virginio Gaydának, a „Gi- ornale d'Italia“ cimii olasz lap főszerkesz­tőjének. Codreanu, amint a Timpul jelenti, ki­jelentette, hogy nem hive a jelenlegi állam szervezetének, dé nem hiszi, hogy a ro­mán állam jövőbeli alakjának korpo.ativ szelleműnek kellene lennie. A kormány­nyal szemben Codreanu pártja jóakaratu, sőt az együttműködésre hajlamos maga­tartást tanúsít. „A jelenlegi kormány nem a román nemzeti forradalom kormánya, azon­ban mégis nacionalista kormány s mi­után én magam is nacionalista vagyok, nincs szándékomban támadást intézni el­lene. Tegye meg azt, amit tud. A többit elvégezzük mi. A mi politikánk a ma­gyar kisebbségeknek meghagyja minden szabadságjogát. A magyarokon múlik, hogy ezt a szabadságot hogyan hasz­nálják fel. Vagy nagy lojalitást, vagy el­lenségeskedést tanúsítanak. A mi ve­lünk szembeni magatartásuk minden esetre tőlük függ. Hozzá teszem még azt, hogy külpolitikai elgondolásunk ellene van a kisantiantnak és a Balkán- szövetségnek, de épp úgy ellene van a Népszövetségnek is, amelyben nem hi­szünk. Hiszünk ezzel szemben a Róma— Berlin tengelyben, amely felé szellemi­leg hajiunk“ — mondta Codreanu a Giornale d'Italia főszerkesztőjének. Á nemzeti-parasztpárt koîozsmegyei tagozata összeállította a választási lis­ták névsorát CLUJ-KOLOZSVÁR, január 27. Ä nemzeti-parasztpárt koîozsmegyei tagoza­tának intézőbizottsága tegnap délután plenáris ülést tartott és ennek az ülésnek keretében döntöttek a közeledő választá­sokon benyújtandó listák jelöltjeinek sze­mélyét illetőleg. A gyűlés határozata ér­telmében a következő listát állították össze: A képviselőválasztásra listavezető Mamu Gyula, 2. dr. Prie Octavian keres­kedelmi akadémiai rektor, 3. Dragos Gheorghe professzor, 4. Dr. Moldovan Valér ügyvéd, 5. Vele Gheorghe, 6. dr. Hmtea Joan; a szenátorválasztásra 1. dr. Porutiu Valentin, 2. Enea Remonian; a tanácsválasztásra pedig dr. Nemes Simiont jelölték. A külföldön végzett orvosoknak feb­ruár ic-ig tudatniok kell címüket az egészségügyi minisztériummal BUCUREŞTI, január 27. Az egészség­ügy; minisztérium környezetéből kapott értesülések szerint a külföldön végzett és működési engedély alapján orvosi gya­korlatot folytató orvosok február 10-i'g be kell, hogy küldjék pontos címeiket Ministerul Sanatatii, Direcţiunea Conten­ciosului cimre. A rendelkezést az orvosi kamaráknak már meg is küldték. A cí­mek elküldésére annál is inkább szükség van, mert a reviziós bizottság működését már megkezdte és a címek benem küldé­se a nosztrifikált orvosokra káros követ­kezményekkel járhat. A reviziós bizottság ugyanis a felülvizsgálás elől való menekü­lésnek tekinti a címüket be nem küldő orvosok esetét és a revíziót velük szem­ben szigorúbban fogja alkalmazni. ü&raio a bizottság döglését©! BUCUREŞTI, január 27. Mint lapunk­ban már jelentettük, a központi válasz­tási bizottság legutóbbi ülésén részben el­fogadta Maniu Gyulának, a nemzeti-pa­rasztpárt elnökének a választási törvény módosítása ellen beadott felebbezését. A választási bizottság határozatával kapcso­latosan Maniu Gyula a sajtónak a követ­kezőket jelentette ki: „Elégtétellel vettem tudomásul, hogy a központi választási bizottság részben elfogadta a választói törvénynek a válasz­tói jelekre és azoknak elhelyezésésére vo­natkozó szakaszainak módosítása ellen be­nyújtott felebbezésemet. Sajnálom azonban — jelentette ki Ma­niu —, hogy e bizottság nincs felhatal­mazva arra, hogy a módosító rendelettör­vény alkotmányossága tárgyában is dönt­sön. Ezért ebben a vonatkozásban a leg­felsőbb semmitőszékhez felebbezek. Mindenesetre ez a határozat meggyőz­heti országunk polgárait arról, hogy van igazság, amely megfelelő tárgyilagossággal és hivatottsággal vizsgálja ki a tekintély túlkapásaiból származó panaszokat“ — fejezte be a sajtó számára adott nyilatko­zatát Maniu Gyula. Á és ss iíisefeiíséfgí magyarok áüanrapaigá ffság 0 BUCUREŞTI, január 27. A „Curen­tul“ és a „Dreptatea“ tegnapi számaiban egyaránt az állampolgárságok felülvizsgá­lásának kérdésével foglalkoznak és külö­nösen a „Dreptatea“ kifogásolja, amért a rendelet csak a zsidókra vonatkozik és nem a magyarokra is. Mindenki helyesli a csalárd utón szerzett állampolgárságok ügyében való eljárást, de ennek az intéz­kedésnek általánosnak kell lennie s nem szabad egyes csoportokkal kivételt tenni. A „Curentul“ azt irja, hogy a fenti rendeletet ki kell egészíteni olyan érte­lemben, hogy a román nemzetiségüeket mentesítsék az állampolgársági felülvizs­gálat minden formálitásától, a rendelet szövegét pedig alakítsák át olyan értelem­ben, hogy nemcsak a zsidó, hanem az összes „idegen“ állampolgárok ügye felül­vizsgálható legyen. A kormány hivatalos lapja, a „Tara Noastra“ a. „Keresztény kisebbségekhez“ cimmel cikket ir, amelyben azt állítja, hogy rosszakaratú rémhirterjesztők rossz­hiszeműen állítják be a kormány elgondo­lásait, bár azoknak a keresztény kisebbsé­geknek, amelyek becsülettel beleilleszked­nek a nemzeti román állam eszméjébe, nincs mitől tartaniok. Ezekkel az elemek­kel a testvériség szellemében akarunk együttműködni, irja a cikkében a kor­mány, hivatalos lapja, I BUCUREŞTI, január 27. Istrate Mi- j cescu nem utazik Párisba és Londonba, 1 mert Delbosval és Edennel Genfben ta­lálkozik. GENF, január 27. Szerdán délelőtt 10 órakor Delbos francia külügyminiszter kihallgatáson fogadta Micescu román kül­ügyminisztert. A Rador uj igazgatója BUCUREŞTI, január 27. Bucureştii hir szerint a Rador távirati ügynökség igaz­gatójává Radu Dragnea ismert újságírót nevezték ki. Az ipari és belügyminisztérium a gyárak bezárása ellen BUCUREŞTI, január 27, Az iparügyi minisztérium értesítéseket kapott arról, hogy egyes gyártulajdonosok intézkedé­seket tettek a gyáraik bezárására. Szándé­kuk indokolására a legkülönbözőbb oko­kat hozzák fel. Több gyártulajdonos el akarja adni vállalatát és már be is zárta üzemét. A belügyminiszter erre felszólí­totta az összes prefektusokat, közöljék sürgősen a kormánnyal, hogy mi ezek­nek a vállalatoknak a helyzete és készít­senek táblázatokat, feltüntetve a gyár ne­vet, a tulajdonosok nevét, a gyártmányok minőségét, a munkások számát és más adatokat. (Cikkünk folytatása a harmadik oldalon.) Egy vtíapiivány Éanmsága Nem uj dolog, amiről jól esik most el­mélkednünk. IMár 1930 tavaszán .előzetes egyezményt kötött a magyar 'és román kor­mány egymással, hogy kapcsolatosan a há- romszékmegyei székéig tamilop és más er­délyi magyar alapítványokkal, rendezik- " budaipeisti Gozsdu-alap sorsát is. A: említett magyar eredetű vagyontárgyakat más célok­ra foglalták le, a Gozsdu-álapitványt pedig ma gifarországi román gondnokság kezén bár, de -.zár alá vélték, úgyhogy rendeltetését, amire az egykori főispán és kúriai bíró ha­gyományozta. nem tölthette be. 1930 óla mult év őszéig folytak a részletes tárgyalá­sok, amíg végleg dűlőre jutottak. \\ román hivatalos lap mast közli a szerződést, mely nek minket e percben leginkább érdeklő egyik sarkalatos rendelkezése, hogy Gozsdu Manó alapítványa ,,idegen jogi személyiség­gel kapcsolatos összes jogokat élvezi Ma­gyarországon“ és jövedelme a román nyel­vű és görögkeleti hitvallása magyar állam­polgárok művelődési cél jay fogja szolgálni., továbbá Romáma megjelelő összegű pénzt bocsát Magyarország rendelkezésére s ez egy uj magyarországi román tanulmányi se­gély lesz: ,A magyarországi gör. kel. rom - nők tanalapja“ dirién. Szóval a régi alap helyén marad, de segítségére uj érkezik- n két szomszéd állam elmélyülni kezdő uj ba­rátsága Szellemében és Románia nyíltan se­gítheti most már néptársait egy újabb or­szágban. mint költségvetési télelek tanuságo szerint' más baráti államokban tömegeseb­ben élő fajtestuérei Imim régen feszi, mivel feheti- Ez a segítés egészen természetes is. hiszen fajtestvérei 1segítségével, fül a román kultúrán, az egyetemes emberi kultúrát is támogatja. Munden szószaporitás nélkül rámutatunk a közművelődési téren könnyen föllelhelő megértésre, mely már záloga kezdődő barát­ságnak, gazdasági és :politikai -fegyverszünet nyomán melegedni kezdő barátságnak és igazi békének. És utalunk arm, hogy íme a határok spirituali ‘álhatók, mikor a tör téne­lem különös rendel kenése révén szomszédos államba került néptöredékek anyagi segítése céljából jó megoldást keresnek, amelynek további fejleménye les: bizonyára teljes és eggen jogú kölcsönösség minden iránij&om. Fenntartás nélkül örvendünk ezen alapélnek érvényesülésének: a közművelődési érdekek győzelméről van szó. ami elválasztó tekinte­tek fölött változatlanul szenf nekünk: ere­deti valóságok és humanitások helyreállítá­sáról van szó, ami érthető törekvésünk min­dig: jövő barátság veséére való alapzat ácsn- lásáról van szó. ami a Dunavölgy körös ér­deke. És mert eme nemes és időtlen érdekek további kiegészítésiét remélhetjük, hogy a kölcsönösség egésze és az ütem teljessége fölfokozza a derekas körülményeket. Árrá’ nem kell már szótanunk, hogy a háromszé- ki tanainp eredeti hivatásának helyreállítá­sa, Q nagyszebeni árvaház és a kolozsvári Vörös Kere*szt-kórhá: ügyének rendezése mélységes megnyugvással tölt el. Nemcsak in puszta (lény, hanem várható logikussága. Most már remélhetjük, hogy ami magyar közcélú vagyon, alapítvány, letét, gyűjte­mény <sbb. kimutathatóan ■ magyar magán­pénzből keletkezett, kikerül a támadások és pörök forgatagából és amennyiben eddig egyik oldalról sem bolygatták volna egyik vagy másik helyzetét, 'ffiz alkotmányos és nemzetközi jogok szellemében eredeti ren­deltetésének fogják visszaszolgáltatni. A mostani világszellem igy áhitja és láthatóan semmi jel, hagy Megüt bent is fenntartsák az akadályokat. Szerzetesi vagyonok, egyhá­zi alapítványok, iskolaépületek, közbirto- kowstipi jakiak stb. megérik n restitutio in in­tegrum lehetőségét és idejét. Akkor minden tüske kiszakad a: eleven fájdalomból és be­fore egész sor égő seb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom