Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)
1938-01-22 / 17. szám
HSH Szerkesztőség és kis'dóhévatal: Cluj, Calc« Moţilor 4, szám. — Teiefonszám: 11—09 — Levélem: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyvosztiiy: P. Unit».; 9, Telefon: 11—99, gmáWEZBaMBggBMaaaaMggHW JJX ÉVFOLYAM, 17. SZÁM. MAGYÁR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTH a MIKLÓS Fetoíos szerkesztő: BR. GEOIS LÁSZLÓ % SZOMBAH Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre aio, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10. félévre 20, évente 43 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókiilör.bczettel több. CLUJ=KOLOZSVÁR, 1938 JANUÁR 22. 1 MBaaMM8anB«ffin»iaBEei y^r^tr^fjsaijssr^-^;■ 1 külügyminiszter „Szöszerint betartjuk az 1919 december 9. -i kisebbségi szerződés minden pont“ Maniu tiltakozást jelentett be a választási jelek módosítása ellen. « A közigazgatási választások sorrendje. -« Zelea Codreanu hosszas tárgyalásokat folytatott Maniuval. A szocialista munkásság képviselői Cuza munkaügyi miniszter programját támogatják M olasz lapok meleg hanoii írnak Őfelsége ll. Káréig királyról A Ţara Noastra felszólítja a románokat, hogy jelentsék be mindazokat, akik csalárd utón szerezték meg állampolgárságukat •BECS, január 21. A Neue Freie Presse geimfii tudósítója interjút közöl Isiü'iaite M'> cescu román külügyminiszter-lől. Micescu ki- jeteralette az újságíró előtt, hogy nem akarja honyoluíMú termi a nemzetközé helyzetet lés éppen' ezért a Romániával kalpcso’atfbaai. beadott petícióik ügyében csak akkor fordul a Népszövetséghez, ha tudni fogja: Géninek Dni 0:7; álláspontja, ebben a kérdésiben.. Amíg a Duna folyik — mondotta -Micescu kültiigy- trüituiá’Zter — megőrizzük derül állású nkait, A romián—mágyar viszonmyal kapcsolatit »ran kijelentette a- romáin külügymlnisizter, hogy szomszédok és házastársiak iközött létrejöhet a megegyezés, h-ogyba az anyóst kellő Időben f éltreálfiSltjók. A zsidóik érdessel képcső’atban nem telt koukíVt 3d.jeden lést, mindössze íaHittifyüt jegyzett meg az újságíró kérdéséire, hogy ez belpolitikái ügye Romániának. HaSnlgsuilyozta azonban, hogy a kisebbségi kérdésiben. szószenhvt be fogják tartaná az 1819 december 9-cikij kisebbségi szerződést. Érmek ü, .szerződésinek téves- magyarázata készen- talál bennünket, amelfy esetben nem fogunk magaszflaodtaii a „rebus sic stantibus“ klauzulájához. mánia uralkodója at nemzeti eszme éb"- rentartója, ktoünő hazafi s fölényes in- tohiigenciával tanulmányozza a gazdasági és szociális kérdéseket. Tisztában van Románia bel- és külpolitikájának összes kérdéseivel és azok közé a-z uralkodók közé tartozik, akik felül tudnak emelkedni a pártok marakodásán s gondolatokkal és cselekedetekkel irányítják az ország kormányzását. A király akaratát mély nemzeti, érzés irányittja s ezzel történelmi feladatot tölt be. Az uralkodó elhatározása, hogy egy kisebbségi párt kezébe adta a hatalmat, nemzeti tett violt, mivel igy akarta visszaadni Romániának azt a tiszta és nemzeti levegőt, amire szükség© van s amelyet gyors intézkedésekkel akar megvalósítani. A „Sbampta“ is cikket közöli Románia uralkodójáról. A lap leszögezi, bogy II. Károly király korának legérdekesebb személyiségei közé tartozik s a legfelkészültebb azok között az uralkodók között, akik az utóbbi századokban Románia trónján ültek. Természetes, hogy egy ilyen erős személyiség befolyásolja állama bel- és külpolitikájának minden jelentős kérdését. Az uralkodó a nép lelki ébredését akarta megválásitani s ezért az adott pillanatban gátat vetett a nemzetközi mozgalmak előretörésének. Visszavont adóhaladékok BUCUREŞTI, január zi. A pénzügyiminiszter körrendeletben értesítette a 'pénzügyigazgatóságokat, bogy megsemmisíti mindazokat a haladékokat, melyeket 1938 január i-ig olyanoknak adtak íi, akiknek tartozása meghaladja a husz- .zer lejt. A megadott haladékok visszavonása attól függetlenül történik, hogy meddig szólt a határidő. A magyar párt a kilencedik helyen BUCUREŞTI, január 21. Március--2- ara, mint már jelentettük, uj választásodat irt ki a kormány. A magyar párt már a hazfeloszlatás nyilvánosságra jutását követő napon beadta a rendszám megálla- ipitását kérő előterjesztését a központi választási bizottsághoz is a fővárosi lapok híradása szerint a> jelentkezés sorrendjében országszerte kilencedik helyre kerül a választási listákon a magyar párt. A fővárosban a választásokra való tekintettel már megkezdődtek a paktumtárgyalások s. A kormánypárt majdnem bizonyosan választási egyezményt köt a Iorga-párttal és a németekkel, de a többi párt között is sűrűn folynak ilyen irányú megbeszélések. ért nem hibáztatható országom. A súlyos pillanatokban sem halványult el Olaszország és Románia barátsága. Szeretem Olaszországot és csodálom Mussolinit: ime ezt mondhatom az olaszoknak! Őfelsége azzal fejezte be a beszélgetést, hogy megkérte a két újságírói: amennyiben alkalmuk lesz találkozni a Dúcéval, adják át meleg üdvözletét és mondják meg neki, hogy emlékében őrzi a vele folytatott beszélgetést és találó megjegyzéseit. RÓMA, január 21. A ,,Gtornaié dTta- lia“-ban Gayda cikket ir II. Károly király Őfelségéről. Megállapítja, hogy RoA ,,Ta:ra Noasttra“ az álfiamipoígá-rság-ok felütviz'sigáliá'SláiráL írja: „Az állampolgárságok Ifeliüitviizisigiálása: tör- tóin leírni fontossá igju 11-íny. A válághábo ru ólai először hoztak radi Ikál-i-s intézkedést az idegenek beözö ülése eliten.. Azokról az idegenekről1 van s,zó, aikik a békeszerződések értelmében nem1 nyerhetnek' polgárjogot. Az egész ország élénk elégtétellel fogadta a minisizter- tamjács határozatát. MámldenJci. aki román, Szilviből tapsolt a Goga-koirmány jóvátételt poll Ibíleájáhak, amit az idegenek bevándorlási builllámaiiinak feltartóZ'taitiására, az ős'iakók jogait sétrtő héliyzet megszüntetésére érvémyesiŐfelsége meleg üdvözletét küldte a Dúcénak BUCUREŞTI, január 21. A lapok közük Őfelségének az olasz „Messa,g)ero“ két munkatársa előtt tetű! nyilatkozatát őfelsége a politikai helyzetre vonatkozóan kijelentette, hogy az események fokozatosan és ‘megnyugtató módon fejlődnek és szükségesnek látja a kibontakozás jóakaratig elővigyázatos és éber megkönnyítését. Őfelsége ezután hozzátette: — Rokonszenvem Olaszország iránt megfelel valamennyi, román érzésnek. A nehéz órákban — és it)8 a megtorlás idejére utalok, amikor kénytelenek voltunk aláírni a kollektiv elhatározást, de ezA kormány kérelme őfelségéhez A választási törvény életbelépett módosításának történetéhez tartozik az a jelentés, amit a kormány Őfelsége elé terjesztett a választói törvény módosításáról. Ennek a jelentésnek szószerinti szövege a következő: „Miniszterelnökség. Jelentés. Felség, az 1918 november 14-én kiadott 3402. számú királyi kézirat, amely az első törvényes intézkedés volt a választásokra vonatkozólag, az általános választójog meghonosítása után, többek között annak a szükségével is foglalkozott, hogy megkönnyítse az irni-olvasni nem tudók számára a különböző jelöltek megkülönböztetését. Ebből a célból az idézett királyi kézirat 34. szakasza úgy rendelkezik, hogy „a jelölések bemutatásakor le kell tenni a lista megkülönböztető jelét is. Ez a jel mértani alakzatból, vagy ennek kombinációjából állhat“. A jel megválasztását magukra a jelöltekre bízták. Külön megszorítás hiányában az a tény következett be, hogy a különböző mértani jelek kombinációja foiţrtân valóságos tárgyképek jelentkeztek. így egyes listák a kereszt jelét, mások a zászlót, kaszát, sarlót, csillagot, stb. alkalmaztak. Természetesen ilymódon a választási jel nem maradt tett. ÁMaü'ános megkönnyebbülés« és öröm érzés van. az országban. A román* méltóság és érdekeli, tényleges védelemiben részesülnek. Ez nem a szavak, hanem a maguktóf beszélő tények politikája. Mondén egyes romámnak jog1», 'van rá, hogy feljelentse azokat. akik csailárd utón sczerezték meg a román álEiamp'Olgá.rságot. Oly an mélységes nemzeti miü kezdődik, amelyben, résiztvesz aiz egész ország. Ha a magánkezdeményezés nem is tud ma jd' minden külön1 esetiben meg- ■nyiilivánuinfl, a közkedvezményeaés kiegészíti majd a kormány által kezdett román tisztogatás munkáját. Mú mégis állhatatosam felhívást intézünk valamennyi románhoz, hogy jelentsenek fel mindenkit, aki csalárd irton szerezte meg állaimp'olgáT s ág át. Másrészt a feLü&vúzsgálamidók kötetesek megjelenni a bírói hatóságok elölt, hogy ivódjék magukat. A meg nem jelenés magánat vonja' az áiíam- pelgári jog elvesztését. Senki sem menekül a törvény szigora ©löt. Vatemenßy» csatl&rd -üfempoígátp, aiká megtelepedett oirszíágunik- ban minden jog tueSkul és kizárja a pománt a kereskedőemhök ipeirból és köz, vagy nraa- gáuhOmfcailO'k’bóJ, t orvén yessn eltávoVtlaiták,. hogy ezzel az elemi romáte jogoknak eiég tétessék és a román- nép javára miméi. tö-teé- lelesebb igazság szolgáltassák. Így a kor-i miáiny történelmi müve, ez nj nemzeti ugatom tnegnyilta'tkozik a közélet minden terű -1 Mén, mönft az erős nemzeti áramlat követ- ikezmósny-e. .AM ellesne van ennek a román.; törtesnelfmi műnek, a legnagyobb nemzeti érdekeket eltenzj és a szent román ügy árulója. Ezért a Goga-kormány támogatása minden) romá» fegefisö kötelessége.“ Maniu tiltakozása a választási tör-' vény módosítása ellen i __ BUCUREŞTI, január zi. Maniu Gyula, a nemzeti-parasztpárt elnöke újabb beadványt intézett a központi választási bizottsághoz s ebben ismételten tiltakozott j a válaszási törvénynek a választási jelekre vonatkozó módosítása ellen. A központi választási bizottság foglalkozott Maniu tiltakozásával s összehívta az igazságügyminisztériumba a pártok képviselőit. Abban az esetben, ha helyet adnának Maniu beadványának, a pártok a következő sorrendben követnék egymást a szavazó listákon: kormánypárt, liberálisok, nemzeti- parasztpárt, román front, Mindent a hazáért párt, polgári front, radikális parasztpárt, nemzeti egység pártja, magyar párt. Ellenkező esetben, vagyis ha visz- szauta-sitják Maniu beadványát, a következő lesz a listák sorrendje: 1. kormánypárt, 2. liberálisok, 3. román front, 4. „Mindent a hazáért“ párt, 5;. nemzeti-parasztpárt, 6. radikális parasztpárt, 7. polgári front, 8. nemzeti egység pártja, 9. magyar párt, 10. a tűz nemzedékének frontja, ix. Argetoianu-párt. A központi választási bizottság ma határoz a választói listák végleges rendszá- mai ügyébea. többé a listák egyszerű megkülönböztetési eszköze az irni-olvasni nem tudók számára, hanem jelképévé vált a rábeszélő propagandának és eszközévé a választók irányításának. Ez a tény jogtalan módon biztosított előnyöket a jelölteknek, akik találékonyságuk révén a legkisértőbb jelképeket alkották. A törvényhozó szándékát meghamisították. Ezt nyomban felismerték és a választási törvény legközelebbi módosításakor meg is kísérelték kiküszöbölni a hiányosságokat. A jelentés ezután példákkal igyekszik álláspontja igazolni, majd igy folytatja: (Cikkünk folytatása a harmadik oldalonf)
