Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-22 / 17. szám

3 2 ZZENZßK Hirohito Telkoku Tenno máriaffi lajgs, az ege alelnöke izene 19 3 8 január 2 2. Olt all a távol-kelé li viszály háttériében, uvi.szl'kum kii/ejjette, melyei európai érte­tem tahim s-ohascan lud t el deríten i. S/azJwu'- in/linoniillildiőinyii ni p ura., Alól s (vagyon to oil koriáIdein ur és \ egerednranyben mosá wle függ négyszázülvoumillu) kínai szabadsaga, Uoiivap.. sensu és. Neve kraul csőik nóhiámy hét előlit zajlóit v Hágát fogó i/gaVun a Jj* 1 * *'»®’ csen történt támadás ínyomán. melyet u viliiig- vojtó s közöli is égé a ..i’auay-ügy4' névéin em­legetett. Japán repülök amerikai ágyiiiiuszá- dot síilyesatettok el s emlékszünk: a/ Égye- isülit Államok e'nüke, iRoo-eveit' azt kiválnia akin- , hogy japán császár szénit yesen Iker jen bocs., na lot a tama-du.verl. Nemz lj be csmlielügy volt u, kérd/ s Japan szamara: a •hoesuaatkérés, melyre egyetlen példa volt e'> etjdig, a múlt cizázad folyamán ve> allot, a 1-V.kelű Naip hagyom;:r r-törvénye é ve nn>.'en megunls itha'tiaJkimnt tömeg-h- i ra.kir.it idézel t volna. Világszerte, feszülő figyelemmé. •var*. 1á(k. hogy a császár mit. ivála-zot s a leh-je lüktető izgalom közepette lenvki. a Ég I'.u, aiiegközeliihetet lennek mai adt — s nem Kert bocsánatot. A kényes ügy aztán elintéződött kormán vdiocsána'.kéivssel. amelyről — jelez- iti.'k. — ..a Mikado A ludotl‘\ Washington megelégedett ve'e s a ltan-ay-kf désre vonat­kozó jegyzékek á lamkísa Tokióba, egy-egy késeit hu lámizuj'ás után, lassan, de nyilván végleg elapadt:. Jaij(.'.a> császárának a nevét a • mert pergő napokban a Kinn elő formális luidüzenet közeli eshetőségével kapcsolatban hozzák ismét felszínre n lapok. Hót hónap óta folyó harc ütőn a Mikúdótól függ, hogy »végre moşi már nevén nevezz)k és tö' vénye- fcsi-bsék a Távolkelet vérben, palncsoló, duhaj- j ;tkodó fattyuját: a „viszályt“. Az Ég Fia-■ A harin'.nclurlévcs uralkodót, Hrruhilo Te1- *koku Tenno t, a Xalpislennönek egyenes ágon ; 1-24-ék leszármazottját, aki az Ég Fia s ti­zenkét éve, 1926 december 25. óta császára a hatalmas jap«n birodalomnak ugv em’e- get'k. minit :i földkerekség legkevésbé korlá­tozott hatalmú emberét. Népe szer.tkónt tisz­telik Nem sok hijjáni százba nini ii^mi'hó alalt- vaiója ven Hirohibőrrák ;közü!e huszmilldó iKoreiiibam és biarmí n.cmwlió Mandzsuk nőben) s ezek szemében .’sten számba megy: Tensúú azt jelenti, az Ég Fia. Isteni jellegét ez al­kotmánynak 3-ák szakasza így mondja ki: ... Tenno v\u sbisei -ni sblte okasu hakairtazii“ !(A c ászár isteni évi sérthetetlen), S az alap­jel: vény többi szakasza, szántén kidomborítja lullen-voltát, miközben leszögezi, hogy a csá­szár poliLiksi’ag nem felelős, de kezében vön minden hatalom, ia nemzet poiif,ika,i feje és jegyben, r.l epének főpapja ő, '1 venne testesül meg éöő alakbem a Haza., az Igaz, a Jó tfo- igrilma. ősi az ország dicsőséges múltjának élő anegszemólyesilöje is ő. Kezét megérinteni inem szabad, orvosai inig vizsgálják a csá­szárt, kötelesek sekyemhesztyüt viselni; és a rvidäkil japán kiskirály, ha n császá'rnak a remdétetét kezébe (kapja, Tokió felé fordulva hosszasan hajlong előbb s csak azután fog elolvasás áho z; s ha a császár elhagyja palo­táját és a népes ívfeoám meg jelenik, senkii sem ehet nálánál .magjasabb, az autók, a házak bőrül izek s útja mentén földig hajolva áldja arra,nevét az istenadta nép. N , Dicső halál jA TenisJüérü' haknii olyan dicsőség, melyet kiviére méltó egy japáia sem tagaidinö meg, ra úgy hozná a. helyzet. Rengeteg az olyan seték száma1., mikor egy-egy, talán csak vélt lkáért magát Ihiuösnek érző japán császát- Jiségének bizonyságára, önkezével vet véget relének. Csak inéhány he te, egy közkatona, <ci a császár előtt tisztelegve vonuló d.éz- oeneLnek tagjiai volt, a lekdanyá ba ismDt visz- atérve felvágta. toríkáJ. mert vomufG'S köz- -Mí leeselit fegjiverének szmonya s ezzel megzavarta, az ünnep rendjét. És ment a csá- ttálri vonat miatta 'két perc késéssel' ért az rlilomásra.. 1935-<l>en egy mozdony vezető meg- lite magát, mihelyt a szolgálata végétért. 934-ben egy had gyakorlatra hajtatott a csá- Mr s mrlközljen a nia-gy selyemgyártó köz­önt, ’K.Mkmi haladt át gépkocsija, egy rend- rntfezt v'gyúizaitO.anságából kifolyólag éjért a írvszer'intii uti.ránylxM. s a városnak egy má- /k utcájábai fordult ojz autó. Visszafőrdulnil már nem lehetett, « kocsi a kijelölt irány beílyieiiít más utvonalo-n szelite át a várost, émi'lnieik' az lett a következménye, hogy •utcákon lézengő japánok legnagyobb nálsze, eibban a Hszemben, hogy’- a császár a másik utón haladt, a gépkocsira taMn rá se néztek1, mindenesetbe nem borulták földre s a csá­szár így nálánál magasabban levő fejek kö­zött vonult tovább. Hoda ped'g, a wgydzat- dan rendőr, még aznap öngyiilíkosságot kőlve- tatt el. De ez csak néhány emlékezetes eset © számtalan, hozzá hason'ó közül., melyek mindegyikével egy japán hazafi adta életét Isteni császára diicsőségére. , _A így él Hirohito HirohMo .liarminchatóves. Felesége Nagako császárné. Három leányuk s k'ét fiuk van. A fiuk közül a nagyobbik Akihibo Gsugu her­ceg, a hárionoesiztendős .trónörökös, a másik „Az a pem Baalad a kor i,aí» SemagaíS a isépeL '*'©£•$©isy-áÉsgB és öimagáira mondja Iíí a lialálos BÍélefeé TG.-MURKS—MAROSVÁSÁRHELY, január 21. Az. EGE harmadik kerületében már az ősszel megkezdődtek a tanfolya­mok. A kijelölt előadók jelenleg Maros­megyében tartják előadásaikat. Két elő­adássorozat már befejeződött; a lukafalvi és mezőmadarasi tanfolyamok hallgatói január 14—15. napjain tettek vizsgát. Az Erdélyi Gazdasági Egylet a tanfo­lyamok megrendezésénél különös tekin­tettel van az egyes vidékek gazdasági adottságaira s a termelési lehetőségekre és ennek mcgfelclőlcg állítják össze az előadásokat. Miután Marosmegyc nyárád- menti falvaiban a kertgazdaság adja a la­kosság megélhetését, az itt megtartott tan­folyamok alapján a kertgazdasági szakis­meretek képezték. Az első marosmegyei tanfolyamot Lu­ka) alván szervezték meg Adorjáni Zoltán református tanitó és Kosa János gazda­köri elnök. Az előadásokat 30 hallgató látogatta és mindvégig a legnagyobb fi­gyelemmel kisérte. A tanfolyam tárgyai Ugrón Pál előadásában növénytermelés és gyümölcsészet, Orosz Károly előadásá­ban állattenyésztés voltak, továbbá Haj­dú Ödön nyugalmazott főállatorvos ál­lategészségügyből, Anghi Balázs földrnü- vesszövetségi igazgató pedig konyhakerté­szetből adtak elő. A nagysikerű tanfo­lyam hallgatói január 14-én tettek vizs­gát Mikó László EGE felügyelő jelenlé­tében. A îia£ysîke?ih szakvizsgák A második marosmegyei tanfolyam Mezőmadarason nyílt meg január 3-án Orbán Károly nagybirtokos, gazdaköri elnök megszervezése nyomán. A szakvizs­gák január 15-én folytak le Máriaffi La­jos, az Erdélyi Gazdasági Egylet akiijüké­nek elnöklete mellett. Az előadók nö­vénytermelésből Biró József, állattenyész­tésből gróf Bethlen Gábor, állategészség­ügyből Hajdú Ödön, gyümölcs és kony- hakertészctből Anghi Balázs voltak. A vizsgákat Máriaffi Lajos beszéde nyi­totta meg. — Mikor ennek a tanfolyamnak vizs­gáját ezennel ünnepélyesen megnyitom — kezdte beszédet Máriaffi elnök — gondoljunk mindenekelőtt mély alatt­valói hódolattal cs őszinte hálával or­szágunk első mezőgazdájára, II. Károly király Őfelségére, aki mindig annyi sze­retettél és megértéssel karolja fel föld­műves népünk és általában mezőgazda­ságunk érdekeit. Az Isten áldása legyen nehéz, felelősségteljes munkáján! Végül tolmácsolom az EGE egész ve­zetőségének, elsősorban dr. Szász Pál sze­retett elnökünknek meleg, szeretetteljes üdvözletét a tanfolyam előadóinak és hallgatóinak, valamint a megjelent érdek­lődő gazdatársaknak. Felkérem az előadó urakat, hogy kezd­jék meg a tanfolyamhallgatók vizsgáz­tatását. A tanfolyam mind a negyven hallga­tója alapos és értékes ismeretanyagról tett tanúbizonyságot. A vizsgákon jelen vol­tak gróf Kuún Zsigmond, Kabos Kálmán, dr. Sándor István, Szentkirályi Béla, gr. Bethlen Dániel, Szász József, Orbán Ká­roly, valamint több más mezőségi gaz­da is. A tanfolyam megrendezésében Mező- madaras részéről Kacsó Lajos esperes, Friedrich Árpád n5mgalmazott igazgató tanitó, Fodor Endre gazdaköri elnök. Nagy József és Blénessy József, a közeli Szénáságytanya részéről pedig Donáth Benedek, Vajda István és Palkó Gyula vettek részt. Vizsga után Máriaffi Lajos EGE alel- nök nagyhatású beszédet intézett a tan­folyam hallgatóihoz, valamint a megje­lent gazdákhoz és nagybirtokosokhoz. Máriaffi Lajos záróbeszéde Kedves Gazdatársaim! Örömmel állapítom meg a hallottak és tapasztaltak alapján, hogy a mezőmada­rasi tanfolyam megfelelt a hozzáfűzött várakozásoknak. Ez annál inkább öröm­mel tölt el engem, mert az önök közsé­ge cgv magyar sziget középpontját al­kotja és igy önök hivatva vannak arra, hogy itt ezen a szigeten a tanfolyamon hallotta­kat és tanultakat terjesszék, hirdessék és átvigyék a köztudatba. A sikerért hála és köszönet illeti meg elsősorban kedves barátomat és gazdatár­sunkat, Orbán Károly földbirtokos urat, Kacsó Lajos esperes urat, Friedrich Árpád igazgató-tanitó urat, Fodor Endre és Blénessy József urakat, akik áldozatot és fáradtságot nem ismerve ezt a tanfolya­mot megszervezték és megtartását lehe­tővé tették. Uş yanigy a legnagyobb hála és elisme­rés illeti a tanfolyam lelkes előadóit is, akik Bíró József földbirtokos ur vezetése alatt önzetlen fajszeretettől fütött nemes munkájukkal ennek a tanfolyamnak ered­ményes lebonyolitását biztosították. Nem feledkezem meg azonban a tan­folyam hallgatóiról sem, akik a tanulás­vágy és a tanulni akarás ily szép példáját nyújtották és ezzel bizonyságot tettek az itteni magyar nép rendíthetetlen élni és haladni akarása mellett. E tanfolyamnak az a célja, hc<gy rá­mutasson a gazdálkodás uj, Önök előtt még ismeretlen módszereire. amelyek a mezőgazdaság jövedelmezőségét teteme­sen fokozzák, hogy Önök lássák, hogy ha meg akarják őrizni, sőt gyarapítani az ősök által örökölt rögöt, amji pedig mindnyájunk egyik legelső kötelessége, aJckor nem folytathatják a gazdálkodást azokkal a régi, elavult módszerekkel, amelyeket apáink és nagyapáin]; gyako- rodtak, hanem haladniok kell a korral. Az a nép, vagy nemzet, amely nem tud, vagy nem akar haladni a korral, elzárkózik a haladás elöl, az menthe­tetlenül lemarad a népek nagy verse­nyében és önmaga mondja ki maga felett a halálos Ítéletet. Ezt a történelem számos példája mutat­ja és a jelenben is láthatjuk az óriási kínai' nép tragikus élet-halál harcánál. De láthatjuk azt is, hogy országunk többségi népe, a román nemzet is egy nagy megújhodási fo­lyamaton megy keresztül és lázasan keresi az aj utakat és módokért, ame­lyekkel jövőjét, életlehetőségeit, erköl­csi, szellemi és anyagi kifejlődését a népek nagy versenyében biztosíthatja. Mennyivtel inkább van erre nekünk, ki­sebbségi sorsban élő erdélyi magyarok­nak szükségünk, akik mögött nem áll egy államhatalom nagy anyagi szel­lemi erőforrásaival, hanem csak saját erőinkre vagyunk ululva, hogy eleget le­hessünk itt ezen a földön annak a törté­nelmi hivatásunknak, amelyet az isteni gondviselés «zámiinkr* kijelölt. Végül célja volt ennek a tanfolyam­nak, hogy megteremtse Önök és Önökön kérésziül e vidék egész magyar gazdatársadal­ma és az IzGE között azt a lelki és szellemi kapcsolatot, amely a jövőben közös munka alapját fogja képezni. Az' EGE anyagiakkal nem tudja támo­gatni a magyar gazdatársadalom erő- le írásit, de gyarapítja azokat szellemi és erkölcsi értékekkel, melyek közvetve ugyan azt a célt szolgálják, talán las­súbb ütemben, de viszont maradandóbb eredménnyel. Most kézhez veszik Önök az EGE lá­togatási bizonyítványait. Legyen ez a bizonyítvány az EGE szeretetériek zálo­ga az Önök kezében, amely mindig em­lékeztesse Önöket arra, hogy Önök mö­götti egy erős magyar gazdasági szerve­zet áll, amely szent magyar célok szol­gálatában áll és ezen célok szolgálatá­ban szeretettel ölel keblére minden be­csületes és magyar gazdát; amely szer­vezetnek vezetői féltő gonddal őrködnek az Önök érdekei felelt és készek segítő kezet nyújtani minden arra rászoruló gazda testvérünknek. De legyen ez a bizonyítvány egy köte­lezés az Önök részéről is, hogy mindazt, amit itt hallottak, tanullak, kiviszik a gyakorlati életbe is, jó példát mutatva többi, gazdatársaiknak és egy elkötelezés arna, hogy lelkes hívei lesznek az Er­délyi Gazdasági Egyletnek és azoknak az eszméknek, amelyeket az a zászlójá­ra irt és amelyek hivatva vannak cgv szebb, e,gy jobb magyar gazdajövőt meg­teremteni itt, Erdély drága, őseink véré­től és verejtékétől m-gszenielt földjén Adja Isten, hogy ez így legyen! A mindvégig nagy figyelemmel haT gatott záróbeszédre Kacsó Lajos vála­szolt, köszönetét mondott az EGÉ-nek, a Földmüvesszövetségnek és az előadók­nak azért a fáradhatatlan munkáért, mit a falvak népének érdekében kifejtet­tek. Az utolsó marosmegyei tanfolyam Az EGE harmadik gazdasági tanfo­lyama Marosmegyében január 17-én nyí­lott meg Körtefáján. Rendezői gróf Te­leki Mihály dr. (Gernyeszeg) és Márk Károly (Körtefája). A tanfolyam elő­adói Ugrón István. Orosz Károly, Hajdú Ödön és Anghi Balázs. Január 31-én nyiMk meg az utolsó marosmegyer tan­folyam Adorjáni Antal tekei református lelkész megszervezésével. Az előadásokat Benedek Pál, Hiajdu Ödön, Horváth Gá­bor és Anghi Balázs vezetik le. Az EGE-nek az ország mezőgazdasá­gában vállalt fontos szerepét semmi sem bizonyítja jobban, mint e tanfolya­mok, melyek iránt a gazdák, a föld mű­velésével foglalkozó tömegek egyre szé­lesebb körű érdeklődést tanúsítanak és már a közelmúltban megmutatkozott gyakorlati eredmény, mely bár még csak. a kcizdeleit jelenti, máris erőteljes len­dületet mutatott Románia gazdasági éle­tének grafikonján. (isibói.) henceg neve Masariid'o Yoshi. Hirohito a to­kiói Aoiyama-palotehon nevelkedett Ka w a mu­tei Sumiyoisihi gróf, nyugalomba vonult tee- gerniagy családja körében, majd a gróf ha­1 állta utón. már a. császári palotában folytatta rue véül'lsét Iv'do Takamasa márki és Kinsak n Mamuo kamattás. Miután katonai .kiképzése befej ecődöfit, 1925-ben a száraz földi hadsieneg ezredesévé és a haditengerészet kapitányává nevezték ki Hérohitot .1926 december 25-én foglaltai el a.pái trónját ,,a Fény és a Béke“ jegyében, Ö az első japáné császár, aki Eu­rópában & járt, aki végigniázett nyilvános sziniháizii! előadást és sportversenyeket, aki mia'glaj választott asszonyt feleségül. A Tenski Tokióban lakik a Koz-siimachi-Ku palotában, rneiy 215 hektár terű létén fekszik és felépí­tése 'kői bibéiül 3,968.000 yenbe került. Min­den reggei hat órakor kel, isteneinek hódol elosKÖr1, majd a nlaipnak ellső órait a családja körében tölti el, utánai a birodalom ügyet foglalják te idejét. Rendszerint este hatig dolgozik. Szereti a könyveket, a biológiái mü veket, de száveseu öl vas verseket is. Kü­lönösen. érdeklődéssel tanulmányozza az örö­kösödési' törvén yeket, qj sípon ltok fcö’zül pedig a lovaglást s a golfot szereti. M ndez termé­szetesen 'életének csak a kifelé is mutatkozó néhány oldala, amelyet kiváncsi újságírók szeme megleshetett. Berni, mindezek mögött, a hagyományok sokaságainak bástyája; mö­gött átható!hatatlan misztikum fedi életének’ a töblw részletét. Körülijeiül; igy 'él tellát Hirohito Teikoku Termo, az; Ég Fie/, Japán császára. Krisz'tus előtt 660 óta egyenes ágon ]24-ik leszárma­zottja a Najppstteninőnek, igy él isteneknek ki­járó IktzteJtfii közeget Le, mesebeli, fénytőll övezve, mely hozzávetőleges becs Tri szeriint évi IniszorkilencmiRió yenbe kerül. Körül­belüli ennyit költ a császári ház egy év alatt. Habár a Termo civiJlílsitája eziidőszerimt csak négy és fél- maliió yen, óriási értékű magán- vagyonábóli (feienhatmilíliió francia frankra becsülik ezt az óriás-vagyont) jut a; ra is, hogy' a Japánban sűrűn támadó elemi csn- pálsok, földrengések és árvizka fasz tréfák ká­rosodottjait fefeegélyezze. Ezt annál is inkább megteheti, mert szigorúan vett va-gyomán ki­vid, születése jogán tutajdono a japán terű tet teljes egésze. így él ei föld legkorlátla- maibb jratallmu embere, az alig másfél mSétei magas japánt csástzáír, akinek az akaratától1 ; kilenc miiliLió katonájától, mia meg a Felkeli Nap országának pénzügyi kitartásától függ Kiina sorsa s mellette a fehérek kínai érde­kelitek j&v&is* r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom