Ellenzék, 1938. január (59. évfolyam, 1-23. szám)

1938-01-01 / 1. szám

TAXA POŞTALĂ PLáVitÁ IN NUMERAR No. 141.163/1929 &R& 5 Szerkesztőség ás kifcdóhevatil: Cluj, Ca'c-a Moti'or 4.- szám. — Telefonszám: 11—09 — Levélc'm: Cluj, postafiók 8o„ Fiókkkdóhiwtal és könyvosztify: P. Unirii 9. Telefon: ix—99. ux. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős sxsekesziü: DR. GROSS LÁSZLÓ SZOMBAT Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10 félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. A Goűa-kentóHf intézkedései Általános rendelkezés a sajtóra vonatko­zóan. — Felülvizs­gálják az áVampolgárságokat és az orv ősi-gyógyszerészi okleveleket. — A zsidó állampolgárok trafik- és italm érési engedélyének bevonása. Módosítják a választási törvényt Istrate Micescu külügyminiszter táviratilag üdvözölte a kisantant államokat BUCUREŞTI, dec. 31. Nagyfontosságü bel pofi tikjai események sorozatát nyitja meg az a. két beszéd, meliy újév éjszakáján! hang­zik el a BucuresitiH rádióban. Éjjel 12 óra­kor gongütés jelzi- az ujesztendő jöMÍJt, majd — mint jelentettük — őfelsége II. Kérőig kifály intéz rádiószózatot az ország lakossá­gához. Később Goga Octa vifcim miniszterelnök rádióbeszédben közli a kormány nagy érdek­lődéssel vánt részletes programját, mely lé­nyegében! bizonyára megegyezik a nemzeti- kereszténypárt által hangoz Látott gazdasági és szociális programjával. A korminéhoz kö­zel láMtó Porunca Vremii című ’np je’cnlése szerint a kormány már its több fontos hatá­rozatot hozott ebben. ia|z irányban. így kirá­lyi dekrVturmnal a zsidók kezében lévő 'ital- mérési és dohány-él árusítási engedélyeket be vonják. A Curentul ezt azzal a magán jelentésnek tekintendő értesüléssel egészíti ki, hogy a zsi­dók semmilyen monopoltenméket nem fognak árusithhtTiii. Az i'tal-móLósi engedélyek vösSza- vcmásúit nemcsak a zsidókkal, hanem azi ősz- szes nem-ro mán állampolgár okkal szemben alkalmazni (fogják, minthogy ez ai jog alkot- mányostan csak olyan román állairnlpotgáro- ka.t -Miiét meg, akik kiatonbli szolgálatot telje­sítettek. Ugyancsak a Curentul Írja, hogy a kormány első intézkedései közé fog tartozni n szeszgyártás!, valiamitnl a szeszeloszitásb en­gedélyek revidiálása, a kérésztónymem zebi párt politikai felfogásának megfelelően. Bizonyosra vehető, hogy zsidó kereskedők­nek nem adnbk letelepülési jog-ot a falvak­ban s az olt élő zsidó kereskedőket valószí­nűleg kiutasítjáik. Az összes zsidó kézben levő falusi birtokokat kisajátítják s az 1920. évtől szerzett 'állampolgársági jo­gokat felülvizsgálják. Az összes idegenek tartózkodási engedélyét sürgős revízió alá veszik s ű külföldi útlevéllel rendelkező idegeneket kiutasítják. Tegnap minis zier tanácsi jegyzőkönyvet ir­tok alá, melg szerint 0); 1919. év óta máig kiállított összes orvosi és gyógyszerészi dip­lomákat felülvizsgálják. Sbnatulat Bucuresli-Í vizsgál obiró személyesen telt jelentést dr. Beinu egészségügyi miniszternek a Ii-amiis- dip­lomák ügyében elrendelt bűnügyi eljárás ál­l á sá'rél. A Tempo értesülése szerint a trösiztöklet és kartelleket feloszlatják. A cukor, g3'apot, vasi, fa és más közszükséglleLü és közhasznú cik­kek árát — minit megírtuk — Oesiziállitj'áík. A kormány elhatározott szándéka az, hogy letöri a drágaságot, e célból speciális aem>- zeti lándzsás osztagokba osztott if jak ellen­őrzik majd az üzleteket lés vállalatokat, il­letve az ájnalkiaHi. Sajtó-rendszabályok BUCUREŞTI, december 31. Á zsildó új­ságírók maik megllilotálk a minisztériumokba) való belépést. Az egye« mita'ísztéríumokfból és állítatná hivatalokból tegnap enm-ak megfe­lelő en t óbb ^ lijságiróit íkáulasLtalitaik'. ;A Po­runca Vremii firj® a következőiket: ,,Cuza professzor totézikiedése folybáin Mu- cichescu építész paran,csniolkJ9ága állatin száz lagu lámidzísiú.s csoport járja be naponta a mim-iszér uimolkat és közhatóságokat, figye­lem mii ki-sérve a- zsidó ujságtiróíkialt} «iklißo kijárásokat csiilnálnialk! és feljegyezve ugyan­akkor a klszlv-tee»!őket is, akik vellülk dolgoz­na Jk, A iláodzsásoik napi- jelentéseit közv-et- ■lienüil a mmiisziterel-nöksegen do'.gozó A. C. Cuz-a miiniiiszitierhez kell tovább Mami. Oda árán yiil an dóik has omlók épén az össze« felje­lentések is a zsidók kizsákmányoló akcióira (nézve. Cuzia' mllniiiszler ur személyesein- fog iEnitézikiednií -a mimilis’zitériumoknák a zsidó fé­regtől valló megtisztítása érdekében.“ Az Adeveriri, Dimineaţa és Lupta cimü -topóik belflUása után, am,int a Frontul cimü páráson Szilvesztert elmélkedés Ma: KEMÉNY JÁNOS Kár, hogy Szilveszter éjszakáján a lány jövendőbelijén! nem láthatja meg lánc es­küt tükrében s hiába merevedik meg siste­regve a vízbe öntött ólom, a girbe-gurba öntvény mágus-jelei megfejthetetlenek ma­radnak. Pedig ugy volna jó, ha körülkönyö­kölve a «nosdóíálai, egymásba koccanó dió. héj-hajókkal Távolkelet sorsát eUlönlhei- nők magunk s megkötiieiuők Ember örök Békességét fagyöngy árnyékában, csókkal pecsételve! M ág user ők hijján, kurta ember- ésszel ki mérhetné fel Világ jövendőjét? Jobb s okosabb ezért, leszálltain 1 a lóról s amúgy gyalogosan inkább magunk portá­ján körülnézni kissé: volt-e bennünk ele­gendő alázat a szellem dolgainak megbe­csülésére, szerénység, hogy ne akarjunk na­gyobbat markolni, mint ami Kenyerünkben elfér s feil íudhik-e mérni a nyomorúságot? Függetlenek tudiuuk-é maradni a dogmákba merevedő világnézetektől, vagy ami képze­lőtehetségünk is lúdtalpakon járt? Lám, igy leszűkítve érdeklődésünk körét, mégis mennyi elmélkedni való jut Szilvesz­ter napjára! Lám, mennyi mindent kell kérdeznünk magunktól, hogy az uj esztendő első reggelére nyíltabb szemekkel ébredhes­sünk! Itt, ezekben a kérdésekben rejtőzködik magatartásunk legtöbb feltétele. A kisebb­ségi lét gyökereit táplálja, aki a szellemi magatartás döntő jelentőségét hirdeti, «ki hirdeti és szembeállítja a íitymálkodó á-L gyaikorlatiassággafl, hirdeti és rámutat, hogy gyakorlati eredmények csakis a szellemi magatialmáéiból fakadhatnak. Szép s fél­éméi ő dollog a bátor lendület, de ha túl­szárnyalja erőinket, vesztünket jelenüieli, — viszont ha terveinket a széles népről egek tényleges teherbiróképességéhez mérjük, megsokszorozzuk ez által a siker remény­ségét. De legfőbb veszedelmei a kisebbségi létnek a divatos jelszavak, melyek mint harsonák hangja dübörögnek felénk, vagy mint képmutató szirénák üres dalltamokat duruzsolnak füleinkbe. Ki keli mondani, hogy kisebbségi népnek nem lehet kenye­re a játék a jelszavakkal, kisebbségi nép csak örökérvényű gond óla tokra építheti sa­játos életét, kisebbségi nép csak addig hi­het életének jogosultságában, araig hisz a szellemi magatartás igazában. Ez a hit nyujti erkölcsi alapot orra, hogy megma­radhassunk emberként magyarnak s vált­hassuk a meggyőződés erejével;, hogy a mi megmaradásunk magasrendii emberi érdek. Magasreindü emberi érdeknek látni a ki- sehhség.'í nép megmaradását, ez a meggyő­ződés ad méltóságot védekezésünknek s mjg egyfelől egyetemes szempontokra utál, magunk s környezetünk felé megszabja vi­táink hangnemét és a bírálat jogának ha­lárait. Ezért ill takozik a kisebbségi magyar, ha itt-olt utszéilí bangói üt meg valaki s miig hangoztatjuk a cselekedeteink feőclt való bírálat jogát, nem tűrhetjük, hogy záodékaínk jóhiszeműségét bárki ké'.ségbc- souja. Nem csak magunk felé, a többségi nép felé is azonosak igényeink. A bírálatot meghallgatjuk. Magunkba nézve, liozZáméi- jük a bírálatihoz cselekedeteinket. Igyek­szünk, megismerve a többségi nép állás­pontját, az egyetértés ügyét szolgálni. De amikor epe csorog in, toliból tinta helyett s az olcsó szónoki sikernek feláldoztunk a jóakarat, begubózva, mint) a selyemhernyó, kivárjuk a. pijlíainalot, amikor naposabb szvals sugároznak felénk a -többségi rnép oldaláról s megfüröszthetjük gémbcmlelt szárnyainkat a jóindulat fénysugaraiban. A jóindulat iráni ritka fogékonysággal bír a kisebbségi ember. Román Írók, intek lekluiejlek komoly barátságát a kisebbségi kulumiunkás nagiyrabecsilH « hogy a szel- itemi síken kötött barátságnak milyen nagy jel lent őségé van, mi sem bizonyltja azt job­ban, mint az a kullurcsere, mely e kapcso­latok! révén esztendők óta folyamatban van s ugy a többség; mint kisebbségi szellemi élet gazdagodásához hozzájárul E kuUur. cserének (jelentősége nem esek gazdagító elitjében van, haucm a példamutatásban: szellemi síkon könnyebb a találkozás. Szükséges szellemi síkba helyezni min­den olyMu kísértotlet, mely a többségi és ki­sebbségi nép találkozására irány üt, s hogy ezt aiz elvet képvisclbessük, magunk felé, kisebbségi kérdéseink vizsgálata felé is, magunk között inaradéknélkül meg kell vatósitánunk ezt 3 magatartási. E szellemi magatartás iskolája a kisebb­ségi kuMüra életébe való belckapcsolódás. Távoli áll tőlem, hogy bárkit iró-amatőrkö­désre, tudománytalan tudoniányoskodáisra vagy éppen világnézeteadl.játékra buzzlil- *ak! De váltom, hogy mindenkinek, aki köz­éi élűinkben jelcnőséget akar biztosítani sza- fainak, ismei-use keli irodáímunkal, nem hírből, szóbeszédből, de magukból az írott müvekből, az igazi tudoináuyo«ságra törek­vő ludós-munkáikodást, a kisebbségi szín­padot, minden népnevelési mozgalmat s hír. detnie keit e kulturális tényezők elsőrendű jelentőségét! A kisebbségi lét gyökereit táplálja, aki a szellemi magatartás döntő jelentőségeit hir­deti. Mlő, hogy Szilveszter éjszakáján meg­fejthetetlen mágus-jelek helyett e szellemi magtartás lényegét igyekezzünk megismerni. CLUJ »KOLOZSVÁR, 1938 JANUÁR 1. ka p lilrja, a kormány be akarja tiltani mindazokat a lapokat, amelyek mögött zsidó érde­keltség á.l és melyek baloldali szineze- toek. Azoknál a íapoknái, amelyeknél zsidó tőiké is érd elkelve vain és működésűket cin- gedéiyeziiik, a román- munkatársaik, és a-líkal- roazolillailki íiziöl'ésél, -a lap szerint á-ilami in- téz-kcdéssel áliliapiitjákl meg. Bucurestí-i j-elenités szeriinit a minisztertanács megsemmisítette az összes zsidó ujságirók utazási kedvez­ményeit is, bevonta szabadjegyeiket. Nem szüntetik meg a cenzúrát BUURESTI, december 31. Illelékes he­lyem cáfolják, hogy a kormány a cenzura miegszünií elésén ele tervével foglalkoznia., — Kormány parii körök* 1 értesülése szeriin-t n em szümtekk meg az érvényben levő cenzurálJ és ostromálilJa polotl. Uj vezérigazgató az országos ál- lamziz ion sági hivatal élén BUCUREŞTI, december 31. A Tempo ér­tesülése 9zcriinit! Eugen C Est eseu közigaz ga­lă si vezérfeJiigyelő'i az országos á’.ilambiz- tonsági híva üail vezér; ga-zga'tió j á vá neve­zik ki. Leváltják a telefon-társaság és a „Radort* igazgatóját BUCUREŞTI, d'eeember 31. Gnigore FTi- j pescui, a román-iiaií l’elefoultársaság .igazga- iósági elmökét leváltják. -FiiDpescu, a kon- zerva’iv pánt orsz. elnöke, Man.iuval kötőit y paktumot o) moslt O'efolyt váiasztiá'sok'ow. — Ugyanajkkor Hurtig főszerkesztői, ia ,,Ra- dor‘f távlralij irod-a főnökét iö kicseréliiik, Uj római követ BUCUREŞTI, december 31, Blie Radules- cu dr. uj ságiról1, a Porunca Viremiií ci.mü lap I főszenkeszlöjét! a római román követség ve­zetésével biizzák meg. Az Ord inea- yelíen-iése ezeriinlö R-adulescu kinevezése rövid időn belül megjelcjmiik) a hivaba-os lapban. A kormány megálliapitoílta a1 január t-'i ünmepsegek biva-la-lós programját). Délelőtt negyedt-izem égy óraikor Te Deum lesz a Bu- curestii-l pát-riá'rkán-, Őfelsége, a király, Mi­hály miagyvaíjda -trónörökös, a ki-rál'yi udvar és a kormány tagjainak jelenlétében. Az is- tenti5zielet: utáni a-z uralkodó fogadja a disz- szánaid liiszt-d.'-gését: :v pálriánk-a udvarán, majd a királyi palotába ni. ,ai trónterem ben fogú-dija: a kornrány és «. diplomáciai, testü­let újévi üdvözlőiét. ' Hodor Victor vármegyei prefek= tus elfoglalta hivatalát CLUJ, decc-meber 31. A kolozsvári pretfek- tura élére dr. Hodor Vidor közign'zgaláslj ve- zórfcUigyelőt delegálták, aki az uj pnefcklus kinevezéséig intézi n vármegye ügyeit. Dr. Hodor vezér felügyelő csütörtök délelőtt már át is vette u közügyek intézését dr. Anca Cor­nel volt prefektustól. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) Oivenitégo szMjeOíöveí elleti indul per nmuntim VARSÓ, december 31. A toll gyei főváros lapjai szerint Moszkvá­ban rövidesen megindul a nagyo per Szov- jeIonoszoTOzálg tömegesen lctarlózlutoti kül­földi képviselői ellen. Ötvnnügy kövei é< na- -g;\'on- sők kövei ségi «ék a Imazott lesz a per 'vádlottja. Lengyel lapok tudni vélik, hogy közelebbről Moszkvába rendelik és lelnvlőz- lat ják Szovjet0rasizors-zúg római köveiéi, Stein Borist is, oki egyidejig a Népszövetség főtitkárságánál működött.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom