Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)

1937-12-07 / 282. szám

I TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: u—09. — Levélcím: Cluj, postafiók So. Fiókkiadóhivatal és könyvosztóly: P. Uniói 9. Telefon: 11—99. í_,\ irí I. ÉVFOLYAM, 2 8 2. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BART HA MIKLÓS KEDD B83! 1KS rancia lengyel sz© sziSárdságái Eiaopzídfa üclb®s és HeeS* A Csehszlovákiához való köze edz® hanem Mvámsága eioí kitéri m lengyel kuliigymlni&zter. -» Varsó o kétoldali megállapodások meUeít* ~ Kroiia csehszlovák külügyminiszter szerint a prágai kormánynak még meg keli nyernie a kisebbségekéi Delbos francia külügyminiszter len* gyalországi látogatása nagyjában befeje­ződött. A varsói tanácskozások véget ér­tek és a francia külpolitika vezetője ma Krakkóba utazik, ahol Püsudszky mar­sall sírját koszoruzták meg. A látogatás meleg baráti hangulatban, folyt le, a megbeszélések eredményéről azonban, mint ilyen esetekben rendesen, csak ké­sőbb leheft majd világos képet alkotni. Mindenesetre meg lehet állapítani, hogy a nyilvánosságnak tette kijelentések fo­lyamán úgy lengyel, mint francia részről erő­sen hangoztatták a két ország közötti szövetség változatlan fennállását. Ez minden bizonnyal tudatosan történt, csak az a kérdés, hogy az adott viszo­nyok között a két részről fennálló szö­vetségi kötelezettségeknek milyen súlyt és hatáskört kell tulajdonítani. A szö­vetség pozitiv része, mely kölcsönös védelmet ir elő egy esetleges német támadással szemben, kétségtelenül teljes erővel fennáll to­vábbra is. Azokban a kérdésekben azon­ban, amelyekben a varsói és párisi kül­politika eddig is eltért, úgy látszik, a két irány . teljes összhangolása ezúttal sem sikerült. Ellenben megegyezhettek arranézve, hogy az ellentétes álláspontok kiélezését igyekeznek elkerülni. A párisi Havas-ügynökség minden bi­zonnyal beavatott forrásból nyert jelen­tése szerint Delbos külügyminiszter meg van elégedve varsói tárgyalásainak ered­ményével. A Beck külügyminiszterrel folytatott megbeszélések eredményekép­pen megállapították, hogy a két ország szövetségi kapcsolatai vál­tozatlanul erősek. Elégedettén állapították meg azt is, hogy az európai külpolitikában adott Beck külügyminiszternek a londoni megbe­szélésekről, amit ez megelégedéssel vett tudomásuk Az általános megbeszélések során természetesen szóba került Len­gyelországnak Csehszlovákiához és Szov- jetoroszországhöz való viszonya is. Ezen a területen a franciák régi törekvése, hogy követitést vállaljanak. Úgy látszik azonban lengyel részről újra kitértek a francia kívánság élők Beck külügymi­niszter, a Havas-jelentés szerint, hangoz­tatta, hogy Lengyelország szomszédaival való viszonyában gyakorlati megoldáso­kat keres. Igyekszik elkerülni a súrlódá­sokat s a vitás kérdéseket közvetlen tár­gyalások utján kívánja rendezni. Ezt az elvet hajlandó alkalmazni Csehszlovákiá­val szemben is. Francia közvetítésre te­hát aligha kerülhet sor. Delbos és Beck tárgyalásaik során megállapították ezen­kívül, hogy a két ország külpolitikájá­nak irányelveiben jelentős eltérés nincs és megbeszéléseket folytattak a közép- európai kérdések rendezéséről, melynek folyamán a Magyarországhoz való vi­szony kérdése is szóba került* / Delbos tiszteletére adott vacsorán elhang­zott beszédekben szintén meleg szavakkal ünnepelték a kél ország közötti szövetséget, T ngyelország és Franciaország, mint „ba- im'Li és szövetségi“ államok szerepellek úgy Beck, miint Delbos beszédeiben. A két beszéd árnyalataiban tisztán lehet látni azonban a francia és lengyel külpo- litik felfogási különbségét is. ­Beck épen a francia—lengyel szövetség tar­tósságára hivatkozva, hangoztatta a kétoldali megállapodások helyes voltát, mig Delbos külügyminiszter Lengyelország és Francia- ország szövetségi együt!működése keretén be lül a népszövetségi elvet, tehát a kollektiv békebizottságok jelentőségét emelte ki. Bizonyos tekintetben a varsói események el lem játékának tűnik fel az a meleg fogadta­tás, amelyben a tegnap este Rómába érkezett Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnököt olasz részről részesítették, Sztojadinivicsot egész útja folyamán fellobogozott állomások és éljenző tömegek várták, Rómában pedig maga Mussolini fogadta az állomásán a ve­zető olasz politikusok élén. A fogadtatás, amint Rómából jelentik, a diplomáciai fo­gadtatás kereteiben, de rendkívüli szívélyes­séggel folyt le. Sztojadinovics négy napig ma'-tad Olaszországban és hazautazása után röviddel a Belgrádba érkező Delbos francia Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, éventa 840 lej. — M?lgyaroTszdgra: negyedévre ioj félévre 20, évente 413 pengő. A többi külföldi államokba cssík a portókülönbözeütel több. CLUJ-KOLOZSVÁR, 1937 DECEMBER 7. külügyminiszter fogadja. A két egymásután következő látogatás ter­mészetesen bö alkalmat nyit a többé-ke­vésbé merész külpolitikai kombinációkra. Az olasz sajtó komoly jelentőséget tulajdonit a jugoszláv miniszterelnök látogatásának. A vezető olasz külpolitikai publicista, Virgilio Gayda szerint a jugoszláv—olasz tárgyalá­sok a következő hálnom kérdés körül forog­nak: 1. A béke fenntartása általános vonatko­zásokban. 2. Olaszország és Jugoszlávia viszonya a középeurópai és a Bal leért-ál lo­mokhoz. 3. Olaszország és Jugoszlávia vi­szonya politikai, gazdasági és kulturális téren. Sztojadinovics miniszterelnök tegnap esti ró­mai fogadtatásának feltűnést keltő külsőségei közé tartozik, hogy a fogadtatáson megjelent Németország római nagykövete is. Delbos közép és keleteurópai utjának a kisebbségi kérdéssel kapcsolatos vonatkozá­sait megerősíteni látszik Krofta csehszlovák külügyminiszternek tegnap este tartott rádió­beszéde, mely Csehszlovákia szempontjából elismeri a kisebbségi kérdés fontosságát. — ,,Meg kell nyernünk még — mondta a cseh­szlovák külügyminiszter alább közölt kijelen­téseiben — a csehszlovák állam ügyeinek az országunk területén élő kisebbségeket, s ez a feladat nem könnyűi dolog...“ Nagy melegséggel íogawák Hósiaáfaaifi Szfofadinovicsotf VELENCE, decemberé. A Rómába láto­gató Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnö köt Postumia olasz határállomáson az olasz kormány és olasz hadsereg képviselői fogad­ták. A jugoszláv miniszterelnök déli 1 óra 30 perckor érkezett Velencébe, ahonnan folytatta útját Róma felé. Az olasz pályaudvarokat, melyeken Sztojadinovics vonata áthaladt, min­denütt olasz és jugoszláv lobogókkal díszítet­ték fel. Sztojadinovicís jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter vasárnap este 21 óra 50 perckor érkezett meg Rómába, ahol q, pálya­udvaron Mussolini olasz miniszterelnök és Ciano killügymimsz'er rendkívül szívélyes fogadtatást rendezett tiszteletére. Sztojadino­vics fogadtatására megjelent a pályaudvaron a csehszlovák ügyvivő, Törökország és Gö­rögország meghatalmazott minis-tere, vala­mint a német követ. VARSÓ, december G. A lengyel fővárosban tartózkodó Delbos francia külügyminisztert Moszciszky lengyel köztársasági elnök a Fehér Sas renddel tün­tette ki. A külügyminiszter Noel követ kí­séretében megtekintette a város nevezetessé­geit, délben pedig a polgármester diszebéd- jlén vett részt. Este a francia követségen díszvacsora és fogadás volt, melyen résztvett Beck külügyminiszter és a kormány több tagja. Délután Delbos a román, angol és csehszlovák követeket fogadta. „A politikában nem a szívre\ de a fejre keli A vaidisták szebeni tagozatának gyűlésén nagy beszédben ismertette a volt miniszter a liberálisokkal megkötött paktumot, Maniu szereplését és Tiíulescu szerepét BUCUREŞTI, december 6. A „román front“ nagyszebeni tagoza­tának ülésén Tile a Viorel dr. nagy be­szédben ismertette Vaida programját és erélyes szavakkal utasította vissza azt a vádat, hogy a „román front eladta ma­gát“. Ugyanakkor beismerte,, hogy nem volt s ma sincs elragadtatva a liberáli­sokkal kötött választási kartellíől. — A politikában azonban — mondot­ta — nem a szívre, de a fejre hallga­tunk. Oly állam van szomszédságunk­ban, mely hadia’t üzent minden ellen, amit civilizációnak és keresztény hitnek neveznek Európában. A román front bölcs elhatározással és értékes önmegta­gadással összefogott egy másik politikai organizmussal, hogy az ország létét biz­tosító néhány elv fenntartását biztosítsa. Rá akartunk mutatni arra, hogy szeretet és megértés nélkül' semmi tartósat nem lehet építeni, minden más álláspont gyűlölködést jelent a valóságban. Mert mit jelent az igazi keresztény erkölcs? Összefogást, vagy gyűlölet szitását? Ez a kérdés határozza meg Vaida kivételes. egyéniségét. így történt, hogy Vaida kor­mányozni tud ellenzékből. Hiszen a pár­tok mindegyike lopott valamit program­jából s maga a kormány is alkalmazni akarta ezt a programot jelentős ered­mény nélkül. Tilea ezután bejelentette, hogy rövide­sen nagy horderejű kérdések kerülnek a törvényhozás elé. — Régtől kívánjuk — mondotta — az alkotmány módosítását, mely nem kés­het. A megerősödött román front hallat­ni fogja szavát ennek a kérdésnek elinté­zésében. A szenzációs bejelentés után Viaida és Manju közötti régi kapcsolatok és az utóbb kialakult helyzet ismertetésére került sor. — Vaida — hangoztatta Tilea — olyan volt Maniu kezében, mint a fa, melyet tets^se szerint faraghat. Meghallgatta, türelmes és megértő volt. Három évvel ezelőtt aztán a „numerus valachicus“ zászlóját kibontotta. Azt mondták erre, hogy „áruló“ vofllt. Pedig Maniu volt az áruló^ midőn Vaida programját támadta és megszavazta Vaida kizáratását a nem­zet? parasztpártból. Azért tette ezt Maniu, mert Vaida jogot kért a románoknak. Tilea ezután a nemzeti parasztpárt és a legionisták között létrejött választási kartellel foglalkozott.-— Mestermü volt — folytatta — a tűz összejött a vízzel. Román szempontból azonban szerencsétlenséget jelenthet. A paktum Titulescu visszatérését biztosí­totta anélkül, hogy életét kockára tegye. Elismerjük Titulescu érdemeit, de attól a perctől kezdve, midőn átvonulási kor­ridort akart biztosítani az orosz szovjet- nekj ellentétbe került a nemzet érdekei­vel. Őfelsége bölcsessége, Vaida és a töb­bi államférfiak mozgalma elhárította ezt a veszedelmet. A „román front“ nagyszebeni 'tagoza­tának jelenlévő tagjai meleg ünneplés­ben részesítették Tileát beszéde végezté­vel. Több felszólalás történt, melyek so­rán éles hangon támadták Maniu politi­káját, végül bizalmat szavaztak Vaidá- nak, a „román front“ teljhatalommal felruházott országos elnökének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom