Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)
1937-12-07 / 282. szám
r r. l I ív 11 ■ *™m"1 ■wamcwa» n jn ||| [ M lil* wimweto 19 3 7 d e c e ni I) c r 7 A „SZAKÍTS HELYETTEM“ első felvonása szóról-szóra megtörtént velem — mondja Bókay János CLUJ-KOLOZSVÁR, december 0. Szombaton érkezett Kolozsvárra Bókay János', a nagysikerű Szűkíts helyettem! kitűnő szerzője, l'.lső útja a színházhoz vezetett, itt az elsoemeleti színházi irodában beszélünk vele. Tiboldi/ mlmiinisztráriós igazgotó, Vásárhelyi Ziegler Emil, ifj. Hókon János a srer/ö és egy még ifjabb Bókay van velünk, aki az íróval együtt jött le Erdélybe, hogy megnézze a Szőkíts helyettem kolozsvárii előadását. Az irt’» ős/.lm lante.kn, csőn the reies szemüveget bo id, rokonszenves, .közvetlen, szerény. A darabjáról kérem, bogy beszéljen legelőször.-- \ S:okits helijettemről az az általános vélemény, hogy pikáns darab, erkölcstelen, így Stockholmban például nem lehet előadni a cenzúra miatt. Külföldön egyelőre \ arsó- ban és Koppenhágában kerül színre, hogy ezeken a helyeken is erkölcstelennek találják-e majd, azt nem tudom. Pedig a darabot teljesen félremagyarázzák, mert a Szakíts helyettem a legenkölosösebb darab, szabim, amely oldalvágűs az LmmoralÜús felé. Egyébként a darab első felvonása száról- szóra megtörtént velem, a tolytatás azonban más lett, mint ahogy megírtam. De őzt már nem mondom meg, hogy a három szerep közül melyik voltam. Ziegler Emil: — Az asszony semmiesetre sem. Bókay nevet. — A három fórfiszereplőt értettem. Egyet azonban megjegyzek: nem én voltam a meg1- csalt fér|j — de nekem süvített el a fülem mellett az asszony revolvergolyója. — Azt hinné az ember, bogy az első felvonás a legmerészebb vigjátékiró fantáziájának a gyümölcse — mondom. — Nem •— feleli Bókay János ;—- e: élet produkálta. —• Most min dolgozik főszerkesző ur? — Két uj darabom van és mivel nem akarom, hogy egy szezonban három darabom kerüljön színre, a Kirándulás cimii szatirikus vígjátékom — különben világéletemben szatírát fogok imi — a jövő szezon első felében kerül majd színre. — És a másik? — Ez is szatíra, de színmű. Gime: A rossz asszony, a Vígszínház mutatja be először. Most beszélek először erről a darabomról, ameJynek paradoxszerü témája egy mondatban elmondható: A rosfsz asszony boldogabbá teszi a férjét, mint az úgynevezett jó asszony. — örül a Szakíts helyettem sikerének? — Ki uem örül a sikerének? A darab előadásain. általában megfigyeltem azt, bogy a férj alakját nem fogják fel helyesen. Ez a figura nem olyan egyszerű. A házibarátnak vannak pillanatai, mikor azt hiszi, hogy a férj semmit sem tud. Viszont egyes percekben megesküdne rá, hogy tud mindent. A férjet különben egyáltalán nem képzeltem el öregnek. —■ Csak a darabja miatt jött el hozzánk? — Nem — feleli őszinte melegséggel a hangjában — 30 éve, mióta Kolozsváron, Nagyváradon és Nagyszebenben voltam mindennap jönni akartam Erdélybe. — Most honnan jön? — Olaszországból, a liguriai tengerparton fejeztem be a darabomat, a Santa Marghe- rita közelében lévő kis halászfaluban, melyben Gerhardt Hauptmann minden évben hónapokat töltött és dolgozott és ahol Hauptmann előtt még két világhiresség dolgozott és élt valamikor: d‘Albert a Hegyek alján szerkője és Jancsi és Juliska komponistája, Humperdinek. — Irodalomtörténeti nevezetességű szoba! A sáros novemberben most Bókay visszagondol Portofolio napsütéses csöndjére. — Mikor eljöttem, másodszor virágzott a mimóza — mondja — s fürödtem a tengerben, nem bravúrból, hanem mert Laingyos volt egészen. Bókay János egyébként fia a nagyhírű Bókay orvosprofesszornak, ő maga Oxford- ban jogot végzett, egyetlen író egy nagy or- voscsaládban. Karosszék cimii regénye a mult héten jelent meg Budapesten. A Budapesti Hírlap főszerkesztője volt. Kiegyensúlyozott, boldog emberj, 21 éves a fia. Legjellemzőbb tulajdonsága, hogy szerény — a legtermészetesebb, legszerényebb iró. Itt Erdélyben tanult meg szerénynek lenni. Életének ezt a mulatságos epizódját így meséli el: — 21 éves voltam, akkor jelent meg az első versesk'öltetem, tele voltam büszke öntudattal. Egv társasággal lovakon, famyereg- >ben kirándultunk a Melegszamosra. Egy konexmában ettünk, a vendéglős odahozta a vendégkönyvet. Beírtam én is a 'nevemet. A korcsmáros jól megnézett s kijelentette, hogy n vendége voltam és nem fogad el tőlem egy krajcárt se. Persze boldog és gőgös lettem: hiszen egy ilyen egyszerű falusi korcsmáros ,Ls ismeri a verseskötetemet, a hirem ide is eljutott mám! Megkérdeztem tőle, hogy any- nyira szereti az Írásaimat? — Nem tudom én kérem szépen, milyen írásokról tetszik Ix'szélni, tie nagyon tetszik nekem, hogy az urfi a balkezével ir, aztán milyen ügyesen odakanyaritotta bal kézzel is a nevét... — így volt — fejezd be a beszélgetést a pompás humorii Bókay János — balkézzel Írok mindig, de ez a korcsmáros megtanított szerénynek, lenini. Dél van, a két Bókay megnézi a színpadot, a nézőteret, aztán ebédelni mennek. A lures budapesti iró vasárnap éjjel utazott haza Budapestre. Morton Lili. HA TÚLSÓK GYOMORSAVÁTÖL OKVET- ; LEN MEG AKAR SZAHADULNI, úgy ne mir h«S7_a cl reggelenként egynegyed, eset cg félpohír természetes FERENC JÓZSEF kcserüv'2ec éhgyomorra inni Kérdezze meg orvosát. Pi*qftczd«aK őften is, mint tiz év óla minden Karácsony előtt 50.00 Karácsonyi alándCK Kiosztását FISCHER S. Ä, 30.000 50.00® 50.000 50.00© 50.000 50.000 50.000 50.®e© 50.®oe 50.00© Ciuj—Bucureşii, üveg-udvar 500.000 azaz félmillió ajándéktárgy emlékezteti vevőinket arra, hogy nálunk mindig jól és olcsón vásárol I1DES VEVŐ SáP már 50 lej vásárlásnál Nagy érdeklődés mellett és lelkes közönség előtt zajlott le Alfa gyár Pari nagygyül CLUJ—KOLOZSVÁR, december 6. A magyar párt kolozsvári jelöltjei gr. Bethlen György országos elnökkel az élen, tegnap délelőtt 11 ónakor mondotta el prog- rambeszédét a zsúfolásig telt Capitol-mozgó- ban. Városunk és megyénk magyarságának, kulturális és egyházi intéz menyeinknek vezetői foglaltak helyet az első sorokban s a nagygyűlés helyesléssel vette tudomásul a beszódekl»en kifejtett programot, mely lényegében a jogegyenlőségre, munkaszabadságra, szabad érvényesülésre és szabad versenyre van alapítva. A mogyanság— hangsúlyozták a felszólalók — nem avatkozik a román pártok késhegyig menő harcába, megelégszik azzal, hogy a magyarság életfeltételeit biztosítsa. A nagygyűlést Vékás I.njos dr. kolozsvári tagozati elnök nyitotta meg lendületes szavakkal. Az önálló lista jelentőségét hangoztatta, mely lehetővé teszi azt, hogy mentői több függe'len magyar képviselő legyen a kamarában. Végül megállapítja, hogy 18 év után Romániának legkötelességtudóbb, legfegyelmezettebb eleme a magyar. Ezután mondta el nagy lelkesedés mellett gróf Bethlen György beszédét, amelyet alább hozunk. Dr. Ki'ss Elek teológiai tan ár nagy tetszéssel fogadott beszédében a kolozsvári magyarság üJdvözlelét tolmácsolta, majd Demeter Ferenc szabómester beszélt s az iparosság bizalmát tolmácsolta. Balázs István kisgazda képviselőjelölt keresetlen szavakban Ítélte el az egyenetlenkedést, a „magyar átkot“, melytől szabadulni kell, különben pusztulás fenyegeti a magyarságot. — Nem bántunk egg nemzetet sem, nem kritizálunk más pácokat — mondotta a nagygyűlés tapsai között Balázs István kisgazda, a magyar nép érzéseinek hü tolmá- csolója —, de mi is elvárjuk, hogy ők is igy bánjainak velünk: adjuk meg az életlehetőséget a romániai magyarságnak. Dr. Asztalos Sándor képviselőjelölt az ifjúság fölfogását ismertette s kiemelte: csak a: érti a kisebbségi életet, ki maga is részese a kisebbségi sorsnak. A magyar kisebbség nem törekszik uralomra, megelégszik azzal, hogy a magyarság létfeltételeit biztosítsa. A magyar párt — a magyarság egyetlen szerve — mindenkit magába fogad, aki magyarnak vallja magát. 'Kötelessége a párt támogatása. Deák Ferenc képviselőjelölt az összefogás fontosságát emeli ki. Sohasem volt erre oly szükség, mint napjainkban, midőn ezer és ezer magyan családot az élellehe'őségből kiszorítanak. A munknkamnrák tevékenységét bírálja s kézműipari kamarák felállítását kéri a kisiparosság számára. Dr. Szász Ferenc képviselőjelölt az önálló listával kapcsolatban mond lelkesítő szavakat. Az éljenzés és hangos lelszésnyilván:1 is beszédét sűrűn félbeszakítja. Kiemeli, hogy mkiden magyar születésénél fogvo tagja a magyar pártnak, melyet nem szabad összetéveszteni a mesterségesen összekovácsolt pártokkal. — Szere'et befelé — szögezi le Szász Ferenc. dr. — és kifelé, ha nem támadják nem- zetteslünket. Nagy munka elölt állunk, de a megnyilvánult szeretel erőt ad a munkához. Gróf ßei*iB§en György beszéde Igen tisztelt Választópolgárok! Amidőn a törvényhozó teslűlelek négy éves működése után föntént feloszlatása következtében' általános válla szitás okra sz ó Úttá)'nalk Romania; szavazó polgárai, afkkor reiáTilk, magyarokra -is nagyon komoly föladat teljesítése hárul. Ebből az alkalomból szükségét látom, hogy elsősorban is visszap lLamtást tegyek az dlmiüf törvényhozási időszakra, amely Ikitvételesen. ^hosszú voCit. Ez iaz .időszak a nemzeti kisébbségek számára, nem sóik jót jelenített. Ellenkezői)eg, ez alatt a négy év alatt bontakozott1. ki fe!(j,es mér léik bem a román állampofflit’ikábam a ímemzetii ikizáróla;- g osság na való törekvés.. Az ezt követelő 'türelmetlenség az árveréshez hasonló hamgn- laitclt teremtett a politikai pániok viselkedésében. A többet igérés, vagy többet követelés lés elvétel mind a nemzeti kisebbségek kuiltunáíis és gazdasági bírtokálilománya maradványának terhére itörlténti. Ez »az, ,»Irányzat mind ki mél étién ebb és kim élét! énebb léit, a ménsL’kilök hangja mind halkabb és bártortaluniabb. Alig merte miár valaki a rideg igazság és az okosság hangoztatásának népszerűtlen szerepét vállalni. Ilyen körülmények közö/'jtj és ilyen légkörben a magyarság nemzeti szervez été net. u, miagyar pántnak és vezetőségének működése az eddigieknél is sokkal nagyobb akadályokba ü.t tik öz ö th Úgy gondolom, felesleges ezúttal a magyar iközvétiemény emlékezetében' élő eseményeknek ismétlésé. Szervezetűink vezetősége igyekezeti: ugv a parlam ent bem, mint minden más fórum előtt oly munkát kifejteni, amely magyar népünk sorsának enyhítésén eredményezte. Hogy millyein környezetben, milyen, légikörben, és a megértésnek milyen# fokára toMilva keile!t a meg nem szűnő védekező harcot folytait- inunk,, ennek megvilágítására, csupán két kirívó .példát: emilültelk meg. TláasIesca»es0Í A poriaméin)then, tárgyilagosam, a kérdés fontossága és rendi kívüli komolysága általi rneiglk/ivánk határozottsággal féltem szóvá a magyarság helyzetét! és kiváinságaiit. A választ a romáit poflliltíkai életnek külföldön is elitemért egyik legkimagaslóbb személyisége myombam megadUlia. Úgy véflieikedem, hogy Tilth lése u voílt külügyminiszternek ez ai szereplése nem volt méltó egy igazi nagy állam férfiú hoz. Tőié nem ilyen választ vártunk, éppen, eizért okozott nekünk újabb szomorú kliiábráindulllást. Anélkül, hogy bár csak egy szóra és komoly váiaszna is mélr italtta voliniai az általiam felhozó,libáikat, a ikia- imiara itapsaj között a s zí em r eh any á sóik és igalzság talan vádak özöne veil baümozotit el. Izgait óknak nievezelíj, kik kiváltságokat kívánunk.. Akii közüliünk állampolgári sonslár vall meg volma elégedve, a-z/t úgysem izgathatom gyenge szavaimmal és érveimmel Aik'ilk azonban éllemkezőleg, »a meg nem elégedettek, közé tartoznak, azokat Ti tulesc u szavai és a kormányrendszer a'liilgha fogják a)z ellenkező érzés helyién valóságáról meggyőziníií. Sőt, úgy gondolom, hegy mindnyájukat) csak a legmélyebb felháborodás és elDkieseredés érzése fogta' el, ugyan úgy mint engem. Éppen, ez ént az izgatás vádját visszahárítom a kormányzati. rendszerre és az ilyen, beszédek által maguknak olcsó és felszínes sikereket kereső férfi-akna. És 'itt az,t is meg kell említenem,, nehogy feledésbe menyen,, hogy ezt az aJllkalmati találták helyesnek a magyar nép érdekeit állítólagosain védő, közülünk származó súlyosan inegtéve!yedelitek, hogy üdvözöljék az akkori, külügym'iinitezitlert, ezáltal haanis bizonyítványt adva kezébe a magyar /nép megelégedett érzéseiről'. Azt hiszem felesleges, hogy kellő mértékben, ítéljem el e viselkedést. E tény elkövetése már önmagában foglaltja szavakban, (eléggé súlyosan ki sem fejezhető birtáiMunika!). Tisztelt Válaszióp^’gárok! Az impériumválltozástó 1 kezdve folyik a román- falusi rétegeknek a városokba történő áramlása,. Ezt a ks. ttnányok mesterségesen és túlzásba menve elősegítették és Ily m-ódon a kii’önfé e oklevelesek száma egészségleien mértékben megnőtt. Ezek kovele «V leg igényik az állaim 161 az elhelyezést é* szerényebb foglalkozási már alig hajlandók válla!ni. Minthogy kívánságuk nem könnyén teljesíthető, ezért a lakosságnak ezen piége- delilen ré'.iege nyugtalanító, repesztő hatással van a társadalmi' és állami rendre. Ez a kövelélőzéo időbeli',eg összetalálkozván a magyarok elleni izgatás hullámaivá!, 3 magyaroknak a köztisztviselői káéból való kiküszöböléséhez vezetett, amelyhez ürügyül a nye’v vizsgákat! használták fel. Számos le- i'Jagad hatat ián hi valeilos irat bizonyítja, hogy a valód? és előre elhatározott szándék a magyar tisztviselők elbocsátása volt. Tetézte az eljárás igazságtalanságát, hogy az elbocsátottak nyugdíj,igény ét a mai napig sem vették figyelembe. A nemzeti munka védelméről szóló törvény Egy további lépés — miután a közszolgálatból majdnem teljesen kiestünk és ennélfogva még inkább ráutiailitatlt'unik a szabad foglalkozásokra, az iparra, a kereskedelem- ro. az ezeknél való ma gânalk allma zások na — hogy most már ezek a foglalkozások és munika-alikaihn-ajk is vagy bizonyos számarány szerint, vagy kizárólagosam csak románok számára foglalíiaissanak le. A memzetii munka védelmérő; szóló törvény tárgyalásaikor a parlament ben, hivatalosan ki jelentette a kormány, hogy a törvénynek a munkává li áfásra vonatkozó ikor- iái'.'ozósai csak az idegen állampolgárok; a vonatkoznak». Mégis gyakorlatban már régebb idő óla hatóságilag ellenőrzik a tisztviselők és a munkások közötti nemzetiségi arányt és a ha tóság állandóan beavatkozik azzal a ct - lal, hogy megakadályozza magyaroknak alkalmazását és kikényszeritse románoknak felvételét.
