Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)

1937-12-05 / 281. szám

KLLVNZflK IU J 7 december 5. Hat lehető szépséget ajándékozni? Igen!' Minden egyes üveg Sehet k arcvizbeiv benne rejlik. Tegyen egy üveg Scherk arevizot a karácsonyi asztalra! Hosszú hetekre aján­rá ^ékoz örömet. Üvegek â Lei 62" Á/\ Bpí03" 164" 300'' 475'A A " í&ít % Graziani marsall uóda az „afrikai“ Hereof RÓMA, december hó. Amadeo Umberto di Sevoia Aosta herce­ge, az olasz Király unokaöccse két hél múl­va Add is-Abeba be érkezik, hogy átvegye Gra­ziam miarsalltól Abesszínia vezetését. A har­minckilencéves, két méter magas, kitömő kül­sejű királyi herceg, a Savóin ház egyik leg- rokonszenvesebb és legképzettebb togja igen nagy népszerűségnek örvend Olaszországban, ahol szeretik és becsülik a bátorságot, a vál­lalkozó szellemet, de különösen a közvetlen egyszerűséget. Ezeknek a jó tulajdonságok­nak Amedeo Umberto nem egyszer (amijeiét ud a, bebizonyítva, hogy nem éri lx- a szü letése következtében reá váró kényelmes és fényes 'élettel, hainem nagyobb feladatok meg­oldására vágyik. Tize fibaleves voll mindösz sze, emikor önkéntes közlegény gyanúul, kü­lön királyi engedéllyel hadba vonul t és a há­ború különböző fáziséiban derekasan állta meg a helyét. Először sfriyitp A világháború befejezése után, amikor Olaszországban, a társadalmi és «elégné-“ti harcok bizonytalanná tették a jelent és a jövőt, Amadeo Umberto hajóraszáltlt és nagy­bátyjának, az a'bruzzói hercegnek megláto- ga kásáira a Szomáli földre utazoft, A világ­hírű utazó, az abbruzzói herceg ekkor készü­let le elő az Uebi Sebeii vö'gyének felkutatá­sára szervezett expedíciót és ti zenikilencéves unolkiaöccse lelkesen csatlakozott a 'veszélyes, de érdekes vállalkozáshoz. Benadir volt az expedíció főhadiszállása. Ide tértek vissza hosszú útjaikról oa expedíció résztvevő tagjai, itt találkozott a fia'tal he'ceg az afri­kai őserdők és steppék vadászaival, az első olasz gyarmatosokat itt ismerte és szerette meg. Ez az első afrikai utazás mély nyomo­kat hagyott benne és később, valahányszor csak tehette, mindig visszatért a ,,fekete föld­részre“, amelynek varázsát oly nehezen tud­ja leküzdeni az, aki egyszer mégis me: kedd t vele. KsiOüaSshola é> $oorí§?*: Visszatérve Olaszországba, a palermói gar- nizonba osztották be, de egyúttal az egyetem jogi fakultására is barátkozott és később itt doktori óimét is nyert. Pár évig élte a fiatal királyi hercegek életét: tanult, dolgozott, repriezeníáik és rengeteget sportolt. Megmá­szott néhány nevezetes hegycsúcsot, résztvett a Tor di Quinto lovasiskola versenyein, né­hány nehéz si versenyen győzött, vitorlása jó pár regattán első lett és hamarosan jó hírnévre tett szert az olasz sportéletben. Azonban ez az élet nem tetszett neki, nem elégítette fid. Vis-szavágyott Afrikába. De nem valami reprezentativ pozícióba, ahol csak az európai életet folytathatta, hanem egyszerÖ polgár gyanánt akart megismerkedni az af­rikai élettel és minden nehézségeivel. A HERCEGI KERESKEDŐ Persze, nem került túlságosan nagy fárad­ságába, hogy egy angol'—belga kereskedelmi vállalat tiszt viselő jeként szerződtesse és-a Kongóba küldje. Több mint egy évet töltött itt Amadeo Umberto és- a legkomolyabban dolgozott. Hetekig tartó keresik edel m,i jellegű ! utazásokat tett ismeretlen, vad területeken, vásárolt a cége számára, eladott, ami elad­ható volt és igy a helyszínen ismerkedett meg a gyarmatok gazdasági életének renge- geteg nehézségeivel. Amikor a Kongóba uta­zott, már jól beszélt angolul, franciául, né­metül és spanyolul. Afrikában» megtanult ■arábul és még három vagy négy benszülött törzs nyelvét iis elsajátította. Olaszországiba már mint a társaság aligazgatója tért visz- sza, de csak rövid ideig maradt Európában. Anyjával, Ilona francia hercegnővel nagyobb expedient szervezett, amelynek feladata a Tanganyika tő'ól a Nílusig terjedő ismeret­len területek felkutatása volt. Sokezer kilo­métert lettek meg gyalog az afrikai földön és tapasztala taika-! könyvalakban tellek ■közzé. 1925-ben, a lábra: háború kitörésekor Amadeo Umberto herceg önként jelentke­zett és Graziani tábornok oldalán küzdve vé­gig a hadjáratot, többször kitüntette magát. Részt vett a Cufna>-o ázások elfoglalásában, a E«zzan m*gti*zlitá»ában. De lxn kitűnő ku­lizna volt, ti hadjáHttt tulajdonképpen csak másodsorban érdekelte. Az évekig tartó k« uiény élettel egybekötött háborúi nagy ex­pedíciónak tekintet te és amerre járt, mindig ai rá törekedett, hogy megismerje a beoszd- lőttek nyelvét, .szokásait és a közelükbe fér­kőzzön. Amikor az afrikai nyár lehetetlenné tette a háború folytatását, az oa.stai herceg Európába utazott, hogy pilótakéjpző tanfo­lyamon vegyen részt Egyetlen hónap alatt megkapta a repülőigazolványt és éltől kezd­ve már nemcsak az. afrikai földön, hanem a levegőién iis kii/diltt Izbia meghódításé! árt. Rövid időszakok leszámításával öl éven ke­resztül harcolt az afrikai gyarmaton. a repülötAbornqk A háboiu egyik rövid szünetében nősült meg feleségül velte Anna francia herceg­nőt, GuiLse herceg leányát. Ivét gyermekük született ebből a házasságból, az. egyik hét-, a másuk négyéves. A líbiai hadjárat után, amikor a herceg visszatéri Európába és vég­leg itt aktiul megtelepedni., a trieszti tüzér- ezred parancsnokának nevezték ki. Ekkor választotta állandó lakhelyéül a Mara mare kflsll iyt. 1932-ben repülőéMedeseé, kél évvel később pedig tábornokká' nevezték ki. Lel­kes és kiváló tiszt, akinek szakképze tségét számos alapos aviatikái tanulmány bizonyít­ja. Néhány hónappal ezelőtt egy ritka bátor Ságról tanúskodó cselekedetet hajtolt végre, amelyre pedig könnyen ráfizethetett volna. Az. egyik repülőtéren gyakorlatozó vadász­gép ismeretlen okokból lezuhant. A herceg, aki, lót:a a szerencsétlenséget, autóján azon mai a lángoló roncsokhoz robogott lés kísére­tével halál Lmegvető bátorsággal próbálta megmenteni a pilótát. Minden pillanatban át­lói lehetett tartani, hogv a lángok a benzin* lautályhoz érnek és a robbanás elpusztítja a pilótát és a mentőket is Az akció szeren­csésen sikerült, a pilótát megmentet'ék. A herceg és a löbbiek magas katonai kitünte­tési kaplak érle. ISMÉT AFRIKÁBAN Pár héItel ezelőtt, amikor már bizonyos­nak látszott, hogy Graziani marsallnak ok­vetlenül pihenésre van szüksége, természe­tesen azonnal megindultak a találgatások, hogy’ ki lesz az ulóda? Az aostai herceg sze­mélye azonnal előtérbe került és mindenki ugv Imita, hogy a „principe nfrieano“, az afrikai pri-pc, ahogy az olasz társaságban ne­vezik, szívesen vállalkozna a nem csekély feladatna1, hogy El-ó piát min lagyarm attól fejlessze. Kinevezése igy hát nem keltett na­gyobb meglepetést. Az olasz gyarmati körök biztosan tudják, hogy Amadeo Umbento aos- tai herceg személyében olyan vezetőt állí­tottak Abesszínia élére, aki nemcsak ismeri Afrikát, hanem nagy munkabírásával lés munkaszeretetével csakugyan hatalmasat te­remthet. Barcs Imre CA VROM-ÁRU MINŐSÉG* ÁRU Kérjen mindenütt „CAIMOM hó- és sárcioöt! Szomorú áldozatai vagyunk a modern találmányoknak Angol lap érdekes cikke a felfedezések átkáról GLUJ—KOLOZSVÁR, december hó. Valahányszor egy oikos ember elkezdi a fejét törnii v arámi fel fedezésen — <» villágcd fornaidaümi veszélyeik feJnyegeíilk. Legalább iis ezit láll’.laipitjia meg a;z egyik kitűnő angol folyóirat!. A továbbiakban pedig megállapítja, hogy egészen hiába valló dolog ’.lennie vaUiamenintyi- ünlk részéiről, ha eHitiiitlkoIimámlk atzit .a tényt, hogy a modern felfedezések azt teszik a mai emberrel, amit éppen akarnak. Úgy kelll leUkep-zelnuinik a modern emberi, minit a modern 'tiairálmáinyok szomorú álMo- ,zabáit ebben 'a modern viliágban. De mityen modern ez a viliág és milyen' m erböbellleiniüll sokan aikairják szegéinye még jobban modernizálni! Cealk Angliában évente 30.000 ftaHálllmányt szabadalmazitiaitnialk. Az Egyesüilií'-Álrámok- bain egy év 365 napja általit 70 ezer olya« viitiágrengető 'lialáiLmányb vél felfedezinii 70 ezer amerikai, poígár, amelyeknek itlíllkót a szabadalmi h’vaitilra meri csak btiizimii, ne­hogy ellopják és más üiélékltelienek vtáíltlsáik meg a világot vele. Ha mai ember — fejitegeitii a,z angol: lap — eszeveszetit feli találás? vágyai helyett csak egy kicsin is magábamélyednie, Ina gon_ dot'koznf? kezdenie azon, hogy vájjon, hasz­nára válmaik-,e a viliágnak ezek a nagyszerű felfedezések, bizony meglepő dolgokra jön­ne rá. A televízió elsöpri magánéletünket ■Maii éíleíümfc legszenzációsabb felfedezése a Lei,evíziló, a 'távolbalátás. Tavalyelőtt még tnegoriiJMlnk arra a yondoWnt, l»«gy >>./ 'dft. amikor ítávoíb* lát haránt, ma negyven fontért minden angfd polgár ve he| nvagalOkk televízión készüléket. Most boldogok vagyunk, de vájjon gond,, lumlk-e arra, hogy «. kglközolobU jövőben televízió, amely a mai fejlettségi fokán egy - előre a ház-mozi szerepét tÖlbi lx-„ egykor tönkre fogja tenni magánéletiül k»-| Elsöpri a magánéletünket, mert nem lesznek, nem lehetnek többé titkaink Már pedig az élet apró kié titkok nélkül oilyuTf* mint a .sótalan étel . , . A mozi megváltoztatta a »»ereimet • • A televízió« aggódialnrvalk azonban egyelő­re mégis csak a jövő aggálya?, ha miég- oPyan közel is va/ri ez a jövő. A modern viliág mai áldásai közüli sokkal Lntenzivebh áldás a televízió félt,estvére a mozi. Hetenkint húszmillió ember jár moziba. Ezeknek Legnagyobb része valóságos mozi- őriilitl. Rövid néhány év atom u mozi gyökerében változtatta meg a nők szerelmi életét. Száz és százezer nő szerelmes olyan fér­fiba, akivel soha életében nem találkozol Ezer é« ezer férfi álmodik vönösha ju fi Lm - démonokról, akiket személyesein soha nem fog megismerni és látni ts csak a mozivá- szómról láthal ja ökot. Autó és vallástalunság íme néhány példa airról, hogy mennyire rabjai vagyunk mi modem emberetk a technikai t a,iá Lm árny oknak, a,melyek azt te­szik velünk, anniiti éppen alkarnak: A templomuk, vasárnaponként újabban 'korigam-atk az ürességtől — panaszkodik az au goi top. — Miéri? Azért meri ijesztő módon megnőtt az autótulajdono­sok száma, a család autójára pattan és hipp hopp kirándulni megy, ilyenformán Lehat 'nem jut ideje >az áh:,tá­rássá gra.. Gépirónő és a gyerek Európában éppúgy, mint Amerikában, rengeteget foglaikoztalja a közvéleméinyt a szü letéssz a bál y ozás kérdése. Lehet-e, sza­bad-e iuitézménye*itend a sziibeLésszabályo­zást? Teljesen fölösegas kérdések ezek — az amgol lap szeránt. — Szüleüésszabáiyozó rend eleiek meghozására semmi szülkség nincs, ment a modern élet önként szolgál születéssza­bályozó lehetőségekkel. A gépirónő — uyugodtiaik lehetünk — mem fog gyerekei a világ na hozmi. Már pedig a miaá vrlá gban a legtöbb modern lány kénytelen gépiró- nőnek menni, vagy valami hasonlónak. És hogy mik azok az egyéb vivntonyok, amelyek kiforgatták az emberit nyugodl. békebeli kerékvágásából? Hát a müselyem, amely garasokra redukál­ta <a nők öltözködési költségeit és amelynek segítségével ma már minden nő elegáns dá­ma lehet. Továbbá az olcsó pudér és rúzs, tarlósból Lám, a hamis ékszer és egyéb technikai vivmányök, múlt a he­likopter, amely 'tenyérnyi helyről is fel .tud sztálinii a magasba- és a fotocella, amelyet köznyelven villamos szemnek ueveznek Csetepaté a spanyol fronton SALAMANCA, december 4. A spanyol nemzeti főhadiszállás jelen­ti: A riazai frontszakaszon a nemzeti csapatok erélyes ellentámadása vissza­verte a köztársaságok támadását. A köz- társaságiak harminckét halottat veszítet­tek, köztük egy politikai biztost, egy ka­pitányt és két főhadnagyot. Ezenkívül 22 emberük a nemzetiek fogságába ke­rült. A többi harctereken nem történt különösebb esemény. PÁRIS, december 4. Chautemps francia miniszterelnök tegnap kihallgatáson fo­gadta a spanyol köztársaságiak egy kül­döttségét, melyet Pasionaria vezetett. A WlMIPEMZie BUDAPEST, ViGASÓ UCCA 2. sí. Az utóidényben, március 1-ig, méiven íe száll ifoff áron nyújt közismerten elsőrangú ní­vós ellátást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom