Ellenzék, 1937. december (58. évfolyam, 277-302. szám)
1937-12-25 / 298. szám
1937 december 25. PÁSZTOR BERTALAN ELLENZÉK 27 Meg' gróf láttam József csellóját Szmazsenka Ernő vasutigazgató birtokában van a szakolcai iró generális Slainer remeke A budapesti Nemzeti Színház legutóbb jubilál is .üimeipiS'ég keletében felújítottal a Pe- leskei nótáriust, a G vadáinyi elbeszélő köl te- ménjéből Gaál József áltol alkotott valaha igen népszerű bohózatot, melynek oims;n.re- pét Nagy-Ziajtoy Zajtey János n o Iái .kis alakját felejthetetlen Szentgyőigyi Istvánunk oly' utol é; be teilen zamattal vitte a színpadra. Magyar irodalmi körök és a. zsurn>a lasztik a ez ■■alkalommal részletesen foglalkozott gróf Gvadányi József személyével és munkásságával. Egyről azonban hallgattak: a nagy-tehetségű és sokoldalú müveit arisztokrata zenei müködéíMről. Erre vonatkozóan most rendkívül é. előkés adatokra bukkantam itt Váradon, ahol Színez sonka Ernő nyugalmazott vasúti forgalmi főnök tulajdonában találtam egy remekmívű Jacopus Stanicr koszi tette csellót ,amely valaha gróf Gvadamyi Józisef hangszere volt. Ez a Stainer Jacob a 17. században élt és mint a legkiválóbb német « hangs-z-erk-észifö vált híressé. Az Innsbruck melletti Absom községben született s már korán mint ügyes fafaragó tüntette ki magát. Nagy kedvet érzett a heged ükészités mestersége iránt, átvándorolt Itáliába is több mesternél dolgozott, mígnem Cremoniába került és iit a nagy Amiatt egyik kedvenc segédmunkása leit. Honvágya nemsokára- haza vitte, almi önállósította- magát; a Stainer féle hegedűknek és csellóknak csakhamar nagy hírük támadt, a kitűnő mestert a császár udvari hegedüké- szitönek nevezte ki, de azért alig tudott zöldágra vergődni. Szegény Jakob mesternek sokat kellett küz- ködnie, munkáját, bá mily elsőrangú volt, hítvlálngul fizették, de még a jezsuitákkal Is baja támadt, akik eretnekséggel támadták meg és bebörtönözték. A (fogságból megtörtén, zilált idegekkel fért vissza ési téboly vett rajta -erőt. így pusztult el a legnagj-obb nyomorban, míg ma egy-egy valódi Stainer márkás hegedű vagy cselló, melynek jellegzetessége, hogy e csiga helyén egy oroszlán fej van kifaragva, nagy vagyont ér. j ! I : -1 A nemzetközi zenetudományi társaság egyik kiadványa ismerteti azt a- levelezést, aimeîy Luchtensten he-rceg olmüt.zi: érsek és- Steiner Jacob heged ük őszi tő közt folyf. A he ceg bőkezű barátja a művészeteknek és zenerajongó, újjászervezi székesegyházának a kórusát, zenekairt szerződtet és a tagok díszére Staimertől rendel három hegedűt, két bélesét, két csellót. és nagybőgőt, a més'ter 35 tefflér-ban szabja meg a hegedűk darab iának .árát, a csellót 48 tial-D’rban (1 tallér megfelelt másfél arany forintnak). A herceg niem a-kuszák, jelentős előlege! is- küld, de a hangszerek nem akarnak elkészülni. Sürgető .levelesre végre válaszol a mester, elmondván, hogy a jezsuitáik pö be fogták eretnekség miatt és háromnegyed évig volt elzárva. Kiszabadulása után nemsokára szállította is a hercegnek a\ hangszereket. Ezekből a Statiner féle készítményekből a csellót Lichtenstein herceg egyik ö ökölétől gróf Gvadányi József megvásárolta. Tiszttársak voltak a Mária Terézia hadseregében, együtt harcolták végig a n-agy császárod hí.borúit. Gróf Gvadányi József mint lov-ais generális vonult nyugalomba 1783 ban és a Nyitra-megyei Szakolcán telepedett meg. Itt mint özvegy ember újra családot a-lin.pi- tott, e Z'inszky famit iába nősült be. Élénk házat vitt, részt vett a társasági életben, mint szellemes, jókedélyü nobilis embert általános nlipszerűség övezte. De a vidám társas élet met’eft Múzsájához sem maradt hűtlen, jelentős költői munkásságot fejteti ki. Itt a sza- ko-czej reniaissian ce kastélyban Irta meg fő- müvét. Egy falusi nótáriusnak budai utazása című verses müvét, mely országos tetszéssel találkozott és Gfeál' Józsefet egy bohózat megírására inspiráltai. \ darab sziwszeriisé- gévet, szel'emességével, t-afláló szatírájával nagy tetszést aratott, bar benne a hős jelleme nagyiban elüt e Gvadányi alakjától. Ugy-an- osiak itt irtai meg a generális költő szintén híressé vált gr. Benyovszky Móric és Rontó Pál kalandjait. Termékeny irodalmi működése mellett nagy szeretettel muzsikáit is gróf Gvadányi. Ügyesen kezelte a csellót, jó ,partnerei is 'akadtak, kikkel egy állandó vonósnégyest alkotott, megszerezték a Haydn és Ma.art kvartettjeit és ezeket nagy buzgalommal jábszták tílf. Gvadányi halála utam ez a cselló a. család orvosához, dr. Gernyához került, akiitől viszont Szmazsemka Nándor Szakolcza polgármestere, később a Dunán inneni kerületi tábla elnöke vette meg, ki szintén kitűnő muzsikus és * több hangszeren játszott, így gi'tá.- rozott, zongorázott, csellózott, sőt szárny-kürtöt' üs- fújt. Szmazsenkáék abban a ZUnszky-féle renaissance stilusu szép kastélyszerü épületben lakiak, amelyben gróf Gvadányi József élte le nyugatiamba vonulása utáni élveit 1783-tól 1802-ig és' amely épület Szakolcza főterén még ma is eredeti épségében látható. Ebben a házban született 1848-ban Szma- z’s-enika Ernő, aki apjától a Gvadányi-féle Stainer csellót örökölte és- aki friss testi és szellemi épségben éppen, a minap élte meg a 80-ik születési évfordulóját. Szmazsenka Ernő koi'a fiatalságától kitűnő exekutiv zenész volt, mint magas-rangú vasúti tiszviselő Gyönyörű zsebkendők Sok színben ás mintával, valamint fehérek — ez a Pyramid 1 MinÖséqük felülmúlhatatlan, á ruk pediq nem naqyobb mint másoké. A védjeqv rajta van minden Pyramid zsebkendőn. Lei 492,— I doboz 12 darab darabja Lei 4!.— PYRAMID ZSEBKENDŐK Rec &zmvnctmsxM,űif?zv3mr»?z3t-MaaL'r?ii jh ; ttí*?. w-/»tnrv*z»! több városban fordult meg, mindenütt voltok zenebarátai, kikkel mint csellista együtt kvartettezett, e barátai sokszor felkeresték később Váradon és e találkozások rendszeresen éjt-maipot egybekapcsoló távmuzsikátásban teltek el. Miikor mint forgalmi főnök nyug- diijaetatta magét, a vár-a-di városi villamos vasút igazgatója lett és a város fllhan-món-iá- j-ámaik élére állott. A mözen-ét -mivel'Ő válradii amatőr muzsikusoknak ő a do yen ja-, ki ha j kell, ma is odaül a pulthoz, hogy nagyszerű rutinjával, kifinomodott Ízlésével segítsen kifejezésre juttatni valamely müvet. I A nevezetes Stainer cselló, Gvadányi egykori márkás hangszere nemesen és erőtel jesen zeng. A nálunk jiálrt hangi versenyző cselló- művészek, köztük a nagy Casals Palblo, maid megcsodálták a pompáis alkotást és élvezettel szólaltatták meg a húrjait, melyeknek férfias hangjai a Peleskei nótárius és a Rontó Pál kalandjai vidám költőjének ujjai nyomán oly sokszor bejárták a sza-kolczal nevezetes Zlin- szky kastély termeit. Zil i Bezso és öccse GYÁiill FARKAS nek, egv székely fiúnak, akii* azonban szakét kapott föl és ütésre készítve emelte. Szerencsére., ez & baj abbamaradt’. A professzor járta tovább a, maga kátváeiá jal. oivasgall-otlt szépirodalmi müveket Is. Peleiéi Istvántól tudtam meg, hogy Mark Twaintől, a-z amerikai humorista mii vei! >ó való fordiitásaim-ait is a P. lapjából nagy f-gy elemmel! és tefszéssei olvasta és várta -rs. Egyszer letölt. Tüdöbaja viHámgyoro-an végzett ekkor már vele. Bátyja .előbb főbb szőr hivita, kérte föl- Budapestre, höl gyó- gy'ttattmá. Szillá-gyi ©te otthonában, maradt é- vútjézüllí .küzdőit1 és bizakodással betegsége ellen., Purj-esz profe-sszoa a nagy és humánus orvos kezelte. Mimit látható, más or- vosüatnár kartársa is meglátogatta. Egyikre egy reggel rászólt, hogy .legyen olyan szives, küldjön -azomnal! két liter 'jó húslevest, de azonnali1. Az orvosprofesszor rohamit ház® és nemsokára hozta mieíkii a Ikérb mennyiségben az erős húslevest, amút a beteg nagy mohó- sággaií mcgilvotít. Másnap azonban1 m'álr ezt mioindotlta látogatójának: ^Megadom magam“. Nem tefib egy nap bele és mindvégig a legnagyobb és bölcs nyugailömma/l, lehunyta1 örökre szemét. iMosit már. temetlésére. Szilágyi! Dezső •igazságügy máwiisztier, akinek akikor fontós lárgyeiM-sai voltak, pentosan érkezett meg: külön.vomaito!1. A Központi Szállóba szállott. KüiHdöfts'égek. részvét. hóvaitOIlos tisztéig esek tömege. Sziiilíágyi Dezső előbb megreggelizett. Azlláb fogadta, a deputácíókab és magánosokat, majd öccse ravajfallához ment-, onnan pedig a királyi Táblához, a itörvény- székhez. Szállására térve, szobájában hatalmas ebédet evett, mely után mindjárt e temetésem1 vetít részt!. Most is Háltam nehézkes, erős alakiján, amint egyedül) a (koporsó után lépdeli, haijodoafőit. Szász Gerő mondta a. gyász beszéd el, mindenkit! meghatott szépi- séges búcsúzta lója1. Shakespeare, a nagy mestere, a« élet trag-édiáiban», gyakran v-e- gyiiti a legszomoruhb eseménybe -is (komikumot. így Tta meg a: brit költő ne .inaigédiái- bam H'aimilet sírásói- j-alenelét. Geasoir tragédiája után a tömegjélen ettek között Cinn>a é.páholtia'Üását. hogy többet ne is emüilsek, Szliilágyii Dezső, -nagy gyászában a temetés után szobájába menit. Immár ültre készülve, mert «a küilönvonatbak délután vissza kellett öt vinni-e. Ekkor belép hoz-zá fekete, tisztességes öltözetben egy un. akit beengedtek. mert azt mondottat, hogy neki okvetlenül beszélnie iktefl1!! a miniszterre?.. A tá- togalbó vaGlamiii nevet mond és meleg részvételiét jeleníti. A boldogult neki jó embere vol! — úgymond —, évék óta voltaik összeköt- ietésben. miit semmi sem ziarvairt. Az elhunyt! távozásai neki nagy veszteség. Szilágy! íDezső mleglhatOtílián- Ceü.M'ertíV a kondoleáló i-smeretlent és kérdi tőle: — Tafáni bairiáltija, vagy ttail-án* 'kollegája volt -szegény öcsémnek? — Nem én, kegyétmes un, én a szabója voltom. Néhány hét előlit- számítottam haza a boldogutibnaik egjT szép uj nadrágot. És mivel, hogy-hált az léten olly gyorsain vette magához, a jó nagyságos ur ki -se 'tuditia fizetni'». Ezért jöttem most a kegyelmes úrhoz, hogy fizetné ki . . . Szilágyi Dezső, a parlament oroszlánja fe’.ügríiik, m.egriálzizia sörényét., felórdilt, mini sebziett viad. Mit tehetétt egyebet —, hogv a meséik haisoniüatá mellet maradjunik — a megrémült -szabó, minit azt. hogy- esze. nélküli rohant ikl és lé, az utcáira. Szilágyi Dezső pedig nemcsak szomorúan-, de dühösen is hajtott ki), azonoiai) a pályaudvarra, me v télé \'öl(t kiiildőllitségékkelK kürtös-kalapokkal, ‘fekete ruhásokkal. A kü'iönvonat nemsokára vlsszaiviltte öt utolsó látogatásából. Kölózwv árról. Egyet- mást ílej-egyzek .emléikirailaimbói, Szilágyi Dezsőmék öccsével. Étével vatló á rimák ©zésről. Szilágyi- Ele (Etele.) a szem- gyógvliláé professzora- volt- -a- kolozs-váiri egyetemen. A bátyjánál -négy évvel fiatalabb ifjú, akii Nagyváradon született 1944-ben, a bécsi egyetemein, oirvosd-clkltörrá illdt'b hu- szonö'i-éves korában. Két esztendeig egyik- híres szemgyógyiitő tanár meTliefit do-lgozoilit, majd Budapestem- „műtő“ let3 Kovács József sebész professzióimé!, Imimen pedig a kolozsvári egyetem sziemgyógyitási tanszékére .nevezték ki 1875-ben. Kolozsvárt hamar híressé vált, ki Valiit érdekes előadása/i. á’ltall. Az összes orvosi szakokban 'nagy tudása volt, sül-, ami fűszerez te tanítását, a filozof,hibám is ala pás mélységet szerzotit. Hallgatói élőt! nem egyszer a betegségekkel! .kapcsol’ajtosain e’Jm.és és mély filozófia! Pej - 1 ege'iésekr-e -Uánt ki. Hatalimais 'i-rodtaftnii munkásságot- Hs végziebf szakijában, külöfld-i- szak- laip-akbam is. Kiváló szalkembenmek tortoiB- itlálk, de népszerűsége soha sem volt, különössége miatt. Jól- lismiertem és ahogy év- li-zedék mufflva, -aiílakj'áina. Ó9 élteiére gondövoik, oly fantaszitiikus lénynek 'tün-ik föl előthem1, 'amilyen,eket Hoffmann Th. Amadeus, a hires, 18. század belli német író rajzói])!' meg, akinek mesé-iibő’. -inta,k^ szöveget Offenbach hnires operájához. Szilágyi Ete magais- termetű ember, h.aisoniiiltölit bátyjához Dezsőhöz, de vékony volt. Arcban rejtlellm-ee, nagy, kék szem e, mely az uitcán elméi ázva n ézett előre, lkGi inliká járni éts lakáisán gyalknain a hairiaig féli©im.es vi.lámiaiilt szórta szét, szintié f-elel- masisé 'l'etlie. Mandli'nikább magányos életet é t, orvosit mugánigy.aikcirllábot inlem fölyitiap ípllt, a vendégllőben. iis egyedül éltk-ezieó, .került mindcmkiiít és kliaz-ámitihaBátUlan-ul' ideges, vagy ahogy okkor mcmdol.liák. goromba voilK. .... E.gy ízben -egy ie’őke’.'ő aniisz'tok-ralta meuts a ik) I ni lkaira és köveit elllbe, hogy ő az.onmail kerülj ön sorra, b-e iis küldte -névjegyét, mire a tanár ki rohant é9 rövid szóváltás után —- kliudasöGt'!® a pacienst, aki aizonnat Budia- pestre utazott, a szaktan árhoz. lEgyJk lég jellemzőbb összeütközése igy történt. Lakásán, hol ©gyiştllen szenvedéilyé- -n»ek a munkám iklvüil, a zenénék hódolt, lölle nem messze ugyanazon, az udvaron egy fiaiái ijicggyalkonnok laikiollt, aki egy -este nagy muiia.tisiágot csap ott) otthon., cigánnyal., pajtásokkal, rikkiain1'.ásóikkal é9 természetesen., niótáz’átsisal. Sziii .á'gyí Etle egy darab ideig turtle a .ármát, majd élj jól áitüz-enit., hogy ,,csend legyen“. A fialta!) házi,gaizdai azonban, vállalni olyat mondott, hogy „eb ura fakó“. Mire -a professzor berohant) a mula-tozókhoz és reindre-ufiasitotita a gazdát. Ez peckesen fiéleJt, erre Sz-iliágyii grofesszar -nyákiotn,terem, ’jeillt-e. Nyomban. lovaglás ügy let'll az esetből). Szilágyi megadta, n -lovagi as élég- l-étie’t., másnap kiardpánbajt vivőit a-z ifjúval! és az egykori német egyebemé-bursch professzor, megszabd álltai, kitűnő vivő lévén,, .ellenfele arcait-, fejét. Abban ® pi illan albán, ahogy a pán bajjal végeszaik-adt a ovjgiias ügynek, az efl2ieiQ.fé'!iböl sebészorvossá válifozol't Szilágyi ©te Természetes, bogy ez a kitanulhatta.Hantul i-degesi ember bátyjával, Szilágyi Dezsővel is összeüfközölit. Egy n-apon értesítést kap Budapestről bátyjától, hogy al kétső esti gyorsvomaiWaiî -ide, hozzá érkezük -iálogaltőba. Mindent ellkészilit otthon, hogy bátyija hozzá szálljon; vacsoráit rendel ai Hu-ngár-iábun, maga ped g kéko-csizék -a pályaudvairra. A vonat pontosain jö'JS be, de SziHlágyr Dezső egyiá.'ltaláini n-em érkezett meg, nem i-s éntesi- 'belite öccsét, aikii dühöngött egyelőre, egyebet niem tehetett'. M-áisnap esite, iklésőm, a- megfe- •llet'ő vcinaítifal megérkezik Szilagyi Dezső. ■Senki se várja. Kocsira ÜS, öccse lakására hajtat, c-seng-et -irgailmaillanuil hosszú -ideiig. Végre kinyitja a kapuit öccsének legénye és azt a.z üzen,eleit! hozza gazdájától-, hogy nem fogadja bátyját, mert bolonddá Üeóe és mert néki rendetlen vendég nem kell). Szi-lágjó Dezső szlállliióba hajitaitolt és másnap korán reggeli az ellső voniaitlail viüssziaiutoizötit Budai- pestre. lEgy ízben nagy eseméin-y -előtt állott Szilágyi Dezső öcosénék élete. Beleszciié'.eitifc egy szép, fej-ed-elimii termetű, ba.rna ur lányba1, a legjobb csal’ádok -egjrikéböl. A lánynak meg-tätsziett az érdeke férfin hódollata. és kész volli hozzá nőül' menmi. T-alián el- jcgyziést is tartottak már, a csalód kör ér bem. Nyilvánosságra .nem hozták -a- málka- ságot. Egy esté-n. azonban^ Szilágyi, ©lé fel- ikavariti k-edélye kifogást Haílállt men jo-ssz o ■ nya uj kalapjában lés -ingerül'!cn- kiővetielite,, hogy ezt a -koillaipot -ai leány -többé fel ne tegye, mert nem niéki valló. A illáin,y azit felélte, hogy n.ékil tetszik a kalap és biz ö viselni; 'fogja. A férfin magán kiivüf., pa.ra-n- csö'őam, aihogy aiz -egyetemeai és <a Ik.B'niiikân megszoktia, reákiiáéltöft j-egjiesére. hogy ö megtiltja n-ekiii, hogy -ezt az ocsmány csóka- fésziket viselje, mely nem valló úri leányhoz. Erre a „kisasszony“ kijeiantleltie, hogy hai ő illy hangon- beszól véle, miikor még -nem ús férje, iki tudja, miiöyan1 módon fognia vele bánni, ha férjévé válnék? Amiből azonban, eziefk ullá-n soha, seimani sem lesz. A férfi, h-allái-ots keserűséggel 'távozott és a házasságból vallóban soha semmi -sem Hetit, sem ezzé!, sem más -leánnyal!!. Maradt a gyógy tudomány élettár sárnak, de még idegesebb, még gorombább leli*. Egyszer ne-kirohant egyik tonánsegédéA világ egy márkáját sem lehet • összehasonlítani a VE55M03IIH B3HNU ké zitménnyel.
