Ellenzék, 1937. november (58. évfolyam, 253-276. szám)
1937-11-28 / 275. szám
12 ELLENZŐK A székelyföld kapujában iri't nOzüni (íyöroy A Mfr/Ö „SegitM'if nélkül * cim mc) kö/c chiliül megjeleim Uöny VÍlU'x első tojc/cte NYUGATRÓL közösítjük meg .1 S/ckerty- főidői. Ivz i;f luijvoiiii.iiiyos útirány. 'alta- iihmmivy} Ír: rój a, századak óa míuuli-g a uvu- guTi Ikuvpun ItópeW hr. Az európai levegő nyugtairól államuk ide, sein cpí/akrül. sem délről nem Ita'ál hurt 'kt.ipcsolutol ha a lisz- lui'Ma 1>1>, magasabb emberi életi színvonlaiba*1 keresi, ike'le'. kapuja e ül* pedig a SzilnVi- áig nyúló végiéiben puszta \ araik az. tik. A nv uga't őzemért ét hoz lóik: .szamara a v-i lúgba kii döht Ha, az Apáczai Csere .lámosok es BiVlami Fa likas Sándorok kelet felé csak egy küldöncöt meneszte 1 Körösi Csorna Sí. ndort. reménytelen \ ál alkozásba. A ma- gy.i. súgót Európa kelét őrszemének nevezik előszeretet lei a törten-eszelk, a ^székely nép pedig még a magvarságmalki i« külön őrszeme volt Es az onszem sorsa mi Tett* \z aimi enni szokott': e'lbukortrt a harciam, égetőbb De még nem halit meg, csak selypben vérzik és tartán gyógyítani ie lehet. Miit üzen számára a mai Eu/rópa? Mit üzembert: .t v águvezeli őszinek táborába tömörülő népek és a faji: önérzetükben egyre erősödő nemzeteik v 'lúga ennek az egymiül- ’“iónyi népnek, amely sem a világot átformáló eszmékhez nem csal'lako/ha-lik. sem neniize!i önérzetét ivem tej esz'tbeli; szabadam A huszadilö században k estünk vő na Európa szellemi viliágából, ahol ezer even kérészitől lépést rtiarrtolrtnnik ? Talán őrszemei vagyunk még ma is Európának. Egyetemesebb. emberibb, humánusabb eszmének volnánk a képviselő:0 Helyzetünk talán estük -a- Gulliveré az óriások országában, nem mi •lletitümk kisebbek. hanem a Ikőirü lőttünk lévő világ vesztette el emberi arányai*. „Nem szolgaság, csak szolgáló alázta*“. Az önfegyelem, folytonos ömneglartózitatás !>e!«sö erők szilárd jeM'emel, szellemi értékért krisrtá yosirt ki, vagy szétzúzza a lelket és roncs, szemét úszik mirartita a felszínen? A KISKÜKÜLLÓ vize 'Itassam kanyarog & tágas völgyben. Sz ov ártártólf Baiavásáiríg. mi'mtegy ötven kiirtom étere« távolságon minden falut meg lehet különbözitetni. amint egymás mellé sorakozva, apró házaik ál. zöld fáiiikkiart és kiemeilkedö tornyai kika 1 be- népesiiitilk a völgyért. Valamennyien a folyó jobb partján feküsznek, a bárt parton egyenlőn község sincs. A jobb part a jelené, a bárt a múlté. Űrt várak sorakoztajé valamikor, Sóvárad, Mák falva. Erdőszemtlgyörgy ..Várhegyei“ ezeknek az emlékét őrzik Az együk partról áttérünlk a másikra, ennyi a lörrtfánetliem. Szemben, Havad lő irányában, Rigmániy az avarok sánca inaik emlékét őrzi, .jobbra a fehérlovas Firfos a római kálónak idejére emlékez. tel. A történelem a földre van írva és a föld csák a nagy feliek emlékét1 őrzi meg. Ravába igyekszem, keresztül a hegyen. Ez az dfeő sziget, amely kimagaslik a székely nép (kisebbségi élek űzd elmében. Erdöszent- györgytő] félórái járás a hegyre kapaszkodó ösvényem, miiig a völgyökben kanyargó kr.sikciiy községi intem kát óra Az útinkban- is válogaitiu kitil! a Székely föld ön, aíMzeriiiiií, hogy kiiimelki niiidyen .siimgös, hogy cetlit érien A hegy letöröl még egyszer vissza pillám- totk. A mai 'történöl'em is u földre vian írva. \ KükiiiMö völgye csuik őrt év öt'a tartozik Udvarhely megyéhez, azelőtt a 'közliartiallöm vi.'iitlozása ótia már kéliszer c seine Irt: központot1 Imi Maros megyéihez pártolva v-ssza, hol Udvarhelyhez csal akozv a iderm(^/'diesen nem jósz.ánrtából. hanem a poliirtiiikaii pártok urailimámak változása szerint, A világháború előlit: évezrede« történelmi hartă ni1 képezett ez a vonal l’dvarhelysz.éik és Mi;n- ross/éik' tköz.öW, az eső 'település ól a «-em miféle változás mein történt itt, pedig 'török, 'talár, nénié? viliág vonuilb végig felette, 1920 után nyomban lekapcsolták a Kibédttöl Ba- lavásárig terjedő részi és Udvarhelyhez ragasztották, nugyon s nyilvánvaló okok mi- nllit. A közeli sz.oniszé<lsághan levő Kis és Xagykük üllő megy ei románság idáig bocsátotta elő nvnrtványait, ezöknek a faiívakmiaik széke Ív lakosságú közötti már feltümt egy- egy uemmagyia-r i,, Erdöszeurtgyörgy laikós- ság.a ped g egyliaii inad részben románná várt* Azz.ail. hogy ezrt a vidéket a kilencvenhal százalékban magyar Udvarhely megyéhez (>.,:ort'ák. sikerült a 'kimutulásnikiban a megye ősz lak osságának' arányszámát a román,-ágra nézve kedvezőbbé tenni De ezt •az eljárást elsősorban pártérdekké leírtok a kortcsfogássá. A liberális párt melynek örökös szenátora az erdöszcnlgvó: gv román pap — pár(ügyet csmá'lrt abból, hogy uralma arturtl járásbírósága, czolgabirósúgu legyen ennek a 'községnok. mirt azrtán a többi pántok szintén pártérdekből megsem- ni is irt-e Irtok, a liberális uralmak elején Székel vk ereszt u r ró 1 Erdöszeurtgyörgy re I-ele pile'.* já rási székhelyet siettek visszük öklöz- lelni. A bzornytaiamságnaik ez az á'andó- su I rendszere nem annyira a pántoknak, mint a széfoely népnetk ártott, ment a költözködéssel é.s helyiség! éledi lesse; járó költ ségekel neki kell fizetnie. A község közepén emelkedő dombon, i Kükül ö fölött áll az egykori Rhédey fejedelmi csaltad kastélya, amelyben Mary angol anyakirályné dédanyja Rhédey K'au- dina szülét ért rt. A midit század közepén már idegen kézre került a kastély, egy vagyonos szász vette meg, majd árverés folytán n brassói Schiel szász gépgyár tulajdonába •került, mig pár évvel ezelőtt a község vette át állami hi vata lók szárnyra., a járáshoz tartozó faluk költségén. Ma a szol gab írói és járásbirói hivatali székel a történelmi kastélyban. Mellette emelkedik a református templom, melyet a mull nyáron az angol királyné adományából újítottak meg A piacon haitartmas épülettömböt fejeznek be: ez lesz az uj állami isko'a És most épül a románok bizánci stiitusu uj tempoma 's a régi helyén, melyet a nniHt, század derekán a község református lurv'eé építettek volt a románok számára, akik írásban kérték, hogv vegyék be őket a református egyházba, marrt már csak vallásííkban különbőz neu a többi magyároktól. Mikor a tempóm fel- épiilit, egy román pap vissz.art'éntette őket a/ orltadox vallásra és övék nuanaidM' a ..re- .ton mains istenlliáz«. Ma igazi románoknak vallják magúikul és románul is megtanultak A SZíáKECVIrtK szabadok voltak, egyen- iőlk és egyforma nemesek, így szokták ezt hirdetni Földjük a maguké volt, nagybirtok nem férkőzhetett he közéjük. De ha Végignézünk Mmrosszék és Udvarhelyszók határán, miásegyehet latiunk. Erdős zen tg yörgy u Rhé- deyeké volt, később a Barcsay, KoKj'is, Te- lekv és Kemény családoké is. (iyulaUifkán a gaól Lázár család uralkodott. Szenldemeie ren pedig a Ciyulaílyak kastély ti áll, ukik- - nek kegyetlenségi nil és sötét pincebörtönéről még ma is bor/ongva lieszélnek a környék falivá inak lakói. Egy XVII századbeli hivő t.ialos összeíráson ezt olvashatjuk: „Szováta nagyobb része jobbágy Lázár Imrémé asszonyom és Keresztúri uramék bírják. Erdő Sz. György Rhédei uramék bírják, szólvad ember három vagyon benne. Uavadtö nagyobb részét Rhédei uram1 k bírják, Gyulakula na- gvobl) részét Liizái Imréné sszonyom birja. Kelementelkét az ur Gyulaífv László uram ! öiKigvsága bírja Rigmánv nagyobb része jobbágy stb“ Királyi föld nem volt a székelvek közölt, ezek az uradalmak a székely | nép ni- gánvagyonából nőitek össze, a régi tu- | lajdonosok ped g vissza'kérezikedrtek egykor? | birtokukra, mml jobbágyok Csak szél kell n1 zivi a falvakban, a jobbágyság és zseltérség nyomait ma is mulat ják az • lacsony, két nyomorúságos szobából álló. kivKlefestett ke retii, öklömnyi ablakos hazak, amelyekben most ..szabiid“ magyarok élnek, a régi job bágyok utódai 1H48 nőin változás állott, be. de az egykori törvényszerű parancs, hogy o zsel Jé r ségnek lés a jobbágyságnak kékre keM festenie ablakait, tovább is megmaradt És I nem ritka eseli. hogv a nvomoinságos urtó- ddk. tia ma építenek uj há/'a1!. in-lén keik - re fest L az ablakok keretéi, önlként vállal' va az egykori megbélvegzcást. meri helyzetük, a nimcMe'enség semmit sem válliozotő. A háború után ugyan kaplak egykéi hold fö'dert, de ez nem javirthatolit helyzetükön1 Nem élhetitek meg belőle, hiányzott a gaz- dknsági felszerelés. ,nz igavonó áilart. leglöb- jü'k lehál jobbnak Iátírta már az cl'sö esztendőben eladna aloft 'kapott é« maradt minden a légiben Ma -napszámosok idehaza, vagy munkások, cselédek Román a kii’ön- böző városa ban Az egykori jobbágvság- H3lk, amelyet nem akartak és>srever.ni, ameíy- Iyei nem aíkiartiaik számo-Inr elevenen élnek ma a következményei. A rtársadalmi egy-enisuíy a XVI. században bomlott meg. A székelvség túlnyomó részét kitevő közrendi osztálya -teJjeöem leszegé- nyedélt, -37. 1562-ős székely lázadás után pedig hivatalosan is jobbágynak nevezik ennek a rétegnek jelentős részé:. János Zsigmond megseminisi!e>tte az örökdés ősi rendjét, mei-y szerint a szélnély ember nem veszítheti, el- vagyon ált semmilyen könü'm-é- n-yök közötti hanem még hüliienség esetében ás a rokonai vagy szomszédai örökilnka. Pigment A harmadik ur hamar dühbegurult és dühében elkezde-tt :ulzottan precíz lenni. Ok- ratott. — Ez az egész folyamai — mondta például — tulajdonképpen a bőr, i-ietve a felhám védekezése a napsugarak ellen. Az érzékeny felhám nem bír el több napo; és úgy védekezik, hogy festékszemecskét termel. P-igmentálódik a bőr, enny.j az egész! — s fitymálva legyintett-, — Különben is va'ami burta tömeghisztéria, lesülni, lesülni mindenáron. Olyan fekete úgy sem iehetsz, mint egy igazi négen. Egyébként is ha tudni akar- jártofc, a négerek meg szeretnének fehérek lenni. Angol és francia magazinokban láttam például fehér festékkel bernázolt négereket. Newyorkban vannak olyan fotográfus- műtermek, ahol fehérre fényképezik a néger kuncsaftot. Vándorfotografusok ezt úgy csinálják. hogy a szerencsét'len szamárnak egyszerűen beikrétázzák az arcát. Végeredmény ben a néger nem fehéred,ík ki és rólad is, meg rólad is lekopik ez az álbarnaság, ami nem tartozik hozzáfolk. Phö, j am pec-'tempo! - .s még néhány szigorú dolgot mondott a két másik urnák, de már nem mondta többé, hogy lesülni, vagy les ütés, hanem pigmerí] tálódni és pigment tál ód ási folyamat. Ebből j megpróbált olyan irányban is tőké; ková- j cso ni, hogy az egész társalgást a szines és I fehér fajok eljövendő harcának ecsetelésére I vezesse árt s beszélt sötéten pigmentált fa- I jókról, kevésbé sötéten pigmentéi: fajokról, a j fehér civilizáció haláláról és végié alig köszönve elment ez a harmadik ur, otthagyva a I másik kettőt, akik összemosolyogcak elnézően. — Érthető — mondta az egyik ur megbocsátóan. — Igen — a másik is sajnálkozva mosolygott —. nem tehet róla, szegény, dühös. Az ilyen fehérbőrüeket nem fogja a nap. — Egyenesen árt nékik. — Nem is bírják. Ez nemcsak külső dolog, egy ilyen fehér bőr, vöröses haj, az ideg- rendszere nem birja a napot— Na igen. Az ilyen legfeljebb leég, sze- gény. — Úgy van. Lejön a bőre neki cafatokban. Aztán kenegethet-i egész ősszel. Én — és kedvtelve maga elé tartotta a kezét — én egész, nyáron nem használtam semmiféle öa- iart), semmit. Csak a víz és a nap! — Az az igazi. Én sem használtam. — Nana! — De nem, ha mondom. — Mutasd csak a... — s megállották s az egyik ur tüzetesen megvizsgálta a másik urnák az arcát, meg is nyomogatta. — Az elején sem használtál? — Az elején?... Szóvá cgy-két napig... — Na ugye! \ — Jó, hát az természetes, kérlek, az első egy-ké; nap, amig a bőr hozzászokik. — Én egész, végig nem használtam semmit. Egy percig sem. — Na jó. de rendre mentél bele. — Úgy van, hát persze. így kapja -meg az ember ezt a sötét-vörös alaptónust. Ebből, kérlek — és gusztust csinálva, megsimoga'.ta a saját arcát — ebből sO:e lesz az a pcíy1 hüdt sárga, az a... az a... és atálkozva eifin- •torodott. — Hát. öregem, az enyémre igazán nem lehet mondani, hogy sárga! — Nem, neng dehogy is. De azért hiába. látni rajta, hogy csak sikföiüi nap. Mis az 'kérlek, amit a hegyek adnak tengerrel kombinálva. — Kérlek — és a másik ar mégegys-zer kedvtelve megnézte a saját kezét — ne hara• gudj, de nem cserének, I — Kérlek,, kérlek. De gnstibus!... Nem er- j rő>l van szó. Hiszen végtére nem is az a fon- j tos, hogy ilyen barna, vagy olyan barna, nem ' azért mondom. Arra kéoíden volnék, mint KirUJkot Minid több föld száll a fVAmra fcjoddlom pedi-K odaajándékozza i'/i'.kv 'loriiHictK-tkicrt hü omberci'iiok Erdő //cn'tgyo: Kyőt XVII században kapták a Hln'fb-ya'. Sza-nUdcmvl'i-rii Báthory Gálból -ajándákoz.' először Bauá zw ital kin-alk, a kük még a ó« kiiívk'Oüidi moll(ikjiw;vo|i s iM*vükb«/z aikeis/l baiüf'áik, Gyulaiknrtára a XV. «zázad köl'tözrtok a gróf Láz ár ők. A föld<rsui ükitii. k tcrmészotiestMi' jobbágyra va'jl sz iuk-.s -giflk mii nrt a vármegyében, ináéképpen norn mii vollíötrt-ók a jelöni:ékeny kfterjedédi aij0n- dé-k birtokolt. BoniáinOkart totepiU-t'lok föld jedkro, mórt özek jobbalknak bizonyn Irtaik, mtim*c a szÖkoly jobbágyak, akik nők jog Ji-ölyzcttie sehogy sem volt rendezve, hol midii jobbágyok hol minut ez.abadOk és lkaitanako- l-elosák szerepolIák A romiáin jobbágyé', mundi-g előnyösebb helyzetben voHtiafi, min-' ■a mag’yar jobbágyolk, a negyvennyolcas fel - szabadirtás aztán végleg javukra farditóttá i helyzel'á:, mert földhöz, jutottak, a magya rok pedig ikiTruaTadtiaik a földoszáláéból, mert a- jogrendszer szerimrt „a székely ség egyál- ta'h'ehsji nem nsmertc a jobbágyságot.“ A kiinaradlSl'.ialk vették a vándorbotot, ehzé- •ledtűk niuinka urtán az ország többi részébe é.s -tovább Moldvába, Havasalföld ne w, -később AmeriKábai A kis vicén alfaj vasúton1 me!*yet a mull század végén Parajdig ép • tettek ki, -a székely nép nem utazott egyéb érrt, csaik munkáén és megélhetésért!, szerte a világba) \ nagybirtok fél'oszlotrt, a szentdemerter kastély már a mult század közepén zsidó bérlő ‘kezébe került, az erdöszentgyörgyi föidesuraik -köz veti önül- a világháború előirt adlálk eé a székelyföldi viszonyok szerint hatalmas biT-tokiai-kail — a románoknak. — Tholda'aghy gróf 800 hold szántóföldjét és rétjét adta el román kisbirtokosoknak, báró Bánffv Zoltámné 410 holdart adott el ugyanezekneki A Zeyk-örökség 367 holdja is román kisgazdák kezére kerüli;, úgyhogy más vásárlásokkal együt a háborút megelőző 10 év a ka« 't 1701 hold kitűnő uradalmi földet vetitek meg a román kisbirtokosok cs<ak ebben az egy községben a magyar urak-tól, 393.000 koronáért). Honnan volt az alig 50 évvel aizelőtt felszabadult jobbágyuknak ennyi pénze? Erre talán az A-lbina barrtkok tudnának válaszolni. A földesurak eltűntek, csak a székely középbirtokos osztály maradt itt és a románok. A legalsó és a legfelső magyar társadalmi osztály elpusztult, a bukásban egymásra ttaliállti. 0*W*0**0**0m0*0W**0**0*0lA0W* Az őszi könyvpiac 3 könyveseménye! Harsányi Zsolt: És mégis mozog a íöid (Galilei életének regénye) 3 kötetben — — - — fűzve 396’—, kötve 648 lej. Victor Heiser: Egy orvos bejárja a világot. (A Rockefeller Institution főorvosának izgalmakkal teli életének regénye) — fűzve 165‘—. kötve 252 lej. Duff Cooper: Talleyrand. (Anglia tengerészeti miniszterének most megjelent könyve világszenzáció) — — — — — — fűzve 165*—, kötve 252'— lej. Kaphatók az Ellenzék könyvosztályá- ban, Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Kérjük a künyvujdonságok ingyen jegyzékét. 19 37 november 2H. például te, hogy órák hosszat kifeiküdjek a napra csak azért, hogy még egy árnyalattal feketébb tegyek. — Honnan veszed ezrt, kérlek? De honnan veszed ezt? Furcsa ez a gyanúsítás! — De kérlek, hiszen hámlasz! — Én? — Te, te! Itt meg itt. — Ez hámiás? Ha-ha. Ez itten? Megvágtam borotvával. — Borotvával, ugyan! Hámiás ez, öregem, nekem ne is mondd. Egy kicsit tulnapoztad magad. Nem szégyen De éppen azért nem érhetted el ez: az egyenletes szint, ami nálam egészen természetes. De miért tagadod? — De kérlek, ez a hang! — Kérlek! Rendreutasítás -akar ez lenni? — Annak is veheted, kérlek! — Kérlek! S a másik ur szigorúan biccentett,, sarkon'- fordulrt és elment. A másiik ur ottmaradt. A másik ur én voltam és meg voltam elégedve magammal. Jól megmondtam neki. Evégre nem fontos, hogy ki, hol, hogyan sült le, na, de hol jön az ő lesülése az enyémhez! Nevet- séges,.. Török Sándor
