Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-03 / 228. szám

î 9 31 október 3. ELLENZÉK A kauern polgár SO esztendeié £ mikor merényié1, bomba, rom és pusztulás ijeszteaette Fénykép van elöltem, a sok között adapjá- bab véve közömbös fénykép: régfstiílusu, négyemeletes párisii ház, melyet földszintjé­től tetőzetéig végiigszakitott egy őrült erő. £p valóságában sohasem 'áttam, most .sebe­sülésében is c ak, lapok képes mellékletén Ialá,1,kozom vele s valaha majd, ha egyszer fe keresném, uig.y lehel, hogy már uj ház áll a helyén Nem -láttam soha, nem jártam szo­báit. amelyek most az utcának mutatják meztelenre lépett belsejüket. Nem ismerő­söm, nincsen semmi személyes kapcsolat kö­zöttünk. Mindössze ez az ujságoldalon élőm­be kerü l fénykép, mely olyan, miint nagy ágyú lövedék robbanása nyomán nyílt seb­ről felvett látlelet... Igen, most már tudom, ez az, ami a közömbösségemet átszakátja, ezért nem tudok átlapozni rajta: békében ez a háborús izü pusztulásról készített látlelet, ez, ami -köt. Párásban vagyunk a „fény városában", amely most éppen ünnepét üli sokezer ide­gen bámészkodó, pompára ámuló hódolatá­ban. Ez itt a rue Presbourg és az, amott a rue Baiisáére. A képzelet rohan velünk s mu­tatja távolságok vastag, falán keresztül ben­nük a tépett fadu házakat: két székház, mun­kaadó szervezet dinamitrobbanástó] tépett szelkháza-i. Minap történt, mintegy két hét előtt, hogy pokolgép hasított rajtuk szörnyű sebet. S két rendőr meghalt. Minap történt, hogy a két robbanás a francia sajtó hasáb­jain a felszínre vetette újra az „anarchiz­mus" 'ijesztő szavát. A francia lapok kérdez­getik: a valaha oly nagyon rettegett „tettek általi eszmeterjesztésnek" ujrafeléledése len­ne ez: ez a két robbanás? A kerékpáros Tamburină, ez a -kalandos múltú férfi, akit Mirepoix és Pamiier között letartóztattak, amikor nyugodtan javítgatta megsérült jár­müvét, lehet jó nyom, de úgy lehet hamis, S a mellette még letartóztatott negyvenegy- nehány ember éppen igy. Francia jobb. és baloldal vitázik még a merényié; romjai fe­llett; talán eldönti majd vitájukat a francia rendőrség nyomozása. Mi addig ,a lapok ha­sábjain ugorjunk vissza mintegy ötven évet s próba-juk rövid filmbe összefogni a hir- hedett „tettek által való eszmeterjesztésnek“ di nárnál robbanások nyomán omlott véres ro­mokkal jelzet francia földi állomásait. Robbanás... pusztulás... Az 1849 körül Proudhon által a vitába do­bott, majd Bakunin által felmelegiterl „anar­chizmus“ francia földön eleinte pusztán eszmei mozgalom volt. Egészen 1880-dg. Ek­kor születeti meg az első francia -anarchista lap, a „Revolution soetjoie“ mely -aztán he­ves harcba kezdett a- „tettek által való esz­meierjesztés“ érdekében. A -lap „Tudomá­nyos ismeretek" összefoglaló cim alatt meg­kezdette a robbanószerek készítésének és hasz­nálatának könnyen érthető népszerű alak­ban való, de részletes -ismertetését. A rovar­nak egyik receptjét 1880 juli-us 15-én Saint Germainéban ki is próbá-ták a Thiers-szob- ron. Ezzel a rombolással megikezdődötc a pusztító merényletek sora. Bomba az étteremben Valamivel több m-i-nt, két év után a szo­bor ellen,I merényletet követte a romboló őrületnek egy más, már puszui'tóbb kirobba­nása. 1882 október 21-ikén a Lyon-i Beke- cour-szin-ház földalatti helyiségében berende­zett n-a-gy étteremben robbant a bomba. Haj- najli fél 3 felé az étterem három vendége csendben -k-iment. Alig tűntek el, amikor egy fólg-yerek fiatalember, Louíis Miodre üresen mat'udt asztaluk alatt füstölgő bombát, pil­lantott meg. Odaugrott és megpróbála elta- posni a gyutacsot, de a röbbanás megelőzte s a következő pillanatban asztalak, székek fel­borultak, a -terem mennyezete beszakadt és a vaki-tó villanás után sötét hullt. -a sebesül­tek is romok sokaságára. Lóul» Miodre mind­két lába eltört s az alig felserdült fiú nehány nap múlva a kórházban meghalt. Rajta k-i-vül mintegy tucatnyi vendég sérült meg többé- kevés-bé erősen. A Bedecour-szinház vendég­lőjében történ-t merénylettel egyidőben másik bomba- is robbant, nem messze onnan, a Quai de Vitriolerie önkénteseket toborzó -iro­dája előtt. A merényleteik nyomán Lyon ban hamaro­san letartóztattak 66 gyanús egyént, akik fe­lett nem sokkal később Ítélkeztek is. Magát a merénylet Cyvoct nevű tettesét azonban csak a rákövetkező évben, Brü-ssze ben tették ár­talmatlanná. Cyvoct a robbantás után a bel­ga fővárosba menekült, ahol álnév alatt élte továb a napjait s uj összetételű bombákkal kisérletezcth Mikor aztán egy barátjával a várostól nem messzire ki akart próbálni egy bombát, az idő előtt robbant s darabokra tépte Cyvoct barátját. A merénylőt letartóz­tatták s -kiadták Franciaországnak, ahol ha­lálra iélték éj kivégezték. Ravachol, a szökött fegyenc A Lyon-i kettős merényletet követő tiz esz­tendő alatt a „tettek propagandájának“ hivel- nyugodan maradtak, hogy 1892-ben annál megdöbbentőbb módon jelentkezzenek ismét. Ez év február-március havában öt bomba robbant egymásután a fővárosban: levegőbe röpült a Clichy-i zendülőket elítélő esküd­tek elnökének háza, Bolut -tábornok háza, a Lobau-kaszárnya, stb. -stb. A merényletek tet­tese Ravachol volt: szökött fegyenc, aki egyéb gonosztottek között féltucat ember- j életért rárótt büntetése elől, a Saint Etienne i fegyházbó] szökött meg 1892 februárjában. Sikerült szökése után Párisba ment, útközben -azonban még kirabolta egy kőbányász kuny­hóját, ahonnan mintegy 100 darab dinamit» patront vett magához. így felfegyverkezve kezdet-le meg pári-si terrorista működését-. Március 31-ikén a Very-étterem tulajdo­nosa leleplezte és heves harc után letartóz­tatták Ravacholt, akit a megfélemlített párisi esküdtszék kényszermunkára, majd a Loire-,1 esküdtszék halálra Ítélt. 1893 július n-ákén végezték ki. Ekkorra azonban már nehány tanítványa volt Ravacho-Lnak, köztük egy Murner nevű, aki 1893 április 24-ikén, mi­kor Ravachol bírái előtt állt, levegőbe röpí­tette a Very-vendéglőt. A következő Emile Henry volt, a politechnikum vo t hallgatója. ak,i- november 8-ikán bombát helyezett el a Carmaux 1- bányatársaság Avenue de l'Ope- ra-i 'Székházában. Letartóztatták és a rue de Bons-Enfants őr-szobájára vitték, az izgalom­ban azonban nem kutatták ki idejében és igy még fel tudta használni a nála levő máso­dik bombát, amelyik öt rendőrt megölt, Mun-ier pedig a zavarban- -kereket o dott. 1894 február 12-én a Terminus íkávéházban köve­telt el merényletet. Itt ismét- hurokra került és most már jobban vigyáztak rá. Halálra iélték s május 21-én kivégezték. Merénylet a párisi kamarában Ennek a véres korszaknak kétségtelenül legérd-elkesebb merénylete 1892 december 9- ikén, egy hónappal a rue de Bons-Enfants-í robbanás után történt és Vaillant voAt a -tét­SZAZADBAN UJ CSAPÁS FENYEGETTE EURÓPÁT: falni az áradatot, legyőzni az ellenséget. ★ ★ ★ MA, HOGY ÉRTESÜLÉSEKET SZE­REZZÜNK, rendelkezésünkre áll egy csodálatos eszköz: a TELEFON. A nemzetvédelem és a közbiztonság számára a kereskedelmi életben, valamint, hogy szeretteinkről hirt ad­jon, a telefon nélkülözhetetlen. a tatárok betörése. Moldva külö­nösen egyike vol azoknek a terü­leteknek, amelyek a végtelen mongol betörések alatt szenvedtek. Ameny- nyire félelmetesek voltak a támadók, épen annyira váratlanok voltak a betörések. A moldvai őrök fárad­hatatlanul őrködtek és ?ő riadójelük a tűz volt. Éjjel, hegyoromról he- gyoremra, nagy füzeket gyújtottak és a borzalmas hir bejárta az e- gész országot. A gyöngék elmene­kültek, mig a harcban edzett mol­dvai vitézek újra siettek feltartóz­SOCl ETATEA ANONIMĂ ROMÂNĂ DE TELEFOANE rendelkezésére bocsát telefon- útmutatót, amely minden tudnivalót, valamint a hely­közi és nemzetközi beszélge­tések díjszabását tartalmazza. tese. Vaillant bombája a kamara félküralaku üléstermében robbant s könnyen megsebe­sítető 80 ('képviselőt. Ekkor mondotta Dupuy elnö-k történelmi érdekességü szavaik: ,,Az ülést pedig tovább folytatjuk..."' H-a -azon­ban hinni lehet az újabbkor! magyarázat-nalk, a Vaillant-bomba előre -tudott közjáték volt, melynek már élét vették. V-i-llant ugyanis „pokolgépét“ cimboráinak hitt rendőrök segítségével készítette el, akik Puibaraud rendőrigazgató utasítására árt-alma-tlan bom­bát állítottak össze, hiszen egy ,,/komoly“ bomba az egész Bourbon-palotát rádönlhette volna a bennlevő képviselők fejére. A me­rénylet mindössze egy kissé erős petárda-rob­banás volt, melyről állítólag előre tudott Du­puy elnök maga is. Az ügy egyedül a me­rénylő VaiLlant-ra vált végzetessé: őt 1893 feb-ruár 5-ikén lefejezték. * Merénylet, bomba, rom és pusztulás ijeszt­gette a francia polgárt ebben a korban. A mostani merényletek után francia lapok fel­emlegetik a „tettek propagandájának“ ezt a véres, félszázadig tartó történetét... Hóban Jenő. HMM A ţeîek szermi Hârtia Á képviselők 1937 november 15.-től 1938 március 15.-ig járó f zetésére vonatkozó rendelkezés megjelent a hivatalos lapba BUCUREŞTI, október 2. Ellenzéki körökben elterjedt hírek szerint a kormány alkotmánymódosítás tervével fog­lalkozik s ez a parlament november közepén kezdődő újabb ülésszakát teszi szükségessé, hogy megtörténhessenek az előirt háromszo­ros „felkiáltások“ erre vonatkozóan. A Par* lamentet feloszlató kézirat később jelenne meg a hivatalos lajpbun s januárra imák ki ai országos választásokat. A módosítás ugyancsak nemzetiparasztpárli értesülés sze­rint — -a szenátus belső szervezetére vonat­kozna, úgyhogy függetleníteni igyekeznének a politikától. „ÁMamdó szenátus“ tervéről van szó, melynek tagjait kineveznék s a jog­szerinti szenátorrá való kinevezés feltételeit is lényegesen enyhítenék ugyanakkor, A Naţionalul Nou-a — a fiatal liberális­párti képviselők hivatalosa — cáfolja a hírt s hozzáteszi, hogy ennek nincs „reális alap­ja“. Valószínű tehát, hogy a tervezett alkot­mánymódosítás elmarad s november köze p-én nem a parlamenti ülésszak megnyitásá­ról, de a-nnak feloszlatásáról szóló rendelet jelenik majd meg a hivatalos lapban. Ha igy lesz, abban az esetben december hóban ke­rül sor választásokra az 1933. évben tartott választásokhoz hasonlóan, BUCUREŞTI, október 2. Politikai körök­ben nagy feltűnést keltett, hogy a képviselők 1937. évi november 15-től 1938 március ló­ig járó fizetésére vonatkozó rendelkezés je­lent meg a hivatalos lapban. A rendelkezés a november 15-től kezdődő s 1938 március 15-ig tartó rendes parlamenti ülésszak Ide­jére ülésenként 700 lejt és 5250 lej havi di­jat utal a parlament tagjainak. A hivatalos lap közleménye a bizonytalanságot még in­kább fokozta. A Dimineaţa jelentése szerint egyedül Tatarescu miniszterelnök ismeri az ehhez fűződő valóságokat. Amit a kutyáról mm- denkmek: tudssi kell... Ez a könyv mindent magában foglal, amit egy kutyabaráínak sokszor leg­megbízhatóbb „barátjáról'1 tudnia kell! Nagyon szép kiállításban, rengeteg fény­képpel 144 lejért kapható az Ellenzék könyvosztáhjábcin, Kolozsvár. Vidékrq utánvéttel is azonnal küldjükl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom