Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)

1937-10-03 / 228. szám

8

/ LLEN'ZÉK

10 37 oki oh er 3.

?! ó -a Coughlin atyával,

„Amerika második legnagyobb emberével“, akire harmincmillió ember haíigaí

'LONDON, október hó.

Néhány napja a vila*; egyik log. ,dekosebb tSs légii ta!inasabb embere Uirtü&kodik Lón- dunkui inkognitóban. Szombaton, mint -Mi. Collins. cgys/erii kis szobát volt ki a Kmghtsbridge szállodákul ős azóta tanulmányozza az itteni szociális viszonyokat. A kontinensen is sokan hallottak már orról a 46 éves papról, aki bámulatosan rövid idő alatt Amerika egyik -vezető fórba és talán légi1'mértebb embere lett. Mimién héten világ három.' zázezer levelet Ari/) és amikor i rádió a-: ö beszédét közvetíti, hozzávett eg Itarminc- millió ember figyel tanítására.

OhaHés E. GougbMn nem «zivesen l>os / ól - get újságíróval], mert — mint nekem mondot la. - az. Egyc.siilt-AHuiunkkin igen gyakn.no elferdítve adták vissza szavait. Éppen ezért ■nean csodálkoztam, a miikor gyorsírással lejegyezte, amit alább számomra elmondott, bár hozzátette, hogy nincs oka félnie tőle, mert magyar újságíróval még nem ta. láilkozott, — ,,Amerika második legnagyobb embere" középmagas, testers, nyugodt mozdulatai, megfontolt besz'édü ember Keskeny- keretű szemüvege mögött acélosan kemény nézéssel beszél .a komimunizmus és a — kupi toli zinms ellen.

Jju^h'in atya éíeíiörténefe

ezrével] jöttek a levelek, úgy, hogy titkárokul kelllett fogadnia segítségül. Majdnem minden ötödik leveliben pénzt küldtek Cough lin atyának, mert tudták, hogy a rádiót meg kell fizetni és ők hallgatni akartaik beszédeit.

Aki magára semmit sem hölt

— A szélsőségek, mondja, amelyek egész egyformán csak a pénz körül forognak, különösen Amerikában.

De nem akar politikáról beszélni, Így meg kérem, mondja el néhány szóiban élettörténetét.

1891-ben, Ontarióban születeti, szülei egyszerit emberek voltak. Katolikus papok nevelték fel és Íratták be a torinói egyetemre, ahol főleg retorikával és labdarúgással foglalkozott. Nagyon szeretett táncolni is, egész 1914 ig, amióta egyszer sem láncolt, kivéve azt a néhány lépést, amelyet egyik legjobb barátja, John Farrow esküvőjén táncolt — Mareen 0‘SuMivan-na], a fiatal menyecskével Elhatározta, hogy pap lesz és 1916-ban felszí k. Első plébániáját 1926-ban knpDetroit közelében, ahol templomot építtetőt' kedvenc szentje. Kis Teréz tisztéletére. Kozbevetőleg megemlítette Coughlin atya, hogy átmegy’ Franciaországba, meglátogatni Terézke sírját.

Szűk, kis szobájában úgy érezte, hogy hivatása küzdeni az egyre jobban elhatalmasodó anyagiasság és ennék kapcsán fellépő politikei üzlet-irányTok ellen. Akkor támadt az öz ötlfete, hogy a rádión keresztül beszéljen, ami egész uj gondolat volt.

Mintegy ötezer dollárja volt, ami a templom építésére szűnt összegből maradt meg. Gallagher püspöktől engedélyt kapott és elment Fitzpatrick Leó barátjához, a detroiti rádiótáumság igazgatójához, aki pénzért huszonkét órát adott neki. Első beszéde után 8 levelet kapott. A vasárnapi beszédekre azután egyre többen figyeltek fel és két év után már

Egyes leveleikben csak egy bélyeg, másokban

ezer dollár volt.

A W-ail'I-street összeomlása hozta meg legnagyobb dilida,lát), amikor Ikiis-emberek ezrei vesztették c| egyik óráról a másikra össze- kuporgatot-t vagyonkájukat és dobták el elkeseredésükben az életüket. Akkor kemény és igavsligos szavakkal ostorozta a kapitalizmus amerikai formáját é* M-iTéont -ludas Iskáiiotnak nevezte.

— Elég legyetn már abból, — kiáltotta milliók fülébe, — hogy ebben az országban minden csőik a pénzl

Hívei tudják róla, ogy éjjel egy órakor fekszik le, reggel hat órakor talpon van, hét órakor misézik és azután egész nap szakadatlanul dolgozik Újságot ad ki, levelezésére külön irodát tart fenn s 250 embernek közvetlen főnöke. Minden alkalmazottjának magas fizetést ad. Isrthelő ez, amikor kilencmillió követője van pártjának, amelynek neve „Sz.oc'iáiis Igazság Nemzeti Egysége1*, amiért Cougíiin atya harcol

'Mi magyarázza hát azt a páratlan sikert, amit ez a papszónok elért, — éppen Amerikában, ahol mindenki pénzt akar csinálni? Elsősorban az, hogy úgy él, mlimifc többi pap- társa, magára jóformán semmin sem kólt. Eddig egyszer utazott szabadságra — kilenc év alatt, akkor is az utazással együtt hetven ezer lejt költött. Hívei vette neki egy Fordautót, amit el kellett fogadjon, de inkább munka-társai) használják), mint ö magia, Solia mem volt folyószámlája -és nem foglakozik azzal a temérdek pénzzel, amit küldenek neki.

— Nem vagyok rádió-sztár — mondja —

Miért harcolna küzdenek az emberek

— Ez a hazafiasság alapja is Miért küzdenek, miért harcolnak az "mberek? Otthonért, családérts gyermekért, szülőkért és azok ért <a dombokért, amelyek szülőföldjükön emelkednek. Nem, egye» len kormány sem méltó arra, hogy harcodnak ér‘e, csak ezek az őrök értékek.

■Nem vagyok poikkus, sohasem jkarc% a lenni. „Pártom" sem politikai párt, nincs képviselőnk és nein csinálunk zavart a választásokon. Egyedin •» púnk a vallás, Isós sokkal szívesebben beszélek a templomban, mint a mikrofon előtt, ahor nem érzem a kapcsolatot .3 hallgatóimmal és dramatizálnom kell mondanivalómat. Programomat nagyon kevés szóval elmondhatom önnek. Az asszonyok ne dolgozzanak a házon kívül, hamem a férjnek kel) annyit keresni, hogv saját házában eltarthassa feleségét és legalább három gyermekiét. Gyermekek nélkül a szüTők távol kerülnek egymástól és azután jön a válás. De a gyermekeiket mindig szeretik és ez olyan kapocs, amit nehezen s/a k Mainak már el.

ten szeretete és tisztelete és az a törekvésünk, hogy minden embernek megadjuk a módot az előbb emih'.ett életszln'l elérésére. De ehhez meg kell változóan tünk a ma. uralkodó kapitalista, vagy (kommunista felfogást, ami nem politikai, hanem 'lelki és emberi program.

Két órát ültem szemben Coughlin atyával, Kis Szent Terzé testvérkéjével és azzal a kívánsággal búcsúztam töÍe, hogy jövőre már ne kilenc, hanem százhuszmiilió kövem mztamonmurrMwm*mmt rr n,.; ■ c n uw

DB. LENGVE!

SZANATÓRIUM,

íiuj Knloftv ír, Sir. Cvo'du 5In

Románia h-gmodei nebb gyógyintézete, nagy paiktól körülvéve a város centrumában Minden szobája teraszra nyílik 500 m2 letötei ásza van, ahol egész n > és uz év bármelyik szakában nap- és légfürdőket lehet venni Modernül ízere 11 de z nőt műtőterein és szülőszoba Minden szobában hideg és meleg folyó víz. Vizgyógyéntézet Béíifürdő, amely krónikus bélbántalm 'k, székrekedések, epe és veseköveknél kitűnő eredményeket ad. lálectrótberapia: uitra rövid-hulláin és minden más vliílany kezel esek Modena Ftönlgen-berendezés. Laborató- riumok. A Délölerász mirigyc-is gyerekek kezeksére igen alkalmas és Romániában páratlan. Fogyó- é.s hi/.ókurák. Diétás konyha. Fertőző betegeken kívül minden beteget felvesz. Üdülő- és 15b- badozó betegeknek is igen alkalmas. Mérsékelt díjazás.

Sz Jííul orvoS'Vá'atziés

Az intézetnek ritáulis ko-nyhája is van

töpe legyen Amerika egész lalkóssága, belesz ámít a WaUl-streeti mindenható urait is . . .

Morvay ZsigmondNÖVEKSZIK A KURTA MATRÓZPIPA NÉPSZERŰSÉGE

Londonból jelentik: Az angol férfi hagyományos kurta matrózpipájának- népszerűsége még mindig növekszik, mint a kereskedelmi minisztérium kimutatása bizonyítja. Eszerint 1936-ban 5,592.000 pipát készítettek, azaz. 6i2.ooo-rel többet, mint az előző évben

A galvánáram megnyugtató

HATÁSA A SZÍVRE

Becsből jelentik, hogy az ottani egyetem fiziológiai intézetében megfigyelték, hogy a galvánáramnak megnyugtató hatása van a sziiv tevékenységére és csökkenti a vérnyomást. Magas vérnyomás eseteiben gyenge galvánáramnak rövid ideig tartó alka.mazása megszünteti a szédülést és a fejben érzett nyomást, egyes esetekben a normális mértékre szorítja le a vérnyomást.

T üztfolvajok

ELBESZÉLÉS

Kenderes Gergely sokat nélkülözött egyetemi évdi atlatt és amikor megszerezte oklevelét, még sem foglalt állást. Nyugatra ment,, bár érezte, ső<t tudta, hogy nem áll jó lábon egészségávei. Három évet töltött Pánisban. Az első esztendőben, mint napidijas fordító- irodában dolgozott, a következő kettőben egyetemi ösztöndíjból tartó.ta fenn magát. Azért diákköri nyomora tovább folytatódott, Három év múlva hazajött, sorbonne-i doktorátussal és még betegebben, mint amikor elment. De forron élt benne a vágy, hogy tovább adja nyugati tudományát. Állás után nézett. Beadta pályázatát Alma Materéhez. Az igazgató elmondta a maga és az elöljáróság véleményét s kérte, hogy ne haragudjék meg, ha a maga részéről gyógykezelést ajánl, lehetőleg falun. Kenderes megköszönte a jótanácsot s belátta azt fos, hogy esetleg tényleg szörnyű árat fizethetne valamelyik gyöngébb szervezetű tanítványa a gramatikáért, vagy Schopenhauer pesszimizmusáért. Mint ártatlanul kicsapott diák hagyta el az iskolát 3 a tékozló ftiu bünhő- désével visszatért falujába — gyógyulni.

Kenderes várta, hogy jöjjenek a gyermekek az iskolából. Unokaöcosét, Pétert is magával akarta vinni az erdőre. Harangoztak. Távolról szabályos kattogás közeledett. Átnézett a kerítésen, Péter jött. Abroncskarikát kergetett kurta botocskává:. Tán az iskolától hajszolja veszettül, mintha csodazsákmány lenne, vagy csalogató álom. Ki tudja, mit jelentett a gondtalan gyermeknek? Éppen kapujuk elé érkezett, amikor egy kiálló kőben megbotolva elbukott. A karika még sebesen

gördült egy darabig, aztán hirtelen elkanyarodott s beledőlt az árokba. Kenedere; hoz- zásielett, felemelte és zsebkendőjével letörölte az orra vérét. Vigasztalni próbá la, de nem tudott lelket verni belé. Kőtáblája szét- repedett, palavesszője darabokra tört. Hiába ifert neki pénzt. Péter kétségbeesetten sirt tovább s karikáját kereste, mely már elmerült a hig habarcsban.

— Péter, ne sírj! Délután elviszlek az erdőre. Kökényt szedünk, édesre fázott kökényt '5 dércsipte galagonyát, lehet hogy naspolyát is taládunk a barna avarban.

A gyermek szeme felcsillant. Fojtó zokogása halk szipegéssé gyöngült. De amikor felvette széthasadt tábláját, ismét hangos sirásba tört.

— Hónapra nem tudom leírni a nagy ábc-r. A kisasszony megver!

— Ne félj! Veszünk uj táblát. És ha valamikor a markodba csap a kisasszony, akkor se panaszkodj, csókold meg pálcájának a nyomát.

— Még nem kaptam ki-. Szeretem a kisasszonyt. Azt mondta, hogy tanuljak jól és akkor beirat abba a nagy iskolába, ahol az édesapja lantit, hogy legyen belőlem is ur, mint Gergely bátyámból.

— Na, látod, milyen jó tanítónőtök van. Szeresd hát és fogadj szót, ha jól tanulsz én i:s beszélek ta-nárismerőseimmel, hogy vegyenek fel a kollégiumba. Mi szerelnél lenni?

— Pap! Szép, fekete gúnyám lenne, prédikálnék a templonban s temetnék.

Délután kereste Pétert. Kicsi húga aludt a daga-íztó-tekenőben, de dajkája nem volt a konyhában.

— Péter!

Az udvaron semmi moccanás. Péter sehol.

Hátranézett, valami mozgást látott a fák j alatt. A gyermek a kert végébe húzódott, I hogy kicsi testvére ne zavarja játékát. Göd- I

röcskéket ásott sorjába, egymás mellé, olyan mélyre, amennyire csak vézna karjai beértek. Hosszú, keskeny arcát a gyepre szőri tolta s úgy vájta a földet. Játéka annyira lefoglalta, hogy semmiről sem szerzett tudomást, ami körülötte történik. Kiálthatták, nem hallotta. Közeledhettek feléje, nem vet1 .

te eszre.

— Péter! Mit csinálsz?

Meglepődött, mert senki sem tudott erről a játékáról. Titokba tartotta, nehogy szétdulja valaki temetőjét, mellyel szent áhítattal szokott játszani, egyedül. Tizenkét gödröcske már behanto tan állott, felrakva szépen gyepkockával és sirfával ellátva. Ezek régebbi haloltai. Most egyszerre két sirt ásott, két koporsójának. Kenderes kezébe vette a két kis fenyőfa koporsót. Nézegette, forgatta. Ügyes kezekre vallottak. Fedelükre kissé ügyetlen, de határozoitvonásu betűkkel nevek voltak róva. Egyiken: János, másikon: Anna.

— Kiket temesz Péter?

— Bubákat.

— Babákat? Te babákkal játszol?

— A leánykáktól kapom az iskolában. Teleirom a táblájukat értük.

— Nem sajnálod elföldelni őket? Tudod mennyi fájdalmat jelentenek a kis babák?

— A tiszteletes ur még embereket is temet és nem sajnálja őket. Úgyis feltámadnak, azt mondta. Jövendőben kiások egyet, hogy 'lássam üres lesz a koporsó?

— Ne tedd, Péter, a babák sokáig szeretnek aludni. Majd tdz-husz év múlva megtudod, hogy van-e feltámadás.

— Akkora mennyi hóittam lesz!

! — Lehet, hogy több, mint gondolod1-, —

■ köhögött —, de most gyere, menjünk az er- I dőre. A tavaszon pergament, császárkörte, j jonathán, aranypármen ágakat oltunk belé- * jük s ha majd megfogamzanak, kiültetjük a

í kertbe, az öregek he yére. De aztán gondod • legyen reájuk, Péter. Szárazságban ön:özzed. I ősszel kösd be szalmával, nehogy lerágják

I kérgüket a nyálak. Valamikor úgyis a te örökséged lesz a fiatal gyümölcsös. Szegény örökség, tudom. De tán mégis valami. Virágzáskor ála-fehér lesz az egész kert. Nyáron hűvös árnyékot kínálnak fáradt testednek. S ha majd beérik a termés, a körték és almák édes zamatjukkal elűzik szádból a felgyűlt keserűséget. Péter, ugye megígéred, hogy hü kertésze leszel a fiatal gyümölcsös- j nek. Hanem most induljunk.

— Ezt a két koporsó: tegyük még a főd- 1 be. A fejfájuk i>s megvan.

I Óvatosan a sirba eresztette a kél kis fehér

I

! fenyőfa koporsót. Maroknyi göröngyét hintett reájuk, aztán hanto-ni kezdte őket.

; Kenderes kezébe vette a fejfákat. Egyszerű, négyszögletes pálcikák, o yan kopjafaszerüek, ugyan azokkal a nevekkel, mint a koporsók. Rajtuk volt a falu temetőjének minden sir- fájára rávésett halálfilozófda négy betűje: T. M. T .E. (Tartozunk mindnyájan meghalni egyszer.)

Halottak napja.

A Kain Sofia boltjában nagy volt a forgalom. Tartogatott 'lejekkel, friss tojásokkal gyertyákat vásároltak a jámbor emberek. Haza sem mentek többet. Miért tették vo-lna. már ereszkedett az este. A domb oldalán a világítók olyan ájtatosan lépegettek a te- t mető felé, mintha templomba mennének, vagy halottat kísérnének. Kenderes a postá- ról jött, a postamester halgyermekes feleségét ikészitette nyelvvizsgára. Útközben Péter szüleivel találkozott. Néhány gyertyát szorongattak kezükben. Első szerelmük eldobott gyermeket szerették volna kiengesztelni velük.

A temető békésen üzent. Csend volt, mint-