Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-15 / 238. szám
fl H E £ » Ti 16 K 1937 október IS. IPAROSOK LARMA Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÁTRÁI JAnds. SIAM BÉNI beszámolót tart az Iparos szer ve? Kedésről CLUJ—KOLOZSVÁR, október hó. A magyar kisebbségi társadalom egyik legt ontosabb problémája az iparosság teljes megszervezés kérdése. A helyzet ugyanis az ipartestületek megszűnése után minden intézmény nélkül szervezetlenni maradt az iparosság. Azóta különféle utón módon keresik azokat a lehetőségeket. amel\ k segítségével szakmai érdekeinek védi miében az iparosság újra egy táborba tömörülhet. A leghelyesebb utat mutatta meg Szabó Béni brassói iparos, a magyar iparosság egyetlen parlamenti képviselője, aki az iparosok megszervezése érdekében országos propagandáidra indult. Szabó Béni vasárnap Szászrégenben, a magyar Iparos Olvasókör helyiségében az ipari és mező- gazdasági hét megnyitásával kapcsolatban tartott érdekes előadási Szabó Béni a brassói iparosok írevében üdvözölte a megjelenteket és hangoztatta, hogy a köz érdekében igen fontos az iparosságnak és a földműves osztálynak faji és felekezeti különbségre való tekintet nélküli összefogásra. Utána pedig az iparosság megszervezésének kérdésével foglalkozott és leszögezte, hogy a szervezkedés csak szindikátusi alapon lehetséges. Vasárnap, október 17-én Szabó Béni Nagyváradon a magyar iparos szakosztályának gyűlésén fog résztvenni és ott szintén ismertetni fogja a kisiparosok szervezkedésének kérdését. KERESKEDŐK nem vállalhatnak kisipari munkát CLUJ-KOLOZSVÄR, október hó. Az utóbbi időben a kisiparosok körébő1! egyre több panasz merül fel egyes kereskedők ellen, akik üzleti körüket túllépve, kisipari munkát vállalnak és ezzel & kisiparosok amúgy is gyönge kereseti lehetőségeit még jobban gyöngítik. Vannak szakmák, amelyekben! igen gya kori, hogy az anyagáru kereskedők a.z ipari szakmába vágó megrendelést felvesznek, a rendelményt valamelyik kisiparosnak kiadják és ezzel a kereskedő úgy az áru kereskedelmi hlasznát, mint a kisipari haszonnak jelentékeny részért zsebrevágja, a kisiparos, aki pedig ennek a kereskedőnek .vevője és egyik legnagyobb fogyasztója, érzékenyen megkárosítja. Igen gyakori ez a jelenség például a cipész és felsőrészkészitő ipariban, de előfor dúl a szabóiparban, sőt a fémiparban is. Joggá! vetődik fel a kérdés, hogy a törvényes rendelkezések megengedik-e ezt, vagy pedig a kereskedők ezekben az esetekben nem e valóságos kontáré a kisiparosnak? A kereskedők rendszerint 'arra hivatkoznak, hogy ők a megrendelés felvételével 'az ipart még nem gyakorolják, a megrendelt árut nem ők készítik el, ők ia megrendelést mind össze csak felvállalják. A kisiparos ipari jogosítványa — szerintük — nem a megrendelés felvételére, a megrendelés elvállalására, Wa.nem a megrendelt termékek elkészítésére ad kizárólagos jogot. Illetékes személyhez fordultunk a kérdés megválaszolása végett és azt a. felvilágosi tást kaptuk, hogy azok a kereskedők, akik ipari munká felvállalásával is foglalkoznak, rendszeriint kontárok. Ugyanis a kereskedő j csak kereskedelmi ügyletek folytatásával | foglalkozlhatik. Kereskedelmi ügyleteknek csak azok az ügyletek tekinthetők, amelyeket a kereskedelmi törvény, mint ilyeneket felsorol. Már pedig a. kereskedelmi törvény az uj ipartörvénnyel teljesen összhangban csak akkor tekintheti kereskedelmi ügyletnek' az ipari termelést, ha ez a kisipar körét meghaladj^.. A gyakorlat szerint pedig a kérdéses kereskedők ennek a feltételnek rendszerint nem felelnek meg és mint ilyenek való áKos kisipari kontárok. A kormány árlesz Állításra hívta fel a kartelleket, de ennek a felhívásnak még nincs semmi eredménye BUCUREŞTI, október hó. A kereskedelemügyi és ipari miniszter a kartellben levő gyárak által gyártott ipari cikkek olcsóbbá tétele érdekében indított vizsgálatok során az önvizsgálat és a termelés aduitaimak egybevetése alapján megállapította, hogy az egyees kartellek, igy például cement-, ecet-és sör-kartell megengedettnél magasabb áron hozza forgalomba termékeit. A megállapítás után a kartelltörvény 17-ik szakasza alapján árleszállításra hívta fel a cement, ecet és a sör-élesztő kartelleket. A cement órát a minisztérium 10.000 kilóg.-a - mos vagononként 13.000 lejben akiarja meg állapítani, amelyhez csak a saját árban számított csomagolás, bélyegilletéket, forgalmi illetéket, továbbá a szállítási költségeket le■—I— hét csak felszámítani. Az ecet és sör-élesztő árának ‘25 százalékkal való leszállítását akarja a kormány keresztül vinni. A keres kcdehni és iparügyi minisztérium most foglalkozik a többi kiartelIáruk árának megvizsgálásával és a vizsgálat eredményéhez I;é|>est tesz majd indítványt az árak leszállítására. He a kért árleszállításokat a kartellek nem hajtanák végre, úgy megtorló rendel kezéseket léptetnek életbe. Úgy látszik azonban, hogy a kartellek a kormánynál is hatalmasabbak, mert ennek ellenére, hogy a kereskedelmi és qrtirügyi miniszter a fent említett három kartellt már bírom héttel ezelőtt felhívta árleszállításra, még mindig nem történt és úgy hallgatnak, mintha a felhívást meg se kapták volna. Országos értekezletre hívja össze a Kisiparos Liga az összes romániai kézmüép BUCUREŞTI, október hó. A Kisiparos Liga bucureştii és központi vezetősége a környező fiókok bevonásával nagyobb szabású megbeszélést tartott az elmúlt héten. A megbeszélésen Ioncscu D. borbélyiparos, a központi főtitkár ismertette a Bucuresliben megtartandó országos kisipari kiállítás és mintavásár megrendezésére történt előkészületeket. A megbeszélésen megjelent Dragoescu D. V.. a Szövetkezeti Kisiparosok Szövetségének kiküldötte is. Achi- ry D. építőiparos felhívja az értekezlet figyelmét arra az elégedetlenségre, ami a kisiparos köröket az általános drágaság miatt eltölti. A drágaság ellen az illetékes hatóságok — nem foganatosítanak semmi komolyabb intézkedést. Marcu D. S. cipésziparos elpanaszolja, 1 hogy a többi kisiparos szervezetek semmi komoly munkára nem képesek és tétlenségükkel a kisiparosság érdekeit veszélyeztetik. Ruzsinszky Ferenc, mechanikus, a bucureştii fiók főtitkára ismerteti az Erdélyből érkezett javaslatokat. Felolvassa a Kézműves Kamarák felállítása érdekében beindítandó országos akcióra vonatkozó indítványt. A javaslatok és sérelmek meghallgatása után az értekezlet a következő határozatokat hozta: 1. Minden meglevő iparosszervezetet és munkakamarát országos értekezletre fog meghívni a Liga és ez alkalommal széles körben megtárgyalják az ösz- szes kisipari sérelmeket. 2. Elhatározta továbbá a bucureştii értekezlet, hogy erről a*z akciójáról az összes fiókokat értesíti és hasonló akció megindítására hívják fel. A cipész és csizmadiaiparosok védekeznek a talpbőr-kartell ellen CLUJ-KOLOZSVÁR, október hó. A Bőr és Cipő cimü szaklaip, amely a talp és cipőgyárosok érdekeit szolgálja, legutóbbi számában örvendezve jelenti be, hogy nem lesz áresés a. kész bőrpiacon, minthogy a talp-bőrgyárosok egységes üzletpolitikát folytatnak. A talp kartell írja ö lap f ki mutatta} hogy a talp-bőrgyárak kalkulációja csak akkor éri el a rentabilitását, ha a nyersbőrárak közelebb lesznek a k0 lejhez, mint ‘az 50 lejhez. Egyelőre ettől még távol vagyunk és igy semmi ok nem ált fenn az árak csökkentésére. Ebből a híradásból az tűnik ki, hogy a talp-bőr kartell még min dig nincs megelégedve az árakkal és újabb áremelésre készül, ez ipedig nemcsak a kisiparosokra nézve járhat katasztrófális következményekkel, hanem a tömegekre is, amelyek az áremelést kell hordozzák. A talp bőr karteltnek ezen az áremelési tendenoiója ellen a. cipész és csizmadia iparosok védekezni akarnak. Marosvásárhelyen már határozatilag kimondották, két hétig anyagot nem vásárolnak. Ennek az állásfog- lalásniak meg is volt az eredménye, mert a. marosvásárhelyi piacon a bőr- és taipárak estek. Értesülésünk szerint a kolozsvári ci j {részek és csizmadiák is hasonló állásfog- ţ lalásra készülnek, ezt annál könnyebben j megtehetik, mert úgy a cipészeknek, mint 0* j csizmadiáknak van nyersanyag-szövetkeze- i lük és könnyebben függetleníthetik magú kát a bőrkereskedőktől, akik szindikátusba vannak tömörülve és igy uralkodnak vevőik felett. Csak a szakmai szindikátusok megalakításával menthető meg ország kisipara CLUJ-KOLOZSVÁR, október hó. Amíg a gyáripar, a mezőgazdaság és ;a kereskedelem nagyszerűen virágzik, addig ai kisipar állandóan sorvad s művelői lassan- lassan kezükbe kell vegyék a koldusbotot. A pusztulástól a kisipart cslak a szervezkedés mentheti: meg. A szervezkedés módjai ról eddig már több szó esett, vannak olyan szirénhangok, hogy a kisiparosokat faji, felekezeti vagy politikai alapon kell megszervezni, a.zok, akik ilyen lehetetlen gondolatokkal foglalkoznak, a kisiparnak legna gyoW) ellenségei, mert az iparosok szervezkedését kizárólag csak szakmai alapon lehet megoldani. Emellett foglalt állást az „Ipar“ cimü kézműipari szaklap legutóbbi száma is, amely a kisiparosok szervezkedésével kap- csőin t Um az alábbi megszívlelendő sorok at írja: Az utóbbi időben a szükség diktálta pa raincs folytán szinte napról-napri több és több ipari szindikátus alakul, hogy részben gazdásági, részlren pedig szakmai érdekeiket ily módon megvédhessek ez egyes csoportok. Sajnos azonban még mindég ha talmas számot képviselnek azok a kisiparosók, akik akár a múltbeli csalódások miatt, •akár más okból távol tartsák magukat a szakmai alakulatoktól, s ezáltal nemcsak magukra hagyottén kénytelenek megbirkóz- ni az egyes iparosokra háruló nehézségekkel, Wa.nem távolmaradásukkal az egyes megalakult csoportok működését is gyen gitik. Végeredményben minden iparos mielőtt önállósította volna magát, mini segéd dolgozott s miint ilyen, szinte kivétel nélkül ■valamennyien tagjai voltak munkás-szervezeteknek, amelyeken kérésziül védték ak kori érdekeiket. Épen ezért nehéz megtalálni a magyarázatát annak, hogy az önálló iparosok miért tartják távol migukat a szakmái szervezkedési lehetőségektől, midőn a mult tapasztalatai is azt igazolták, hogy eredményes harcot csak megfelelő szervezett ség mellett lehet folytatni, lehet az szakmai, vagy gazdasági harc. A kisipar ugytanis könyelmü magatartása folytán két hatalmas szervezet közé ékelve magára hagyottén kínlódik és haldoklik. A két szervezet: a jól megszervezett nagyipar és a munkásszers’ezetek színié kivétel nélkül minden egyes mozdulásé a kisipar felé érezteti hatását. Tapasztalat szerint ez a hatás soha sem járt kellemes következmé nyekkel, mindég csak újabb és újabb nehézségeket hárított a kisiparrá. Megfelelő szervezettség esetén a kisipar kivédhetné, vagy legalább .rs védekezhetne a két szervezettel szemben, sőt egy kis szakszerű hozzáértéssel könnyebben lehetne áthidalni azokat a nehézségeket is, amelyek jelen pillanatban a kis és a nagyipar között érezhetők. Éhez azonban a legfontosabb, hogy minden egyes iparos szakmai szindi kátusának tagja legyen s ne akadjon az országban olyan kisiparos, aki távol tartja magát a szervezetektől, mert csak igy lehet úgy a szakmai, mint a gazdasági védelmet biztosítani. A régi iparosok a maguk idejében szintén küzdöttek az ekkori idők nehézségeivel, szintén védelemre szorultak s ezért alakult meg annak idején a céh rendszer. Minden egyes szakmának megvolt a maga céhe, amely a legmesszebmenően gondoskodott a mindenkori szakmai védelméről. Ha a szervezettség szükségszerűségét évszázadokra visszamenőleg megértették az egyes iparosok, amnál inkább meg kell értse ezt a rnai müveit iparos, mert szervezetekkel szemben csak jól megszervezve szabad harcolni, ha győzni akarunk. A legsürgősebb teendő a szakmai szervezkedés. Azokon a vidékeken, ahol léteznek szakmai szindikátusok, ki kell szélesíteni, ahol még nem léteznek, ott sürgősen meg kell alakítani. Ha már minden iparos tagja a szakmai szindikátusának, akkor a szindi kátusok egymás közt mint ipari csoportok kell meghatározzák azt a közös utat, amelyen általános ipari kérdésekben közösen kell haladjanak, s eebben az esetben a romániai kisiparosság az ország egyik legnagyobb szervezete ‘lenne s minden alkalommal, midőn a kisitpar sorsa forog veszélyben, egyse gesen hallatná szavát és egységesen kellő formában védekezhetne. PaT*iíT333ivéta olcsó árba minden színben és minőségben az Ellenzék könyvosztályában. Cluj, Piaţa Unirii kapti.i tó. Egy próbavásárlás meggyőzi önt ár ú . utólérhetetlen olcsó voltáról. A kisiparosok kérik a drágaság letörését
