Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-02 / 227. szám
♦ ♦ TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMEKAR No. 141.163/1929 ARA 3 LEJ Szerkesztős'ég és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: 11—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivataá és könyvosztäly: P. Unkéi 9. Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ioj félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözeotel több. XaVIII® ÉVFOLYAM, 22 7. SZÁM. SZOMBAT CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 OKTÓBER 2. Olaszország visszautasítja az angol-francia laársnas éríekezleü iiiJiávásayá Az olasz nagykövet és a német ügyvivő előzetes közbelépése Londonban. — Népszövetségi határozat a benemavalkozási kötelezettségek megszűnéséről az önkéntesek visszahívásának megtagadása esetén. — Londonban kényesnek tartják a helyzetet .....———— .. Milch német repülésügyi tábornok szenzációi kettő látogatása Parisban 1 A London—Páris és Berlin—Róma tengelyek közötti nagy diplomáciai játék sakkhuzásai tovább folynak. Vannak köztük olyanok, amelyek megnyugtatóan hatnak Európa külpolitikai légkörére és vannak olyanok is, amelyek még fokozzák a feszültséget. A megnyugtató lépések közé tartozik, hogy egy Párisban szenzációt keltő hir szerint a német katonai repülésügyek vezetője, Milch tábornok, hétfőn hivatalos látogatásra a francia fővárosba érkezik. Milch három napot tölt Párisban, ahol Pierre Cot francia repülésügyi miniszter vendege lesz és kihallgatáson jelenik meg Lebrun köztársasági elnöknél. Ezután a vidéken látogatja meg a francia repülésügyi központokat és egy heti franciaországi tartózkodás után tér csak vissza Németországba. Egy másik megnyugtató momentum az, hogy az angol, francia és olasz tengerészeti szakértők Párisban tegnap ctiláirták a Földközi-tenger ellenőrzésére vonatkozó előzetes megegyezést. A megegyezés még a kormányok jóváhagyásától függ, minthogy azonban a szakértők állandó telefonösszeköttetésben állottak kormányaikkal, nem valószinü, hogy a kormányok hozzájárulása nélkül adták volna dláirásaikat. A megegyezés különben egy napi késedelmet is szenvedett, mert az olasz küldöttség utasítást kapott Rómából, hogy az aláírást halassza el. Az olasz kormány be akarta előbb várni a népszövetségi közgyűlés spanyol kérdésben kiküldött bizottságának határozati javaslatát. A spanyol panasztevők ugyanis azt kívánták, hogy a közgyűlés bélyegezze meg kimondottan Olaszország és Németország spanyolországi közbelépését. A végül elfogadott határozat azonban csak általános tiltakozásokban mozog, sem Olaszország, sem Németország nevét nem említi. Róma ezután megadta az engedélyt a párisi megegyezés dláirá- sára. Ez a népszövetségi határozat három napi nehéz tárgyalás eredménye, amelyben vezető szerepet Delbos francia külügyminiszter és Cramborne angol külügyi államtitkár vittek. A panasztevő Spanyolország képviselője, Del Vayo külügyminiszter, Litvinov erős támogatásával ragaszkodott ahhoz, hogy a határozatban Németországot és Olaszországot, mint a benemavalkozási politika megszegőit jelöljék meg. Angol és francia részről mindenképen el akarták ezt kerülni, mert egy ilyen határozat lehetetlenné tette volna a spanyolországi olasz önkéntesek visszahívása érdekében megindított akciójuk továbbfolytatását és megakadályozta volna a párisi szakértői tárgyalások eredményes befejezését is. Végül is olyan határozatot hoztak össze, amely a Spanyolországban folyó külföldi beavatkozás általános megbélyegzésére sjzoritkozijkj hangoztatva, hogy \ egész idegen hadtestek vesznek részt a • spanyol polgárháborúban, kijelenti, hogy hőn óhajtja azoknak a kezdeményezé: seknek sikerét, mélyek az kéntesek * visszahívását akarják elérni és felszólit- j ja a kezdeményezést folytató kormányo- \ kát, hogy erélyesen folytassák tobább ezirányu munkájukat. Végül pedig — s a határozatnak ez a lényege — megállapítja a népszövetségi közgyűlés, hogy ha az önkéntesek visszahívására irányuló törekvések eredménytelenek maradnának, akkor a Népszövetség tagjaira fennálló benemavatkozási kötelezettségek is megszűntéknek tekinthetők. Ez a megállapítás óvatos népszövetségi fogalmazásba van burkolva, de az óvatos fogalmazás nem változtat a lényegen. Az önkéntesek visszahívásának követelése viszont, úgy látszik, továbbra is erős akadályokba ütközik Róma részéről. Legalább is erre mutat a külpolitikai sakkhuzás, melyet olaszok és németek tettek meg tegnap a francia—angol —olasz hármas értekezletet kívánó angol—francia sakkhuzással szemben. — Grandi londoni olasz nagykövet ugyanis megjelent Eden külügyminiszternél és bejelentette, hogy Olaszország nem hajlandó az önkéntesek visszahívása kérdésében tervezett külön francia—angol— olasz értekezleten résztvenni. A visszautasítás így még az előtt történt meg, mielőtt a hármas értekezletről szóló közös jegyzék Londonból és Párisból Rómába elment volna. Megelőző lépésről van tehát szó, melyet az? Edennél rövidesen szintén megjelenő londoni német ügyvivő is támogatott. Grandi olasz nagykövet hangoztatta, hogy nem látja be, miért kellene a három hatalomnak külön foglalkozni az önkéntesek kérdésével, mikor ez a benemavatkozási bizottságra tartozik. Olaszországra különben is nagy fontosságú, hogy a tárgyalásokon Németország is résztvegyen. Másrészt az az álláspontja, hogy az önkéntesek kérdése előtt Franco tábornok hadviselési jogának elismeréséről kell tárgyalni. Olaszország mindazonáltal hajlandó arra, hogy az egykori angol terv alapján a benemavatkozási bizottságban az önkéntesek visszahívásáról és a Franco-kormány hadviselő félként való elismeréséről egyidejűleg tárgyaljon. Grandi látogatása után rövidesen megjelent a Foreign Ofice-ben a londoni német ügyvivő és kifejtette, hogy német felfogás szerint a hármas értekezlet a strezai politika felújítását jelentené, amit német részről igen kedvezőtlenül fogadnának. Grandi megbeszélése folyamán állítólag kitért arra is, hogy ha Franciaország megnyitná a pyreneusi határt, Olaszország szintén fönntartja a jogot arra, hogy ezzel szemben megfelelő elhatározásra jusson. Egyes londoni lapok szerint angol vezető körökben az olcssz fenyegetéssel szemben az a vélemény alakult ki, hogy ebben az esetben a két hatalomnak földközitengeri érdekeik biztosítására a pyreneusi határ megnyitásánál is hatékonyabb módot kel] találnia. Viszont Londonban nem idegenkednek attól, hogy az önkéntesek biztosított visszahívásával szemben elismerjék Franco-t hadviselő félnek, amire viszont Parisban még mindig nem mutatnak Hajlandóságot. Ilgen körülmények között a francia és angol részről Rómához tervezett jegyzék átadása is tárgytalanná vált. TJj jegyzék megfogalmazásáról van tehát szó, melynek szövege fölött még viták vannak Páris és London között s amely « fövő hét közepe előtt 'aligha kerül átadásra. Százezr« k várták a Dúcét ité mában PÁRIS. akitóber 1. A francia haditengerészeti minisztérium a következő jelentést tette közzé: Az angol, francia és olasz tengerészeti meghízottak befejezték munkájukat s déli egy órakor aláírták a megegyezést, melyet kormányaik elé terjesztenek. Á megegyezés Ol lasz országnak a földköziten- geri ellenőrzésben való részvételére vonatkozik. Az; angol—francia—olasz tengerészed megegyezés meghatározza a három hajóraj ellenőrzésére hízott körzeteket, a földköziten- geri utakat, valamint a jelzéseket, melyeiket a hajórajctk használhatnak. A körzetek kijelölése a célszerűség szem előtt tartásával történt. A Földközi-tenger myugatli, Gibraltárral szomszédos része Nagybritamnia ellenőrzése alá kerül, Franciaország megtartja az Alger felé vezető utak, elsősorban az Alger és Bonne közötti útvonalak ellenőrzését, a Földközi-tenger íbteni többi részének ellenőrzését pedig Olaszországra bízzák, melynek halasikor e kiterjed csaknem az egész Tirrheni-tengerre, Sardinia partjaira, a Ioni-tengerre és az Adriára, A Földközi- tenger keleti részén Olaszország Tripplisz és Egyiptom mentén, egészen Port Saidig kapja meg az ellenőrzés jogát. Az Égéi Tenger Nagybritanniia ellenőrzése alá kerül, körzete Port Saidig terjed* Franciaország a sziriai partokat és Palesztina partjait ellenőrzi Port Saidig. Anglia, a nyoni egyezmény értelmében, megtartja ezen kívül a Szuez és Gibraltár közötti földiköziiengeri utak ellenőrzését, RÓMA, október 1. Mussolini tegnap délután 6 óra 30 perckor érkezett vissza Rómába. A pályaudvar előtti téren tízezrekre menő tömeg lelkes ünnepléssel fogadta a ha- z'aérkező Mussolinit, aki <a városba való bevonulása után a Venezzia-ipalota erkélyéről rövid beszédben ismertette németországi utjának eredményeit. — Mély benyomásokat s felejthetetlen emlékeket hozok Németországból — mondotta a Duce. — Az olasz—német barátság megpecsételi a Róma—Berlin tengely politikáját s ezekben a napokban bevonult a hét nemzet szívébe. Ennek a barátságnak a céljai: az Európa újjászületésének két forradalma (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) Hátsóras szimat A pénz állítólag a legjobb külpolitikai hő- és tégsulymérő. Tudósit minden parányi változásról. A tőzsde legkisebb ingásaira visszahat, mint ahogy a földtani intézetek pincéjében a szeizmográf földanyánk legparányibb lélekzetét is följegyzi vagy a fotocelláik alkalmazásával most már számos élettani jelenség vonalgörbében fejezhető ki. A legkisebb háborús izgalomra hányát homlok zuhannak az értékek, a pénz rögtön ingadozni kezd, mihelyt kint vagy bent a rend és a béke lehetősége csalk némileg is meginog. A kereskedelem pang, ha országok egymással való forgalmában és viszonyában zavar támad. Aki nem üzleifctel foglalkozik, hanem bent vagy kunt a politika általános értelmével, szintén gondos figyelemmel 'kíséri a tőzsdék, a pénzintézetek, az ipari és kereskedelmi vállalatok hangulatát és magatartását, mert ezek vagy előbb vagy7 mélyebben már kifejezik a dolgok valódi lényegét: tartósságát vagy megrendülését, békéjét vagy veszedelmét, nyugalmát vagy' válságát Ezért kell különösebb érdekkel latra vetnünk most a londoni hirt, hogy a világ háromszáz legfontosabb biztosító vállalata október 1-től nem köt háborús kockázatok ellen biztositó szerződéseket. Nyilván se az ember, sem a tárgy feltétlen biztos voltát a köz&ljövöhen a háború veszélyeitől nem táplálja, ezért az ilyenkor érthető parányi kockázatot se meri magára vállalni. Pedig minőén üzlet mindig kockázatos: ha visszariaszt, akkor csak a kaland nyúlhat érette. A helyzet olyan, minit mikor életbiztosítást akar kötni a minden látszat szerint egészséges ember és csak az alapos orvosi vizsgálat állapítja meg, hogy valami kis szervi baj van jelen, amely szerencsés esetbe nem veszélyezteti ugyan a hosszú élet lehetőségét, esetleg rövid idő alatt és hirtelen mégis halálba döntheti a biztosítás igénylőjét. Nem valószinü, hogy alig tét évtizeddel a borzalmas háború után, melyre komoly béke máig se következett és mindenki senyved borzasztó következményei miatt, általános nagy' világkatasztrófa zúduljon elő, mindamellett nagyon lehetséges, hogy a robbanó anyagokkal teli és hilhevitett gőzü légkörben bármelyik pillanatban kitör az egrete - mels válság. Mind a spanyol, mind a kelet- ázsiai borzalmak tanúsítják, hogy a részleges háborúk sűrűn tarkázzák az általános beikét és lehetségesek bárhol két rendszerezett. sőt népszövetség} tagállam között is, igy csupán a földrengéses és tűzhányó pontokon, mint Abesszíniában vagy Palesztinában kelj tartani a harci divat követésétől. Nemrég fejeződött be egy bosszú háború a grand-chacoi petróleumföldekért Bolívia és Uruguay között és emlékezünk, hogy’ közvetlenül az általános béke megkötése után mily kegyetlen harcba bonyolódtak Ázsiában és Th rackában a görögök és törökök, hogyan lángolt a marokkói pokol1 a riff- k abil dk gyújtogatása miatt. Régi társadalomtudományi elmélet, hogy nincs esztendő, melyben valahol a világ egy-egy neuralgikus pontján kisebb-nagyobb csetepaté vagy hadjárat ne okozna beteg állapotot. De az ilyen szórványok kevésbé izgatják a biztosító társaságokat. Itt a kodkázat területe és időszaka korlátozott. Az üzletkötésnél az előrelátás ezekkel könnyen számíthat. De vannak pillanatok és helyzetek, amikor és amelyekben az ily elhatárolt harcmezőkről át- harapódzó talajtüz vagy vihartól szórt tüzes pernye lángba boríthat nagy szomszédos területeket, sőt; elszóródhatnak a világháborút felgyújtó üszkök is. Minden pillanatban remegni lehet, hogy a spanyol földről és a Földközi-tengerről egyetemes viharokat szülő erők vitorláznak át a látszólag békét élvező tágabb Európába s nem ok nélkül aggódnak ezrek és ezreik, hogy a japán bombák item csuk az ártatlan kínai polgárokra hullattak, de a világbéke ölébe is eshetnek és borzasztó csapást olkíozhatuak. Amikor angol követ sebesül meg, állama már kezdi könyökével súrolni a háborút, ha kínai asz- szonyok és gyermekek holttestei halomszám (Folytatása a 2, oldalon)
