Ellenzék, 1937. október (58. évfolyam, 226-252. szám)
1937-10-02 / 227. szám
'> fi L LEU 7. ft K mmm 19 3 7 © /< / © A> c r 2. ■■uimim «■■in—un Közel másfélmillió leifel gyarapodott a marosvásárhdyi hercsiácdcinii és iparhamara vagyaid TG. MURES -- MAROSVÁSÁRHELY, október 1 A morosvásárhclyi kereskedelmi és rp:u kamarában a nyári szünet a napokban megtartott igazgatótanácsi üléssel ért véget Az igazgatótanács iiltV sén számos, a kamara működéséi, valamint a helyi kereskedő és iparos társadalmat érdeklő iigvet tárgyaltak le. Ezek során többek között nem kisebb jelentőségű kérdés, mint a legutóbb előtérbe került iparos és kereskedői nyugdíjpénztár felállításának ügye is napirenden volt. Az ülést, miután a kamara gyiilésterme javítás alatt áll, a városháza nagytermében tartották meg és azon Fülen Üctavian kamarai elnök elnökölt. Husii főtitkár felolvassa az igazgató- tanács tagjainak névsorát, majd mintán megállapítják, hogy az ülés határozat képes, Fulea elnök megnyitja a tanácskozásokat Beszédében kegyelettel emlé*- kexik meg a nemrégen elhunyt Bürger Albert nagyiparosról, aki 12 éven ál állt a kamara élén, melynek ügyeit a legnagyobb lelkiismeretességgel és lojalitással vezette. Az ülés felállva, néhány percnyi csendben adózott a halott emlékének. Mizei másféliniSiiőwal gyarapodott a kamara vagyona Dr. Jeremia titkár ezután felolvassa a legutóbbi, junius 23. keletű jegyzőkönyvet. majd Veres Jenő titkár teszi meg jelentését a kamara pénzügyi helyzetéről. Kitűnik, hogy az 1937—38 as pénzügyi év első 5 hónapjában az előirányzott bevételeknek 46 százaléka már befolyt, mi-g a különféle kiadások 36 százalékot haladtak meg. A kamarai tisztviselők nyugdíjalapja 1935 április elsejétől 1937 szeptember 1 ig kétmillió lejről 2 millió 795 ezer lejre emelkedett. Az építkezési alapot szolgáló 852 ezer lejből 400 ezer tejes költséggel teremtették meg a kereskedők és iparosok segélypénztárát és a két alap együttesen ma már egymillió 220 ezer lej értéket képvisel. Az utóbbi két évben a kamara különféle alapjai mintegy 1 millió 400 ezer értékben gyarapodtak. A gyűlés elismerését fejezte ki a kamara szakszerű gazdálkodása iránt, amely pénzügyi helyzete jelentős javulását eredményezte. Az áruraktár ügye Dr. Jeremia számol be ismét, ezúttal a nemrégen árverés tárgyát képező áruraktár ügyéről. A kereskedelmi és ipar kamara tisztviselőinek nyugdíjalapja 1930 ban 1,800.000 lejt tett ki,' amely összeg a Marosvásárhelyi Takarékpénztárnál volt elhelyezve. A bankkrizis folytán kétségessé vált a 'nyugdíjalap visszafizetése, mire a vezetőség tárgyalásokba bocsátkozott a bankkal, melynek ered- ményeképen a nyugdíjalapot szolgáló követelésért a pénzintézet a tulajdonában levő áruraktár felét adta cserébe. A kamara azután saját céljaira vásárolta meg az áruraktárt, abban az értelemben, hogy az ingatlan értékét. 1.800.000 lejt, felszabadította és azt a nyugdíjalapra visszafizette. Az áruraktár azonban, mint később bebizonyosodott, nem volt hasznothajtó, mert az 1,800.000 lej értéket képviselő ingatlan csak 30.000 lejt jövedelmezett és ez az összeg alig fedezte a karbantartást és a raktár fenntartásával járó költségeket. Ezért úgy határoztak, hogy árverés utján eladják. A két ajánlkozó közül a Marosvásárhelyi Takarékpénztárnak adták át feltételesen az ingatlant, miután ez, a másik 1 millió 500 ezer lejes ajánlattal szemben 1 millió 505 ezer lejt ígért. Az árverés ügyéhez Capruceanu Me- linte képviselő, valamint Méra és Petric tagok szóltak hozzá, majd az ülés jóváhagyta az árverést és így az áruraktár most ismét a bank tulajdonába ment át Kié uz ipari múzeum? Az. eddig még megoldatlan kérdések egyike, a Traian utcában levő ipari múzeum ugye. A múzeum 1921 ben a közi- oktatásügyi minisztérium felügyelete alá került és annak karbantartásával a minisztérium a helybeli tanonciskolát bízta meg. Miután azonban a múzeum fejlődése és karbantartása igy nem volt eléggé biztosítva, az iparkamara bérajánlatot nyújtott be a minisztériumhoz és vállalkozott arra, hogy a muzeum fejlődését és felvirágoztatását szem előtt fogja tartani. A minisztérium elfogadta az ajánlatot s ez év nyarán létre is jött a megállapodás. A busz évre kötött szerződés szerint a kamara a múzeumért évenként 1 lej jelképes bért fizet. Ennek ellenére a muzeum még mindig nincs a kamara birtokában, mert a minisztérium a létrejött megállapodásról hivatalosan még nem értesítette a tanonciskola vezetőségét, amely igy nem hajlandó átadni az épületet az iparkamarának. A muzeum ügyét Rusu főtitkár ismertette, melynek nyomán megbízták Capruceanu képviselőt, hogy járjon közbe a minisztériumnál a jelentős kulturérték ügyének mielőbbi eldöntése érdekében. Három fér? Veres Jenő titkár ezután arról számol be, hogy az iparkamara nagytermének javítása folyamán előre nem látott szükségmunkálatok merültek fel, amelyek mintegy 34.000 lej kiadást jelentenek. Az ülés hozzájárult a munkálatok végrehajtásához, majd a közérdeklődés homlokterében levő kérdések egyikére, az iparosok és kereskedők nyugdíjpénztárának megvalósítása ügyére került sor. A terv, amely országszerte nagy érdeklődésre tart számot, alig néhány hónappal ezelőtt vetődött fel. A nyugdíjpénztár megvalósításának fontosságát ás szükségességét mi sem bizonyítja jobban. mint az a nagyfokú igyekezet, amely néhány hónap alatt már megteremtette a vázat, amelyen a lerv felépül. A fővárosban legutóbb lefolyt Kamarák Szövetségének gyűlésén bárom tervet nyújtottak be ezzel kapcsolatban. A marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamarát ez alkalommal Bustya Béla és Ro- zenfeld Jenő alelnökök képviselték. Az ülésen a nyugdíjpénztár létrehozására vonatkozólag három tervet nyújtottak be. E szerint a nyugdíj intézmény központja Bucurestiben lenne, vagy pedig a Társadalombiztosító kebelében működne. A kamarák többsége mindkét tervnek, de különösen az utóbbinak ellene volt, mig a harmadik tervet, amely szerint minden iparkamara mellett létesítendő egy nyugdíjpénztár, negyvenhat kamara elfogadta, mig a Craiovai- Ca- larasi-i és Bucuresti-i képviselők elutasították. A kérdés ebben a formában képezi vita tárgyát és az elgondolás az, hogy a pénztárak a Kamarák Szövetségének felügyelete és a kereskedelmi és Kétszázötven évre megszüntetné a munkanélküliséget egy német mérnek fantasztikus terve Nagy feltűnést keltett Hans Soergel német j mérnöknek az a terve, hogy a Földközi-ien- ! gert ki kell szárítani és helyébe egy uj világ- | részt, az Atlantropa“-t kell megteremteni. Hans Soergel előbb a stuttgarti, majd legutóbb a nizzai rádióban ismertette fantasztikus tervezetét, amelynek lényege az, hogy ha a Földközi-tengert Gibraltárnál, a Dardanelláknál és a Szuezi-csatornánál hatalmas gátmüvekkel elzárhatnák, 'abban az esetben a tenger eddigi niivója évenként 15 méterrel csökkenne a párolgás révén. Ilyen módon tiz esztendő alatt egy 150 méteres viz-vis'sziahuzódásra lehetne számítani és az igy nyert szárazföld kihasználása évi 150 milliárd frank jövedelmet eredményezhetne. Ez a terület és a belőle származó jövedelem a kiszáradás arányában évről-évre emelkedne. Ugyanekkor a fel állítandó gátmüveket fel lőhetne használni vizi energiatermelés céljaira, ami mintegy 200 millió lóerőt tenpe ki. Ennek a hatalmas energiának a kiaknázásával a Földközi-tenger vizével egész Szaharát keresztül-kasul lehetne szelni öntöző müvekkel. Soergel szerint a sivatag megter- mékenyitésének eredményét számokban nem is lehet kifejezni, azonkívül nem szabad figyelmen kivül hagyni azt a jövedelmet sem, amely a kiszárított tenger helyén található tvas, ólom. réz, arany, ezüst, esetleg petróleum- és olajbányák kiaknázásából eredne. És ami az egész elképzelésben talán a legfontosabb, Soergel mérnök szerint ez a gigantikus munka 250 esztendőn keresztül állandó keresetet és megélhetést biztosítana a világ valamennyi munkanélkülijének. Orvosság helyett muzsika Londonba érkezett John Hawes, a híres amerikai muzsikáló orvos, aki orvosság helyett zenével gyógyitja betegeit. Hawesnek két doktorátusa van: az orvos — és n zene- tudomány doktora. — Különösen lelki betegségeknél lehel kitűnő hatásokat elérni zenetherápiával, — mondta. — ,4 zene sokszor egészen eltompult lelkibetegekben felébreszti a szunnyadó érzéseket. Kisebb operációknál is alkalmaztak zenét, helyiérzéstelenitéssel egybekötve. Ez a kombináció tökéletesen helyettesítette az altatást. Egyes szembajokat is gyógyít o zene. Nagy hossz az angol papagáj-piacon Londonból jelentik: Anglia papagájait a kihalás veszedelme fenyegeti, mert nyolc év óta tilos a papagájok bevitele a papagájkor miatt. A még megmaradt papagájok szaporodási aránya nagyon csekély s 20—30 év múlva nem lesz többé papagáj Angliában, így aztán a beszélni nem tudó ,,benszülött“ papagájért, amelyért azelőtt 1500—2000 lejt adtak, most 25—35.000 lejt fizetnek. Az állatkereskedők a ipapagájárak további emelkedését várják. A verseitekből olvassa ki egy amerikai orvos m közeli háláit Newyorkból jelentik: Osgood Edwin, az oregoni egyetem orvosi tanszékének tanára, megállapította, hogy a vérsejtek elárulják a halál közeledtét. Ha a rendes alaktól eltérő szemcsés sejteket találnak a vérben, ez a közeli halál biztos előjele. Osgood tanár „Haematoíogiai Atlasz“ cimii legújabb mii= vében előadja, hogy hosszas kísérleteket folytatott és a szemcsés vérsejteken alapuló haláljóslatainak kilencven százaléka pontosan bevált. ipái ügyi minisztérium hatásköri- alatt műkődji-nck. A tagok az eddigi tervek szerint jövedelmüknek legtöbb I száza lékát fizetnék be s a hegyid! összeg 25 százalékát a központi pén/tái azon kamillák nyugdi jpén / tárának 1 end étkezésére bocsájlaná, amelyeknek iirnes módjuk ban zavartalanul biztosítani a tagok nyugdijainak folyósítását A nyugdíjpénztárak ügye, mely a tárgysorozat legutolsó pontja volt álla Iámé rdeklödésre talált Valószínű, hogy a/ ügyben még sok vila fog elhangzani Frdekes megemlíteni, hogy pénztár felállításának ügyében a marosvásárhelyi kereskedelmi iparkamarának még a Kamarák Szövetségének gyűlése elölt az voll az. á'lásponlja, hogy a nyugdíjpénztárakat az egyes kamarák mellett kell felállítani, amely tervet a szövetség gyűlésén el is fogadták. (zs. b.) A liözliivalaíínlófian Éieibelépeit o téli munkarend BUCUREŞTI, október 1. Mától kezdve a telj munkaidőre vonatkozó rendelkezés lép életbe minden közhivatalban. A hivatalos óra reggel 7 óra 30 perckor kezdődik s délután 1 óra 30 percig tart. Kedden és pénteken délután 4 órától este 7 óráig is dolgodnak. ünnepeket követő napokon délután 3 óra 30 perctől este 7 óra 30 percig folyik a munka. Döntő siker Nyirő budapesti darabjának főpróbáján BUDAPEST, október t. Teginap voít- a budapesti Nemzed Színházban Nyárő József „Jézus-faragó ember“ cimü drámájának főpróbája. A budapesta sajtó nagy elismeréssel nyilatkozik .3, darabról és különösen az első felvonás;!1 dicséri, amelyet meíhermünek mond. A darabnak tartós sikert jósolnak. (Vezércikkünk folytatása) tornyosodnak fel, az Unió és a Népszövetség veszélyes megjegyzéseiket fogalmaz és ki tudja nem fcg.ia-e elveszteni nyugalmát az orosz ideg s a Japánnal rokonszenvező európai jobboldalok nem öntenek-e olajat a közeledő tűzvészre? Az említett biztositó intézetek ezekben a lehetőségeikben általános veszélyt szimatolnak. A pénzüket féltve az egyetemes békét féltik már. Igaz, hogy ez a bő- és légsulymérés még nem .jeleníti, bőgj- a helyes szimat után feltétlenül válsággá fajul, ami a pénzt fölizgatja. Mussolini és Hitler már nagyobb feszültségeket is okoztak lapáiiDsn betiltották s goiigszter-iümelíet A .japán! filmcenzura u.j szabályokat állított fel, melyek szerint tilosak az olyan jelentetek, amelyben részeg emberek lépnek föl, tilosaik a gonosztevőket, gangsztereket bemutató filmek, valamint olyanok, amelyek erkölcsileg megbotránkoztatok. A .japán kormány oknak azt hozza fel, hogy minden eszközzel megakadályozza ifjúságának az amerikai és európai filmektől való megmér- gezését. és szerelem 'Dr. Henry Wilson chelmsfordi püspök (írja egyházmegyéjének hivatalos folyóirat fában: — Nem hiszem, hogy a mai fiatalság nagyrészét annyira foglalkoztatnák a szek- szuállis problémák, mint ahogy általllában el- képz'eQnlkv. A fiatal férfiak és nők nagy >ö- megei sokkal inkább érdeklődnek a golfversenyek, a kupadöntők, a ikrüket, a tánc, vagy a könnyű zene, az orosz balett, a háború és béke, mint a szokszuális kérdés iránt. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a leg- váíasztékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, JPiata Unirii.
