Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-12 / 210. szám

jr«A. W.S.TÄA-..ELATITA IN NÜMEKAtt f ÄRA S LEJ-r; wpvTMir ai:-1 Szerkesztőnég és ki adóhivatal: Cluj, Cafea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: n—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unini 9. Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420> évente 840 lej. — Magyarorsziigra: negyedévre 10. félévre 20, évente 4° pengő. A több: külföldi államokba csdk a portókülönbözette: több. LVIII. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM. VASÁRNAP CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 SZEPTEMBER 12. GENF Megnyílt a Népszövetség szokásos nagy őszi ülésszaka és megnyitották a sereglő kér­dések özönében a külön égető kérdések el­rendezésére a füldközitengeri értekezletet. És a felelőtlen ember gúnyosan mosolyog. A szavak véget nem érő áradata mögött a bizal­mas tanácskozások során próbálnak majd segíteni a gyógyíthat aten bajokba kevere­dett világ helyzetén, mint immár másfél év­tizednél hosszabb idő óta. Komoly eredmény nélkül. Sehol az erény, mindenütt a bűn ha­talma. Sok szó és kevés esteitek edet most is: egyik tulajdonkép a másik hatály talani lás ára történik, mines összhang, mialatt csöndesen a történelem akadály talan végzi a maga aka- dályozhatatlan akaratát és előkészíti látha­tatlan szálakon mind en emberi ellenmond ás­nak fityethányva jövő célzatait, melyeket megneroesHhieitnénk és édesíthetnénk. Tenger szó a tengernyi zűrzavar, hazugság, tenni­való viharában'. Azelőltt is, pogánykorokbau, főleg varázs igékkel próbálták inegszelidittni az őrült viharokat. De használtak a szónál többnek látszó eszközt, tárgyi dolgokat is szertartásosan. A tenger istenéről hitték, hogy nemcsak az ajka mormog, hantéin há­romágú szigonyt merii a habokba, hogy el­üljenek a szelek és hullámok, bár a legtöbb hajó azontúl is „természetes halállal4' pusz­tult el: a feneketlen mélységbe sülyedt. Az­tán áldozati tárgyakat szórtak be; a hitrege. töriénetek tele vannak a tengerparti ször­nyek, emberi áldozataik, a templomok, oltá­rok, vizszsliditő szertartások emlékeivel. És a történelem akkor is szabadon ment a maga szárazföldi, tengeri és légi utjain. Miért nem ismerjük föl e rideg tényt és harcolunk az ellen, amit nincs módunkban miegállÜilaini? Ma kizárólag szóval, szavakat magukba fog­laló jegyzékeikkel, a fecsegések hatására szá­mitó hajtogatásokkal próbálunk segíteni a hajba jutott emberen, államán, társadalmán, közgazdaságán, ahelyett, hogy az igazság és bölcsesség helyreállításával hatásos cseleke­detekre mernék elhatározni magúikat, melyek a történelmi kényszert megtisztítanák, fej­lesztenék, sőt siettetnék. Milyen máskép festene a világ, ha Nép- szövetségiünk nem egyszerűen a dolgok elke­li éséne, ^ elkerülhetetlen dolgoknak a vég­telenségig való elhúzására törekednék, ellen­ben bátor cselekedeteikre szánná ej magái, olyan lépésekre, aminőkre például a spanyol bölesleileti háborúban mind a Ikét oldalon, lá­zas önkéntesek, otthon politikai és gazda­sági szervezetek szánják el magukat, amikor a harctérre viszik egyetlen életüket, amikor a szájuktól elvont adagok árán küldenek hadianyagot, élelmiszeri, ruházatot a harco- lóknak, mientkülőmek, özvegyeknek és ár­váknak? Miért nincs bölcs elhatározás és bölcs áldozat? A Népszövetség azonban tűri és mögötte a diplomácia még inkább tűri, hogy látszólag a béke megmentésének érde­kében, valóságban pedig az álltalános felfor­dulástól és a háborúban biztosítón önérdek, válságától féltve a békeszerződések egész lé­nyege elpárologjék a területi rendezés kivé­telével. így történhetik meg a kisebbségi jog­védelem fenékbe fúrása, igy történhetik Mamlzsukuo és más kínai területek megszál­lása, Ethiopia elfoglalása, a spanyol kérdés örökéletüvé tétele és a temérdek bonyoda­lom, amelyet jól-rosszul elsimítanak, da to­vább izzik a hamu alatt és megakadályozza, hogy * fülledt és pállott levegőben, a harcok vörös kakasától való állandó félelem ben olyan égető szükségletek, mint aminő Duna- Európa, neun tud elő re vergődni. Minduntalan hájszálon függ a béke és ma egyre nő a való­színűség, hogy ha be is fejeződik Anglia utolérhetetlen fegyverkezése a béke érdeké­ben, az egyre sokasodó válságban, mint most a földközitengeri hajózás ügyében, egyszerre berévüíliik a kígyók az emberiséget az uj nagy véres leszámolás halálveszedelmébe. Szóval rengeteg szó fog esni a Népszövet­ség tanácsának és közgyűlésének nyílt eszme­cseréin, még több az államférfiak zárt meg­beszélésein, de őszinte és igaz cselekedet ma sem születhctik meg, amellyel a történelmit emberivé telhetjük: elindítva elkerüUietetle­Eles szavak a „félSiivaialos államai“ ka!®zk©Jása,él, «I« a iiyoni határozatokat ©fasz- és Németofszágra való tekintettel a benemavatkozási bizottság elé viszik A dunai megegyezés is szóba kerül Genfben a partikuláris tárgyalásokon Áfllfófcsg ma kezdődik Japán legnagyobb méretű támadáséi Kína ellem  lapén nyilatkozatok kmdarc lehetőségét is lemntarifék A népszövetségi tanács ülésezése megkez­dődött és korjelző eseménynek látszik, hogy az elnöki székbe a spanyol Negrin került s az egyik üres tagsági helyet Magyarország­gal kívánják betölteni. Már az első pillanat, ban a fontosság előterébe került a paleszti- i'ni kérdés. Az érdeklődés egyelőre a nyoni földközitengeri értekezlet ifelé irányul, amely Németország és Olaszország távollétiében je­lentős határozatokat hozott s ma már való­színűleg véglegesen befejezi tanácskozásait. A megnyitó ülésen az értekezletet inditvá- ríjozó s ü tanácskozások vezetésére megvá­lasztott Delbos kiejtette a kalózkodás vesze­delmes vádját , amelyet Litvinov felkapott és olyan fenyegető kijelentéseket tett, hogy Róma válasza szerint az orosz megtorlást gondolatot támadásnak fogja minősíteni Egy pillanatig a háború fagyasztó szele sü­vített végig Nyonban és Genfben, de Eden hamarosan megfordította a hangulatot s győzelemre vitte az angol álláspontot, amely huszonnégy áriái idegromboló feszültség után enyhülést hozott s azt a reményt, hogy si­kerül az összes nagyhatalmak együttműkö­dését elérni a földközitengeri hajózás bizto­sításéira, ötig képen, hogy Német- és Olaszor­szágot állandóan értesítik a nyoni határoza­tokról és hajlandók az olasz jegyzék szelle­mében a benemavatkozási bizottsággal vég­legesíteni a hozott határozatot. Ez okból London és Róma közt pénteken egész nap diplomáciai tárgyalások folytak s eredmé­nyét Franciaország is rokonszenvvel fogad­ta. Nyonban este már derülátó volt a han­gulat. Hir szerint szóbakerült az is. hogy a földközitengeri zónák ellenőrzésébe az olasz Iflottát is bevonják. Mint a hivatalos jelentés mondja, az értekezlet, mint állandó bizott­ság. ma délután még tanácskozik, hogy az egyes pontokat szakszerű szellemben végle­ges formába öntse. Rendkívül érdekes az ausztráliai Donald- nek, aki Csang-Kai-Sek marsall tanácsadója, a sidneyi ,,Morning Herald1“ tudósítójának adott nyilatkozata, amely szerint úgy gon­dolja, hogy Japán szombaton kezdi meg a legnagyobb támadást Kina ellen. Ha a japán ütés sikerülne is, azért a kínaiak a végle­tekig fogják az ellenállást folytatni, minden talpalatnyi földért, ha kell, egész a hatá­rokig folytatva az élethalálküzdelmet. Kö­nnye herceg japán miniszterelnök óvatosan fenntartja qz összes lehetőségeket. Az újság­írók fogadtatásán kijelentette: Semmi sem fontosabb most már, mint a háborúnak gyors és sikeres befejezése. Lehetséges, hogy ezen az elgondoláson jelentős változás esik még, ez azonban, tekintve, hogy hosszú és váltakozó sikerű háborúról lehet szó, elke­rülhetetlen. Sugiyama hadügyminiszter sze­rint a kínaiak óriási haderővel tartják Sang­hajt, Japánnak mégis megvan minden renié­nye, hogy végül győzni fog. Észalckinában közeli nagy fejlemények várhatók. Itt most már megsemmisítő csapást kell mérni Kiná ra. Kin<a viszont ismét Genftöl vár segítsé­get. A népszövetségi körök szerint Kina kér­ni fogja, hogy az 1933-ik évi népsövetségi felfogást, amelyet Mandzsuko megszállásával kapcsolatban állapítottak meg, most már ér­vényesítsék Kina érdekében. Érdekes, hogy Brailúban néhány na\p óta japán kereskedel­mi megbízottak gabonavásárlásokat folytat­nak. ftfeiíbos nagyszabású elnöki megioyilóla 1 nül szükségeseket és megsemmisitve az ok­vetlenül pusztulásra érett dolgokat. De az emberek áltatják magukat. Ha egy tarthatat­lan békét álligazságokflcal egy darabig életben tartanak, holott jói tudják, hogy uj erők uj változásokat hoznak, amelyeke! lehet akadá­ÍNYON, szeptember 11. A földközi tengeri értekezlet tiegnlap délután 4 óra 45 perckor ült össze a nvoni városházán Schrani nyoni polgármester elnöklete alatt, aki megnyíló beszédében üdvözölte a kiküldötteket. Eden angol külügyminiszter mondott köszönetét az üdvözlő szavakért, majd indítványozta, hogy Delbos francia külügyminisztert az ér­tekezlet elnökéinek válasszák. A francia kül­ügyminisztert — az összejövetel indítványo­zóját — egyhangúlag elnökké is választot­ták. Delbos széket foglalva ismertette az ér­tekezlet célját. „Nem célunk — mondotta — hogy olyan nemzetközi jogszabályok elfoga­dását javasoljuk, melyek nem egyetemlege­sen elismertek. Szükségesnek tartjuk azoB- ba,n a ijlogeliveík tisztel etbe ntartásíámak vissza- állítását a Földközi-tengeren, arra az idő­szakra pedig, mig a Földközi-tengeren tart a veszély, a kereskedelmi hajózás szabadságá­nak biztosítás ária s az ennek megzavarására törek vő csel ekedeteQü megakadályozására, illetőleg megtorlására rendkívüli intézkedő» sefcet tartunk szükségeseknek. Az egész világ naik egyforma joga van a szabad kereskede­lemre ezen a tengeren, közülünk néhány szá­mára pedig valósággal létérdeket jelent az itteni közlekedési utak szabadsága. Senki sem jogosult tehát, hogy a Földközi-tenge­riem a közösség kárára, különleges szabad­ságjogokat igényeljen maga számára. Mikor az értekezletet kezdeményezte, Franciaország és Nagybritannia kormánya kettős ered­ményre törekedett. Az egyezménytől, melyet itt rövidesen megkötünk, azt várjuk, hogy végetvessen a kalózkodás rendszerének s enyhítse azt az elviselhetetlen feszültséget, mely a Földközi-tengeren jelenleg uraíko- d ití4-. Delbos után Litvinov szovjetorosz külügyi népbiztos beszélt a Földközi-tengem lefolyt „szégyenletes“ eseményekről, bűnözőknek és banditáknak nevezve a kalózkodások miatt felelőseket, majd hozzáfűzte, hogy a szovjet kormánynak érdekében áll mindennemű erő­szakos támadás és nemzetközi jogtalanság letörése, A szovjet orosz kormány — mon­dotta — támogatja a tengerek biztonsága ér­dekében létesült kollektív szervezetet. „Na­gyon sajnálom — folytatta beszédét Litvinov — hogy az az ország, mely elsősorban esett áldozatul a kalóz és bandita támadásoknak, Spanyolország nincs /képviselve ezen az érte­kezleten. Ennek a mulasztásnak helyrehoza. lyozni, de nem lehet feltartóztatni, akkor csakugyan béke van és béke lesz. Ennek az ellenmond ásnak sejtése vagy tudása okozza most, hogy az emberiség lagymatag érdeklő­déssel é.s cinikus bizalmatlansággal néz az uj politikai játélkok, aé üres Írásbeli egyez­talára azonban még most is van idő — mon­dotta, majd igy folyatatta: — Mindannyiunk- nak ajkán van annak az országnak a neve, melyet a merényletek miatt félte1 osneij. tar­tunk, de nem fogyd- kimondani. A szovjet­unió kormánya <su uan nem engedheti meg hajóinak elpusztítását, mint ahogy az tör­tént. Meg fogja tenni egymagában is a védel­mére szükséges intézkedéseket s (kész kiven­ni részét az együttes rendszabályokból fcs, melyeket az értekezlet elhatároz“. Eden angol külügyminiszter rövid beszéd­ben sajnálkozását fejezte ki, amiért egyes államolk, melyeknek részvétele kívánatos lett volna, nem képviseltették magukat az érte­kezleten. Szükséges, hogy a velük való eset­leges későbbi együttműködés érdekében, eze­ket az államokat állandóan táljékozlassák a nyoni értekezlet munkálatairól és eredmé­nyeiről — mondotta. — ..Sürgető feladat áU előttünk, melyet a legrövidebb időn belül be kell teljesítenünk“. Ennek érdekében állan­dó bizottság létesítését indítványozom. A nyilvános ülés, miután Eden javaslatát elfogadta, véget ért. A (közönség és az újság­írók elhagyták az értekezlet termét. A föld- közitengerj értekezlet mellőzte a hadihajók kíséretének tervét s lényegében elfogadta Nagybritannia tervezetét, mely a Föld közi- tengert két ellenőrzési zónára osztja: egyik zóna Máltától nyugat felé esik s a francia és angol haljéra.jók ellenőrzése alatt áll, a másik zóna Máltától keletre az értekezletei résztvevő többi hatat maik, flottáinak ellenőr­zése alatt. A tegnapi ülésről kiadott hivatalos jelentés többek között ezeket mondja: A megbeszélések folyamán kiderült, hogy egyes pontokban még kielégítő tanulmányozásra van szükség. Ennek érdekében ma este és holnap reggel különböző összejövetelef.i tesz­nek. A bizottsággá átszervezett értekezlet ma déllutân négy órakor ül ismét össze Nyonban. Bucurestiböl jelentik: Csökkenő lég= nyomás mellett nyugatról keletre ter= jedö borulás, enyhe délnyugati szét, délről keletre terjedő általános esőzés és a hőmérséklet siilyedése várható. raények, a hazug határozati javaslatuk elé, amelyekkel népszövetségi ülések és földközi- toagari értekezletek megkerülik, eltakarják, meghamisítják a dolgok lényegét és elősegí­tik a biztos bukás felé sodródásunkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom