Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-08 / 206. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 LEJ mmmmmmmRSBBSSaaunM Szerkesztőség és kin.dóhévatal: Cluj, Galea Moţilor szóm. — Telefonszám: 11—09. — Levélcím: Cluj, postafiók Fiókkkdóhivatai és könyvosztídy: P. Uniri 9 Telefon: ix— ' 4. 80. 99­MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetés 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente- Magyarországra: negyedévre ioj félévre 20, evente 40 többi külföldi államokba csak a portókülönbözeote. xöbb. 3LVIÎI. ÉVFOLYAM, 20 6. SZÁM. SZERDA CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 SZEPTEMBER g Mmemmmmimmmmummammmammmm—mam Megérkezett Londonba a japán válasz Visszautasította Japán Anglia elégtétel! követeléseid Láthatáron a Tokió és London közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítása. » Szeptember 10.-re hívták össze a Földközi-tengeri értekezletet. — Angol—francia követelések, melyeket Paris és London a többi hatalmak beleegyezése nélkül is meg akarnak valósitani. A moszkwai kormám Rómától kért elégtételt a Fölóközi-tengeresi megtorpedózott halóiért Hosszú késés után, tegnap válaszolt a to- 5 kiói kormány a kínai angol nagykövet meg­sebesítse ügyében hozzáintézett tiltakozó jegyzékre. A válaszjegynék szövegét még nem tették közzé, de az imgof sajtó szerint Japán visszautasít minden angol követelést, az elégtételt kérő jegyzék egyetlen kívánsá­gát sem ismeri el jogosnak. A választ japán részről különben is csak ideiglenes jellegű­nek tekintik. Amint Hirota külügyminiszter tegnap a tokiói képviselő házban kijelentette, a vizsgálatnak eddig nem sikerült kideríteni, hogy valóban japán repülőgép követte el a támadást s a kormánynak ezért még ki kell egészítenie értesüléseit. A japán választ an­gol kormánykörök nagyon hidegen fogad­ják, az angol közvélemény pedig valóságos megbotránkozással utasítja vissza. A kockán forgó nagy politikai érdekek miatt azonban úgy angol hivatalos körök, mint az angol sajtó látható mérsékletet tanúsítanak. A helyzet azonban odafejlődött, hogy angol til­takozásképen a diplomáciai szakítás London és Tokió között legalább egy idő re elkerülhe­tetlennek látszik. Londoni lapok a legna­gyobb határozottsággal jelentik, hogy az an­gol kormány hajlandó ugyan még bevárni Tokió végleges válaszát, de ha ez sem lesz kielégítő, megszakítja a diplomáciai kapcso­latokat Japánnal. Erre most egy demonstra­tiv alkalom is kínálkozik. Anglia újonnan kinevezett japánt nagykövete két nap előtt érkezett Tokióba. Megbízólevelét azonban ntég nem nyújtotta át. A nagykövet most várni fog addig, amíg a végleges válaszra 'sor kerül s amennyiben ez nem tesz kielégí­tő, a megbízólevél átnyujtása nélkül elutazik j T okióból. Az angol—japán viszony, bár Londonban láthatóan kerülni akarják az ellentétek ki­élesedését, különben is napról-napra rosz- szabbodik. Tegnap a tokiói képviselőházban egyik pártvezér a szidalmaik özönét zúdítot­ta Angliára és kijelentette, hogy lényegében a londoni kormány sértette meg Japánt, mi­kor föltételezte, hogy japán repülő sebesitet- te meg kínai nagykövetét. Hirota külügymi­niszter u támadással kapcsolatban szintén nem védte meg túlságosan Angliát és maga is annak, a londoni felfogás szerint abszurd, álláspontnak adott kifejezést, hogy a nagy. követ elleni támadás ügye még nincs tisz­tázva. Másik összetűzést alkalmat a most már teljes erővel megindult blokád szolgál­tathat. Anglia ezzel kapcsolatban még nem foglalt véglegesen állást és bevárja a továb­bi fejleményeket. Japán hadihajók azonban már több anyái kereskedelmi hajót föltar- táztattak és átkutattak. A Földközi-tengeri értekezlet ügyében az angol és francia követek tegnap átnyújtották meghívójukat minden érdekelt államnak. Valószínűnek látszik, hogy Olaszország is résztvesz az értekezleten, ami Németország részvételét is biztosit ja. Határozott választ 1 >azonban eddig még nem adtak a meghívás•> ra. Berlini jelentés szerint a német birodal­mi kormány bevárja Olaszország magatartá­sát s egyelőre azon a címen halasztotta el a válaszadást, hogy a kormány tagjai a nürn­bergi pártnapra utaztak el. Londoni és pá­risi jelentések szerint viszont az angolok és franciák el vannak szánva, hogy követelé­seiket a Földközi-tenger hajózásának bizto­sításával kapcsolatban akkor is ke reszt ül vi­szik, ha az értekezlet nem jut egyhangú megállapodásra, vagy a meghívottak nem vesznek mindannyian részt a tanácskozás­ban. Az értekezletet a Genfhez közelfekvő Nyomban tartják meg, ahol Anglia hir sze­rint kívánni fogja, hogy a Földközi-tengeren tevő összes buvárhajókat lajstromozzák és számukra egy meghatározott útvonalat je­löljenek ki, mely távol van a kereskedelmi hajók útirányától s amelynek elhagyása ese­tén, káló-hajóknak tekintik és elsülyesztik azokat. A ,.Timesil jelentése szerint az angol ■—francia követelések azonban nemcsak a buvárhajókra, hanem a repülőgépekre is ki fognak terjedni. A spanyol kormányok meg­hívásának elmaradását az angol sajtó azzal magyarázza, hogy el akarták kerülni annak a lehetőségét is. hogy Franco elismerésének kérdése az értekezleten fölmerüljön. Fran­cia részről különben, amint Párisból jelen­tik, meglehetős kételkedőén néznek az érte­kezlet eredménye elé s azt hiszik, hogy a tárgyalások csak arra lesznek jók, hogy újra nyilvánosság elé teregessék a parancs- uralmi államok és a parlamentáris államok közötti ellentétet. A francia kormány külön­ben tegnap minisztertanácsot tartott, ame­lyen résztvettek a különböző fegyvernemek vezérkari főnökei is. A minisztertanácson a genfi francia küldöttség magatartása képezte megbeszélés tárgyát, A helyzet feszültségét még fokozza, hogy Szovjetoroszország római ügyvivő­je tegnap tiltakozó jegyzéket nyújtott át az olasz kormányhoz a Földközi-tenge­ren haladó két szovjetorosz hadihajó megtorpedózása ellen, melyekért a mosz­kvai kormány kártérítést is követel. Ciano olasz külügyminiszter úgy a tor­pedó dósért vdló felelősséget, mint a to­vábbi orosz követeléseket a leghatározot­tabban visszautasította. Olasz hivatalos jelentés szerint ez a válasz kellő módon visszautasítja a szovjetorosz gyanúsítást, mely éppen abban az időben érkezett, mikor Olaszország arra készült, hogy a földközitengeri értekezletre szóló angol —francia meghívást a legjobb indulattal fogadja. Olaszország — mondja a jelen­tés — a helyzetet továbbra is nyugalom­mal és a legnagyobb elhatározottsággal szemléli. Római körök a szovjetorosz jegyzékről azt mondják, hogy ebben nem az orosz hajók megtorpedózásáról volt szó, hanem inkább arról, hogy Moszkva akarta vele megtorpedózni a földközi­tengeri értekezletet. Kosnál la Is résztvesz «Ü FoMközi-i emgeffs értekezleted LONDON, szeptember 7. Palma dl Majorcaból keltezett Reuter»távirat szerint egy spanyol nemzeti cirkáló feltartóztatta a „Burlington“ angol te» berhajót, mely 7700 tonna kőolajat szállított. A „Burlington“»t Palma di Majorca kikötőjébe kisérte, ahol most kiürítik a hajó Cartagenába szánt ra» kományát. A Reuter egy újabb távira» ta már arról is tud, hogy az angol kor» mány hendayei követe utján tiltako» zott a spanyol nemzeti hatóságoknál a „Burlington“ foglyulejtése és rakó» mányának elkobzása ellen. RÓMA, szeptember 7. A római szovjet­orosz ügyvivő tiltakozó jegyzéket nyújtott át az olasz külügyminiszternek. A jegyzék, mi­után közli, hogy a Földközi tenger keleti medencéjében torpedótámadás ért két szov­jetorosz hadihajót, Olaszországot teszi fele­lőssé a károkért és a bűnösök megbünteté­sét követeli. Az olasz külügyminiszter a leg­határozottabban elutasította a felelősséget és tdljes egészükben elvetette a szovjet követe­léseket. BEBLIN, szeptember 7. A DNB jelentése szerint, a berlini francia és angol nagykö­vetek átnyújtották 0 német külügyminiszter­nek a Földközi-tengeri értekezleten való részvételre szóló meghívást. A jelentés kö'zli, hogy a, meghívásra Berlinben a legrövidebb időn belül válaszolnak. Illetékes körökben hangoztatják, hogy o meghívásra a német kormány nem tud azonnal válaszolni, te­kintve, hogy tagjai a nürnbergi nemzeti szo­cialista kongresszuson vonnak. Ugyané kö­rök' szerint különbeni Németország ebben 0 kérdésiben is szorosan együtt fog működni Olaszországgal. BUCUREŞTI, szeptember 7. Thierrg fran­cia követ és Farquhar angol ügyvivő kor­mányaik nevében tegnap átnyújtották Anto- nescu külügyminiszternek a Földközi-tenge­ri értekezletre szóló meghívást, melyet An- tonescu külügyminiszter a román kormány nevében elfogadott. Várakozás Anglia vár — Írják a londoni lapok — a többi hatalmak szintén várnáik. A „wait and see“, az ugrásra kész várás angol politikája általánosul a nemzetközi életben, közben olyan feszült a légkör, bogy minden pilla­natban! kirobbanásra llehet várni. A komoly „Times“ irta pár nap előtt, hogy a világhá­ború óta Európa még soha nem állott olyan közel a háborús felforduláshoz, minit most. Az abesszin háborút kísérő nemzetközi fe­szültség legveszedelmesebb pillanataiban szintén napirenden voltak az ilyen megálla­pítások. A mostani mindenesetre annyit je­lent, hogy a veszedelem, mely már akkor igen komoly volt, azóta még súlyosbodott. Nagy érdekellentétek harca mind kibogoz- haitaflatnabbal szövődik össze a világnézeti ellentétek harcával, hogy eddig példátlan zűrzavart teremtsen a külpolitikai élet majd­nem minden fontosabb területén. Fölmerült kérdések objektiv megvitatásáról alig lehet szó többé. Titokzatos incidensek, melyek­nek körülményeit földeríteni ugyaniyen ti­tokzatossággal óvakodnak, fenyegetnek azzal, hogy egyik pillanatról a másikra jóvátehe­tetlenül szétszakítják az embereik és népek együttélésének legnélkülözhetetleinebb köte­lékeit. A háborús tűzvész kísértő erővel lán­gol az Európa—Ázsia kontinens két ellen­kező sadkán. S a közbeeső területek tűzoltó­sága távol van atióí, hogy egymással váll­vetve akadályozza meg a veszedelem tovább­terjedését a robbainó anyagokkal különösen aláaknázott belső területekre is. A két nagy válságos kérdés, a földközi- fengeri vita és a kínai—japán háború első pillanatra csak a nagyhatalmakat érinti. A „pleciumtur Achivb örök elvénél fogva azon­ban a nagyok viláSt leginkább a kisebbek szenvedik meg mindig. Nincs olyan kérdés nna Európában, a gazdasági válságtól egészen a kisebbségi kérdés hátraszoritásáig, mely ne szenvedne a földközitengeri és szélsők eteti hatalmi és világnézeti összeütközések miatt. Anglia vár, a többi hatalmak is várnak, hot vele párhuzamos, hol ellentétes törkevések- kel. A kisebbek azonban nem tudnak várni s amíg a nagyok ugrásra készen figyelik egymás gyeinge pontjait, a kisebbek érdekei pusztulnak és szenvedéseik égbekiáltó ará­ny uakká válnak, A jövő héten újra összeül a Népszövetség. Európa vezető ál lám féri iái közül sokan utaznak Genfbe erre a tanácskozásra. Min­déin jel arra vall azonban, hogy a beteg béke igazi kórokozójához ezúttal sem fognák hoz­záférkőzni. A beteg is olyan súlyos állapot­ban van, hogy gyökeres beavatkozást alig lehet kockáztatni, az orvosok is «Meintöéltes véleményen vámnak. Genf igy megmarad ez­úttal is az értéktelen tüneti kezelés mellett, mellyel a tiemzeiKközi intézmény tekintélyé­nek eddig js annyit ártott. Mellette azonban egy másik értekezlet talán gyökeresebb be­avatkozásra fog alkalmat adni. A földközi- tengeri értekezletre Anglia gyökeres módsze­reket ajánl, amelyek mélyen belevágnak a katonai függetlenségükre különösen érzékeny többi haitatmiak ön rend étkezési körébe. Ilyen javalalok eddig még mindig visszautasításra találtak. Érthető kétséggel lehet tehát az eredményre várni most, mikor az ellentétek kiélezettebbek, mint valaha. A kiélezett el­lentétekkel egyidejűleg azonban annak az óhajnak egyhangúsága is nagyobb, mint va­laha, melyet az európai népek úgy Genf, mint más nagy nemzetközi értekezletek felé küldenek, hogy teremtsék végül meg azt a békét, amelyet nem kell szinté liónapról- hónapra ilyen kétségbeesett fáradozásokkal újra megmenteni. Bucurestiböl jelentik: Gyenge lég­áramlás mellett nagyobbrészt derült idő és a hőmérséklet kismérvű emel- kedése várható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom