Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)
1937-09-08 / 206. szám
r r r. r v r f> K K'sSMwr iirMKOfftfí 1 9 3 7 H z c p í c m b c r 8. ewe ii YE&sza a most kitöri kiHiai-|apán !iáíb©in oka Évszámok, számok, amelyek mögötí biztosan fejlődött fel az a küzdelem, amely most a két sárga nemzetet szembetalálta CLUJ KOLOZSVÁR, szeptember 7. Egyszerit katonai séta? Japán háborús akciója Észak- és Északkelet Kínában ma, tizenkettedik hetében, sokkal több ennél. A tehetetlen óriás, az ázsiai „beteg ember“. Kina ébredni látszik és Japán dolga nem olyan könnyű most már, mint volt Mandzsúriában. Nem séta, de komoly hadjárat, melynek vége valószínűleg messzire lesz. A hosszú háborúhoz pedig péní kell, nagyon is sok pénz. Tokió 500 millió yent irányzott eddig már elé az északkinai kalandra. De meddig bírhatja Japán ezt az uj megterhelést? Tudni kell, hogy az „ezer sziget országának" költségvetése már eddig is egymilliárdnyi yen deficit terhet visel. A számításba valahol hiba csúszhatott Tokióban és ez most izgalmat fakaszt. Mert ha Japán nem tudja gyorsan „megjavítani“ sárga nővérét és akciója elnyúlik, könnyen baj lehet belőle . ., fcgy kapui ki kell nyitni 1820 A Távolkeleten most pergő véres események, a Lukucsiaoban elvetett magból kerekedett vihar csak egy szakasza annak a már évszázados küzdelmeknek, amely Kina ellen folyik a „nyitott kapu“-ért. A jelszót csak később vetette Amerika a köztudatba. Kezdetben volt az ópium. Ezúttal mellékes miért — hogy népe egészségét óvja, vagy hogy a gyűlölt idegenen üssön s ez a valószínűbb, — a Mennyei Birodalom császára 1820-ban eltiltotta a kábítószereknek országába való bevitelét. Az ütés Nagybritánniának volt szánva, de a magabiztos Anglia rá se hederitett. Ö, aki mint egv szürke hétnek végén néhánynapos kalandra, úgy rânduit el egy kicsit meghódítani a világot, nem vette komolyan a Peiping falai közt székelő sárga császár merész önérzetét. És az angol kereskedők, az ópium nagyszállitói. mintha semmi sem történt volna, folytatták üzleteiket a lázadásra kész Kínában ... De jött Kantonban egy kínai 1830 megsemmisített 20 ezer - láda csempészópimuot, brit kereskedők áruját. Ez már több volt a rendeletnél, tényről volt szó, nagy ösz- szegekről: jelentékeny angol vagyonról. Mig a peipingi sárga császár tilalommal szórakozott, addig még lehetett nevetni, de a játék most már komoly ügy, fontokra megy, nagy angol pénzre — s a keleti brit tengeri erő parancsnoka, Elliot kapitány sietett is haladék nélkül a gyakorlatban megmutatni, hogy Európa ágyúi erősebbek, hatékonyabbak az ázsiai görbe kardnál. Erős hajóraj élén megjelent Sir Henry Pöttinger tengernagy is s Nankingig küldte tengerészeit. Az eredmény: Kina 300 ezer font kártérítést fizetett az ópiumkereskedőknek, A és félmilliót a büntető hadjárat költségeinek megtérítésére, 5 kikötőjét megnyitotta az idegenek előtt s ráadásul helyet adott nekik szárazföldi ügyleteik céljaira. Ezen az áron tanulták meg a Menny fiai, hogy szent a fehér ember joga a világkereskedelemhez. Megtanulták, de elfeledlek s újabb leckék jöttek soron: csak miután az angol csapatok szétlőtték a császár nyári palotáját s Kina újabb 3 milliós hadisarcot volt kénytelen fizetni, csak akkor jött rá Peiping véglegesen, hogy a Nyugtattál való kereskedelem számára elkerülhetetlen szükség. “Rendcsinálás és eredmé- ményei a figyelmet Kina felé terelték. A XIX ik század második felében az angol ipar érdeklődése csaknem teljesen a megfélemlített Mennyei Birodalom felé fordult. Egyoldalúan Manchester és Liverpool árui, a másikon egy 350 millió lakosú ország, kereskedelmi szempontból szüztalajl A csábüás erős volt. S elkezdődött az ipari termékek szállítása Kina felé, sokkal nagyobb tömegben, semhogy a kínaiak a maguk termékeivel képesek lettek volna megfizetni: 1860 ban Anglia 9 millió értékű árut exportált Kínába, ahonnan mindöss\:e 3 millió értékben importált a maga számára; 1913-ban pedig a Kina felé irányuló angol export már 15 millió fontra emelkedett, mig a kínai áruk angol importja az 5 milliót i sem érte el. A üíioas ituii ítéli, zubbonya A fa. és papirházakban lakó kuli nem | sok hasznot hozott az angol fémipar- | nak, ezzel szemben a brit szövőiparnak i annál nagyobb nyereséget jelenteit. A kuli századokon ál magaszőtte kék zub bonyának lenjét, gyapottját; most angol ügynökök a legszebb kék gyapottakat potomáron kínálták fel neki. Miért kínlódjék hát napokon át primitiv szövőszéke előtt görnvedezve? Hasznosabb, ha a mezőn dolgozik s munkája gyümölcsét valódi angol „blue gown“-ra váltja, így lett s igy volt — aztán jöttek amerikaiak s ugyanazt az árut még csábítóbb feltételekkel kínálták a kulinak. Angolok s amerikaiak között elkeseredett verseny indult. Az árak estek: a kuli örültl S az idegeneket mindig rossz szemmel néző kinai ifjúság legádázabb gyiilölködői is kezdték már hinni, hogy nem gonosz ördög a fehér ember, hiszen ahelyett, hogy mint eddig tette, ópiummal mérgezné a kulit, ruhát ad neki potom áron .. . A nagy háborúig nem is I9í4 volt semmi baj, de hogy ________ Európa lángba borult, az angol s amerikai szövőipar kifizetődőbb, bőkezűbb piacot talált. Fölösleges ezt magyarázni. . . Ekkor jelentkeztek Kínában a japánok az áruikkal s mert a kuli — akiben élt a gyűlölet a nagyon is mohó testvér iránt — nem akarta Nippon szöveteit, a japánok elhatározták, hogy magában Kínában fogják felállítani üzemeiket. A gordiusi csomót így megoldották s távolabbi hasznuk is volt belőle. Kezeügyükben volt a nyersanyag s ennek Japánba, a kész árunak pedig Kínába való visszaszállítását is megtakarították. Ezenfelül: a kínai munkás még az otthoni, japáni munkásnál is sokkal olcsóbb. így történt, hogy mig Európa égett, Keleten változott a helyzet: kinai ég alatt, japánok által ve- zetett erős szövőipar nőtt hirtelen. Mikor a háború után 1918 Anglia vissza akart tér~~ ni a kinai piacra, itt HŰSÉGES \BARÁTJA Va/te d'am M Q ;7.1 már ezt az időközben változott helyzetet találta. Nem állottak előtte zárt kapuk, sem vámhatárok, rendőrhöz tosok, mint volt száz év előtt: egyszerűen nem volt szükség az angol szövetekre. Súlyos válság következett a lancashirei szövőiparra. l92A-ben a Kínába szállított angol szövőipari termék csak alig egyharmada volt az 1913. évinek, ma pedig már csak századrésze a háború előtti exportnak. Amerika még rosszabbul járt: Kina felé irányuló exportja csaknem teljesen megszűnt. * A japángyülölet Kínában, ezek mind súlyosabban érzett térhódításával arányban s egyidőben növekedett és a japán áruk teljes bojkottját eredményezte. Ami a szövőipart illeti, nem sokat használt ez a bojkott. A japánoknak benn Kínában voltak üzemeik, melyekben kinai munkások verejtékezték a gyűlölt testvér hasznát. A japánoknál mégis megfeszített küzdelmet követelt a soksok akadály: sorozatos kinai rendszabályok, intézkedések, melyek látszólag egy- töl-egyig célba is értek. De csak látszólag! 1929-ben a japánoknak A3 szövőgyáruk volt Kina területén; kínaiaknak 71. 1936-ig a japánok csak egyetlen újabb gyárat szereztek, mig a kínaiak mintegy húszat. Kinai siker? Valójában csak félsiker, mert időközben a japánok fokozatosan egyre növelték meglevő üzemeiket, melyekben most már kétonnyi munkást foglalkoztattak, mint oz elmúlt hét év alatt. Ez a nagy japán lendület, ez a mohó előretörés és eredményei végleg elkeserítették a kínaiakat. A rengeteg erőfeszítés, gazdasági függetlenségük, kis tőkéik hasznos egyesítése, szakmunkások kiképzése érdekében mind hasztalan, hiábavaló küzködés volt?! Még mindig győzhetetlennek tűnő, fölényes erők állanak szembe velük!... Kina számot vetett vele, hogy ez a fölényes erő fokozatos elnyeléssel fenyegeti, ha nem vigyáz. Gyűlöletét s ellenállását, titkolt, de nyilván meglevő külső támogatások mellett ez a felismerés fűtötte olyan lendületeshevesre, hogy vele szemben Tokió idegesen kapja magasra könnyű sikerre számító fejét. Hobán Jenő. A GYOMORFÁJÁS ÉS GYOMORNYOMÁS, ROSSZ EMÉSZTÉS ÉS FEHÉR NYELVLEPE- DÉK. HALVÁNY ARCSZIN ÉS KEDVETLENSÉG igen sok esetben hamsTOsan megszűnik, hai bélmüködésünket reggelenként egyegy pohár természetes FERENC JÓZSEF keierüvizzel rendbehozzuk. Az orvosok ajánlják. Egy frank kártérítés Stravinsky számára Stra.vin.siky Igor, a hires zeneszerző, mimt annak idején megírtuk, beperelte a Warner Bros amerikai film társaságot művészi jogainak megsértésként 300.000 frank kántér illésre. A Warner Bros. cég ugyanis Tűzmadár diimen filmet, 'készített, melyben Stravinsky hasonló című batettmuzsikájábái részleteket) használt fel. A párisi bíróság repülőgépem hozatta el Londoniból Párásba a film kópiáját és a tárgyaláson lejátszaitla s 'kiderült, hogy Stravinsky zenéjének felhasználása ebben a filmben árt a szerző tekintélyénefc. A Warner Bros. cég azonban egészen szabályosan szerezte meg a jogot Stravinsky batet tim uzsorájának felhasználására., úgy hogy a zeneszerzőnek semmi jogalapja nem volt rá, hogy a eléggel másodszor is mieglfiz elit esse magát. A per e kritikus álláséiban sikerűit egy szellemesen bölcs és igazságos Ítéletei hoznia az aimerlikaiii és francia művészkörök gaudiumára. A bírák ugyanis megálllapito'b- lák, hogy a film bevezetésében az egyik zenei tétel egy bécsi valcer, melyet Stravinsky Tűndéi-madarának néhány 'taktusára ellen pont óztak. Ez Stravinsky erkölcsi jogainak megsértése és büntetést érdemiek Ezért a bíróság a Wanner Bros. cége: elmarasztalta és egy frank kártérítés re ítélte. Érthető, hojiy ez az ironikus Ítélet, mely elé a szerzői jog szempontjából nagy érdeklődéssel tekin tették, mindenfelé nagy feltűnést kellett. Stravin.skyról a párisi humor az Ítélet kapcsán sok viccet csinált, mert túlzottnak tanították a művész önérzetét. Mivel jogait eladta a cégnek, a zseni túlkapásának fogták fel, hogy mindjárt sértve érezte magát, mikor müvét nem változatlan, eredeti formájában használták feil. Utóvégre is számolnia kellett volna azzal, hogy egy filmben nem fogják változtatás nélkül felhasználni a zenéjét, hanem úgy. ahogy azt a szövegkönyv megköveteli. Ha a valcer él- le »pontozás át, mint idézetet, ügyesen viszik keresztül, azt nem lehlet kifogásolni. Annak idején a Bajazzo c'nmü angol filmI I I I / UlillMIIBIIhiHI llill BRÄT í AN UDINU, a liberális párt elnöke megjelenik a pártklubban, ahol Tatarescu miniszterelnök fogadja. Ez a tény élénk cáfolat arra, mintha a pártelnök és kof- ményelnök között nézeteltérés lenne. ben például Eisler Hans Leoncavallo egész partitúráját megváltoztatta, más szöveget adott a zenéhez és az egymásutáni rendet' is teljesen felforgatta. Az opera ismerőire a film az első pillanatban idegenül', sőit kellemetlenül hatott', ami azonban hamarosan elmúlt s helyet adott a Leoncavallo muzsika egy teljesen másféle szférái, nevezetesem a film területére való transzponálás zseniális megoldása csodáiiaitámak. És Leoncavallo örökösei nem emeltek vétót. ^ m&m&t méhészei' Berlinből jelentiki: A német önellátás megteremtésére hivatott négj-éves terv keretén belül érdekes ujitást vezettek be a német méhészek. Az újítás Sziléziából indult ki, ahol azzial az ötlettel iparkodtak fokozni a mézlfermést, hogy a méh kaptárokat mindig odavitték, ahol virágjukban állottak a rétek. Ezt a jól bevált ujitást most általánosították és az idén már tizeinötezer „mozgókaptár“ állott szakadatlanul virágzó rétek kellős közepén. Úgy számítják, hogy minden egyes „mozgókaptárban“ legalább tizenöt fontnyi méz gyűlik össze, úgy hogy 225.000 font méz várható, ami az átlagosnál sokkal jobb eredmény.
