Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-24 / 220. szám

193 7 szeptember 24. ELLENZÉK 5 Zilahy Lajossal a „Két fogoly“ utolsó felvételein BUDAPEST, szeptember hó. „Az uj földesurhoz“ hasonló nagyszabású alkotásnak 'igénkezilk a .„Kéfc, fogoly“ cdmü fiim, amely Zilahy Lajosnak világhírű regé­nyéből készült. A fel vér eleknél mindvégig résztvett a szerző is, oki egyúttal a forgaitő- könyvet is irta Székely Istvánnal, a darab rendezőjévé! folytatott megbeszélés alapján. A film befejezéshez közeledik s huszonhá­rom felvételi napot vett igénybe. Ez megle­hetősen nagy munkaidő az átlagos (tizen néígy nap alatt készülő) magyar filmek gyár­tásához képest. A felvételek legnagyobb ré­sze (tizenhat nap) ia filmiroda Hungánia-kör- uti, kitünően felszerelt műtermében készült, a többi a szabadban. A kortörténeti szem­pontból hü egyenruhákat, az 1914. évben használt csukaszürke harctéri! felszerelésekéit a hadiimuzeum bocsátotta a filmiroda rendel­kezésére, a vasuüii felvételeiknél pedig a Máv jött segitségül. A stawiszták között szereplő vasúti kalauzok, hordárok, valamint rend­őrök — nem színészek. Amikor a filmirodába érkezünk, éppen az utolsó felvételiek forgatására kerül a sor. Be­futott az orosz hadifoglyokat szállító vonat és a néző előtt két harmadosztályú kocsi ÖD- lik szembe. Az a jelenet következik, amikor a női főszereplő (Bajor Gizi) izgatottan hívja Pétert, volt. urát. Az egyik kocsibejáró ellőtt a kalauz, noteszét a kezében tartva, beszélget a rendőrrel, az utasok már mind leszálltak, a kivilágított, üres kocsifolyosón a takarítónő seper. Bajor Gizi négyszer kiáltja el az Oroszországban maradt hadifogoly ura nevét s a jelenet ott fejeződik be, amikor tiszte­legve megáll előtte tábori egyenruhájában, fehér IkÓcsagtollal a sapkáján, a szolgálatot teljesítő százados (Patalky Miklós) s megkér­dezi, kit keres. Az uramat — válaszolja Ba­jor Gizi. Rövid, hatásos kép, a gondos beál­lítás és többszörös próba után azonban ke­reken hat felvételt készített róla előttünk az operatőr, amig az utolsó végül sikerült. A jelenet után megkérdeztük Bajor Giziitől, hogy van megelégedve filmszerepével? — Nehéz kérdés — mondta a művésznő. — Hai jót mondóik a képről, mielőtt még a közönség ilátta volna és aztán (tetszik neki, hibázom, ha meg szerénykedem s valóban sikerül a filmen, szintén nem mondom a he­lyes választ. Kedvesek voltak hozzám, na­igyon jól esett ilyen kellemes munkatársaikkal együtt dogoznom. Uj kép következik. A szín ugyanaz, az előbbi jelenet előtt lepergő érkezést, a vára­kozó közönséggé’!, veszi fel a gép. A jupiter- lámpák kereszttűzbe veszik az eleven csopor­tosulást. Zilahy Lajos mindenütt jelen van, ötleteit közli a rendezővel, aki nagy gyakor­lottságával és kitűnő érzékével, mint a kar­mester a zenekart, irányítja a füvételeket. — Mit tant a „Két fogoly“ filmváltozatá­ról? — kérdeztük Zilahy tói. — Én — válaszolta Zilahy —, aki isme­rem az amerikai, és angol filmgyártás mii- heÜ'ytitlkaít, csak a legnagyobb csodálattal tu­dok beszélni arról a hallatlan erőfeszítésről s minden oldalról megnyilvánuló munkakedv­ről, amely filmemnek az elkészítésénél ta­pasztalható. Soha nem éreztem még magam ilyen jól a műteremben, egyszerűen azért, mert szerzői elképzeléseimet a lehető leghí­vebben követik. A regény óriási terjedelme j miatt sűrítenünk kellett a cselekményt,, de en­nek ellenére azt mondhatom, hogy a film vi­zuális fölénye számomra is meglepő részletek­kel gazdagította azt a mesét, amely csak a képzeletemben élt. — Milyennek képzeli a filmremekmüveket? — Mar vannak film remekművek. Ilyen a „Mr. Deeds goes to town“ oim/ü film, Garry I Cooperrel a főszerepben, aminek megfelelő magyar címe talán ez lehetne: „Falusit kis­lány Pesten“ és a .tavaly Budapesten is szinre- került „Dodsworth“, Sinclair Lewis regényé­ből. Ez utóbbi például a modern színjátszás olyan teljesitménye. amellyel az élő színpad sem múl felül. — A magyar filmgyártástól függetlenül, általában a filmről mi a véleménye? — Irtózatos áoailaikitó ereje van a filmnek | a modern emberiség erkölcsére és egész gon- I dolkodasára. S ezen a téren szörnyű bűnei vannak különösen az amerikai filmgyártás- | nak, amely ellen Amerika magasabb szellemi­sége már siikira is szállt. Ezeknek az amerikai filmeknek kilencven százaléka el se jut hoz­zánk. A csikágói egyetem elsősorban azért vadoi ta ezeket a filmeken, mert a pénzt, mint egy uj aranyborjút, ültette trónra. Ezeknek ! QZ átlar'&'taeka.:£k ? meséjében a pénz | volt az egyetlen boldogító eszközi, s csak 'az volt az igazi hős. aki pénzhez jutott. Ugyan­akkor a gengsztervilágot dicsőítette. Az erő, a gazság .győzedelmeskedett. Naivul választot­ta el az ördögi és angyali embereket. De egy magasabb emberi erkölcs szempontjából nézve, ezek az olcsó filmangyalok is ördö­gök voltaik a maguk módján, Egy másik nagy vád a film ellen az, hogy a legszélesebb réte­gek szóralkozásait szolgálva, müvészietlenség és ízléstelenség irányítja. S itt valóban eszebe jut. az embernek Bernhard Shaw gúnyos tör­vénye: annál müvészietlenebb egy írói mun­kát, minél több ember olvassa“. Ezen a pon­ton azonban a fi-m éppen az előbb említett példák alapján szinte a forradalmi megújho­dás felé halad. A fáim hibáinak megítélésé­nél sohase szabad elfelejtkezni, arró-, hogy egész múltja alig több egy emberöltőnél. — Milyen irányt vesz majd az igazi mű­vészi film? Meggyőződésem szeriül a filmirodalom egészen önálló, uj tipusu műfaj lesz. A leg­nagyobb regény Íróval, költővel, drámaíróval egy színvonalon ál-ló filmírónak egyesítenie kell magában a regény- és drámaírót a ren' dezővel s ugyanakkor .az operatőrrel. A film­író nem a saját szemével néz, hanem a lencse szemével. A film főanyaga a vízuailStá®, a szö­veg csak illusztráció, mert ott kap teret., ahol a drámai effektus megkívánja. A vizualitás- ban hallatlan erő rejlik, a fantáziának, a'ki­aknázatlan hatáslehetőségeiknek valóságos tár­háza. Amikor két méterről fotografálva, lát­hatunk egy könnyes női. szemet, s ez a lát­vány többet mesél egy hosszú regénynél, a filmíró valóban Krőzusnak érezheti magáit, aki egyelőre nem tudja, hogyan születik majd meg ez az uj művészi műfaj, csak érzem, hogy nagy 'lelkesedéssel, az előlegezett győzelmi mámortól ittasan ostromoljuk máris büszke várfalait. H. G. Gyilkosság. A 'turnuséverüní ha'jóépfltő- üzem egyik munkása, N'elu Abagiu, vereke­déssé fajult veszekedés közben több késszu- rássall) meggyilkolta Marín Slocheci tunniu- seveniinii lakost. A gyilkost letair.íóztiállták. AktjfÓMhsabk a megelőzés/ Fogainak kihullásai is megelőzheti, ha na­ponként apolja őkel Odo! fogpéppel. ^^2 Ocíol fogpép elíávolifja a csúnya le­rakódásokat a fogakról anélkül hogy megtámadná a fog zománcát, meri az Odol fogpép puhább mini Ezen kivül az Odo! fogpép kellemes, üdi* lő izü. Az Odol éppen forró nyáron kifű- üdil és élénkil. használjon Odol fogpépet naponként tößßször, afjány- szór, csak tefjeti fogainak ápolása Meg tudják-e jósolni az állatok az időt? A „Természet" legújabb száma érdekes cik­keket közöl az időjós állatokról, egy kelepcébe (került vörös vércséről és egy kü­lönös kacsakereszteződésről. Az időjós állatokkal foglalkozó cikk fel­veti a kérdést: megfelel-e a valóságnak az a néphit, hogy ha a medve január végefelé: Pálfordulólkor, vagy február elején: Gyertya­szentelő napján kijön a barlangjából és csi­korgó hideget talál, akkor nemsokára bekö­szönt' a tavasz, de ha jó ddőt talál, akkor még nagy hidegek jönnek. A cikk szerint a tudományos valóság az, hogy a medve enyhe időben többször szakít­ja félbe alvását, de valahányszor hidegre for­dul az idő, visszatér rejtekhelyére és addig alszik, ómig a hideg tart. Ez tehát éppen az ellenkezője annak, a mb a néphit tart. Ilyen­formán szegényebbek lettünk egy hiedelem­mel. De azért megvigasztal bennünket a cikk, hogy talán igazolja majd valaki a medvét, hí- 'szen ,a különböző állatok Időjóslási képessé­géről igen sok mende-monda kering a nép között. Általánosan tudott dolog például, hogy a róka zivatar és nagy hideg előtt ugat. Ha hideg időben ugat, még hidegebb lesz. Brehm még azt is tudni véli, hogy Ilyen időjóslási képességük csak az idősebb rókáknak van, a fiataloknak még nincs. A sarki róka vihar előtt gödröi' ás magának és «'rejtőzik. Brehm szerint a dámszarvas is időjósnak tekinthető: ha nagyon nyugtalan és sehol sem találja helyét, valószinüleg barátságtalan, főképpen zivataros idő követik ezik. Az egyes mókusfajokat is megbízható idő­jósoknak tartja a néphit. A mi mókusunk ■igen /érzékeny az időváltozás iránt. A közel­gő vihart jóeiőre megérzi, félnappal előbb nyugtalankodik, ugrándozik, fütty enge fi. A sarkvidéki népek azt hiszik, hogy ha a mó­kus ossz ej. megf eh eredik. későn, ha vöjrös ma­rad, korán fog havazni. Tudományos megfi­gyelések azt látszanak igazolni, hogy a sző­rözet színváltozását a már bekövetkezetr hő- csökkenés okozza, A mókusról északon azt is 'tudni vélik, hogy ha télire sok tobozt gyűjt, hosszú és hideg tél lesz. A havasi marmotát az alpesi nép a legmeg­bízhatóbb időjósnak tartja és ezt megfigyelé­sek is igazolni látszanak. Ha a marmolák szép időben nem játszadoznak, másnap bizo­nyosan eső lesz. Német megfigyelők csodála­tosnak tartják a hód érzékenységét az idővál­tozással szemben, ősszel az első fagy előtt serényen munkálkodik téli szállása d'készité­sén. Lázas munka a hódtanyán: mindig ke­mény hideget jelent. Az egérről azt hiszi a nlép, hogy ha cincog, futóeső várható. Lanyha lesz a tél, ha ősszel sok az egér, de szigorú, ha a mezei egerek mélyen készítik e] fészküket. \ A cikkíró végül megemlíti: nem bizonyos, hogy ezek a népi megfigyelések csakugyan ■meg is felelnek a valóságnak, de nem szabad elfelejteni, hogy a nlép a természet kitűnő megfigyelője és nemzed ék ről- nem z ed ék re szálló tapasztalatainak mindig van valami magja. Miért nyávogott a vércse? A kelepcébe került vörös vércséről szóló cikk írója eLmondja, hogy julíus 25-én reggel Budakeszi határában nagyon szokatlan hely­zetben talált egy vörös vtércsét. Egy tölgyfa- ágon fejjel lefélé lógott és szárnyával vadul csapkodott, közben vércsétől eddig nem ta/- pasztalt maicskanyávogásszerü hangokat adott. Egyik lába olyan 'Szerencsétlenül szorult egy tőiből elágazó három galy közé, hogy nem tudott kiszabadulni'. A cikkíró elmondja, hogy az ágat, amelyen a vércse lógott, va­dászik ésléval levágta, a vércsét lehozta és az állatkertnök ajándékozta. Különös kíicsaikereszlezések Érdekes adatokat találunk a harmadik \ cikkben egy különös kacsa/kereszteződésrő!. A hortobágyi halastavaknál 1931-ben lelő't- lek két sötétszinü, nagytestű kacsát. Az egyik­ről megállapitották, hogy a duclair nevű házíkacsának és valamilyen vadrédénak a ke­reszteződéséből származhatott. Az Állatkerti­nek ajándékozták. A dlszrécék közölt helyez­ték el a feketésbarna tollazatú, fehérmellü kacsát, remélve, hoay meateiszák valamelyik magános gácsérnak lés szaporodni fog. Ez a remény azonban sokáig nem teljesült. Min­den évben tojt és szorgalmasan kotilott ugyan, de tojásai terméketlenek voltak. Az idén tőkésréce-gácsért adtak mellé. En­nek .a párosításnak eredménye is lett, a to­jásokból hat kis rtéce bujt ki. Négy a tőkés­récéhez hasonlított, kettő pedig fehérmellé- nyü volt, akárcsak az anyjuk. A többi dísz- récének azonban ellenszenvesek voltak, ezért külön ketrecbe tették őket. A fehérmellü ka­csa ismét fészkelt és most júliusban 14 fiókát vezetett ki a fészekből. Ezek közül 11 a tő­késrécére hasonlít, három fehérmellényü, egy pedig az erdelréce ivadéka. A fészekbe ugyan­is előzőleg az erdeirécék tojtak és egy tojásuk a szénában maradt. Ezidőszerint tehát öt fe­hérmellényü fiatal kacsa van az Állatkertben. Ezeket is a tőkésrécéhez hasonlókat is gyű­rűvé] jelölték meg és a kísérletet a jövő év­ben í® folytatják. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja« kisebbségi és emberi jogok eUffiarooML

Next

/
Oldalképek
Tartalom