Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)
1937-09-24 / 220. szám
193 7 szeptember 24. ELLENZÉK 5 Zilahy Lajossal a „Két fogoly“ utolsó felvételein BUDAPEST, szeptember hó. „Az uj földesurhoz“ hasonló nagyszabású alkotásnak 'igénkezilk a .„Kéfc, fogoly“ cdmü fiim, amely Zilahy Lajosnak világhírű regényéből készült. A fel vér eleknél mindvégig résztvett a szerző is, oki egyúttal a forgaitő- könyvet is irta Székely Istvánnal, a darab rendezőjévé! folytatott megbeszélés alapján. A film befejezéshez közeledik s huszonhárom felvételi napot vett igénybe. Ez meglehetősen nagy munkaidő az átlagos (tizen néígy nap alatt készülő) magyar filmek gyártásához képest. A felvételek legnagyobb része (tizenhat nap) ia filmiroda Hungánia-kör- uti, kitünően felszerelt műtermében készült, a többi a szabadban. A kortörténeti szempontból hü egyenruhákat, az 1914. évben használt csukaszürke harctéri! felszerelésekéit a hadiimuzeum bocsátotta a filmiroda rendelkezésére, a vasuüii felvételeiknél pedig a Máv jött segitségül. A stawiszták között szereplő vasúti kalauzok, hordárok, valamint rendőrök — nem színészek. Amikor a filmirodába érkezünk, éppen az utolsó felvételiek forgatására kerül a sor. Befutott az orosz hadifoglyokat szállító vonat és a néző előtt két harmadosztályú kocsi ÖD- lik szembe. Az a jelenet következik, amikor a női főszereplő (Bajor Gizi) izgatottan hívja Pétert, volt. urát. Az egyik kocsibejáró ellőtt a kalauz, noteszét a kezében tartva, beszélget a rendőrrel, az utasok már mind leszálltak, a kivilágított, üres kocsifolyosón a takarítónő seper. Bajor Gizi négyszer kiáltja el az Oroszországban maradt hadifogoly ura nevét s a jelenet ott fejeződik be, amikor tisztelegve megáll előtte tábori egyenruhájában, fehér IkÓcsagtollal a sapkáján, a szolgálatot teljesítő százados (Patalky Miklós) s megkérdezi, kit keres. Az uramat — válaszolja Bajor Gizi. Rövid, hatásos kép, a gondos beállítás és többszörös próba után azonban kereken hat felvételt készített róla előttünk az operatőr, amig az utolsó végül sikerült. A jelenet után megkérdeztük Bajor Giziitől, hogy van megelégedve filmszerepével? — Nehéz kérdés — mondta a művésznő. — Hai jót mondóik a képről, mielőtt még a közönség ilátta volna és aztán (tetszik neki, hibázom, ha meg szerénykedem s valóban sikerül a filmen, szintén nem mondom a helyes választ. Kedvesek voltak hozzám, naigyon jól esett ilyen kellemes munkatársaikkal együtt dogoznom. Uj kép következik. A szín ugyanaz, az előbbi jelenet előtt lepergő érkezést, a várakozó közönséggé’!, veszi fel a gép. A jupiter- lámpák kereszttűzbe veszik az eleven csoportosulást. Zilahy Lajos mindenütt jelen van, ötleteit közli a rendezővel, aki nagy gyakorlottságával és kitűnő érzékével, mint a karmester a zenekart, irányítja a füvételeket. — Mit tant a „Két fogoly“ filmváltozatáról? — kérdeztük Zilahy tói. — Én — válaszolta Zilahy —, aki ismerem az amerikai, és angol filmgyártás mii- heÜ'ytitlkaít, csak a legnagyobb csodálattal tudok beszélni arról a hallatlan erőfeszítésről s minden oldalról megnyilvánuló munkakedvről, amely filmemnek az elkészítésénél tapasztalható. Soha nem éreztem még magam ilyen jól a műteremben, egyszerűen azért, mert szerzői elképzeléseimet a lehető leghívebben követik. A regény óriási terjedelme j miatt sűrítenünk kellett a cselekményt,, de ennek ellenére azt mondhatom, hogy a film vizuális fölénye számomra is meglepő részletekkel gazdagította azt a mesét, amely csak a képzeletemben élt. — Milyennek képzeli a filmremekmüveket? — Mar vannak film remekművek. Ilyen a „Mr. Deeds goes to town“ oim/ü film, Garry I Cooperrel a főszerepben, aminek megfelelő magyar címe talán ez lehetne: „Falusit kislány Pesten“ és a .tavaly Budapesten is szinre- került „Dodsworth“, Sinclair Lewis regényéből. Ez utóbbi például a modern színjátszás olyan teljesitménye. amellyel az élő színpad sem múl felül. — A magyar filmgyártástól függetlenül, általában a filmről mi a véleménye? — Irtózatos áoailaikitó ereje van a filmnek | a modern emberiség erkölcsére és egész gon- I dolkodasára. S ezen a téren szörnyű bűnei vannak különösen az amerikai filmgyártás- | nak, amely ellen Amerika magasabb szellemisége már siikira is szállt. Ezeknek az amerikai filmeknek kilencven százaléka el se jut hozzánk. A csikágói egyetem elsősorban azért vadoi ta ezeket a filmeken, mert a pénzt, mint egy uj aranyborjút, ültette trónra. Ezeknek ! QZ átlar'&'taeka.:£k ? meséjében a pénz | volt az egyetlen boldogító eszközi, s csak 'az volt az igazi hős. aki pénzhez jutott. Ugyanakkor a gengsztervilágot dicsőítette. Az erő, a gazság .győzedelmeskedett. Naivul választotta el az ördögi és angyali embereket. De egy magasabb emberi erkölcs szempontjából nézve, ezek az olcsó filmangyalok is ördögök voltaik a maguk módján, Egy másik nagy vád a film ellen az, hogy a legszélesebb rétegek szóralkozásait szolgálva, müvészietlenség és ízléstelenség irányítja. S itt valóban eszebe jut. az embernek Bernhard Shaw gúnyos törvénye: annál müvészietlenebb egy írói munkát, minél több ember olvassa“. Ezen a ponton azonban a fi-m éppen az előbb említett példák alapján szinte a forradalmi megújhodás felé halad. A fáim hibáinak megítélésénél sohase szabad elfelejtkezni, arró-, hogy egész múltja alig több egy emberöltőnél. — Milyen irányt vesz majd az igazi művészi film? Meggyőződésem szeriül a filmirodalom egészen önálló, uj tipusu műfaj lesz. A legnagyobb regény Íróval, költővel, drámaíróval egy színvonalon ál-ló filmírónak egyesítenie kell magában a regény- és drámaírót a ren' dezővel s ugyanakkor .az operatőrrel. A filmíró nem a saját szemével néz, hanem a lencse szemével. A film főanyaga a vízuailStá®, a szöveg csak illusztráció, mert ott kap teret., ahol a drámai effektus megkívánja. A vizualitás- ban hallatlan erő rejlik, a fantáziának, a'kiaknázatlan hatáslehetőségeiknek valóságos tárháza. Amikor két méterről fotografálva, láthatunk egy könnyes női. szemet, s ez a látvány többet mesél egy hosszú regénynél, a filmíró valóban Krőzusnak érezheti magáit, aki egyelőre nem tudja, hogyan születik majd meg ez az uj művészi műfaj, csak érzem, hogy nagy 'lelkesedéssel, az előlegezett győzelmi mámortól ittasan ostromoljuk máris büszke várfalait. H. G. Gyilkosság. A 'turnuséverüní ha'jóépfltő- üzem egyik munkása, N'elu Abagiu, verekedéssé fajult veszekedés közben több késszu- rássall) meggyilkolta Marín Slocheci tunniu- seveniinii lakost. A gyilkost letair.íóztiállták. AktjfÓMhsabk a megelőzés/ Fogainak kihullásai is megelőzheti, ha naponként apolja őkel Odo! fogpéppel. ^^2 Ocíol fogpép elíávolifja a csúnya lerakódásokat a fogakról anélkül hogy megtámadná a fog zománcát, meri az Odol fogpép puhább mini Ezen kivül az Odo! fogpép kellemes, üdi* lő izü. Az Odol éppen forró nyáron kifű- üdil és élénkil. használjon Odol fogpépet naponként tößßször, afjány- szór, csak tefjeti fogainak ápolása Meg tudják-e jósolni az állatok az időt? A „Természet" legújabb száma érdekes cikkeket közöl az időjós állatokról, egy kelepcébe (került vörös vércséről és egy különös kacsakereszteződésről. Az időjós állatokkal foglalkozó cikk felveti a kérdést: megfelel-e a valóságnak az a néphit, hogy ha a medve január végefelé: Pálfordulólkor, vagy február elején: Gyertyaszentelő napján kijön a barlangjából és csikorgó hideget talál, akkor nemsokára beköszönt' a tavasz, de ha jó ddőt talál, akkor még nagy hidegek jönnek. A cikk szerint a tudományos valóság az, hogy a medve enyhe időben többször szakítja félbe alvását, de valahányszor hidegre fordul az idő, visszatér rejtekhelyére és addig alszik, ómig a hideg tart. Ez tehát éppen az ellenkezője annak, a mb a néphit tart. Ilyenformán szegényebbek lettünk egy hiedelemmel. De azért megvigasztal bennünket a cikk, hogy talán igazolja majd valaki a medvét, hí- 'szen ,a különböző állatok Időjóslási képességéről igen sok mende-monda kering a nép között. Általánosan tudott dolog például, hogy a róka zivatar és nagy hideg előtt ugat. Ha hideg időben ugat, még hidegebb lesz. Brehm még azt is tudni véli, hogy Ilyen időjóslási képességük csak az idősebb rókáknak van, a fiataloknak még nincs. A sarki róka vihar előtt gödröi' ás magának és «'rejtőzik. Brehm szerint a dámszarvas is időjósnak tekinthető: ha nagyon nyugtalan és sehol sem találja helyét, valószinüleg barátságtalan, főképpen zivataros idő követik ezik. Az egyes mókusfajokat is megbízható időjósoknak tartja a néphit. A mi mókusunk ■igen /érzékeny az időváltozás iránt. A közelgő vihart jóeiőre megérzi, félnappal előbb nyugtalankodik, ugrándozik, fütty enge fi. A sarkvidéki népek azt hiszik, hogy ha a mókus ossz ej. megf eh eredik. későn, ha vöjrös marad, korán fog havazni. Tudományos megfigyelések azt látszanak igazolni, hogy a szőrözet színváltozását a már bekövetkezetr hő- csökkenés okozza, A mókusról északon azt is 'tudni vélik, hogy ha télire sok tobozt gyűjt, hosszú és hideg tél lesz. A havasi marmotát az alpesi nép a legmegbízhatóbb időjósnak tartja és ezt megfigyelések is igazolni látszanak. Ha a marmolák szép időben nem játszadoznak, másnap bizonyosan eső lesz. Német megfigyelők csodálatosnak tartják a hód érzékenységét az időváltozással szemben, ősszel az első fagy előtt serényen munkálkodik téli szállása d'készitésén. Lázas munka a hódtanyán: mindig kemény hideget jelent. Az egérről azt hiszi a nlép, hogy ha cincog, futóeső várható. Lanyha lesz a tél, ha ősszel sok az egér, de szigorú, ha a mezei egerek mélyen készítik e] fészküket. \ A cikkíró végül megemlíti: nem bizonyos, hogy ezek a népi megfigyelések csakugyan ■meg is felelnek a valóságnak, de nem szabad elfelejteni, hogy a nlép a természet kitűnő megfigyelője és nemzed ék ről- nem z ed ék re szálló tapasztalatainak mindig van valami magja. Miért nyávogott a vércse? A kelepcébe került vörös vércséről szóló cikk írója eLmondja, hogy julíus 25-én reggel Budakeszi határában nagyon szokatlan helyzetben talált egy vörös vtércsét. Egy tölgyfa- ágon fejjel lefélé lógott és szárnyával vadul csapkodott, közben vércsétől eddig nem ta/- pasztalt maicskanyávogásszerü hangokat adott. Egyik lába olyan 'Szerencsétlenül szorult egy tőiből elágazó három galy közé, hogy nem tudott kiszabadulni'. A cikkíró elmondja, hogy az ágat, amelyen a vércse lógott, vadászik ésléval levágta, a vércsét lehozta és az állatkertnök ajándékozta. Különös kíicsaikereszlezések Érdekes adatokat találunk a harmadik \ cikkben egy különös kacsa/kereszteződésrő!. A hortobágyi halastavaknál 1931-ben lelő't- lek két sötétszinü, nagytestű kacsát. Az egyikről megállapitották, hogy a duclair nevű házíkacsának és valamilyen vadrédénak a kereszteződéséből származhatott. Az Állatkertinek ajándékozták. A dlszrécék közölt helyezték el a feketésbarna tollazatú, fehérmellü kacsát, remélve, hoay meateiszák valamelyik magános gácsérnak lés szaporodni fog. Ez a remény azonban sokáig nem teljesült. Minden évben tojt és szorgalmasan kotilott ugyan, de tojásai terméketlenek voltak. Az idén tőkésréce-gácsért adtak mellé. Ennek .a párosításnak eredménye is lett, a tojásokból hat kis rtéce bujt ki. Négy a tőkésrécéhez hasonlított, kettő pedig fehérmellé- nyü volt, akárcsak az anyjuk. A többi dísz- récének azonban ellenszenvesek voltak, ezért külön ketrecbe tették őket. A fehérmellü kacsa ismét fészkelt és most júliusban 14 fiókát vezetett ki a fészekből. Ezek közül 11 a tőkésrécére hasonlít, három fehérmellényü, egy pedig az erdelréce ivadéka. A fészekbe ugyanis előzőleg az erdeirécék tojtak és egy tojásuk a szénában maradt. Ezidőszerint tehát öt fehérmellényü fiatal kacsa van az Állatkertben. Ezeket is a tőkésrécéhez hasonlókat is gyűrűvé] jelölték meg és a kísérletet a jövő évben í® folytatják. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja« kisebbségi és emberi jogok eUffiarooML
