Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-24 / 220. szám

ELLEN Z f 1937 H z e p t e m h e r 2 4. nwn—iiimi ........... nrinnnTTTini ....... ÜSTT BRInuS JF MMNMI MMH I Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÁTRÁI JÁNOS. Díszes hereiek között ünnepelte meg Marosvásárhely iparostólsa- dalma Benkő László félszá­zados jubileumát Tg.-Mures—M.-Vásárhely, szept. hó. Marosvásárhely iparostársadalma va­sárnap, szeptember 19-én ünnepelte Benkő László marosvásárhelyi nyomda­tulajdonos munkásságának félszázados jubileumát. Az ünnepségeket a Romániai Grafikai Munkaadók Szövetségének ma- rosvásárhelyi csoportja rendezte meg és azokon nemcsak a város iparostársadal- ma képviseltette magát, hanem a külön­böző városokból számos testvéregyesület is résztvett. Megjelent továbbá többek között Wilier József képviselő, az Orszá­gos Magyar Párt parlamenti csoportjá­nak főtitkára is, aki a párt nevében üd­vözölte az ünnepeltet. Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel diszgyülés volt a városháza nagytermé­ben. A közgyűlésen maga a jubiláló Benkő László elnökölt. A diszgyülést, melyen nagyszámú ünneplő tömeg jelent meg, a kolozsvári Guttenberg nyomdász­dalkör énekkarának kettős kvartettje nyitotta meg] Golumba Sava ^Nyomdász- jelige“, valamint Delly Szabó Géza „Hai- dati frati“ és ,,Dalra, dalra“ oimü mü­veivel. Ezután Révész Ernő román nyel­ven megnyitó szavakat mond, üdvözli az ünnepségeken megjelent hatóságokat, az ünnepségekre összegyűlt közönséget, majd felkérj Benkő Lászlót, hogy foglal­ja el helyét az elnöki emelvényen. Ez­után meleg szavakban köszönti fel a be­tű harcosát a Romániai Grafikai Munka­adók Szövetsége marosvásárhelyi cso­portjának nevében, majd mint barát üd­vözli az ünnepeltet. Sajnálatának ad ki­fejezést, hogy a díszes ünnepség alkal­mával Benkő Lászlót nincs alkalma a közgyűlésnek feleségével együtt üdvö­zölni, aki .fontos családi ügyben megelő­ző nap utazott el Marosvásárhelyről. Ez­után Nagy Samu, ugyancsak a helyi csoport nevében magyar nyelven mond üdvözlő szavakat, majd ünnepélyesen át­nyújtja a helyi csoport ajándékát, ezüst babérkoszorúval körülövezett lantot, me­lyet Ízlésesen faragott miniatűr szedő­szekrényre erősített a tervező. Utána Popa Pavel román nyelven a kormány üdvözletét tolmácsolja, majd meleg, ba­ráti szavakat intéz az ünnepedhez. Elis­meréssel emlékezik meg arról a munká­ról, amelyet Benkő László a múltban a kultúra érdekében kifejtett a két nép kö­zött. Fulea Octavian a kereskedelmi és iparkamara nevében mond üdvözletét és a jubiláló személyében egyúttal az ipar­kamara volt alelnökét is köszönti. Tol­mácsolja Dandea polgármester üdvözle­tét, aki hivatalos elfoglaltsága miatt nem vehetett részt a diszgyülésen. Most dr. Vékás Lajos szövetségi elnök a szövet­ség üdvözletét adja át, majd Rosenfeld Jenő, a Kereskedő Társulat elnöke és az iparkamara társelnöke köszönti Benkő Lászlót. Bustya Béla a Magyar Iparos Egylet üdvözletét hozta él, mig dr. Laka- tos Sándor a Gyáriparosok Országos Szövetsége nevében mond üdvözlő sza­vakat. A továbbiak során Gábor Döme kolozsvári kiküldött a Romániai Grafi­kai Munkások Szövetségének és Tárká- nyi G. a grafikai munkások nevében mondanak üdvözletét. Ezután Wüler Jó­zsef emelkedik szólásra, aki rövid né­hány szóban meleg hangon tolmácsolja az Országos Magyar Párt vezetőségének üdvözletét, dr. Sebess Jenő elnök pedig a magyar párt helyi tagozata nevében kö­szönti Benkő Lászlót. Dr. Csiky Kálmán a Park Klub, Beyer Fülöp a luteránus presbyterium, majd Nagy Endre kollé­giumi igazgató a református kollégium nevében beszél. Köszönetét mond Benkő Lászlónak azért a munkásságért, ame­lyet a helybeli kollégiumi nyomda veze- tósél^fe^tg# fej, Váfady^ Á^ád a r^for,­A cipésziparosok országos kongresszusa A kisipari ágak közül, talán a cipész- ipart nyomja lcgkétségbeejtőbbén a nagyipar versenye és hajtja a cipészipa­rost a végső kétségbeesés felé. A cipész­ipar, kevés kivétellel, ina már csak javí­tással foglalkozik, a cipőtermelés közel 80 százalékát pedig a nagyipar látja cl. Érthető, ha ez az iparág talált leghama­rabb egymásra és ma már országos kongresszuson akarja sérelmeit feltárni. A Bucureşti-! Sfanţul Spiridon nevű ci­pésziparos szervezet szeptember 26—27- re országos nagygyűlésre hívta össze az ország minden cipésziparosát. A nagy­gyűlés tárgysorozatában a következő programpontok szerepelnek: 1) a bőr­árak drágulása és annak okai; 2) a köz­terhek leszállítása olyan mértékre, ame­lyet a cipésziparos a mai viszonyok kö­zött elbír; 3) a gummicipő gyárak eltil­tása attól, hogy kész cipőket termelje­nek; 4) Javasolni és követelni, hogy a munkás betegsége eLsőheti fieztését a be- tegsegélyző viselje; 5) a betegse- gélyző komoly orvosi segélyt nyújt­son beteg kisiparos tagjainak; 6) agg­kori nyugdijt fizessen a betegsegéiyző; 7) a tüdöbetegségi bélyeg kötelezettségle alól mentesítsék a cipésziparost; 8) kap­jon a kisiparos 50 százalékos kedvez­ményt a vasúti vonalakon; 9) a munka- kamarai rendszer megváltoztatása, stb. StóMiviil hillesctiett a helyzet a maros- vásárhelyi hét tcmethezésl vállalat és a temetkezési egyesületek bűzött Közös temetkezési egylet felállítását határozták el az ipartársulatok és egyesületek Tg.-Mures—M.-Vásárhely, szept. hó. A marosvásárhelyi temetkezési egyesü­letek és a helyi két temetkezési vállalat között évek óta harc folyik a két válla­lat rendkívül magas temetési tarifája miatt. A helyzet ugyanis az. hogy több helybeli ipartársulat, valamint nyugdij és egyéb egyesületek tagjaik részére temet­kezési alappal rendelkeznek és a tag, vagy annak hozzátartozója elhalálozása esetén az illető társulat a kebelében fenn­álló temetkezési egyleti alapból kisebb- nagyobb összegeket utal ki a családnak a halott eltemetésére és a család ideigle­nes segélyezésére. Az egyesületek tagjai azonban azzal a panasszal fordultak ve­zetőségeikhez, hogy a két temetkezési vállalat a kiutalt összegeket kérlelhetet­lenül felveszi teljes egészükben és igy a segélyből egyetlen fillér sem marad az elhunyt családfő, vagy hozzátartozó után a sorssujtott családnak. Emiatt a válla­latok és egyesületek között az utóbbi időkben már annyira kiélesedett a harc, hogy egy, az ügyben összehívott gyűlés alkalmával tettlegességre is sor került. A marosvásárhelyi iparosság, mely csaknem kivétel nélkül tagja ezeknek a temetkezési egyesületeknek, élénk figye­lemmel kiséri a fejleményeket. Lapunk munkatársa az ügyben felkereste a Ma­rosvásárhely! Továbbszolgáló Altisztek Egyesületének titkárát, aki a következő­ket mondotta: — Tudomásunkra jutott, hogy a két helybeli temetkezési vállalat tagjainktól a rendes temetési díjszabáson felül 40, sőt 50 százalékkal is magasabb dijakat szed. Mi az elhalálozás esetén kiutaljuk a halott hozzátartozóinak az összeget, 4000, 5000, 8000, stb. lejt azzal a céllal, hogy az illető eltemettesse hozzátartozó­ját és a fennmaradt összeget az elhunyt családjának felsegélyezésére forditsa. A két temetkezési vállalat azonban tudja, hogy egyesületenként a tagok milyen összegű segélyt kapnak és a legegysze­rűbb temetéseknél is a teljes kiutalt ösz- szeget kéri, amelyből nem hajlandó egyetlen bánit sem engedni. A család kénytelen a magas tarifát megfizetni, mert a két említetten kívül a városban nincs más temetkezési vállalkozó. A két vállalat egymással hallgatólagos kartellt kötött, mindkettő ugyanazzal a díjsza­bással dolgozik és igy az a helyzet ál­lott elő, hogy az elhunyt eltemetése után a család tagjai egyetlen fillér nélkül ál­lanak. A helybeli ipartársulatok és különböző egyesületek, számszerint 17-en éppen a mi egyesületünk kezdeményezésére elha­tározták, hogy a tagok érdekében gyűlést hívnak össze, amelyen többek között fel­vetik egy közös temetkezési egylet meg­valósításának eszméjét is. A két vállal­kozó tudomást szerzett az egyesületek szándékáról, megjelentek a gyűlésen és megtámadtak engem. A botrány miatt nem lehetett a gyűlést lefolytatni és azért azt más alkalomra halasztottuk. A botrány ügyében valószínű, később bíró­ság fog ítélkezni. Eddig tart a Tovább­szolgáló Altisztek Egyesülete titkárának a nyilatkozata. A továbbiakban az ügy­ben megtartott gyűlés eredményét adjuk. A gyűlésen megjelent a helybeli 17 ipartársulat és egyesület, ahol elhatá­rozták, hogy miután a kérdés súlyos mértékben érinti az egyesületek tagjait, akik a város lakosságának mintegy 80 százalékát teszik ki, a legsürgősebben a megoldás felé viszik az ügyet. Az egye­sületeknek a gyűlésen megjelent megbí­zottai különféle indítványokat tettek, amelyek közül legmegfelelőbbnek Ítélték egy közös temetkezési egyesületnek szö­vetkezeti alapon való létesítését, amely mátus egyház, Fodor Miksa a zsidó ipa­rosok, Trozner Lajos a háztulajdonosok és a Stefánia Kisdedovó, Both Károly a Csizmadia Ipartársulat, Simon László a Magyar Iparos Dalkör nevében szólal­nak fel. Dr. Sebestyén László lapszer­kesztő az Erdélyi és Bánáti Népkisebb­ségi Ujságjirószervezet nevében üdvözli a jubiláló Benkő Lászlót, aki régebben az Ujságirószervezetnek tiszteletbeli tagja volt és mint kiadó és lapszerkesztő érde­meket szerzett. Incze László a sütőiparo- spk, Tóthfaiussy Sándor, a S^abó ipar tár­sulat és Szabók Szövetkezete, Goth Adolf a bádogos, lakatos és szerelő munka­adók, Csath István a cipész ipartársulat i és König Károly a fodrászok nevében üdvözölték az ünnepeltet. Ezután Benkő László emelkedett szó­lásra, aki meleg szavakban mondott kö­szönetét ünnepléséért, amelyben — sze­rinte érdemén kivül — részesítették. Kö­szönetét mond Révész Ernőnek és Nagy Samunak, akik magukra vállalták a ju­bileum megrendezésének feladatát, majd Wüte? Józsefhez és djr. .Vékás Lajoshoz önköltségi árban temeti el a tagok hoz­zátartozóit. A gyűlés egyhangúlag kimon­dotta, hogy a jövőben a két temetkezési vállalattal az egyesületek tagjai minden összeköttetést megszakítanak. Ezután 11 tagú bizottságot jelöltek ki, amely a kö­zös temetkezési egylet felállításának kér­dését tanulmányozza és ennek lehetősé­géről, valamint a kivitel módozatairól a lehető legrövidebb időn belül számoljon be a gyűlésnek. A bizottság Koross Já­nos elnöklete alatt a következő tagokból áll: Lazsáti Zsigmond, Torday Ferenc, Cseh Gábor, Enyedy Samu, illetőleg Bá- nyay János, Berekméri Zoltán, Kovács Elek, Gyéressy Ferenc, Ocneanu Gli- gore, Gheorghe Iosif és Szabó Sándor. A kiküldöttek már meg is kezdték megbí­zatásukba eljárni. Munkatársunk az üggyel kapcsolatban felkereste a szóbanforgó két temetkezési vállalat egyikét is és kérdést intézett a vállalat egyik vezetőjéhez az ügyben, akitől azt a különös választ kapta, hogy minden, a két vállalat ellen elhangzott vádaskodás alaptalan, a két marosvá- sárhelyi temetkezési vállalat között fenn­álló karteilről szó sincs és az ilyen állí­tás merő kitalálás. Nem hajlandók bő­vebben nyilatkozni a^ ügyben, amely egyébként is a tisztességtelen versengés folyománya és arra irányul, hogy letör­jék a normális díjszabást. November 20 és 2i-én lesz Temesváron a munkaadói értekezlet TIMISOARA—TEMESVÁR szept. hó. Amint ismeretes, Temesvárod munka adói értekezlet terve merült fel. Az érte­kezlet előkészitőbizottsága most tartotta meg első ülését, amelyen úgy határoz­tak, hogy a kétnapos értekezlet novem­ber 20-án és 21-én lesz. Az értekezlet keretében küldöttség keresi fel a kerületi pénzügyigazgatót, aki előtt kifejezik azt a kívánságot, hogy a szeptember 15-től kötelező könyvvezetés alól a kisiparoso­kat mentesítsék. Visszavásárolja a ftfarosvásár- liefyi Takarékpénztár az ipar­kamarának átadott raktárakat TG. -MURES-M. - VÁSÁR HELY, szept. 22. A marosvásárhelyi kereskedelmi és ipar­kamara évekkel ezelőtt nagy-összegű betétet helyezett el a Marosvásárhelyi Takarékpén-f tárnái. A betét a kamara tisztviselőinek nyugdíjalapját szolgálta és az 1930-ban már egymillióny’oloszázezer lejt tett ki. A ba<ntk" ikrizis idején a kamara és a takarékpénztár között egyezség jött létre, amely szerint a takeréppénztár a tisztviselők nyugdíjalapjf mint 'betét ellenében a bank tulajdonában levő áruraktár felét engedte át. A kereske­delmi és iparkamara később elhatározta, hogy a raktárt eladja, amire pályázatot hir­detett meg. Az árverésen a Marosválsárheüfyi Takarékpénztár is résztvett, amely 1,505.000 tejes ajánlatával elsőbbséget nyert a vétel­hez. Az árverés ügyét jóváhagyás Végett fel terjesztették az ffletókés hatóságokhoz. Erick kadnef! LsraS itázipafÉa Gyógyító humor, csípős vers-orvosság minden bajra. Szikrázóan szellemes uj köny­ve Kaestner nek . 112 lej Lep ágén ál, Cliuj. Postán utánvéttel. Kérjen uj jegyzéket. intézi szavait, akiknek szintén meleg kö­szönetét mond. A grafikai munkások ér­tékes Írókészletet ajándékoztak Benkő Lászlónak. Fél'egy óra tájban Révész Er­nő emelkedik ismét szólásra román és magyar nyelven köszönti a megjelente­ket az ünneplésért, majd a sajtónak, amely mondott köszönet után bezárja a diszgyülést. Este az Apollo helyiségei­ben banketten vettek részt a megjelen­tek, amelyen számos pohárköszöntő hangzott el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom