Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-14 / 211. szám

mmm n Árromibolás elleni védekezés Magyarországon BUDAPEST, szeptember hó. A magyar kisiparosság korából sok pa­nasz merült fel amiatt, bogy egyes iparosok tisztt’ességltélen ikonkurrenciával lenyomjak a váillaik-tii áraloait. E panasz orvoslása érde­kében az ipariigyii miniszter rendeletet adott .ki, amely gátat vet a 'hlibetetlen károkat oko­zó árromboiásoknak. A rleradelet a követ­kező: iHa valamely ilpantestület alőljárósága az illetékes Kér. éts Iparka-manáboz fordul az­zal a panasszal, hogy vajlanueiy iparban az IparteStüilet tagjU, vgy a tagok egy része az ipari készítményeknek' árát, Illetve a vám­falt munkának drijjájt az iparűzés tisztességét sértő egészségtelen versennyel oly mérték­ben szorítja le, bogy emo&altt az iparosság tóbbi részének életfenntartását veszélyezte­ti, a panasz tárgyában a kamara kebelében alakaott háromtagú bizottság dönt. Ezt a bizottságot a büntető törvények 'alkalmazása (szempontjából törvény alapján alakított vá- 'losztott bíróságnak kell tekinteni). A bizott­ság egy tagját a panaszitltlevő Ipartestület, egy tagiját a panaszlott iparos, illetőleg ipa­rosok együtt jelölik ki a Kamara kisiparos rendes tagjai közül. A lkam arai (tag a 'k'ije- löléist nem utasdthatja vissza, de indokolt esetben részére a Kamara felmentést adhat. A bizottság jegyzőjét a Kamara tisztviselői közül az elnök jelöli (ki. A bizottság elnöke, tagjai és jegyzője első részvételük alkalmá­val ünnepélyes fogadalmat kötelesek tenni. Panaszos csak az érdekelt Ipartestüket le­het, az Ipa trés tűiét az elöljáróság elnöke és jegyzője minden külön meghatalmazás nél­kül elláthatja a képviseletet. A panaszlott ügyvéddel is képviseltetheti magát. Ha valamelyik Ipartestület érdekeit szak. osztállyá szükségesnek tartja, hogy az Ipar- testület a Kamaránál panaszt emeljen, ezt határozatban keil megállapítani és az Ipar­testüket elöljáróságához terjesztenie. Az elő terjeszt ásnék tartalmaznia kell az iparos nevét, üzletének helyét, az előterjesztés alap­jául szolgáló tények előadását a bizonyíté­kok1 megjelöléséMet és költségszámitást arra vonatkozóan, hogy a panaszolt ár, jilliatőleg munkadij nem fele] meg az észszerű gaz­dálkodás feltételeinek, sőt esetleg még az önlkjöft'tséget sem fectaziî. Az előterjesztést írásban, két példányban kell benyújtani, bogy mindegyik panaszlotlnak egy-egy pél­dány jusson. Csatolni kell továbbá a szak­osztályi ülés jegyzőkönyvének másollaltát és az eljárási költségnek az Ipar testület pénz­tárába befizetését igazoló elismervényt. Ha az ipar testület elnöke az érdekelt szakosztály előterjesztéséről vagy egyébként árromboiásról szerez tudomást, az ár rombo­lásba« részes iparost határidő kitűzése mellett nyilatkozattételre, esetleg költség- számliJtás vagy egyéb bizonyítékok bemuta­tására hívja fiel. Féllhiivjia továbbá arra is, hogy jelentse be azt, akit a döntőbizottság egyik tagjaként a maga részéről kijelöl. Az iparos nyilatkozata után az Ipar testület elöljárósága elé terjeszti. Szabályszerű szakosztályi előterjesztés esetében az elöljá­róság köteles panasszal 'fordulni a Kamará- hozi Egyébként az Elöljáróság tájékozást köteles szerezni a kifogásolt tényállás való. sága felöl. Az Iparibestüilet elöljárósága a pa­nasz beadása előtt az illlető iparost ,a kifo­gásolt eljárás abbanhagyasára hívhatja fel. Ilyen esetben panasznak csak ékkor van he­lye,, ha az iparos a kifogásolt eljárást a fel­hívás után is folytatja. Részletesen intézkedik a rendlelet a Kama­rához intézett panasz tartalma és a bizott­ság eljárása felől; a bizotitsá'g szükség esetén a megeskötés és a kényszereszközöik fogana­tosítás végett az illetékes kiír. járástíiróságo is megkeresheti. A bizottság 100 pengőig terjedhető birsaggal. sulylihaltja a panaszlot- •bait. A bizottság határozata ellen a kihirdetés­től számított, illleve a kézbesítésitől számitott 15 nap alatt az illletékes mínisziterhez 'lehet fellebbezniL A feíebbezést a Kamarához kall benyújtani* (Eljárási költség fejében annyiszor 10 pengőt ked'l fizetni a Kamarának, ahány pa- noszlott van. Ezit a kőlfég/et a panaszos kö­teles előlegezni. A bizottság elnöke, tagjai és jegyzője som tiszteletdijatt, som költségeik megtérítését nem kívánhatják. A tanú és szakértő azonban felmlerüilit készki adásainak megtérítését kívánhatja. Ezt az a fél tarto­zik előlegezni, aki a tanúra hivatkozott. CLUJ—KOLOZSVÁR, szept. hó. Az őszi idény a szövetáruk drágulá­sának jegyében indul meg. A tavalyi ár­színvonalhoz viszonyítva a szövetcik- keknél 10—15 százalékos drágulás mu­tatkozik, ami természetesen még jobban kihangsúlyozza a két év óta megszakítás nélkül folytatódó drágulási láncolat kö­vetkezményeit. Már az elmúlt idényben mutatkozott a magas árak hatása: a kö­zönség nem képes fedezni szükségleteit és ezért a forgalom megcsappant. Igaz ugyain, hogy ez a körülmény bizonyos aggodalomra ad okot, ugyanakkor azon­BUCURESTI, szeptember hó. A kisiparos és kiskereskedői szakmai ér- dekképviseletek a pénzügyminisztérium­hoz fordultak, amelyben a kötelező könyvvezetés alól való felmentésüket kérték. Ezt a kérésüket részben méltá­nyossági szempontokkal támasztották alá, amikor arra hivatkoztak, hogy szá­mos kisiparos és kiskereskedő nem ren­delkezik sem idővel, sem tudással ah­hoz, hogy ily könyveket vezethessen, vi­szont, ha ezt mással végezteti el, ez újabb érzékeny kiadást jelent. Hivatkoz­tak másrészt az egyenesadótörvóny 103. szakaszának f) pontjára, amely külön­leges elbánásban részesíti a kiskereske­dőket és kisiparost. A pénzügyminisztérium azonban ez al­Az Árgusban cikk jelent meg a mun- kabiróságokról, amelyben ennek az in­tézménynek működését bírálja a lap. Az Argus szerint egész Romániában tiz ilyen munkabiróság működik azzal a céllal, hogy a munkaadók és alkalmazottak kö­zött felmerült viszályokat elintézze. A hivatalos statisztika szerint a tiz munkabiróság J934-ben és 1935-ben 25.000 üggyel foglalkozott. Ezek közül csak 18.000-et intézett el. a többi még ma is folyamatban van. A munkaadók keveset pereskedtek, de an­nál többet fordultak az alkalmazottak a munkabiróságokhoz. I Ebből az derül ki, hogy a munkabiró­A pénzbírság fizetésére kötelező határozat jogerőre emelkedéséről a Kamara a kötele­zettel értesíti és felhívja hogy a pénzbir- ságoit az egyeidejüileg mogküldölit csekk la­pon fizesse be és ezt 16 nap ailatit igazolja, A lefizetés igazolásának elmulasztása cse­lében a Kamara a véghatározaitot a pénzbir- Ságnak közadók módjára való behajtása vé­gett megküldi a városi' adóhivatalnak. Az I partes tűiéinek a jelien rendleletben említetett valatmemnyi eljárási cselekményt soronkivül kell teljesíteni, a bizottságnak a panasz benyújtásától számított három hó­nap alatt határoznia kell. A rendelet kihir­detése napján lép hatályba. ban azt is jelenti, hogy valamivel mégis élénkebb lesz az őszi szezon forgalma, mert a tél küszöbén mindazoknak fedez­niük kell szükségletüket, akik a drága­ság miatt a vásárlást kénytelenek voltak halogatni. Akárhogyan is, de elő kell teremteni a ruha-utánpótlást. Most már csak az a kérdés, hogy ezt a kényszerű­en és viszonylagosan jónak induló idény­forgalmat újabb árdrágulás nem zavarja meg vájjon, mert ez a körülmény szin­te áthklalhatatlanná tenné a közönség vásárlóképessége és az árak közötti el­térést. kálómmal nem volt hajlandó méltányol­ni a kisiparos és kiskereskedői szempon­tokat és szeptember 15-ével befejezett­nek tekinti azt a türelmi időt, amelyet ezeknek a könyveknek a felfektetésére adott. A minisztérium ugyanis a múlt­ban utasította alárendelt közegeit, hogy ne vegyenek fel egyelőre kihágási jegy­zőkönyveket azon esetekben. amikor megállapitást nyerne, hogy kisiparosok és kiskereskedők nem vezetik a törvény­ben előirt üzleti könyveiket. Ez a határ­idő azonban szeptember 15-én lejár és a pénzügyi hatóságok már meg is kapták az utasítást annak ellenőrzésére, bogy a kisiparosok és kiskereskedők rendelkez­nek e szabályszerű könyvekkel? ság inkább létezik az alkalmazottak, mint a munkaadók számára. Ez ellen sem volna kifogásolni valója, ha a bíró­ságok tényleg céljuknak megfelelően működhetnének. A helyzet azonban az, hogy az alkalmazott által a munkabiró- ságnál folyamatba tett eljárás nem je­lent anyagi kockázatot, mert sem bé- ilyegilletéket nem kell fizetni, sem ügy­védet, miután a munkabiróság hivata­los védőt bocsát ki az alkalmazott ren­delkezésére. Csakhogy éppen ez a sok előny teszi, hogy az alkalmazottak min ien csekélység­ért perlik a munkaadókat, akinek sokszor igen hosszú pereket kell végigszenvednie, órákat töltési â bíró­ságnál, csakhogy ne ítéljék el olyan ősz szegekre, amelyeket a törvény szerint nem köteles fize'ni A/, alkalmazott szempontjából is sok hátránya van a munkabírói eljárásnak, öt venezer lejig terjedő ügyek kerülnek a munkabiróságok elé. Úgy a munka adó, mint az alkalmazott a munkabiró­ság döntése ellen a törvényszékhez és a Legfelsőbb Semmitőszékhea felebbezhel. Mi következik ebből? Az, hogy a per sokszor évekig eltart. Más országokban külön felebbezési bíróságok ítélkeznek i'lyen ügyekben, ami lehetővé teszi gyors befejezésüket. Miután a romániai munkástörvények igen tágkeretüek az. értelmezésben, el le­het gondolni — írja az Argus, — hogy a munkaadó részére ebből micsoda kel­lemetlenségek származhatnak. Az alkal­mazott minden kis ügyért a munkabiró- sághoz fordul, sőt a munkástörvény egyenesen felbátorítja erre az alkalma­zottat, hol a professzionális nevelés s képzettség még nem érte el a nyugati nivót. Szükség van tehát a munkabirósági eljárás gyökeres re­formjára, hogy ez az elsőrendű intézmény céljá­nak megfelelően működhessék. Tömegesen birságolíöh a muRhaadóhal A kolozsvári munkabiróság mintegy hatvan helyi munkaadót bírságolt meg azon a címen, hogy tanulóik nem jártak pontosan az inasiskolába. Érdekes, hogy a munkabiróság ugyanazon munkaadót ugyanazon tanonc miatt több esetben sújtotta a maximális birsággal, abból in­dulva ki, hogy a bíróságnak minden olyan esetben, amidőn a tanuló elmu­lasztotta az inasiskola látogatását, joga van bírságot kiróni. Ilyen döntések mi­att több felebbezés fekszik a törvény­szék előtt, melynek határozata elé érdek­lődéssel tekintenek a munkaadók. Huszonhét hizoíisá&g alahuft meg üarosme­gyébesi az ipari képesítő vizsgák iefölyístására Tizenegy bizottság működik már a megye területén. — Kik képviselik Marosvásárhely iparosságát a párisi világkiállításon ? Tg.-Mures—Marosvásárhely, szept. hó. Az uj ipartörvény rendelkezései értel­mében a marosvásárhelyi munkakama­ra a minisztérium elé terjesztette azok­nak a marosvásárhelyi és vidéki meste­reknek névsorát, akik a törvény értelmé­ben hivatottak arra, hogy a minősített ipari munkásoknak készültségét felül­vizsgálják és a mesteri igazolvány elnye­réséhez szükséges vizsgálatokat lefoly­tassák. Ezideig, az előterjesztések alap­ján 25 bizottság alakult meg, újabban még kettő van megalakulóban. A 27 bi zottság közül 11 már meg is kapta a jo­got az ipari készültség ellenőrzésére. Elő­ször a kijelölt bizottságok tagjai tesznek vizsgát. A hátralevő 16 bizottság kineve­zése még folyamatban van. A bizottsá­gok megalakítására és kinevezésére irá­nyuló intézkedések augusztus 26 óta vannak folyamatban és azokat a mun- kakamara, a munkaügyi inspektorátus és a kereskedelmi és iparkamara megbí­zottai folytatják le. Kisiparosok és kiskereskedők a könyvve­zetés ügyében, valamint a rendezetlen áltlam- polgárságuak az ínasszegődtetési ügyeikben keressék fel a magyar párt irodáját, P. Uni­rii (Főtér) 22. I„ ment teljesen díjtalanul részletes felvilágosítást és segítséget kapnak. Magyarpárt 'titkársága. Tiz-özenöf százalékkal oirágábh a szövef, marsT Tavaly â kisiparosi és kiskereskedők szeptember 15.-ig fel kell fektessék üzleti könyveiket Meg heti reformálni a munkabirósági eljárást Huszonöté^©!5 ügyből két év alatt csak i8,900«et intéztek; el

Next

/
Oldalképek
Tartalom