Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-12 / 210. szám

IO

ELLEN Zff

19 3 7 szeptember 12

na-MiBi—— i i—u^^' aí

A li«esz%énség útja az egység leié

Az oxford; és edinburgi világkonferencián az egyház, a nemzet és az állam viszonyának kapcsolatai kerültek szóba. - A többségi egyházaknak kötelességük a kisebbségi egyházaknak támogatására sietniük

GLUJ-KOLOZiSVÁR, sze-plennlber 11.

Az oxfordi ék edinburgii keresztyéni viiilág- •aoiifemicián a romániiai református egythá- • aikait dr. Maksay Albert professzor képvisel e. A hedyi. teológia kiváltó tanóra a két nagygyűlés lefolyásáról, aineOyein 45 országból 122 felékezet képeilsélrteMe magát, a következő nvilallkozaitot adta laipunlknak:

— Az ökumenikus mozgalomnak két ága an: az Éle: és Munka mozgalom, mely az

egyházak gyakorlati együtlmülködésém'tk Tehetőségével, foglalkozik és a Hát és Egyház szervezet mozgalom, melynek figyelme tokon! 'teológiát alapkérdésekre irányul.

— Az egész mozgalom az 1910-ben tartott edinburgi missziói világkonferenciára vezethető vissza. A nemrég el'halt Söderblbm Náthán upsatali érsek vitt szerepet az ökumenikus mozgalom megszervezésében és népszerű sitté seb un. Jelen,'leg az Éle: és Munka mozgalom élén Cosmo Láng canterbury-ti anglikán érsek, a Hit és Egyház éllén William Temple yorki anglikán érsek áll. Az idén

nyáron július 12—dO-lg az Éltet és Munka mozgalom konferenciára gyűld össze Oxfordiéin, augusztus 3—<19 között pedig a Hit és Egyház szervezet mozgatnia folyt le Edim- burgbani'. A rómaii kalollkus egyházait kivév,e az összes többi keresztlány félekezelek resztvettek a mozgalom munkájában Az oxfordi íkoniferoticián 800, az edinburghi 600 hivatalos egytház és kiküldött és érdeklődő ttag volt jelen. RoniAuniábór az evangélikus egyháza: az oxfordi nagygyűlésen Möckol Kon- rád brassói lellkész, a román görögkeleti egyház képviseletében Iuliu Soriban arehrtlman- dllta, dr. Ispir vol t állaim titkár, egyetemi tanár, Serbam Ionescu egyetemi tanár, Viiifila Poptescu professzor voltak jelen Az eden- burgí konferenciám csak én voltam mini lii- vatalos kiküldött Romániából. Iliescu kisasszony, Iliescu orvos-tábornok teológiai haflgattó leáinya, mint érdeklődő volt jelen a konferencián és jegyzeteket küldött a román sajtó részére. i

bam, hogy az egyház szabadságát a>z állam nem veheti el, mert azt mem is az álTanj adja. hanem a minden álfáin hat a lom fölött álló isteni mindeniható kegyelem. 'Fontos kép ientésie volt a konferenciának az egyházi nevelés szabadságának a köw.elése. Ebben a felekezeti isikoláztatás jogosultsága és szükségessége nyert megerősítésit a kertész- tyén egyházak viilágfóruma részéről.

A néniéi delegátusok távolmaradása

— A német birodalmi egyházak kiküldött képviselői nem jelenhetnek meg u konferen cián. Egyeseknek közülük a német hatóságok nem adnak útlevelet, a többiektől pedig vis>z.a,vonták a már kiadottakat. A konferencia megnyitó gyűlésén Erhling lóidéin upsa- lai e sek imádkozott a német bitvalló egyházért, majd egy későbbi ülésen a etliches- teri püspök elő te rejsztésére a konferencia testvéri üdvözlő nyilatkozatot küldött o né mc t o rs zági cgylhá zaikn a k.

ünnepségek Londonban

Az ökuménizmus jelentése

— Ezt a vtMgmozgaIlmát az tette szükségessé az egyházak részéről, hogy egyfelől a pogányok iközöttii hi'Jhirde'.ésre nézve nagy nehézségek származtak a felekezelek közötti különbségekből. Tlehát tanácsosnak mutatkozott a külmisszió! munka egységesítésére gondolni, másfelő] pedig az, hogy az időközben fellépett egyház ellenes szellemi áramlatokkal szemben esalk egységes egyházi Iránit létesítésévé] lebet kellően védekezni. Az ökuménizmus tehát az egyház egységes létrehozására vállalkozóét. Ez az egység azonban a mozgalom programja szeriint nem egyértelmű az internacionalizmussal, mert a tagegyháziaik nemzeti jellegének feladására senki sem gondol, sem pedig a falelkiezet- köziséggel, mert az egyházak az Igét a saiját hitvallásuk és meggyőződésük szerint hirdethettük. Néim felekezeti semlegesség elérése a eél, hanem azoknak a mélyen felkivő közös lelkiértékeknek, a megértésié és felismerése, amelyekre nézve mindenük egyház közösen vallja, hogy Krisztus az egyetlen fő és az ő teste, amelyneik számos tagja van ugyan, biztosítja benne az egységet.

Az oxfordi konferencia kérdései

— Az oxfordi konferenciát a stockholmi előzte meg 1925-bein. Az Élet és Munka mozgalom az egyházak gyakorlati együttműködésért kiviáinja szolgálni, ezért állandóan olyan (kérdésekre figyel, amelyekbe nézve az egyházak együttműködéséből kdlelégiiitő felelet származhatok. Napjaink egyik legégetőbb kérdésköre, a miemzet fogalmáinak az érvényesítése a IküaŐTxböző országokban és aiz áll a mh átallom nak gyakorlása a kormányzatban és a lelkiismereti kérdésekben (Ezért

az oxfordi konferencián az egyház, a nem« zet és az állam viszonyának és kapcsolatainak összetűzései kerültek megbeszélésbe.

A konferencia öt bizottság jelentése alapján tárgyaltja a felmerüilt kérdéseket: 1. Az egyház és menaziet. 2. Az egyház és állam. 3. Az egyház, állami élet és gazdasági rendszer. 4. Az egyház és nemzetközi élet. 5. Az egyház, nemzett, állam és .a nevelésügy legidőszterübb szempontjait dolgozták fel rendszeresen és '.erjesztették a konferencia, egésze elé.

— A megbeszélések főlyamán a konferencia állást foglalt a paraocsurallmii törekvésekkel, a kommunizmus felforgató eszméivel, a nacionalizmus túlkapásaival szembeni és mindenütt a lelkiismereti szabadság keresztyén állásponltijiáit Igyekezett kihangsúlyozni. Magától értetődik, hogy a megbeszélések során olyan elvi jelentőségű megnyilatkozások is hangzottak el, melyek közvetlenül érin-Mk a mi' kisebbségi viszonyainkat. Az egyház és állam összefüggéséről szólva például a bizottság, amelynek Max (Huber svájci (egyetemi tanár, a hágai döntőbíróság tagja volt az elnöke,

az előterjesztésében olyan kisebbségvédjel- mi terveket fektetett lie, amelyekre nézve az egész konferencia egyhangúan hikes határozata mutatta, hogy az egész müveit vb ág érdeklődésének homlokterében állanak.

A konferencia többek köz1, leszögezte, hogy ha valamelyik államiban többségi és kisebbségi egyházak élnek együtt, ugyanaz a tjog és szabadság illeti meg a, kisebbségi egyházakat, mint a többségieket. Az, hogy valaki egy< kisebbségi egyházinak tagja, nem szabad, hogy az illetőnek az érvényesülésében bármilyen téren hátrányt szenvedjen Miniden egyháznak szabadságában ni) i maga hitét és meggyőződését akadálytalanul hirdetni.

Ahol az állam a maga hivatalos közegei utján ezt megakadályozza, ott a többségi egyháznak támogatást és segítséget nyújtson. Az egész konferencia lefolyása alatt a kisebbségi védelmi szellem uralkodott. Nagyon érdekes volt Lamonl skót professzor megjegyzése, ki azt hangoztatta felszólalásé— Az oxfordi konferencia után és az edinburghiak a megkezdése előtt mindkét kaufe rencia tagjai r.'isztvetlek Londonban Viscolind Cecilt nek, a Brit Népszövetségi Unió elnökének o fogadó délutánján. amelyen az eblök a népszövetségi eszme támogatására ké: te fel az egyházakat. A következő napon a canterburyi érsek rendezett garden party! a Imnbetli-palota gyönyörű angol kertjében Julius 29-én pedig a londoni Szent Pál székesegyházban közös ünnepi istentisztelet volt a szertartást a különböző egyházak ve zetö személyiségei végezték. így református részről a francia Boegner Mark és a skót Hutchison Cockburn evangélikus részről az upsuüi érsek, görögkeleti részről Glierma- nos thyatinai érsek Az igét a canterburyi érsek hirdette.

— Ezt a nagygyűlést a lausannei előzte meg 1927-ben. Ezen a konferencián részt- vett egyházi kiküldöttek, azokat nz okokul igyekeztek felderíteni, amelyek a keresztyén felekezeteket távoltartjáik egymástól. De ugyanakkor keresték azokat a lényeges értékeiket is és nagy hasonlóságokot. amelyek a különböző egyházak között is kezességei az igazi egységnek. Ez a konferencia is bizottságok munkájának az igénybevételével dolgozott. Megbeszélések tárgyát képezte: 1. Isten Krisztusban kijelentett kegyelme. 2. A kijelentés eszköze, az Ige. 3. A Szakramen- tumok és az egyházi szolgálat. 4. Az egyházak jövőbeli egységének kilátása. Ez a konferencia kifejezetten teológiai jellegű volt. A teológiai kérdések iránt megnyilatkozott határtalan érdeklődés azt mutatta, hogy az egyházak gyakorlati munkájának az eredményes volta a hitbeli kérdések alapvető tisztázása nélkül nem érhető el. Ilyenformán az ökuménizmus mozgalom most még két különálló ága tulajdonképen szervesen kiegészíti egymást. Azokahitlani különbségek, ami például a görögkeleti ‘és a református egyház, vagy az anglikán és lutheránus egyház közölt ma még nem hidalható át. vagy azok a nehézségek amelyek a szekta jellegű egyíházak kötetlen formájú működéséből szárm i znak lényegileg mind olyan kérdé sekre utalnak, amelyek elvi mivoltuk mellett is komoly gyakorlati feladatokat rónak az egyházakra

Az ökuménizmus jövendőbeli programja

— Az Élet és Munka, valamint a Hit és Egyházszervezet mozgalom összetartozásának felismerése arra indította a vezetőséget, hogy a két csoportot a jövőben egységesítse Erre vonatkozólag mindkét konferencia el fogadta azt a tervet, hogy a tagegyházak jó vábagyásával az ö/kuménikus mozgalom ed dngi résztvevőit a keresztyén egyházak egye temes tanácsába fogja egybegyüjteni. Addig is, amiig ez megtörténik, mindkét konferen cia kiküldte h maga folytonossági bizottságát az ügyek vezetésére. A Hit és Egyház- szervezet folytonossági bizottságába dr. Maksay Albert professzort is beválasztották. A folytonossági bizottság jövőévi ülése 1938 augusztus 29 és szeptember 2 között Svájcban, Clarensben fog összeülni.

fCiemellcedő személyiségeié

— A két konferencia tarka sokaságában mind unta Fan felbukkan egy-egy fontos személyiség. Általános tisztelet és népszerűség vette körül Mott Jánost, aki az oxfordi nagygyűlés tárgyalásait vezette. Nagy feltűnést keltett a keleti egyházak képviselői: ortodox 'érsekek, pátriárkák metropoüták, a Ma taláros dornakáli benszülött püspök Azariah, a kínai Ting Fang-Lu, a japán Sasaki püspök. Ott volt Slotemaher de Bruine, a holland kormány minisztere, Brunner Emil és Thurneizen Eduátrd, svájci teológiai professzorok, Visser T. Hooift a keresztyén ifjúsági munkák egyik legismertebb vezetője, dr. Keller Adolf és mások. A magyar protestáns egyházakat dr. Vasadi Béla, dr. Erdős Káráig ref. továbbá dr. Pröhie Károly evangélikus teológiai professzorok képviselték.

Személyi benyomások

— Személyi benyomásaim alapján arra a következtetésre jutottam. hogy az erdélyi kisebbségi egyházaknak életbevágóan fontos érdeke az ökumenikus mozgalommal való

kapcsolatok fenntartása.. A romániai ortodox egyházak iránt különösen anglikán részről nagy érdeklődés nyilatkozott meg a köze! multiban. Szükséges, hogy hasonló érdeklődést keltsenek fel a maguk számára a kisebbségi protestáns egyházak is. A felszólalásokban mind a két konferencián azt tapasztaltam. hogy élénk rokomszenv és megértés kísérte azokat az utal ás aim at, amelyekkel a mi itteni egyházi viszonyainkra kitértem. Az oxfordi konferencián a felekezeti iskolák kérdésében szólaltaim fel a edinburghi pedig református egyházunknak a Szak- raimentuimokról vallott felfogását ismertettem. Felszólalásaim sok utólagos érdeklődő magánbeszélgetésre vezettek a konferencia jelentős tagjaival.

Szabó Lajos.

MINDEN ZENEMŰ, bárhol Jelent legolcsóbban, leggyorsabban a® ELLENZÉK xenemüosztálya utján, Cluj, Plata ünirifc

Puskás Béla jubileuma

CLUJ KOLOZSVÁR, szcptcmbci 11

Egy éjszakára elnémullak a hegedűi, a kolozsvári lokálokban. Bedig nem voll zenetilalom. Ellenkezőleg nagy ünnep ség zajlott le cigánybriodalomban Az öreg prímás jubileuma, Buskás Béla, az országszerte, sőt a határokon túl is ki tűnőén ismert cigányprímás ezelőtt 30 évvel vette kezébe a nyiirettyüt -- mint prhmás. És most . . az öreg cigány visszaemlékezett. Néhány órán keresztül visszanézett a múltba . . . visszaálmodla a régi időt... és a lelkében bizonyára újból felcsendülnek az elmúlt 30 észtén dő édes bus, bűbájos melódiái. A bána tok és örömök nótái.

*

Igen, a jubileumi Hogy rs kezdődött?

A Magyar Színház roskadásig telve. Csupa lelkesedéstől kigyult arcok. A nézőtéren románok, magyarok, németek... nemzetiségi különbségnek nyoma sincs, hanem valami bensőségesen meleg, valami szivet, lelket derítő, a szemekbe könnyeket csaló . . . valami leirhatatla- nul finom hangulat ömlik végig a nézőtér minden zugában. Puskás Béla, mint a tábornok odaáll a muzsikus hadsereg elé, amely több mint másfélszázas hatalmas létszámban felsorakozik a rivaldák fényében . . . s középen ott áll a dirigens» a mester, maga a jubiláns ... és kezébe veszi a vonót s a következő pillanatban felcsendül és száll... száll a dal, amely mintegy titokzatos varázsütésre egyszerre öleli át a sziveket valami boldog testvéri Ölelésben. Ahány cigányprímás van Kolozsváron, mind eljött. Mindenki itt van. Elhozta ajándékul azt, ami a legdrágább: a szeretetet.

A tisztelgő királyhimnusz után Hoca Grigor üdvözölte elsőnek az országos zenész-szindikátus nevében a jubilánst. Közvetlen, szívből jövő szavakkal tolmácsolta a közeli és távollevő zenésztársak szeretetet és hódolatát, majd egy márványlapon ezüst plakettet nyújtott át. Utána Walter Gyula hirlapiró. a kisebbségi ujságirószervezet nevében köszöntötte Puskás Bélát és finom költői beszédében ,,a muzsika politikusának“ nevezte, aki lelkeket hangol össze és sziveket hoz közelebb egymáshoz. Az üdvözlőbeszédeket meghatotlan köszönte meg a jubiláns, majd újból rázendített az impozáns, hatalmas zenekar élén a dalra. A szebbnél-szebb román és magyar nótákat zsúfolt nézőtér közönsége frenetikus lelkesedéssel fogadta, de a sikerből és a tapsokból bőven kijutott a jubiláló cigányprímás mellett a nívós műsoros estély többi szereplőinek is. Luta Ivoita tárogatómüvész gyönyörű bánáti román népdalai nagy hatást keltettek. Igen tetszett három művészien finom zongoraszám, amelyért három rendkívül tehetséges, fiatal leányt illett minden dicséret: Puskás Ilike, Bámbó Luci és Körösi Sárika. Érdemes feljegyezni mind a három nevet, mert nagyon tehetségesek. Ugyancsak szép sikere volt a kis Bozsódi Jenőkének, aki román tangókat adott elő stílusosan zenekari kísérettel. Elismeréssel kell Írnunk I. D. Po lisor szakszofon szólójáról, vaiamint Sólymosán Magda énekszámairól és a Topán Lulu—Tebán-pár akrobatikus tánc számáról s a Zsizsmann Rezső vezetése mellett pompáson szereplő iparos dalárdáról. Végül' külön jegyezzük fel fel Tompa Pufi nevét, akinek élettelj nó- tázása a 150 tagú cigányzenekar kisére- tében óriási hatást keltett és rendkívül nagy sikert aratott. A műsor rendezésében tevékeny részt vett Körösi Dudus.

A jubileum^ ünnepséget reggelig tartó bankett követte az Amerika étteremben.

A bankett is „zsúfolt ház“ előtt folyt s a legjobb hangulatban kivilágos virradatig tartott. (g. a.)

Beyep Mode f?lp Alle

Megjelenik minden hónap 1-én. Minden számban 100 remek színes modell-rajz. Minden modell szabásmintája mellékelve. Ára 40 lej. Rendesen kapható az Ellenzék könyvosztályában, Kolozsvár. —- Előfizetési ára negyedévre 120, félvra 240 lej,

y; ?/ $^1* í I? I M*nden könyv, is- ááAUllAA! ^olaszer, iskolai- és fali-térképek Lepagenál, Cluj. - Gyors szállítás, olcsó árak. Postán utánvéttel. Kérjen jegyzéket.

Az edinbufgi líoanleresícía