Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-11 / 182. szám

1937 augusztus 11 ELLENZÉK Minden indokolás nélkül I \ ) Néniéi papokai uiassioiiak ki Lengyelországból VARSÓ, augusztus 10. Lengyel Felsősziléziában a hatóságok kiutasítottak három német állampolgár­ságú evangélikus lelkészt. A lelkészek parancsot kaptak a vidék vajdaságától, hogy három napon belül hagyják el az országot. Az egyik lelkész a kattowici templomban már 28 éve szolgál. A kitil­tásra vonatkozólag illetékesek minden felvilágosítást megtagadtak. VICHY ÁSVÁNYVIZEK A FRANCIA ÁLLAM GYÓGYFORRÁSAI VICHY CELESTIN CUKORBAJ. VESE- ÉS hólyagbántalmak. KOSZVÉNY ÉS ARTRl- TIZMUS GYÓGYÍTÁSÁRA. VICHY GRANDE GRILLE mAJBAJOK 6 S EPE­8AN TALMA K* ELLEN. VICHY HOPITAL GYOMOR- ÉS BÉLBANTAI­MAK GYÓGYÍTÁSÁRA. ÍAPKáIÓ MINDEN FOSZEROZLETBÉN ÉS GYÓGYSZERTÁRBAN fíilor«E** bdil'é t*íiár<t: Karde* UiVlit Utód*i riimjwí-A/é'í Komoly művészi sikerek, igazi knlturmunka A kolozsvári Magyar Színház #»cSU á»fff Az előadott darabok tekintélyes száma magyar szerzők müve. - Dr. Kádár Imre nagysikerű művészi teljesítménye a szabadtéri előadásokon CLUJ-KOLOZSVÁR, augusztus 10. A kolozsvári Magyar Színház igazga­tósága most hozta nyilvánosságra a szín­házi évről szóló jelentését. Ezzel kap­csolatban meg kell állapítanunk azt, hogy ennek a jelentésnek az adatai olyan értékes kulturmunkáról számolnak be, amely a jelenlegi körülmények között valóban héroszi teljesítmény volt. Dr. Kádár Imre igazgató nemcsak szórako­zást, de kultúrát is adott a közönségnek és mindent megtett, hogy a színházat visszavezesse eredeti hivatásához és szó­rakoztató üzemből ismét a kultúra csar­nokává tegye. Az idei előadások pom­pás rendezésükkel, gördülékeny előadá­sukkal olyan nivót ért el, amely világ­városok közönségeit is kielégíthette vol­na, a szabadtéri előadások pedig kollek­tiv művészetet propagáltak és ünnepi hangulatot adtak. Kádár igazgató kul- tur törekvéseit bizonyítja, hogy uj szer­zőket igyekezett felkutatni és erdélyi szerzői ciklust rendezett, ami pedig a magyar kultúráért folytatott küzdelmét illeti, annak legszebb bizonyítéka. hogy az előadott 56 darab közül 46 magyar szerző müve volt. Ezen megállapítások után átadhatjuk a szót a szinház igaz­gatóság hivatalos jelentésének, elmond­ván azt, hogy a szinház igazgatóság nyugodtan állíthatja: ebben a szimévad- ban jó munkát végeztünk A színház hivatalos jelentése A kolozsvári Magyar Színház Igazgatóságai a most lezárt iszii'nlházii évről az aliáibbiii jelien- tiés't; adta ki: Régi jó szokás, hogy a is-ziiníház igazgató­sága minden évad vléglén a köz-véleinélny elé tterljiesztd azokat az adatokat, amelyek alap­ján bárki elkészíitlhieti a színház kulíunmiunt- kájáníak mérlegét. A számok azonban ön­magukban nem mondanak sokait, a színház igazgatóságát nem is vezeti tevékenységében az a szempont, hogy „kitűnő :sbatászitkkJáivtail1 ‘ kápráztassa el a közönséget és önmagát. Mindenki tudja, hogy ,a közönség az idén nagyobb számban és szívesebbéin járt szín­házba, mint tavaly és tavaly iszivesebb-en járt, mint tavalyelöb. S azt is mindemiklii ltudja, hogy szimJházimak egyre fokozódó ne­hézségekkel szemben kel] telj esi tenie a ma­gára vállalt feladatokat. A tárgyilagos1 és jóhiszemű bíráló ezeket a tényezőket min­denesetre egybe fogja vetni, amikor a .szín­házról megalkotja általános Ítéletét. Az igaz­gatóság nem is kér elnézést, hanem csak a feladatok, a, teljesített munka é!s ugyanakkor a fennálló nlehézségek és akadályok mél­tánylását. A színház vezetőségének céljai Amikor a mai igazgatóság magára reit te a színház gondját, olyan célokat tűzött mia­3 hetes paus Alkura BUDAPESTEN Vízummentes beutazás Magyarország­ra, 50 százalékos kedvezmény a MÁV vonalain, Gyógyszállodai lakás, teljes ellátás, illetékek, kiszolgálás, adók, für­dő, orvosi felügyelet, körjáraíok és to­vábbi árengedmények. Lejben fizethető EUROPA Román Nemzeti Utazási és Idegen- forgalmi Vállalat összes irodáiban! Olajon: Europa- Economia Piaţa Unirii 23. ■ I —M'IWIl ga elé, amelyeket egy-két év alatt nőm lehet megvalósítani, csak közeledni feléjük. A sa­játos, egyetemek, 'erdélyi magyar szánjáit'sziáis ú jjá teremtését, -ennek előfei tételeként az erdélyi drámairodalom klialalkuüsjsámak egyengetését, az immár teljesen önmagának utánpótlására utalt uj s-z in észgeneráció fel­fedezését és felnevelését, a végkép el a'vult szii-niházépüíllet >09 színházi felszereléls gyöke­res -megújítását tűzte maga elé feladatul a színház vezetősége. A oél’dk -egyike sincs miég beteljesítve, az igazgatóság teljesen tisz­tába van azzal, hogy még igen sok tenni­való vár reá és azokra a tényezőkre, ame­lyeknek valóban szívén fekszik a kolozsvári magyar színház fenlnálláisa- és fejlődése. A színház vezetői minden erejükkel továbbra ás azon lesznek, hogy a- jót tovább javítsák, a gyengeségeket fokoziaítolsian- kiküszöböljék s évrőD-é’V.re többet é-s jobbat adjanak a kö­zönségnek. Ezek után- álljanak itt a színház ez-év'i te­vékenységére volna fkozó konkrét adatok. A színház játékrendjé A Szinház vezetőségének egyik legfőbb célja, hogy színházunk n-e csak reprodu­káljon, halnom újat is alkosson. Tehlát ne csak a másuti sikerre] előadott da-rabokait tűzze műsorára!, hanem -maga áls kisérMez- zék, eredeti bemutat ókat hozzon s ezz-el te­remtő tényezővé váljék -a magyar és az -egyetemes színjátszás- életébe. Az idén a mii színházunkban került -színre először Tamási Áron Tündöklő Jeromos, Nagy István Özönvíz előtt ciilmü d-arabjía, mindkettő a színház és az Erdélyi -Béilikon. közö-s, állandó drámapályázatiáin tünit ki- Mi adtuk elös-zör Karinthy -Frigyes — társszer­zővel együtt írt — uj darabját, A nagy ék- szertész-t, a szerző j-élenlétében. A kulltur- közeledés szolgálatában is 'tiszta -szándókáink knhangsulyozására mi adtulk először magyar nyelven Victor Popa (Muskátliig ablak ciimii darabját. Játékrelndünkbe iktalllLuk eredeti erdélyi zenés -müvek bemutatását is. Jenei János, Kóbor .László ás Schreiber Lajos1, va­lamint Grtetd/inár Aurél, Walter Gyula és Claude Romano opere ttj-eineik bemultaiiása ebben- a szel leimben történt. Az erdélyi bemutatók közé soroljuk Kós Káro-ly Budai iNagy Antal oimü drámáját is-, amelynek rendezését Bánifify Miklós gróf volt szíves elvállalni. Á dráma játékremdben a fels-orolllak ön­ki vü], az alábbi, irodalmi jelentőségű bemu­tatók vagy bemutató jellegű felújítások sze­repeltek: Hamlet, Rómeó és Júlia (Koszto­lányi Dezső emlékünnep keretében), Éjjeli menedékhely (-a numlkásszervezeiték Gorkij- emlékünnépének keretiében), Szen-t Johanna, Az orvos dilemmája. Az ember tragédiája, Liliom, A szűz és a gödölye. Egyéb jelentősebb események voltak: A ; néma levente huszonötödik előadása a szer- | ző jeíen-1 étéibera, A cigány előadása Tó'th Elek jubileuma alik-alimábóll. (A cigány egyéb­ként uj alakijában másfél év alatt huszon­kilenc élőiaidást érf meg.) Az év többi prózai újdonságai voltak: A víriá-gzó asszony, Ifjabb Horváth Pál, Bai- rangvírág, Társasjáték, Biikific tanár ur, Jöj­jön- -éls-ejéta-, Dr. Kerekek Mánia-, Uliaits-zentár.-Az év uj operettjei és operett felújításai voltak: Csárdás, Csavargó! árny, Csodahajó, Meseáruház, Eső után köpeny-eg, .Sok hűhó Emmi-ért, Hercegi páholy, 'Hulló falevél, A mosoly országa, iRi-pp van Wíniküle, Lengyel- vér, Sziíbiill, Bob herceg. íNyil-tan ki kell itt hangsúlyoznunk, hogy bárha a színházi főhatóság, efllsősorbaim az erdélyi színészetül felügyelőség jóindulatú tárgyilagosságot tanúsít színházunk kultur- munkája iránt, mégis az egyre nehezedő at­moszféra nemzeti irodalmiunk számos fon­tos 'termékét iszorltja ki a játékrendről. (Itt csak a János vitéz s legutóbb A -néma. Deveni­te 's A nagy ékszerész Indokolás nélküli be­tiltásánál utalunk.) A színház műsorának ko­moly bírálója ezt a szempontot nem hagy­hatja figyelmen- kívüli. Egyéb jelentősebb események voltak: A néma levente huszonötödik előadása a szer­ző jelenlétében. A cigány előadása Tóth Elek jubileuma alkalmából. (A cigány egyéb­ként uj alakjában másfél év alatt huszonki­lenc előadást ért meg.) Az év többi prózai újdonságai voltak: A virágzó asszony, Ifjabb Horváth Pál, Ha­rangvirág, Társasjáték, Bikfic tanár ur, Jöj­jön elsején, Dr. Kerekes -Mária., Illa-tszeríár. Az év uj operettjei és operett ifeiu jitásui voltak: Csárdás, Csavargólány, Csodahajó, Meseáruház, Eső után köpönyeg, Sok hűhó Emmiért, Hercegi páholy, Hulló falevél, A mosoly országa, Rip van Winkle, Lengyel­vér, Szibill, Bob herceg. Nyíltan -ki kell itt hangsúlyoznunk, hogy bárha a színházi főhatóságok, elsősorban az erdélyi szinészeti felügyelőség jóindulatú tárgyilagosságot tanúsít színházunk kultur- munik-ája iránt, mégis az egyre nehezedő at­moszféra nemzeti irodalmunk számos fontos termékét szorítja ki a játékrendről. (Itt csak a János vitéz s legutóbb A néma levente és A nagy ékszerész indokolás nélküli betiltá­sára utalunk.) A szinház műsorának komoly bírálója ezt a szempontot nem hagyhatja figyelmen kivül. A darabok statisztikája A szinház az idén 315 játszási nap alatt 547 előadást tartott. Ebből Kolozsváron 165 inap alatt 247, Nagyváradon 87 nap alatt 173, Brassóban 63 nap alatt 127 előadást tartattunk. Az előadások közül 259 prózai, 288 ze­nés -mii előadása volt. A já-tékrenden 56 különböző darabot tar­tottunk, ezek közül 29 prózai, 27 zenés mü volt. Az 56 darab közül 37 premier volt vagy premier jellegű, teljesen uj betanulás; e 37 darab közül 21 prózai és 16 zenei mü­vet tanultunk be az idén. Egy-egy darab be­tanulására tehát átlag -kilenc napot szán­hattunk. A játékrend 56 darabja közül 46 müvet magyar szerző alkotott. A legtöbbet szerepelt darabok voltak: Próza: Harangvirág (19), A virágzó asszony (16), A szűz és a gödölye (15), Szent Jo­hanna (13), Ifj. Horváth Pál (13), Jöjjön elsején (13), Társasjáték (11), Budai Nagy Antal (11), A cigány (10), Éjjeli menedék­hely (10) A néma levente (10). Az operet­tek közül: Csárdás (50), Meseáruház (35), Hulló falevél (28), Csavargólány (25). Az idei évad drámai rod a-lmi termése jó­val gyengébb volt, mint a tavalyi. A színházi év beosztása A mult év előkészítő próbái szeptember 12-én kezdődtek, az évad augusztus 4-én zá­rult, tehát -a színházi évet, a színészek szo­ciális helyzetének javítása érdekében, két héttel meghosszabbítottuk. Minthogy a kö­vetkező évad próbáit szeptember 1-én szán­dékozunk megkezdeni, a nyári szünet csak négyhetes lesz, szemben a tavalyi hat héttel. Komoly reményünk van rá, hogy a követ­kező évadban a kolozsvári játékidőt jelenté­kenyen meghosszabbíthatjuk, anélkül, hogy másutt vállalt feladatainkat el kellene ejte­nünk. A szinház nyugdíjintézetének alapját az igazgatóság ebben az évben is növelte s re­mény v-an- rá, hogy a nyugdíjintézet a kö­vetkező -élv ad bon -megalakulhat. A szabadtéri előadások Jelentős eseménye volt a színházi évnek a szabadtéri előadások megrendezése. Az em­ber tragédiája, a Hamlet, Liliom, továbbá a Sy-bill és a Bob herceg előadásai az ün­nepi játékok keretében a közönség meleg érdeklődése közepette folytak le. Az a tervünk, hogy az ünnepi játékok in­tézményét a jövő éviben jelentékenyen kiszé­lesítjük. Sikerrel kecsegtető megbeszéléseket folytattunk a Román Opera igazgatóságával, hogy jövőre közöis erővel Kolozsváron is rendezzünk „júniusi heteket“. Utánpólás és ítechnikai újítások Az együttes továbbfejlesztését ebben az év­ben is tovább folytattuk, bárha az a tény, hogy immár három esztendeje nem szer­ződtethetünk és 'vendégként sem léptethe­tünk Ifel egyetlen magyar állampolgár szí­nészit sem, állandóan komoly gondokat okoz. A színházi stúdió mindenesetre az idén is -értékes szolgálatokat tett utánpótlás megol­dásában. A technikai felszerelés megújítása az idén a forgós-zinpad megépítésével folytatódott. A szinház díszlet- és ruhatárának megújítása is tovább haladt a megkezdett utón. Az elő­adások kiállítására a. szinház az eddiginél is nagyobb súlyt helyezett. Az uj évad technikai tervei közül különö­sen a világítási felszerelés további, gyökeres megújítását említjük -fel, ami az előadások külső színvonalát jelentékenyen emelni fogja. A jövő évad tervei Az igazgatóság egy-két nap múlva abban a helyzetben lesz, hogy közzé teheti a kö­vetkező -évad munkatervét és az uj együttes névsorát. A munkaterv számos, esemény­számba menő prózai és zenés eredeti bemu­tató mellett a magyar színpadi termelés java termékeit és egy világirodalmi ciklus válo­gatott darabjait hozza. Az egy üt les névsora pedig mindenkit meg fog győzni, hogy tár­sulatunk megerősödve indul majd az uj színházi év szép és nehéz feladatainak. Kötelességet teljesit a szinház. amikor e beszámoló végén megköszöni a közönség lel­kes támogatását. Erre annál nagyobb szük­sége van a színháznak, mert a s-zinház be­vételeinek -ma több mint huszonöt százalékát a közterhek emésztik fel. Amikor például a közönség huszonöt lejt lefizet egy jegyért a szinház pénztáránál, ebből a repülő bélyeg, művészeti bélyeg, városi illeték, jegyadó és szindikátusi dij levonása után csak 16 és fél lej marad a szinház pénztára számára, tehát ennél -a jegyminőségnél 34 százabk megy közt-erhekre, amelyek azonban az iménti felsorolással még koránt sincsenek kiment­ve. Ugyanakkor pl. a magyarországi szín- igazgatók elkeseredetten harcolnak az ösz- szesen másfél százalékot kitevő vigalmi és forgalmi adó ellen, amelyet elviselhetetlen tehertételnek mondanak. Valóban csak a kö­zönség odaadó áldozatkészsége biztosíthatja a színház színvonalának megtartását és to­vábbi emelkedését s ezt a támogatást a szín­ház igyekezni fog egyre fokozódó munkatel­je s i tmén n yel ki ér dem élni. Végül hálásan megköszöni a színház a sajtó megértő segítségét, Kolozsvár, Nagyvá­rad és Brassó városi vezetőségeinek tisztelet­reméltó jóindulatát, valamint azt az odaadó pártfogást, amellyel a Szlnpártoló Egyesület elnöksége és igazgatótanácsa az idén is a szinház ügye mellé állott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom