Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-10 / 181. szám

1931 augasztas 10 ELLEN/B RÖVIDEN ToiWiezwen Háíttátk. vasárnap a loeliuessi szörnyet. Londonból jelenítik: Mint az el­mük esztendőklbm, az idén. dis szabálysze­rűen feltűnt a káini-kula 'bekőszönttésével ai ilooh-neseri szörny, amelynek vasárnap több- iftzer kiváncsi szeműSélője akadt. A Daily Mail szerimt a. szörnyeteg vasárnap ai tóparton álldogáld k tömegétől mintegy Ikétszáz mé­ternyire tűnt ifiéi s világosan küK^eihertö volt: az állat feje és két polipja. A lap azt iríja, hogy a szörnyeteg hiusz méter nagyságú. Angíia egylébkértít nagyon szenved a hőség- tölt s az elmulit vasárnapot, sőt a hétfői napot is százezrek töltötték szabadiban; a déüamgKai. fürdőik strand j án. A közlekedési eszközök nem bizonyulták elegendőknek s a délangliai partok felé vezető országutakon olyan nagy vofflt az autók, autóbuszok, mo­torkerékpárok torlódása, hogy a forgalom néha órákra mega köd t. Atlantisz sorstársa. A’ feltevéseik szerinti, amelyek adatai már-mór bizonyságnak lát­szanak, AtHaartliszon kiviig miég egy hatafimas viffiágnésiz sülyedt el a tenger habjaiban s ez „Mn“ volt. Mu a Cs'enden-óoeánbam feküdt »Klima és Peru közit. A Csendes-óceán szigetei ennék az eHsülyedt földrésznek volnának maradványai. A földrész Krisztus előtt 12 ezer esztendővel pusztnIhatott el. ha'tiálma's ■természetű katasztrófa következtéiben. A je­lek szerint igen magas müveteégü nép lak­ta és pedig (nagyrészt fehérbőriiek. Mn léte­zéséről az első je] az -a Hátsó-Indáéban ,t ál ált kőtábku. amelynek feliilrásáit egy I)irmai tu­dósnak sikerült megfejtenie. :E szer in I a bir- mai naacal-törzs a Csendes-óceán közepén» lévő szárazföldről, Mu-bó] származik.. A szö­veg ilierrja a Miu pusztollás'á't. Viszont a kö- zépame.nika i Yukaitan félszigeten élt maya- n»ép könyveiben is szerepel Mu, ugyanazzal a jelképpel, mint a birmiai táblán. Mexikó fővárosától délnyugatra Heilt titokzatos píira- nri-st, újabb feltevés1 szerinti a „nagy nvu- gafi ország1“ pusziluláteáinak emlékére emel­ték. Ez az ország csak Mu leh etett. Emii - ítésre méltó »ezzel kapcsoillaüiban, hogy a déJI1- teuge-ri szigetiek beraszülötiMi közit ma is talá­lunk fehérbőrű törzseket. Mu létezésének kérdésében a tudomány még nem hagylta el a feltevések területét, de nem Deh’ete'íem, hogy maholnap a 'tudományos bizonyosság álláspontjáról szemlélve bogozhatják tovább »e titokzatos problémát. Ahol a legtöbb levegőt fogyasztják. A merseburgi német mittrogéngyár évenként 385 miiíió köbméter levegőt használ fel ni»tro- gén-, illetve műtrágyagyártásra. Valóban el­mondható, hogy litt használják effl a, legtöhb levegőt A gyár a legnagyobb a maga. nemé­ben. Hatszor akkora területen fekszik, mint a Bucureşti-i Káróly-park, lii'zen kétezer mun­kást és százötven mérnököt foglalkoztáit. A iTevegőből nyert nitrogén évi 1,750.000 mé- termázisa műtrágyának felei meg s ez a ren gseteg nitrogénimeunyiség mii to piacot »tál állt Baj van- a virágpor körül. A gvümöílcsfer- melőik» megfigyelték, hogy sok helyén a lieg- dlusiabbain virágzó gyümöiicsflák is alig hoz­nak gyümölcsöt. Ennek az oka nagyon sok - szór az, hogy az egész «erntet ugyanazzal a fajta nemes gyümölcsfává!! van. belii tetve s ezek virágpora nem mindig eléggé termé- kbnyitőképes. Ha ugyanabból a gyümölcs­fából 'többféle faijtá't ültettek, vagy éppen a vadonteumő toaikoit is1 odatelepiteitték, ezek a bájok megszűntek. Különösen a vad gyü­mölcsfák virágporának íerm»ékényitö képes­sege bizonyult igen erősnek. Kertészek! Gazdálkodók! Szőlőtermelők ! %y©üy©g’li iiiisiepségeií sorozatában részesíti a jugoszláv nép ©felségét BELGRÁD. augusztus 9. Őfelsége Károly királynak a miloceri kastélyban való tartózkodása ideje alatt a Kotor-öböl és környékének összes fal­vai fényárban úsztak. Az uralkodó a tiszteletére rendezett kivilágítást hossza­san megcsodálta a kastély terraszáról, Mária jugoszláv anyakirálynéval együtt. Az öbölben kivilágított bárkákon vonult ei a lakosság és frenetikus ujjongással ünnepelte Románia királyát. Óriási erdőtűz Franciaországban BOURDBAUX, augusztus 9. i A Saint La uránt község közelében levő ha- \ ta-knus erdőségekben támadt tűzvész változat- j lan hevességgel tombol és eddig már mint- i Szénakazaibcm találtak rá a nyomozó csendőrök a megszökött banditára TG.-MURES - MAROSVÁSÁRHELY, augusztus 9. Néhány héttel ezelőtt hírt adtunk arról, hogy a marosmegyei csendőrség erélyes nyomozást indított, hogy Simó Zsigát, a Marosmegyében közismert banditát elfogja, aki mintegy 10 évvel ezelőtt a Marosvásárhelyen és környékén még ma is emlékezetes luka- falvi rablógyllkosságot hajtotta végre. Simó Zsiga, mint ismeretes, a nagy- enyedi fegyházból, ahol 15 éves bünte­tését töltötte, nemrégen megszökött. A marosmegyei falvak lakosainak állitása szerint, a bandita régi lakóhelye közelé­ben rejtőzködött, ahonan állandó üzene­teivel rémületben tartotta a környék la­kosságát. Egy ízben Dósa Samu lőrrne- falvi ref. lelkész is feljelentést tett a csertdőrségen a bandita ellen, aki éj­szaka háza közelében ólálkodott. A marosmegyei csendőrség erélyes nyomozása most eredménnyel járt. A nagytereim csendőrség már hosszabb idő óta nyomon volt. Állandóan követ­ték a menekülő banditát, akit végül is csendőrgyürübe zavartak. Lukafalva kö­zelében aztán óvatosan teljesen beke­rítették a szökött fegyencet, aki végül is, hogy a csendőröktől megszökhessen, egy szalmakazalban rejtőzködött el. A csendőrök azonban rátaláltak. Simó Zsigát beszállították a marosvásárhelyi csendőrségre, ahol tegnap megkezdődött kihallgatása. A vallatás során újabb bűntényeket ismert be. A csendőrségi kihallgatás után a marosvásárhelyi rendőrségnek adják át, hogy itt is le­folytassák ellene a vizsgálatot azoknak a betöréseknek ügyében, amelyeket Ma­rosvásárhelyen követett el a lukafalvi rablógyilkos. Számtalan iclSfcrcsrc isicirciiciiin olcsó n&küiözhetetlen ffláSQdiSi CSFUCfMlflfáf a íjéri köteíenhéni s zcihkúnyvei effi* Urbányi: A gyümö cs- ^ t»3tegség3i. Horn ®Jr János: A gyümölcsfák nyesése. Jécsai László: Hogyan készítsük ei virágos kertünket, Sánt'na László : A sző­lő kártevő . Horn Já­nos : Törpefák és alak­fák nevelése és nyesése. — Bíró Géza: A szőlő metszés-, A lugas sző 5. - Osztrovszkyné : A folyé­kony gyümö cs készítése. Györffy: A gyümölcsös rovarkártevői. Horn Jáuos: Almatermesztés. Horn Já­nos : Körtetermesztés. Horn Ján.s: Szilvatermesztés. Bíró Géza: Sző­lő, must, bor. — Kaphatók a: ELLENZÉK K4»Bg?eSItáli9ái> Cluj-Kolozsvár. — Vidékre ocá:i- véttel — is azonnal száll tj a c tirsisiisFilisiild is Indulás augusztus vissza augusztus 21-én J Az augusztus 4-óm cHndu'lt csoport olyan remekül érzi» magát Carmen-Sylvan, hogy t öbb ól daliról ófkeiz eltlt kívánságnak ütegeit téve 'az Europa Nemzetközi Utazási Vállaltat a helybeli Economíiá Menetjegy irodával kar­öltve, elJhaltározitia, hogy egy második utazáM is indít augusztus 18—-27.-e között. Az ellszá Másolás az Europa saját kezedésü, legjobb Carmen-Sylvai-i szállóiban történíilk), az étkezés/ ugyancsak saját vezetés 'alatt álló étteremben, ahol választás szerint ro­mán, miagyar, vagy francia konyha áll az uta'S'Oik rendelkezésére. Részletes program a következő: Iimdiulás Cluj-ról augusztus 18-án dléllben 12.3Ő óra­kor. Érkezés Carmen *íSy.lva-ra augusztus 19-én reggeli 7.10 órakor. Tartózkodíáb Car­mlen-SyVva-n augjusz'Lus 26. diéluitán 18.25 óráiig, viiisszaérkezés Clujra augusztus 27-én délben 13.05 órakor. Utazás küllőm Pultmanm kocsiban. Részvéiteli' dij (melyben a követ­kezők foglaltaknak benn.: utazás Carmen- Sylva—Cluj, kitűnő lakás Oarmen-iSylva-ur kétágyas szobákban, kridünő Ikasffltj, fürdő- jegyek, borravalók stb.) mindössze 2750 lej. Aki vasúti jegyet mem igényed!, a.z csak 1850 ílejf fii'z-et. Végső jelenrtikiez'ésli batáridő augusz­tus 16., de tanácsos mielőbb j.edenitíhezni, mert mindössze 60 hely áll rendelkezésre és ha ez a (létszám betelik, úgy a jelentke­zés előbb lezáródik. Jeliteinükezéskor 1000 lej előleg fizetendő, a hátrál ék legkésőbben augusztus 16. Jelenttkeznti: lehet az Ellenzék könyvoszt'állyában, Cluj, Piiattía Unirii és az Economia Menet jegy irodában, Cluj, Piaţa Unirii 23. PIII IR ü 10P1ÄN Süll© CURENTUL: Csehszlovák gazdasági te- kintéllgei tárggctliunk dunai kikötőink és ten­gerünk forgalmáról. A Duna csak névleg a miénk csupán földrajzilag tartozik hozzánk. A hajózás fölött nem egészen mi rendelke­zünk, számos idegen — bulgár, görög, olasz — vontatógőzös jár rajta, a román csak nap­számos, vagy alka'jnazott, semmiesetre sem tulajdonos. A Duna torkolata és vize sem a miénk, mert nem használjuk. Rendszertele­nül történik a hatás zás, csempészés is folyik, az árak drágulnak. A tenger sem a mienk hégtöl harcolunk a partok uralmáért. Orosz­ország és Bulgária nem tudtak versenyt tar­tani. azt tehettük volna, amit akartunk. A természet segítségünkre volt. A Duna torko­latát uraljuk, olyan partunk van, amilyen nincs Európában. Tekintélyt szereztünk Dob- rogeci-nak, de nem értük még el a tenger ro- manizálását. Nincsenek román halászaink a tengerparton, hol kisebbségi lakosság élesen száll szembe a beolvasztással. Támogatni kell a román hajósokat és hitelintézetet kell fel­állítani számukra. TARA NOASTRA (Goga lapja): Popov Adonis, nemzeti-parasztpárt kolozsvári ve­zetőségének nevében körlevelet intézett u vi- déiki tagozatokhoz. Tiz párttag nevét kéri minden községben interimárok kinevezése céljából arra az esetre, ha a nemzeti-paraszt- párt kerül uralomra. A körlevél végén meg­kérdi: — Mi van a fekete listával? Nyilván­való, hogy bosszúra gondolnak, össze akar­ják állítani az ellentétes felfogású szavazók névsorát. Mint falusi szovjetek, úgy akarják u nacionalizmust megtorolni. Jellemző fi­gyelmeztetés, mely ideológiai háborút akar kirobbantani az országban. A fekete lista — \ a félelem bizonyítéka. UNIVERSUL. A nacionalizmus győzelmét ki akadályozza? Nem elvont, de valóságban létező meggyőződésről van szó. Nem elég, ha tartózkodunk a rossztól, jót is kelj ten­nünk. Aki semmit nem tesz, az feleslegessé válik, segitenünük kell tehát a nacionaliz­must, mellyel szemben bűnt követünk el mindnyájan, Erdélyben a kisebbségek össze­tartása tapasztalható. Kisebbségitől vásárol­nak. bojkottólják a románokat. így van az egész országban. A román nacionalista jel­vényt hord, mégis magyartól, vagy zsidótól vásárol. A kisebbségek előtörése miatt pa­naszkodunk, közben húzódozunk a kereske­delmi pályától, jobbnak tartjuk a közhivatali állásokat. Szerencsétlenségre nem elszigetelt jelenségről van szó. LUPTA: Románia és Németország keres­kedelmi mérlege az első félévben 974 millió 509 ezer lej többlettel zárul 'Románia javára. Közel ezer millióról van tehát szó. Mi hasz­nát vesszük ennek? Szabadon használhatjuk? Nem. Közel egymilliárddal csupán német árut vásárolhatunk. Ily körülmények között felmerül a kérdés: Miért volt szükség arra, hogy németországi követelésünket ötezer va­gon buza kiszállításával emeljük? Hogy a né­met ipar még inkább terjedjen az országban? Nem kifogásuljuk a két ország közti keres kedelmi kapcsolat fenntartását, de a normá­lis helyzeten túl nem lehet szó rendkívüli intézkedésről. Azért irtuk meg ezt, mert állí­tólag újabb tárgyalások vannak folyamat­ban további ötezer vagon buza szállítására. ORDINEA: A román mezőgazdaság nem emelkedett még a normális színvonalra. Kő zepes termésünk van, mely pusztulást okoz­hat s az ország egész gazdasági életét meg­zavarhatja. Vannak. akik a rossz kukorica- termés miatt földműveseinket okolják. Nem jól műveli földjét a iparaszt — mondják. Tegyük azonban fel a kérdést: Ki tanította a falukat? Ki gondoskodott róluk? Semmiért adja el termékét. Támogassuk és hagyjunk fel a kifogásokkal. \ földműves jó helyze­tétől függ az ország boldogsága. Mérnök? Gvár! Or^os! Minden német (25% redukció!), fran­cia, angol, stb. folyóirat és könyv LE- PAGE-nál, Cluj. Kérjen ingyen jegyzéket Lepagetól, Cluj, jelezve, mely szakma érdekli. ^4 esendőméire icriil sima Zsiga, i iiliiálii raliíiiiiicis egv 25 kilométer hosszúságú erdősávra ter­jedt ki. A környék összes tűzoltósága és ka­tonai műszaki csapatok megfeszített erővel dolgoznak a tűz eloltásával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom