Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-06 / 178. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929, ARA 3 J I,VIII. ÉVFOLYAM, 17 8. SZÁM. PÉNTEK CLUJ = KOLOZSVÁR 1937 AUGUSZTUS 6. A kínai kormány erősíti a fővárost Ostromállapot IManliingban Nagy a félelem, hogy a japánok megkezdik a főváros légi bombázását — A délről fölvonuló kínai csapatok már érintkeznek a japán arcvonallal így rövid szünet után nagyobb katonai tevékenység következik. k hesieoiavaiiíozási hlzotâsâg összehívóid üléséi eihalaszioiiáh- Áz aagol- olasz viszony favíió munkássága folyiaiódik A Ssaviéi leííuno éíénkséggei cáfolja a hifi, hogy Francot hadviselő léinek hajlandó elismerni A japán—kínai háborúban az apró- cseprő összeütközések után a kölcsönös nagy felvonulások nyomában nagyobb haditevékenységet várnak a mai naptól kezdve. A nankingi kormány a leghatá­rozottabban elutasít minden kibékülést. Csahar és Hopej tartományok uj polgári vezetője rádióbeszédben hm.igsulyozta, hogy Kínának a halálos veszedelemből való menekülésre nincs más lehetősége, mint a végletekig fokozott háború. Azt a japán kívánságot, hogy Peking és Tiencsin között ütközőáliamot •létesítse­nek. Nanking a leghatározottabb módon visszautasítja. Az Eszakkinában meg­állítható nagy japán csapaterösitések folytán Nankingban berendezkednek teljesen a háborúra. Tegnap kihirdették az ostromállapotot. A főváros lakosságát nagy pánik fogta el, amikor a kormány falragaszokon tanácsolta a lakosságnak, hogy a családokat biztonságos helyre szállítsák. A Yangcse folyó menti többi várost is, Nankinggal együtt védelmi ál­lapotba helyezték. Sanghaji távirat kö­zölte Wang Csing Weng, Csahar és Ho­pej polgári tanácselnökének rádióbeszé­dét, amelyben a harc kényszerűségéről beszél s kifejti, hogy bár egy harmadik hatalom is becwatkozhatik, ha Japán pénzügyi és gazdasági kimerülését meg­állapítja, mindamellett Kína csak ön­magára számíthat. Mind a két félnek rendkívül nagy gondot okoz, hogy a másik haditerületén és fővárosaiban élő polgárdit az ellenfélnek hogyan bizto­sítsa a hadi szintéren a katonai veszély­től, a hátmegetti területeken a lakosság ellenszenvétől. Ahol diplomáciai negye­dek vannak, tömegesen menekül a ve­szélyben forgó polgári lakosság. Az utolsó hírek szerint Japán elsimítja mindazon diplomáciai viszályokat, ame­lyek Tiencsin birtokbavételével kelet keztek. A benemwatkozási politikában tegnap Anglia mindem elkövetett, hogy elhárítsa a Nemlegességi javaslat utjóból az összes ellen­téteket, különösen a Szovjetet birja rá, hogy utolsó állásfoglalását Franco elismerésének kérdésében enyhítse. A fáradozás eddig nem sikerült « így a benemavatkozási bizottság elnöki albizodtságáinak mára kitűzött ülését holnapra halasztotta, de a jelek szerint bi­zonytalan időre kell majd elodázni. Az an­gol—olasz viszony javulása tovább folyik. Jó hatással volt Ciano külügyminiszter nyi­latkoznia, amely szerint az örvendetes fejle­mény nem irányul sem a Berlin—Róma ten~ gely gyöngitésére, sem Franciaország elszí- geteléséré, hanem célja az európai béke és biztonság. Az angol lapok kiemelik, hogy Ciano nyilatkozata Eden ■alsóházi beszédei­vel megegyezik. Tegnap különben egymást érték az erélyes cáfolatok. A Vatikán azt erősítette, hogy eddigi összeköttetése Franko burgosi kormányával nem változott meg. A Reuter-ügynökSég utján a londoni szovjet­delegáció a leghatározottabban megcáfolta, hogy Franco tábornokot hajlandó elismerni, holott változatlan álláspontja szerint nyil­vánvaló, hogy semmiféle egyéb kérdésről nem tehet addig szó, amig az önkénteseket el nem távolvtják Spanyolországból. Róma után az éj folyamán Berlin is megcáfolta a hirt, hogy a Chamberlain—Mussolini levél­váltást megelőzőleg Mussolini és Hitler kő­„Álruhás fegyverszünet“ A béke ismét ..szőnyegen forog“. Állandóan forog, mint a pörgettyű, amelyet a játszadozó nagy gyerekek ellóditottak a spárgáról és az­óta táncol valóságos perpetuum mobile mód­ján. Néha forgása különösen élénkké válik és a közfigyelem előterébe lendül e búgó csiga, ilyenkor aztán sok szó esik a békéről, amelyet pedig állandóan meg kell támasztani, foltozni, újra meszelni, amelyet állandó vitatkozásokba vontak a külközélet hímzett frakkosai. mióta igyekeznek teljesen elhallgattatni az elméleti békebarátokat. Akiket most már a Nobel-díj­jal is csak ritkán vesznek célba. Csakhogy a békének ezek a megszállottjai, bárhogv lené­zik őket, nem csiak a Mussoliniak, hanem Lord Cecilek is, mintha csak köldöknéző keletiek és éhező nyugati zarándokok lennének, meg­megszólalnak, nem engedik, hogy az általános és örök béke eszméje megbukjon, vagy elné­muljon. Rengeteg intézmény és testület van. amely ugyan egyéb célok érdekében alakul, vagy a béke lobogójával; más célokat is foly­tat. Ezeket a „békeapostolok“ bujtogatása át­hatja és azért a politika békekereső mozgalmai közé furakodnak. Sőt Lord Cecil szervezte mieg évi nagy összejövetelüket, a nagy angol békeszavazás után és ilyenkor sokezerszámfa tüntetnek frontharcosoktól kezdve békeaisszo- nyokig a világ kitűnőségei népre és fajra val ó tekintet nélkül. Különösen a nők békemunká­ja tiszteletreméltó. Néha irtóztató méretű. Ta­lán emlékeznek reá, hogy az Unióban évekkel ezelőtt egy hatal’lmas asszonytüntetés történt, mikor sokmilliós aláirásu emlékiratot vittek a Pacific Óceánról az Atlanti Óceánig, gyalog­szerrel. újabb és újabb küldöttségeket vonva magukhoz a nővezérek, amig Washingtonba nem jutottak. De a Népszövetség főtitkári hi­vatalidban is átnyújtottak egyszer a nők ha­sonló emlékiratot, amelyre világszerte sokrml- lió aláírást gyűjtöttek össze. Érthető, ha szenvedélyesen dobog a női szív e cél érdekében. A háborús veszteség, izgalom és anyagi nehézség sötétségbe dönti őket. A férfiak munkáját kdil pótolniok. A háborús veszteség az uj élet gondját nekik teszi a leg- végzetcsebbé. Ők az anyák, a hitvesek, a test­vérek, az asszonyok, akik elveszítik a fiút, a férjet, a fivért, a rokont, létük mint özvegyek­nek és árváknak hosszú időkre nehézzé, vagy elviselhetetlenné válik, főleg ha legyőzött or­szágokban élnek. Érzés és érdek egyaránt a háború ellenségévé teszi őket. Nem ritkán for­dul meg bennük a gondolat, vájjon ne rendez­zenek szülési sztrájkot a kegyetlen állammal szemben, amely könyörtelenül elveszi a gyer­mekeket. De a jövő háborújában a nők sorsa is beteljesedhetik. Van állam, amely már kí­sérletezett és van, amely kísérletezik a nő be- sorozásával. A légi háború gyújtó, robbantó, mérgező bombákkal a védtelen városok anyáit, hitveseit, leányait fenyegeti, tetézve az érzé­keny szív félelmét és fájdalmát, hogy a gyer­mekkel, az öregekkel, a gyámoltalanokkal, a nyomorékokkal együtt kell elveszni, holott a női hivatás legfényeseíbb szakasza, hogy életet ad, életet óv, életet az egészség Htján és útjára vezet. Nem is illetik soha e női békemozgal­mat lekicsinyléssel vagy üldözéssel, mint pél­dául a felszabadulás különösen választójog har­caiban történt, önkéntelen dolguk ez. Nyil­vánvaló az ösztön, a lelkiség, az értelem szö­vetkezése. Minden alkalommal, vaí ahányszor a nők tömegesen egy begy ülnek. Mint például mast Budapesten, a nemzetközi asszonyhét ülésein. Nem csak a közjóiét intézményeiről, a családi életről és munkáról, a nők testgya­korlásáról és művelődéséről, az asszonyok üz­leti szerepéről fognaik tanácskozni — lesz elő­adás, amely a nő szerepét a kereskedelemben, iparban, törvénykezésben firtatja, lesz, amely az asszony-mérnökök otthonépitkezéseiről, lesz, amelyik rendőri szerepükről számol be. hanem a békéről is. A fő figyelmük a békére irányul, a békemozgalom csinjára-binjára. Egyiik előadás a nők felelős szerepét a világ- béke elérésének érdekében fogja magyarázni, másik a türelemről szónokol!, mint a béke el­érésének egyik legfontosabb eszközéről. A kö­zépponti előadás: a nemzetközi együttműkö­dés a béke érdekében. Lesz-e valaha közvetlen gyakorlati értéke az ilyen mozgalmaknak? Megbuktatja-e a tár­sadalom a háborút, ha nem kényszerítheti a politikára lassan-lassan a lefegyverezést, az igazi Népszövetséget, a döntőbíróságot, az európai állam és aztán a világállam létesítését? Mint ahogy nem tudjuk, llesz-e valamikor em I beribb emberiség a humanista erőfeszitésel nyomában. De az utópiák örökké izgatnak é; nem mondunk le a megközelítés vagy a való sltás reményéről. Legyen bármiként, ezek . békemozgalmak mégis csak lis2j:itják a lég kört, hatnak a közélet vérszomjas tényezőin és talán olykor elodázzák az általános hábo rut, főleg mikor, mint most is, fáradt és csüg gedt emberiség érdeke, hogy a helyi harcol váratlanul ne borítsák föl a békét, ha Mettcr nich szavával ez tulajdonkép csak ,,álruha; fegyverszünet“. zölt folyt le levélváltás. A „Daily Telegraph“ még részleteket is közölt a levélváltásból és eszerint Mussolini féléim'nek adott kifeje- zést, hogy Anglia támadásra készül a Föld­közi-tengeren $ ezért célszerű volna, ha Né­metország közölné jövendő terveit ezesetre; Hitler azzal érvelt, hogy Anglia nem támad­hat és célszerű volna, ha Olaszország köze­ledne hozzá. A spanyol polgárháború úgyszólván min­den arcvonalán megélénkült a tevékenység. Perpignani távirat szerint Termeitől északra a katalánok 75 km.-es fronton sikerrel ju­tottak előre. A huescai szakaszon szintén el­foglaltak néhány helységet. Termeitől dél- nyugatra viszont a nemzetieknek volt sike­rük. Madrid ágyúzásaikra nem válaszolt. Bil­bao körül a kormánycsapatok zavarát ki­használva a nemzetiek veszteség nélkül né­hány pontot elfoglaltak. A nemzetiek kü­lönben dicsekednek a bruneténél szerzett zsákmánnyal s bár a számlálás még nem ért véget, 35 gépfegyver, 7000 kézigránát, 3000 lőfegyver s nagymennyiségű lőszer megszer­zéséről számolnak be. Ezzel ellentétben áll a valenciai korm/my jelentése„ amely szerint Brunetét visszavették. Mm ja főparancsnok r.agy nyilatkozatban a'zal büszkélkedik, hogy négy helyen sikerült a nemzetiek félkörivét áttörni. A bruneţi siker az uj támadó takti­ka dicsősége volt s óriási eredménnyel járt, mert a nemzetiek 20.000 embert és számos repülőgépet veszítettek. A valenciai kormány elhatározta, hogy az. északi vid'kek forradal­masítására junctákat szervez. SANGHAJ, augusztus 5. Nankingban úgy tudják, hogy a japánok kérni fogják a köz­ponti kormánytól Peking és Tiencsin vidé­kének kaitonamentesetését s a két város kö­zötti ütközőáilam elismerését. Illetékes kínai körök szerint ilyen kérést Nanking nem fo­gadhat el s nem is boc;átkozhatjuk tárgyalá­sokba róla. A tegnap különben a Harctereken meglehe­tős csendben múlott el. Mindössze egv tien- csini távirat beszél harci tevékenységről. Esze­rint japán repülőgépek bombázták é* meg­állásra kényszeritették a Kalgan tartomány­ból Hopej ‘tartományba igyekvő kínai csapa­tokat. Több csapatszállító vonatot is bombák értek és megöltek számos katonát. A tokiói hadügyminisztérium képviselője a tiencsini francia és japán hatóságok, az orosz és japán konzulátusok között felmerült ne­hézségek barátságos elsimításáról nyilatkozott. A külföldi sajtóban megjelent minden, más- értelmü hir ebenere — mondotta — a leg­kisebb nézeteltérés «em ált fenn Franciaország és Japán közeit és Moszkva is óvatos lett az incidens folytán. Mint Peikingből jelentük, a város felöltötte rendes képét, a kínai lakosság körében azon­ban bizonyos nyugtalanság észlelhető. A japá­nok és koreaiak a diplomáciai negyedbe me­nekültek. Észak-Kinába különben egyre ér­keznek az erősítő japán csapatok. Tegnap­előtt japán repülők Paoting, Tsinan és Lovang fölött szállva figyelték a kínai központi kor­mány csapatainak mozdulatait. A japán és „függelem“ kínai hatóságok között a legna­gyobb titokban folynak ,a tárgyalások, me­lyeiknek részleteit nem ismertetik. Mindössze annyi szivárgott ki, hogy a megbeszélések Csahar és Hopej tartományok kormányának újjászervezésére vonatkoznak. Peikingből az utolsó két kínai ezred is elindult Kalgan felé. A Peking—Tiencsin közötti vasútvonalat még nem sikerült helyreállítani. Mind nagyobb gondol okoznak a menekültek, akik hatalmas tömegeikkel valóságos munkanélküli hadsere­get alkotnak. B Bucuresíiböl jelentik; Növekvő lég- nyomás és változó felhőzet mellett gyenge északnyugati szél és változat* lan hőmérséklet várható. Kisebb esők, főleg a Duna völgyében valósziniiek. Bucurestiben szerdán délben a hőmér­séklet 28 fok, ma délelőtt 10 órakor 21 fok volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom