Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)
1937-08-24 / 193. szám
ELLEN Z f ' 1931 auquHztua 24. Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÁTRÁI JÁNOS. Még mindig megoldatlan a kisiparosok köíeiező hönyveíésének kérdése Szeptember 30.-áig a helyzet változatlan Hosszú idő óta súlyos problémája a kiskereskedőknek és kisiparosoknak a kötelező könyvvezetés kérdése. Annak ellenére, hogy állandóan kétségbeesetten tiltakozik a kisembereknek ez a népes rétege az ellen, hogy üzleti könyvek vezetésére kényszerítsék, holott ahhoz sem szaktudása nincsen, sem anyagi lehetőségei, hogy az üzleti könyvvezetést masokkal végeztesse el. a súlyos kérdésben még végleges döntés nem történt. A közelmúltban mindössze annyit tettek illetékes helyen, hogy ismét elodázták a súlyos probléma megoldását, mert a kötelező könyvvitel bevezetésére a nyár folyamán meghatározott szeptember 15-iki végső terminust szeptember 30-ig hosszabbították meg. A kiskereskedők és kisiparosok kötelező könyvvezetésének kérdésével általános érdeklődést keltő cikkben foglalkozik a „Prezentul“ cimii bucureştii közgazdasági lap. Közli ez a cikk a sokezer kisembert érdeklő kérdés egész történetét. Megírja, hogy a kereskedelmi törvény 22-ik paragrafusa szerint a kereskedők a következő üzleti könyveket tartoznak vezetni: 1. Üzleti Napló (Registru Journal). 2. Leltári Napló (Registru Inventár). 3. Másolókönyv (Registru Copial). A kereskedelmi törvényben nincs szó arról, hogy a kisiparosok is kötelesek volnának ezeket a könyveket vezetni, sőt arról sincs említés téve, hogy a szatócsok is könyvvezetési kötelezettség alá tartoznak. A bélyegtörvény szintén foglalkozik a kérdéssel, de ez sem dérit rá fényt. A törvény 4-ik paragrafusa szerint a kereskedők, iparosok és az e kategóriáknak megfelelő cégek kötelesek kereskedelmi könyveket vezetni a törvény által kivetett proporcionális adó leróvása céljából. Ez a törvény sem tesz említést külön a kisiparosokról és kiskereskedőkről. Növeli a kérdés körül szövődött bonyodalmat, hogy az 1933. évi egyenes- adó-törvény 105-ik szakasza szerint azok a kereskedők és ipán vállalatok, amelyek nem vezetnek kereskedelmi könyveket, évi adójuk négyszeresével büntethetők. Ez a büntetés azonban — Írja elő továbbiakban a törvény — nem róható ki azokra a kisiparosokra és kiskereskedőkre, akikre a forgalmi adótörvény 12-ik paragrafusa vonatkozik. A pénzügyminiszter a törvénynek ezt a szakaszát úgy magyarázza, hogy a kisiparosok és kiskereskedők kötelesek ugyan vezetni üzleti könyveket, de amennyiben a törvénynek ezt az intézkedését áthágják, azért pénzbüntetéssel nem róhatok meg. A „Prezentul“ cikke igazságtalannak tartja, hogy külön törvény nélkül, a fenti erőszakolt magyarázat alapján adót rójjanak ki, mert hiszen a könyvvezetési kötelezettség a kisemberekre nézve jelentős adóemelés jellegével bir. Fokozza a kisemberek kötelező könyvvezetése körül kialakult zavart, hogy ebben a kérdésben a bíróságok sem helyezkedtek egységes álláspontra. A legfőbb semmitőszék 1927 január 28- ikán 10. szám alatt hozott elvi döntvénye kimondotta ugyan, hogy a kisiparosok és kiskereskedők kötelesek üzleti könyveket vezetni, de ezzel az elvi döntvénnyel már több alsófoku bíróság szembehelyezkedett és a kérdésben újabb elvi döntvényt kell hoznia a legfőbb bíróságnak. Az ilfovj törvényszék és a közelmúltban a chisinaui tábla is ellentétes határozatot hozott. Utóbbi a forgalmi adótörvényre hivatkozva állapította meg, hogy a kisiparosok nem kötelesek kereskedelmi könyveket vezetni, hogyha ezt a minőségüket hatósági bizonyítvánnyal igazolni tudják. A pénzügyminisztérium eddig mereven ragaszkodott még az 1936 november 7-én az ügyben kibocsátott 253.793. szánni sérelmes körrendeletéhez, amely kötelezővé teszi a kisiparosok számára az üzleti könyvvitelt. A szociális szempontból beláthatatla- nul nagyfontosságu kérdésben igen szép szerepe van a Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének, amely ismételten mozgalmat indított, hogy a pénzügyminisztériumot jobb belátásra bírja. Újabban érkezett bucureşti i hírek szerint az a tény, hogy a kisemberek kötelező könyvvezetésének hatályba lépésére újabb kéthetes haladékot adtak, azt a reményt kelti, hogy a pénzügyminisztérium mem kívánja végrehajtani fentebb idézett körrendeletét, hanem a közben rendelkezésre álló idő folyamán külön törvénytervezetet fog kidolgozni, amelyben ezt a régóta vajúdó problémát végre világosan, mindenki által könnyen megérthetően és — remélhetőleg — az érdekelt sokszázezer kisember javára fogja rendezni. Hogy juthatnak nyugdíjhoz az erdélyi és bánsági kisiparosok A tár szerdal ombi ztosi tási törvény ahhoz, hogy a biztosított nyugdijat hághasson, 1200 lej heti befizetést ir efő. Mivel az erdélyi és bánsági iparosok csak 1033 áprilisától tr'9j°i ennek a pénztárnak, természetesen még nem fizet hettek 1200 lej heti illetéket — ami 23 évnek és egy hónapnak felel meg — tehát nem részesülhetnek még nyugdijl/rnn, mint az ókirályságbeli társaik akik halszáz lej nyugdijat élveznek havonta. Az erdélyi és bánsági és bucovinai kisiparosok nyugdíj helyett rokkantsági-segélyt kapnak abban az esetben, hí legalább kétszáz héten keresztül fizették a: i.letékeket és bármily ok következtében munkaképtelenek lettek. .4 munkaképtelenséget a pénztár orvosának hivatalosan kell iga zolnia. Az orvosi bizonyítvány feltünteti a munkaképtelenség százalékát és ennek alapján állapitják meg az illető rokkantsági járulékát. Ez a járulék az V. osztályú tagok részére — százszázalékos munkaképtelenség esetén — heti k20 lejt. vagyis havi 1680 lejt jelent. Azok az erdélyi és bánsági kisiparosok, akik elérték 65-ik életévüket s kétszáz héten keresztül rendesen fizették illetékeiket, nyújtsanak be kérvényt a betegsegélyzö pénztárhoz s kérjék abban a munkaképtelenségük megállapítását. Ha a helyi betegsegélyző a kérvényt visszautasítaná, éljenek törvényes jogaikkal s a végzést a központi pénztárhoz felebbezzék meg, ahol a törvény értelmében meg kell Ítélni jogos követeléseiket. Szomorú körforgás a nyersbőr-drágulástól a lábbelikészitő kisipar súlyos helyzetéig Miért drága! a nyersbőr? — A hontingentáíási rendszer a hibás. I — A nagyüzemeket kárpótolják a bőrieidolgozás súlyos tehertételéért, a kisembereknek csak a magas adó jut Az elmúlt év folyamán tavaly julius elsejétől számítva a nyersbőr világpiaci ára az importállamok nagy kereslete folytán átlag 25 százalékkal emelkedett. A világpiaci nyersbőráraknak ez az általános emelkedése aránytalanul nagymértékű emelkedést idézett elő hazai nyersbőrpiacunkon. A bucuresti-i vágóhíd kimutatása szerint ugyanis a vörös tehénbőr 105 százalékkal, a vörös ökörbőr ugyanannyival, a bivalybőr 200 százalékkal a borjubőr 54 százalékkal, a disznóbőr 28 százalékkal emelkedett. A nyershő ráraknak ezt a világpiaci paritással szemben való aránytalanul nagyfokú emelkedését elsősorban a kontingentálás rendszere eredményezte. A kontingentálás életbeléptetése előtt ugyanis 7000 tonna nyersbőrt importál- tumk, különösen borjú- és kecskebőröket, valamint vastagbőröket. A kontur- gentálási rendszer életbeléptetése után természetesen elhárithatatlan akadályok merültek fel a nyersbőrök nagyobbará- nyu import járnál: mult évben már csak 200 tonna volt a nyersbőrbehozatalunk. A bőrgyárak és timárüzemek kénytelenek voltak tehát ezért nyersbőrszükségletüket a belföldön beszerezni és mivel készbőrgyártmányaiink iránt nagymértékben emelkedett a kereslet, aránytalanul emelkedett a nyersbőr iránti keresletünk is, ami a fenti nagyfokú nyersbőr-drágaságot előidézte. A nyersbőr és készbőr nagyarányú drágulása természetesen maga után vonta a bőrárak árainak emelkedését is. Ez az emelkedés azonban a dolog természete szerint mem lehetett olyan nagyarányú, mint amilyen a nyersbőr és készbőr drágulása volt. A bőráruk értéke csak 10—20 százalékkal emelkedett, ami jelentékeny mértékben csökkentette a bőrárukat előállító üzemek jövedelmezőségét. Kismértékben javít ennek az iparágnak súlyos helyzetén, hogy állami megrendelésekkel kárpótolják a gyárakat. Ezek az állami megrendelések ugyanis semmi hasznot sem hajtanak a kisiparosoknak, akiknek a kartellbe lépett bőrgyárak állandóan emelkedő áraival éppen úgy meg kell küzdeniük, mint a magas adókkal. A közterhek ugyanis ezeket a kisembereket aránytalanul nagyobb mértékben sújtják, miint a hatalmas tőkékkel működő nagyvállalatokat. Isméi megund mi Áriadon a kontárak eBh?m taic ARAD, augusztus hó. A napokban népes ipurosküUJöttsóg kereste fel hivatalában Cotioiu Romulus dr. polgármestert. A küldöttséget Bodrogean Aurél a Munkakamara iparos tagozatának ulelnöke és Tulbure loan, az iporoslagozat titkára vezették A monstre küldöttség vezetni memorandumot nyújtottak át a város polgármesterének, amelyben egy régi sérelmet tesznek szóvá amely azonban mindeddig nem nyert kielégítő megoldást. Az utóbbi időben ugyanis tűrhetetlen módon elszaporodtak Aradon és a környéken a kisipar kontárjai. Ezek a kon. tárok minden jelentősebb rezsi nélkül vállalnak munkál és a tönk szélére juttatják a törvényesen elismert kisiparosságot, amely az állami és vá.rosi adóterhek mellett munkásokat fogta] koz tat és más formában is hozzájárul a közterhek viseléséhez. Cotoiu Romulus dr. polgármester meghallgatta a küldöttség vezetőinek szóbeli előterjesztését, majd kijelentene, hogy a város minden tekintetben magáévá teszi az aradi iparosság sérelmét, felveszi «az összeköttetést dr. Groza loan megyei prefektussal, akivel karöltve megtesznek mindent a kontárok megfékezésére. Társasctgek figyelmébe. A Kereskedelmi és Iparkamara ezúton is figyeilmeztefi a társas cégeket, hogy a bélyegtörvény 15/7. §. lés a pénzügyminisztérium 103.600, június 30-án kelt rendelkezése értelmében, minden társai* cég köteles alaptőkéje után, az illetékes adóhivatal mái 2.70 százalék egy- szersmiimdtenikorra szóló a lapít őke-adót fizetni be. Az ennek befizetéséről szóló nyugtát meg 'kell őrizni, hogy a rövidesen megtartandó ellenőrzés alkalmával az felmutatható Jegyen. Ezen figyelmeztetéssel a Kamara a kivetendő bírságoktól óhajtja a kereskedelmi és ipani társas cégekét megóvni. Figyettmeztiettjük mi is az érdekelteket, hogy sürgősen rendezzék ezen kötelezettségüket, nehogy fölös zaklatásnak tegyék ki magukat. Áruszállítás gépkocsival. Az aradi kereskedelmi és iparkamara felhívja az cm iparosok és kereskedők figyelmét, akik saját áruikat gépkocsin sz állítják, hogy eh ez a közmunkaügyi minisztérium engedélyére van szükségük, amelyet 'az útügyi törvény 19i szakasza ért'dlmébeni, az ott felsorolt 'és havonta fizetendő illetékek ellenében áliit- itatinlak ká. Akik mások áruinak gépkocsin 'történő fuvarozásával fogtlalkoznak, azoknak a géperejű jármüvek közúti fuvarozásáról szóló törvény 1. szakaszában megál- lapitott engedélyre van szükségük. Mások áruinak alkalmi szállítására, a megye útügyi hivatala adhat ki engedélyek!. Az „Európa Nemzetközi Utazási Iroda“ rendezésében állandó OLCSÓ iá rsasutazások párisi világkiállításra 12 nap összköltsége Clujtól-Clujig utazás, lakás, ellátás stb. 9900 lej Indulás minden pénteken! Részletes prospektusok a cluji képviseleteknél : Ellenzék könvvoszt4- lyánál Cluj, Piaţa Unirii 9. - i ^ Economia Menetjegyirodában Cjui, Piaţa Unirii No. 23. A társasutazás résztvevői, személyenkml 2000 francia frankot kaphatnak hivatalos beváltási árfolyamon. Jelentkezzen azonnal
