Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)
1937-08-22 / 192. szám
1937 augusztus 22. ELLENZÉK ?> Rohamosan modernizálódik az ébredő Indii Gandhi egyik intim barátjának érdekes nyilatkozata Becsben. — három férfi vezérli a 350 milliós nemzetet A ftaszírendszer mt&simîăfatmh immunét® a forrongó AfalaKoiAs BÉCS, augusztus hó. Dr. Maneck. az United Press of Indie igazgatója, aki' több, mint hetven indiai' újság fölött gyakorolja az ellenőrzést, Becsbe érkezett, hogy lit előadást tartson az indiai és osztrák kulturális javak kicseréléséről. Dr. Maneck egyike Gandhi legintimebb híveinek és igy kijelentései', amelyeket egy bécsi újságíró előtt tett, különös figyelmet érdemelnek. — Mindig különösnek tartom — mondotta dr Maneck K. Anlklesaria —. ha európai folyóiratokat veszek a kezembe és azokban az olvasom, hogy India a kígyók, tigrisek, szemfényvesztők é$ elégetett Özve gyek országa. Gyakran kérdeztem magamban, honnan származik az, hogy Európa Indiát mindig csak a mult alapján Ítéli meg es semmiképpen sem akar tudomást venni arról, hogy ott közben egészen más, egészen uj világ keletkezeit. Európa annyira el van foglalva a saját ügyeivel, hogy figyelemre sem méltatja az egyéb földrészeket? sx & flilafliosiloü mila — India óriási változáson ment keresztül! Az európai, akiknek fejét teletömték a szokásos leírásokkal, nem is sejti, hogy milyen változáson ment keresztül India. Az odakerülő európai a szemét dörzsöli', mintha varázslatos álomból ébredne, amikor látja a hatalmas villamossági müveker, amelyek ma egész Indiát behálózzák és ha látja az ipari üzemek hatalmas térfog- Jalását. Az egész birodalom forrongásban van. Valamennyi városban vízvezetéket és •csatornázást építenek és vannak városok, ahol minden föl van forgatva, olyan nagyarányú átépítések folynak. Csakugyan úgy látszik, mintha India, az évezredes kultúra földje, egy csapásra akarna mindent behozni, amit századokon keresztül elmulasztott. — Az uj alkotmány, amit India nemrégiben kapott, óriási lendületet adott az építkezéseknek. A 'tartományoknak most már nem kell attól félniiök, hogy >a törvényben lefektetett jogaikból kiforgathatják őket és a központi kormány- ij hatalmas segítséget nyújt az épi tiké zéseik ben. Teljes átalakulásban van minden és nem kell sok fantázia ahhoz a jóslathoz, hogy ötven-hatvan év múlva semmi sem fog megmaradni abból, ami ma még India „tegnapi“ jellegét mutatja, A megszűnt kasztszellem — Milyen csodának köszönheti India ezt a gyors átalakulást? — ez a kérdés valóban jogosult. A válasz erre egyszerűen az, hogy az indiaiak leküzdötték a kasztszellemet és ennek köszönhetik a fejlődés hatalmas megindulását. A kasztszeliem volt eddig az, amely megosztotta a lakosságot és lehetetlenné tette a közös kulturmunkát. Még két három évvel ezelőtt régi ortodox vezetők kezében volt az egész nép és e vezetők semmitől sem féltek annyira, mint az újításoktól. Ez az idő elmúlt. Egész sereg fiatalember dolgozik a fölvi- lágositás nagy müvén és sikerült megértetniük az indiai tömegekkel, hogy ezeréves kultúrájuk végleges pusztulásra van ítélve, ha nem értik meg ,a modern idők szavát. Azóta a. valMiii- ellentétek teljesen háttérbe szorultak és India közéletét a gazdasági és kulturális megfontolás vezérszavai uralják. — Az indiai viszonyok gyors változása elsősorban három férfinek köszönhető, akik felbecsülhetetlenül sokat tettek a fölvilágosít ás munkájában. A három férfi: Gandhi, Rabindranath Tagore és Nehru. E három nagy férfiú — ugyanúgy, mint én — India fejlődését és az egész világ fejlődését abban látja, hogy 3 keleti és nyugati kultúrákat egyesíteni kell. SZABÓ ISTVÁN •YSkélelesen n(,K - lel en«<* ieW'veY, é, BObCH slop b b\zha-.o ’ c-lkUe^V. szered' ßoscb den 3ia* Minden szaküzletben kapható! India három vezére csodálatos példaadással rázta föl a 350 milliós hindu népet az eddigi csöggedésbő] és tespedésből. Gandhi, aki valósággal a legnagyobb fényűzést fejthetné ki a gazdag ajándékok révén, amelyek az egesz viliágból özönlenek hozzá, igénytelenségével ad elhatározó példát. A mahatma napi 50 garast költ el saját szükségletére éts többi jövedelmét a hindu nemzetnek adó mányozza Nehru, aki fiatal éveiben sokszoros milliomos volt, egész vagyonát jótékony célokra adta és hatalmas palotáját, amely Alahabadban van, az indiai kong resszusnak ajándékozta. Tagore, akinek különösen a hindu intellektüelek modernizálása fekszik a szivén, minden jövedelmét egyetemek és iskolák létesítésére áldozza. Legutóbb Sanlieuyiketen-ben, Kalkutta mellett létesített hatalmas egyetemet, amelyet a ,,béke házá“-naík nevezett el. E nemes példával igen nagy határt ért el egész Indiában az áldozatkészség terén. India valóban mindent e három férfi példaadásának köszönhet, ők azok, akik megalkották a legnemesebb hindu nacionalizmust és így a szó legmagasabb értelmében nevezhetők a hindu nemzel vezéreinek és vidéki fiókjai. A küszöb bánata Fám, amelyet finom keskeny lécekből rótt össze valamikor egy füttyös erős és nagykezü asztalos ma kopott, szálkás és évek óta sáros. Úgy érzem magam, mint ószerre dobott hegedű zengése múltán, szivnéikül és hurtalanul... Pedig valamikor egy jóságos öregasszony minden héten fehér-sárgára súrolt, kókusszal beterített és akik jöttek oly könnyedén léptek rajtam keresztül, hogy öröm volt élnem, s őrizzem a ház ajtaját. Ma kopott vagyok, szálkás és évek óta sáros. Embereket tartok magamon, akiknek nehéz a íép tűk durván topognak, köpnek és rúgnak, s csak én tudom, hogy azért mégis fiatalok. Cipőjükből rámszivárcg a hóié éles hidege, tavaszi zápo" langy esője néha a hidak aljáról való mocsár izét Ízlelem. Embereket tartok magamon. Eresztékes léceim alig bírják, recsegnek és ropognak és egyre többen állnak rám. Bizonnyára meghalt a jóságos öregasszony, a kulcs elveszett, be nem mehetnek, künn fergeteg dúl és nincsen helyük az ég alatt. Én öreg vagyok, mint ószerre dobott hegedű, csak azt sajnálom, hogy ők olyan fiatalok, idegekről és pénzről beszélnek, szív nţ l eül é8 hurtalanul topognak rajtam, se ki, S3 be nem mehetnék, s a mostoha erők játékában zengésük ír ülik ... me mindenesetre jóval fölötte áll az átlag ] nőnek, hohó, messze fölötte áll azoknak, 1 akikről különféle alakok... eee... emberek, úgy beszélnek, hogy: a nő. Á, te nem ismered. — Dehogynem ismerem. — Kérlek, ha ezt mered mondani, akkor nem ismered. — Mindenesetre ismerem annyira, hogy téged ismerve megállapíthassam, nem vagytok egymáshoz valók. — Azt mindenki tudja, hogy ki való hozzá és ki nem! — Tévedsz. Sőt magad mindjárt példa is vagy arra, hogy mekkorát tévedsz, fia nem tévednél, most nem állanái igy. Mindenki tévedhet. Az más. Ez nem azt jelenti, hogy* ez nem jelenti, hogy... — Azt jelenti, hogy most itt állsz egy ejrontott élettel. Amint magad mondtad. íj ftoha ez túlzás, mert az életed most fog j még csak javulni. Igen, most, miután ^ végre megszabadulsz ettől a nőtől. — Kérlek! •— Igen ez igy van. Hál' Istennek, hogy igy határoztál, amíg nem késő. Ez a nő tönkreteszi az életedet! — Ne ragadtasd el magad, kérlek! Én nek\ alapjában véve sokat köszönhetek... és sok mindenért hálás vagyok. Az ember minden körülmények között, tudjon igazságos lenni. Csúnya dolog volna tőlem, ha most letagadnék bizonyos dolgokat magam előtt... bizonyos dolgokat, amelyek szépek voltak. — Látod, ez szép tőled. Ez is csak arra vall, hogy te nemesen, becsületesen, férfiason gondolkozol, kettőtök dolgairól. mint mindenmás dologról. Ez az, ami téged elválaszt attól a nőtől. Ez a nő végtére is... —Á, á, ál Nem ismered, hát nem beszélhetsz róla. Kérlek ő messze... I — Messze felül áll az átlagon. jó. ezt j már mondtad, ez szép, de hidd el nekem, i már az első pillanatban ellenszenves volt. Ez a nő egy liba. — Elég! Most már elég! Kikérem magamnak ezt a hangot! Hogy mersz igg beszélni, végtére is a feleségemről. — De kérlek, hiszen magad mondtad, hogy... — Az másI Elvégre, azt mondom a saját feleségemrő, amit akarok, de, hogy egy idegen ember belekotyogjon, azt nem tűröm. Éórted? Nem tűröm! — Szép. Szóval én egy idegen ember vagyok! Nem tudtam. — Mindeneseire ehhez idegen vagy. Ezt a hangot kikérem magamnak. Már mindjárt dühített, hogy: ez a nő! Mi az, hogy ez a nő, meg, ez a nő, ez a nő! Per a nő! Nagyszerű/ Sokat engedsz meg magadnak! Nagyszerű! Ilyen nehéz sorban ismeri meg az ember a barátait. Jóbarát, hő! Nagyszerű! Szomorú dolog, hogy mikor az embernek annyi gondja van, akkor még a legnagyobb barátságokban is csalódnia kell! Pfuj! Ezekután nem várhatod, hogy még köszönjek is — és bevágta az ajtót. Seriül Iiéíszázadih szflletósoapfáf ünnep!! BERLIN, augusztus hó. Egy teljes hétig tartanak azok az ünnepségeik, amelyek szombaton kezdődtek meg Berlinben: nyolc napon át ünnepli héfszáza- di>k születésnapját a német birodalom fővárosa, A ma 884 négyzetkilométeres területű és 4,242.000 lakosú német főváros ugyan jelentékenyen idősebb, mert hiszen már a VI. században germán települések voltak a Spree és a Havel vidékén, de 1237-ben tűnik fel Berlin neve először egy történelmi okmányban. Akkoriban az okmány szerint kéy kis falu állt a Spree kétoldalán: Berlin és Neu ikölln. Érdekes, hogy ez a két városrész ma is az óriási német főváros magját alkotja. Neuköln ma Is ugyanezzel a névvel egyik kerülete Berlinnek. Berlin talán valamennyi európai város közül a legszéditőbb fejlődésen ment keresztül. Elég arra gondolni, hogy már a XVII. század elején 20.000 lakosa volt. Ma négy és egynegyedmi-lili-ó lakosa van Berlinnek — éjjeli. Nappal körülbelül hárommillióvá több. mert a 'szomszédos falvakból és városokból milliók özönlenek be berlini irodájukba és munkahelyeikre. A város nagyságáról akkor alkothatunk magunknak igazán képet, ha ar ra gondolunk, hogy légvonalban észak-dél-i irányban 38, kelet-nyugati irányban pedig 45 kilométer hosszú A legszebb őbb iramú fejődésen az utolsó négy esztendő ala-tl ment át Berlin. Dr. Lip- pert főpolgármesterhez fűződnek olyan építkezések, amelyeknek nincs párjuk egész Európában. Többek között ő alatta épült fel a Stadion, amely az egész nemzetközi sportvi- 1 ág bámulatát és elismerését kiváltotta. Ö alatta épült Tempelhofban a világ legnagyobb repülőtere, amely ezenfelül még azzal a nevezetességgel bir, hogy úgyszólván a város kellős közepén van. Rendkívül érdekes építmény az uj légügyi minisztérium pa- -•otája is, amelyben nem kevesebb, mint a 100 terem és hivatali szoba van és ,a minisztérium folyosóinak a hossza több, mint 15 kilométer. Bratianu. Dinu hazament pihenni — elmaradt a gyűlés BUCUREŞTI, augusztus 27. Dinu Bratianu Dragasani-i birtokára utazott, honnan jövő hét elején tér visz- sza Bucurestibe. A keddre tervezett liberálispárti központi intézöbizottsági ülés elmaradt. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. kisebbségi én emberi jogok előharcos^
