Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)
1937-07-09 / 154. szám
1937 Julius 9. ELLENZÉK Uram bátyám Irta: SZOMORY DEZSŐ Itt van nálam Iái ogat óban ez a boltos öreg ember, Pallóczy Kálmán állatorvos uramba- tyám. Párásból érkezett s most megy haza Szamoserdöre, ahol hírneves, nagy rabé csilit ember. Van egy kis háza, földje, szép virágos kertje, fiatal gazdasszonya is ebben a szép virágos kertben . . . így él nyugalomban a tudománynak, jó egészséggel. Igazi bölcs öreg ember. Tudós, öreg ember. Van négyszáz kötet könyve, német, francia és angol nyelven s ezt mind sűrűn olvasgatja s tanulgatja. S ez mind ez a sok szép ritka könyv az állatokról szól. Különösképen a,z állatok lelki világáról. Párisi tartózkodása alatt, amint arról részletesen be fog számolni egy szaklapban, sűrűn megfordult az állattani intézetben. A legújabb kutatásokról készített jegyzéket magának. Ilyen kiváló bölos öreg ember. Tudós öreg ember. Sokat beszélgetett Hachet-Souplet tanár úrral is, aki az Institut de Psychologie zoologique világhírű igazgatója. Azt mondja Pallóczy uram báty ám: — Az ember nem is hinné, micsoda rend kívüli kísérletek folynak ebben az állat-lélektani intézetben. Olyan izgató és képtelen dolgok ezek, oR’an fantasztikus dolgok, hogy valósággal elszéditik az embert. Egy egész külön élet kellene hozzájuk, hogy az ember kellőképen elmerüljön bennük. Csak tiz évvel volnék fiatalabb, hogy örökre beköltöznék ebbe az intézetbe, a tudós kollégák közé. — Jaj dehogy ik öltözne be bátyámuram, — mondom szent meggyőződéssel —, mert hiszen aki a Szamos vizét issza, mindig odavágyik vissza! — szavalom mint földije az öregnek, akivel együtt imádom a nyírségi tájakat . . . — Hát ez igaz — mondja. — Igazság sze rint nem is tudnék élni másutt, mint azon a özép csöndes vidéken a Szamosnál, Már alig várom, hogy otthon legyek a házamban, Mariskával — teszi hozzá azon a bus hangon, amelyen az ember rendszerint a leghőbb kívánságát szokta kifejezni. — De miért is jött el hazulról urambár- tyám! — mondom. — Mi újat is tanulhatott Párisban? — Hiszen többel is tud már, mint ami szükséges az ember életéhez. Azonfelül olyan konfuzos és homályos minden a lélektani tudományban, hogy soha semmi bizonyosat nem lehet megtudni. Semmi bizo- nyosat, legyen az ember vagy álltat, akit vizsgáin; kelljen a lelki tünemények szövevényességében. — Ez is igaz — mondja urambátyám. — Sok példa van rá. — Itt van mimgyárt a legjobb példa — mondom — az a szörnyű eset kérem, az a véres dráma a SzenbBernárdon a múlt hetekben. nyilván olvasta is az újságokban, tisztelt bátyámuram . . . Fél jön a begyre megnézni a kórházat az a szerencsétlen Bré- mond doktor a két kis leányával . . . Amint belépnek a kolostorudvarra, hát ott vannak a kórház hires kutyái, a bernáthegyiek mind együtt, az egész halk a, az ebédjüket várják, ami véletlenül késik ezen a napon. S akkor ( egyszerre, egyetlenegy ugrással megrohanják a kis Mária Annát, Bremond doktor tízéves leánykáját s darabokra tépik. Ez vdlt az eset. Még elképzelni is borzasztó! Idáig, megvallom, nem így képzeltem ezeket a bernáthegyi kutyákat. A köz tudatban máskép éltek. Majdnem szent állatoknak hittük őket abban az irgalmas hajlamosságukban, hogy a behavazott vándorokat kiássák a négy mancsukkal a hótömegékből s behozzák a kórházba. A közhit szerint inkább megmentették az embereket, semmint tigrisek módjára széttíápték volna őket. Szeretném tudni, mit szól ehhez a változáshoz, ehhez a tüneményhez, ezekhez az emberibaráti jóságukból kivetkőzött s vérengző vadállatokká lett bernáthegyiekhez, például Haehet Souplet ianár ur, az állat-Iélektaini intézet tudós igazgatója? — Hogy mit szól? Nagyon érdekes magyarázatot fűzött ehhez a szörnyü rejtélyhez — felelte Pallóczy urambátyám. — Meg irtó ezeket egy hosszú tanulmányban. .Először is a tömeg ösztönt magyarázta. Tudni Ilik a falkában való együttes vagy tömörülés könnyen kiváltja az ősi vadságnak visszatérő fellángolását. Ezt magam is megfigyeltem, ezt le ts megfigyelheted öcsém. Nézz csak meg egy jó kuvaszt, vagy komondort, ha ugv magá- ba/n van. egészen egyedül. Ilyenkor nem szokott bántani senkit, még az idegenhez is, ha jóképű ez az idegen, odamegy barátsággal, farkcsóválva s majdnem mindig a legmé- lyébb alázatot mutatja ösztönös ragaszkodással. De figyelj meg két kutyát, ha szembe kerül egymással. Vagy marakodik rögtön, I vagy utálatos dolgokat csinál. Figyelj meg tuet, húszat együtt, egy egész falkát . . . Azazhogy ne nagyon figyeld, mert ha nincs itt hamar valami áldozat, egy róka vagy szarvas a közelben, «miivel a falkaösztön más irányba lendül, könnyen megeshetik, hogy az egész osapat neked ront. Ez igy -van általában1 az állatoknál: tömegesen, az együttes ösztön, a csordái ösztön, « legdurvább reakciót váltja ki. Ebben az értelemben egy nyáj hizó lehel épp olyan veszélyes, mint egy cá- paraj, egy vércsesereg vagy szunyogtömeg. — Oh kedves urambátyám — mondom —■ hát az emberekkel nem pontosan igy van? — Pontosan igy! — feleli az öreg. — Az emlber amig egyediül van, ha nem is egy angyal', de inkább csak ostoba, mint gonosz. Csapatostul, bandákban, ez már egészen más! Ez már a gregales mei! A tömeg mindig kegyetlen és gonosz, öt-tiz ember együtt, egyazon társaságban', rögtön neki rohan egy másiknak, oki egyedül van. Akit nem is ismert s aki soha nem is bántott senkit a társaság tagjai közül. Ha van az embernek egy halálos ellensége, ettől nincs mit tartania. Akárhogy gyűlöli és üldözi az embert, soha nem is kell félni tőle. De ha jön velem szemben néhanapján, az utcán, az éjszakában, egy csoportban öt-hat ember, akit sohasem láttam életerőiben s aki nyilván engem se látott idáig, már hanyathomlok rohannom kell, mint a rókának vagy a szarvasnak a falka elől, ha ép bőrrel kívánok menekülni. No mindegy. Ezek szomorú dolgok. De a bernáthegyi kutyák szokatlan vadsága élesen rávilágít s-ok emberi tulajdonságra. Ezen még fogok gondolkodni otthon, boldog magányomban Szamoserdőn — fejezte be ez a kitűnő bölcs ember s nézte az óráját, hogy le ne késsen a vonatról. k §4 tmegyiptomi miniszterelnök feleségűi vesz egp lí érés szép Pécsi lányi A menyasszony hires osztrák száüodás-dinasztia sarja BÉCS, juiliius hó. Tewifík Nesszám pasa, a 64 éves dúsgazdag volit’ egyiptomi miniszterelnök rövidesen feleségül vesz egy 17 éves, rendkívül csinos bécsi lányt, Hübner Máriát, a híres Hüb- ner-szállodák .tulajdonosának leányát. bíessztm pasa körülbelül két hónappal ezelőtt járt Bécsben és aközben elilátotgiatott a Kobenzl-s'zálló bárjába is, amelyet a 1 tulajdo- nos leánya igazgatott. Nesszim. pasának nagyon megtetszett a ibürnabaju, sötétszemü, elegáns, karcsú .'leány. Ettől kezdve mindennapos vendége lett a bárnak ‘és egy napon megkérte a leány kezét. Hübner Mária, aki két esztendeig angol iskolában nevelkedett és kitünően beszél angolul, most lágy mondta el regényes történetét egy angol újságírónak: — Nesszim pasa azért' jött Becsbe, hogy pihenjen és hires bécsi! orvosokkal kezeltesse magát. Első látogatása után úgyszólván minden nap kijött hozzánk. Egy este aztán megkérd'ezte, hogy hajlandó volnék-e hozzámenni feleségül. Azt válaszoltam, hogy gondolkodnom kell a dolgon. Aztán valóban fontolóra vettem a dolgot és — igent mondtam. Én a katolikus vallásban nevelkedtem és vőlegényem beleegyezett. hogy kedvéért nem kell áttérnem a mohamedán hitre. Hübner Mária kisasszony .már viseli a jegygyűrűt, amelyben nagyértékü gyiémánt- isolitaire csillog, A pasa intézkedett, hogy családi ékszereit küldjék el' menyasszonyának. Ezek az ékszerek hozzávetőleges becslés szerint 80.000 fontot érnek. Nesszim pasa az esküvő után fiatal feleségével Indiába utazik nászúira. Nesszim pasa, aki most Marienbadban tartózkodik, .szintén nyilatkozott házassági tervéről!: — Ha megtörtént az esküvő, feleségemmel együtt az év egy részét kairói házamban, más részét luxon! családi kastélyomban fogom tölteni. A mohamedán szertartás szerint egy kairóli; mecsetben tartjuk meg az esküvőt, ehhez azonban nem szükséges, hogy D. HALÁSZ ISTVÁN Az élet piszkos, nagy folyó rAz élet egy nagy piszkos folyó, Mindent, mi szép vagy gonosz. Átfogó, nagy folyó, Mindent, mind, ami bohót Mint valami izzó sorskohó Olvaszt magába ez a nagy folyó, Hajak ezüstös csillogása. Préda éhes sas vijjogása. Vágyakból zendülö szimfónia. Ádám testvérgyilkos Káin fia. Eltűnik az élethabban. Sorstépő érzések vad orgiája. Isteni hadvezér gyors taktikája. Krisztust feszitö pribék keze. Nietsche hatalmas lángesze... Vált. Elnyelte a folyó. A piszkosan gomolygó, kavargó, Mindent elsöprő élet folyó. Hiába zengő harangmámor. Hiába nagy hős, férfi-bátor. Gátat nem ösmer e folyó. Mint kilőtt, nagy létgolyó Öl s sodor tova. Számára tiszta-piszkos nincs. Mindegy a lom, vagy drága kincs Menekvés nincs. Születtél — megfogott a lét, Sodor a folyó! Élted a tét! „Menekvés nincs“l feleségem áttérjen a mohamedán vallásra. Egyébként az esküvő után is folytatom politikai tevékenységemet. Nesszim pasa özvegyember. Gyermekei nincsenek. Első felesége egyiptomi nő volt. Hübner Mária a közeli napokban Manien- hadiban meglátogatja vőlegényét, azután Angliába utazik, ahol fiatalabbik nővére egy birminghami leánynevelőintézfítban van. Angliában vásárolja meg kelengyéjének nagy részét. Az esküvő október elején lesz a bécsi városházán. Csak polgári esküvőo tartanak itt. Kik vesznek Ü'DÍoz:várról £g bucureşti iíong- esszufoss ? A mult héten már közöltük, hogy az egyes ipari szakmák egységesítése érdekében a Romániai Kisiparosok Országos Szövetsége Bucurestibe országos kongresszust hivott egybe. Erre a kongresz- szusra meghivta az ország összes k>s- ipari képviseleteit, elsősorban a szövetség fiókjait, de meghívta a Munkakamarát is. Kolozsvárról a kongresszusra már kedden este elutaztak a kiküldöttek. A szövetség helyi fiókjának képviseletében Moldovan Anton elnök és Seledan titkár vesznek részt a munkakamarát pedig Drasovean Petre elnök és Balázs Antal alelnök fogják képviselni. Úgy a munkakamara, mint a szövetség helyi fiókja kész javaslatokat vittek le a Bucureşti kongresszusra Teffanraefő szövetkezetei Séáesiáeneík a nagyváradi cipészeb is ORADEA-NAGYVÄRAD, Julius hó. A Kisiparos Liga keretében működő crpészszakcsoport a napokban ülést tartott, amelyen Katona Sándor, a cipész- iparosok elnöke számolt be a kedvezményes anyagbeszerzéssel kapcsolatban foganatosított intézményekről és felhívta az összes cipésziparosokat, hogy támogassák ezt az akciót. Ezután elhatározták hogy termelési szövetkezetét alakítanak, amelynek előkészítésére egy 5 tagú bizottságot küldöttek ki, egyidejűleg pedig megkezdték a részvényjegyzéseket is. ELLOPTÁK A VELENCEI „SÓHAJOK HÍDJA -NAK ÓLOM FEDŐLAPJAIT. A velencei Dózse-palota közvetlen szomszédságában lévő világhírű „sóhajok hidjá‘-nak belsejébe ismeretlen tolvajok hatoltak be, akik főbb órai munka árán fel feszegették a bisl számos ólom fedőlapját és ellopták ezeket. A vizsgálat megállapításai szerint az elÍ lopott ólomlapok együttes súlya meghaladja a 2000 k£.-ot.
