Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)

1937-07-09 / 154. szám

6 mm FLLFN ZfiK KareMaiMBgaawaM 19 37 I u 11 u a 9. IPAROSOK LAPJA Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÁTRÁI JÁNOS. maga anionom szerve, injy az egykor erős és híres kisiparososztály is képes lesz ilyen szervet létesíteni és fenn­tartani. Én és vezető társaim e téren vállal tunk, végeztünk és megtettünk minden előkészületet a kisiparosság célszerű megszervezésére. Vállaljuk az ezzel járó további nagy munkát is, ha iparoslár- saink hajlandók lesznek támogatni. Ha azonban iparostársaim részéről csak a sokszor tapasztalt közönyt fog­juk látni, ha összetartás és megértés helyett a széthúzás, az egyenetlenség fog jelentkezni, agy nem akarván hiába való munkát és áldozatot hozni a magam és magunk részéről, a kér­dést véglegesen levesszük a napirend­ről. Ezzel a zárószavakkal végzi az ország kisiparosaihoz intézett felhívását Szabó Béni, aki ezután tájékoztatja az ország kisiparosait, a brassói kisiparosok mű­ködéséről, azután rátér arra, hogy mi lyen formában a legcélszerűbb a kisipa­rosok megszervezése Erre vonatkozólag értékes és érdekes tájékoztatójában a következőket mondja: „E tekintetben hónapokon át tartó tanácskozások, tanulmányozások voltak, mig végre a szindikátusi forma mellett foglaltunk állást, melynek keretében az egyfajta, vagy rokoniparágak képviselve foglalnak helyet és közös erővel örköd nek a szakma érdekei fölött, miáltal automatikusan védelmet nyernek az egyes tagok érdekei is. Azonkívül figyelembe kellett vegyük egyes nyugati országok uj ipartörvé­nyeit is, melyek nagy ívben tértek visz- sza a szakmai szervekhez s például Ausztriában teljesen visszatérnek a Céh­rendszerhez, mint amelyet évtizedes megfigyelések alapján a legalkalma­sabbnak találtak, egyfelől a kisipar «fej­lődésére. másfelől a kisiparosságnak, mint erős és egészséges középosztállyá fejlesztésére. Szóba került az is, hogy a kisiparos­200 LEÉVEL meglátogathatja a párisi világkiállítást... Lehetetlennek tartja ? Pedig fenti állításunk nem a fantázia szülötte. M énjén még ma ax Állami Sors­játék s e r s l e gy á r u s á h o z és VÁSÁROLJON SORJEGYET. JULIUS 15.-én lesz az Állami Sorsjáték I. osztályának a húzása. Várjon bizalommal erre a dátumra, akkora nyereményt hozhat önnek, hogy egész családjával elutazhatik 14. sorsjáték, I. osztály Szabó Béni felhívása az iparosok országos megszervezése érdekében „Erős összefogással azt akarjuk elérni, hogy a kis­ipari a régi nívóra emsljük, a kisipari társadalmat pedig az öt megillető helyre juttassuk" BRASOV-BHASSÓ, július hó. Szabó Bém országgyűlési képviselő, aki egyedüli képviselője a kisebbségi iparosoknak a parlamentben, a napok­ban terjedelmes füzetben számolt be a kisipari szindikátus szervezésére Brassó­ban megalakult nagy bizottság műkő déséről. Jelentésének bevezető részében a kisiparosok szakmai megszervezésének szükségességét fejti ki és ismertette a brassói helyzetet. A mult nemcsak értékes tanácsot, de sokszor parancsot is ad a jelenben élők­nek — kezdi meg beszámolóját, ilyen parancsot látok és látnak e város min- denik nemzetiségéből, mindenféle ipari szakmájából összetevődött vezető tár saim is. amikor egy erős összefogással azt kívánjuk elérni, hogy a kisipart a régi, híres ní­vóra emeljék s a kisiparos-társadalmat az öt megillető helyre juttassuk. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy a régi, bevált intézmények helyébe, minők a Céhek“, később az „ipartestületek“ és azok szakosztályai voltak, a jelenlegi törvények által biztosított alapon olyan uj intézményeket létesítsünk, melyek tel­jes odaadással foglalkoznak az egyes iparágak minden szakmai kérdésével és a területükbe tartozó kisiparosok szociá­lis helyzetével. Szakmai intézményeket akarunk léte­síteni előbb Brassóban, majd az arra il­letékes vezető iparos társainkkal karölt­ve Erdély s később országszerte, egysé­ges szabályzatok alapján, amelyekben mint egv szép nagy családban az egyet­értés, testvéri szeretet, az egymás meg­becsülése, támogatása, segítsége, az em­beriségnek eme örök értékű kincsei ké­pezik azt az örök fényt, mely jótékony melegével egyformán sugározza be e nagy családok minden tagját. Az igy megalakított szakmai szervek­nek előbb megyei, majd országrészi, ké­sőbb országos központi szerveket kívá­nunk felállítani, jól szervezett irodákkal, hozzáértő tisztviselőkkel, egy erős és jól szerkesztett háromnyelvű kisipari lappal, hogy mindezek birtokában a kis­ipar és a kisiparosság érdekei a legtel­jesebb módon előmozdithatók és meg- védhetők legyenek. Azt akarjuk, hogy mint a nyugati nagy iparos államokban, úgy itt ná­lunk is legyen a kisiparosságnak egy olyan kisipari szerve, melynek az erőt és hatalmat a kisiparosság önkéntes mó­don adja, s amely erő birtokában e szerv a kisiparosságot minden kérdésben és minden irányban hathatósan képvisel­heti. A fejlődésre és előhaladásra vágyako­zó romániai kisiparnak és kisiparos­ságnak életérdeke, hogy olyan szerve legyen, ahol a politikai, világnézeti, faji és vallási kérdések teljes kizárá­sával, kizárólag szakmai szociális és jóléti kérdésekkel foglalkozik. Húsz év óta állok a brassói összes kis­iparosság élén, ahová minden alkalom­mal egyhangúlag állítottak. Egy kiváló vezető gárda támogatása mellett, a tel­jesítő képesség határáig menve, állottam és állottunk a brassói iparosság szolgá­latában, mindenütt és minden alkalom­mal megvédve a kisiparosság érdekeit, ahol s amikor a magam és magunk ere­je lehetővé tette. Nem én vagyok hivat­va e munka értékét elbírálni, melyért soha egy lejnyi ellenértéket nem kap­tam, illetve nem kaptunk. Kilenc éve vagyok egyedüli kisiparos tagja a román parlamentnek. Ezen idő alatt csaknem kizárólag e tisztségemnek élve állottam első sorban kisiparos lár- saim szolgálatára, nemzeti különbség nélkül. E munkálataim rendjén sem igé nyeltem, illetve nem fogadtam el soha semmilyen óimén semmiféle ellenérté­két. A kisiparosság tervbe veti megszerve zésénél is kizárólag a kölelesséigérzet ve­zet. Fájna azt látni, hogy ez az értékes társadalmi osztály szétszakadozzon s igy értékben, tekintélyben kevesebb legyen, mint volt. A kisiparos társadalom szél- forgáesolódása nagy hátrányt jelentene az egyesekre, a szakmákra, magára a kisiparos osztályra és nem utolsó he­lyen magára az államra nézve is- Ugyanis öntudatos teherbíró polgárok nevelése sokféle formában az állami életnek is előnyére válnak. Amidőn e nagyhorderejű kérdés meg­oldásához fognak, számítunk mindazon hatóságii tényezők támogatására kikkel e tervünket közöltük és közölni fogjuk. De különösen számítunk azon iparos társainkra, akiknek javára, támogatá­sára, védelmére, életre kívánjuk hívni a tervezett intézményt. Számítunk arra, hogy a kisiparosság belátja azt, hogy akkor, amikor min­den társadalmi osztálynak megvan a ságot valamelyik meglevő országos jel­legű kisipari egyesület keretélje szervez­zük meg Azonban e tervet több okból el kellett ejtsük, fökép pedig azért, mert a számba jöhető ilyen egyesületek kere­tében a különböző iparosok nem osztód­nak szakmai szervekre s enélküí az ál­talunk első helyen tartott cél, a szakmai élet fellendítése stb. nem lett volna el­érhető. Ugyancsak beható vita tárgyát ké­pezte a kisiparosságnak nemzetiségi ala­pon való megszervezése, szindikátusi formában. Ilyen értelemben e tervet is el kellett ejtsük, a többféle okok mel­lett főkép azért, mert a kisiparosságot nemzetiség és szak­mák szerint szétosztani nem lehet, vagy ha egyes helyeken lehetne is, az ilyen szerv nem volna képes olyan te­vékenység kifejtésére, melyre múlha­tatlanul szükség van. Tehát rendkívül sok beható tanácsko­zás után választottuk a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legcélszerűbbet, a szindikátusi rendszerű megszervezést. Az trmifiâiuiâhi iparoson emiéiüraíbao ftfrift sérel­meiül orvoslásai A közelmúltban Érmihályfalvát poli­tikai okok miatt Zilah-hoz csatolták, te­kintet nélkül arra, hogy Zilah többnapi járásra van, Nagyvárad pedig csak egy ugrásra áll Érmihályfalvától. Ezért aztán, ha egy iparos tanoncot akar beszegödtetni, hajnali 4 órakor ül vonatra és Zilahra délelőtt 9 órakor érkezik meg, ha aztán kutyafuttában ott mindent elintéz, délután négy órakor indul vissza és este kilenc órakor van otthon. Ha egyáltalán az ügyet egy nap alatt elintézi, mert ha történetesen több hivatalban van dolga, úgy másnap is kénytelen oltmaradni és ez nemcsak idő és munkaveszteséget, hanem renge­teg költséget is jelent. De számolni kell azzal is. hogy formai, vagy más egyéb okok miatt valamely iratot visszautasí­tanak, ebben az esetben pedig az iparos az egész utazást megismételheti, ami el­képzelhető fizikai és anyagi megterhe­lést vont maga után. Erre való tekintet­tel az érmihályfalvai iparosok emlékira­tot terjesztettek a nagyváradi munkaka­mara és a munkakamaraszövetség elé, amelyben azt kérték, hogy az ipari ér­dekben csatolják vissza őket Nagyvá­radhoz, mert Zilahra 5 órai utazásnak csúfolt bumlizás árán jutnak el, addig Nagyváradra a minden 2 órában induló vonattal 1 óra 45 perc alatt juthatnak el, ami jelentékeny idő és költségmeg­takarítást jelent. „M ipar!e§íiileíelí vsggaisa ez iparosul^“ ORADEA-NAGYVÁRAD. julius hó. A Nagyváradi Építőiparosok Választ­mánya a napokban ülést tartott, amelyen a Kisiparos Liga részéről Weisz Pál fő­titkár is megjelent, aki ismertette a liga álláspontját az együttműködés érdeké- I ben. Megállapodtak abban, hogy min­den általános iparosérdekü kérdésben közös eljárást folytatnak. A szövetség minden felszólalója a leg- nagyob határozottsággal jelentette kí, hogy a volt ipartestületi vagyon törvény szerint is az iparosoké és ehhez feltétle­nül ragaszkodnak. Nem akarjuk elhinni, mondották a felszólalók, hogy az ipa­rosokat otthonukból kizárnák. Itt éltük le életünket — folytatták — a mi pén­zünkből építették az épületeket és itt akarunk meghalni. Nem adjuk fel jo­gainkat és reményünket, hogy az iparos­ságnak a múltban is helye lesz a saját otthonában. 42 éve járok e falak kö­zött — jelentette ki egy idős iparos iz­galomtól remegő hangon — s a sírás fojtogat, ha arra kell gondoljak, hogy száműznek minket inaién.

Next

/
Oldalképek
Tartalom