Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)
1937-06-20 / 138. szám
6 i.jcm BLVBNZgK* 193 7 lunluB 2 0. i ir-rmmui .... II» Ml KÖVESS ISTVÁN Vér és arany Az orosz események uj „Intcmaclonálé mngvit hordják magukban Az Oroszorszá. gon kívül élő kommunistáknak nem elég l enin bolsevjzmusa, többet akarnak, többet remélnek. A „4"-ik Intemacionálét 10—íz tagból álló bizottság irányítja, Trockij nem tagja a bizottságnak, könyveivel és röpiratai- val azonban segítséget nyújt részükre. V őrös. tárnáit tartják Stalint. ki meg akarja fékezni a szélsőbaloldaliakat Elindult tehát a mozgalom Stalin ledöntésére. Két uiön érhetik el céljaikat: i. Földalatti munkát végeznek hazájukban. 2. Világforradalmat, általános za vart keltenek. Vér és arany jelzi útjaikat. Izgalommal várják a sapanyol polgárháború kimenetelét. Nem a baloldal győzelme fontos szemükben, hanem az, hova kerül a spanyol arany?.. Látszat, hogy a valenciai kormány Stalinnal tart. A „4“ — International célját szolgálja a spanyol baloldal, ennek jövőjéért 'harcot, ezért szenved a valóságban. * Arany... A fegyverkezés az aranytermelés fokozáisát parancsolja*. Arany kell háborús célokra. Az olasz kormány jelentése szerint íz milliárd in millió Urán, azaz: 13 milliárd fr. frankói emésztett fel Abesszínia meghódítása. Minden aranyat oda kellett adni a Duce parancsára, ki nemcsak az embert, de a nemes fémet Ls mozgósította. A fegyverkezési verseny aranytcrmelési versenyt hozott magával. Általános megállapítás szerint az 1936 évi aranytermelés az előbbi évi eredményhez viszonyítva 13 százalékkal emelkedett. Ez azonban általános megállapítás, Mert Oroszország arany termelését 577 százalékkal emelte az 1929. évi eredményhez viszonyúvá. A váratlanul összegyűlt aranyfölösleg piacra dobása nagy riadalmat kelteti. Az arany ára esni kezdett, annyira, hogy egyesek az aranyalapok uj átértékelésére gondoltak. Az áresést végül az angol-amerikai „árfolyam kiegyenlitő-alap“ állította meg, összevásárolva az eladásra kínált összes készleteket. Az árfolyam mesterséges fenntartása nem maradhatott titkban, A szovjet-arany piacra dobásával támadt pánik nem szűnt meg teljesen. Tervszerű kommunista aknamunkára gondolnak, melynek az lenne a célja, hogy súlyos pénzügyi zavarokat s ebből folyó forradalmakat keltsen. A kommunisták be akar. jak bizonyítani, hogy a cégi kapitalista pénzügyi berendezkedés elavult, nem állhat meg a mai időkben. . * Párisi lapok Írják: A francia államkincstár súlyos helyzete újból megingatta a francia frankba vetett bizalmat s a tőzsdén a három hónapra szóló külföldi fizetések árfolyamában nagy emelkedés indult meg. Az angol fontot, melynek készpénzárfolyama in körül mozgott, három hónapra 4.60 frankos felárral kötötték. A mult hét végén ez a felár még csak 3.40 volt. —A ne-wyorkí kifizetésnél 22.50 frankos készpénzárfolyam mellett a három hónapra szóló váltóért 97.5 centim felárat kellett fizetni, a szombati 75 centimmal szemben.., A francia jegybank mindent megtesz, hogy korlátozza a spekulációt... * Moszkva jól van értesülve. Tudja, menynyire fonák, látszólagos Európa boldogsága. A nemzetközi munkaügyi hivatal a gazdasági élet általános javulásáról, a termelés emelkedéséről, munkanélküliség apadásáról, üzleti élet élénküléséről tesz jelentést, ugyanakkor azonban arra is figyelmeztet: — Ne bízzuk cl magunkat túlságosan! Nincs „tartós“ igazi javulásról szó. ^ Az amerikai gépkocsiipar 8 millió darab évi termelésből 6 milliót tud eladni. A cipőgyárak évi 900 millió pár cipőt termelnek, melyből mindössze 300 millió pár kerül eladásra évente. Kartellek, trösztök, árdrágítás, nyereség-szétosztás mentik meg a biztos bukástól a nagyüzemeket. Nem szólva a nehézipari üzemekről, melyek háborús rendelések nélkül néhány hét alatt összeomlanak. A gépkerekek éjjel-nappal forognak. Meddig?... Nincs egyelőre válasz erre a kérdésre. Ideges tanácskozások folynak nemzetközi téren. Uj „megbízhatóbb“, „civilizáltabb“ alapra szeretnék helyezni a világot azok. akik józanul látnak és beszélnek. * Egész Európa feszült figyelemmel kisérte azokat a tárgyalásokat, melyeket Londonban folytattak az arany árrögzités érdekében. Kész a terv: 120 shillingben akarják megállapítani ti tolérheíetien ideg-csiHapitó ■ JPWDL Dobozok 3 6 tab?” láva Az én koponyám: az én Wáli&zaSok egy eszme körül I Sa: P Ă LÓ C ZlHORVÁTH GYÖRGY varam Az én házam nem az én váram többé, laká omban nem élhetek teljesen úgy, ahogy alkarok. Nem küldhetők lakásomra minden könyvet, amid akarok és néhol, Európa és Ázsia nagyrészében nem lehelek lakásomban azzal együtt, akivel alkarok. Ugylátszik tehát, egy fokkal szűkíteni ikcll ,az én váram" fogalmát. Lakásom, szobám nem az én váram, talán a koponyám az? Bármennyire is fej,loot a pszichotechnikai, a koponyámban le- zajiódó eseményekről a külvilág csak aikkor szerezhet tudomást, ha én akarom. A gondo?aíszabadság problémája Koponyámon belül, úgy látszik, legteljesebb a gondolatszabadság. Azonban ez is nagy tévedés. A külvilág a legerőteljesebben beleszól lés beleszólt nemcsak gondolkodásomba. de annak az ismeret raktárnak az összehordásába is, amellyel gondolkozom, nem beszélve gondolkodásom eszközeiről. Igaz, hogy szigorúan a koponyámon belül arra gondolhatok, amire akarok, de hogy miire tudok gondolni, azt meghatározták ta- niiitóim, nevelőim', a család és a társadalom, amelyben éltem, a könyvek, az újságok, melyeket olvastam; az előadások, melyeket hallottam. Feltehető, hogy nem ismerem a teljes valóságot s feltehető az is, hogy nem kaptam meg azokat az eszközöket, melyek a tárgyilagos, tehát egyedül számbajöhelő gondolkodás eszközei. Oiyan korszakban nőttem fel, amelyben még hozzávetőlegesen kiegyensúlyozódtak azök az ellentétes hatóerőik, amelyek az emberi gondolkodást befolyásolják. Személyi körülményeim is megengedték, hogy különféle szellemi áramlatokkal ismerkedjem meg, magamra nézve tehát bizonyos megszorításokkal mJég hozzá vetőlege-en igaz az a meg- áLlapitás, hogy a koponyám jelenleg az én váram, legfeljebb arról panaszkodhatnám, ha elvonatkoztatom magam a személyi körülményektől és elképzelem, hogy a földgolyó átlagos polgára vagyok: mondom, legföljebb arról panaszkodhatnám, hogy ez a megállapítás csak statikusan) igaz, gondolkodásom további fejlődését bizonyos körülmények befolyásolják, nehezítjük. De most születő, vagy óvódába induló embertársaim, ha felnőnek, már egyáltalában nem mondhatják majd magúikról, hogy a koponyájuk az ő váruk. Az óvódán kezdve végiig az iskolákon és a családi körön á; a baráti társaságokig, egyesületükig, mindenütt minden hatás arra irányul, hogy a felnövekvő emberek koponya- csonitjai között megbízhatóan standardizált műszer húzódjék meg, amely mindig pontosan arra gondol, amire gondolnia kell. Ha az ilyen műszer, ilyen agyvelő tulajdonosa megszólal, voltaképpen gramafónlemez-rak- tárra emlékezhet, amelyét úgy kondicionáltak, hogy bizonyos ingerek hatására bizonyos lemezeiket vegyen elő és pergessen le. Az igy 'kialakított és már ma is sokmillió példányban létező emberek az emberiség kisebb és nagyobb kérdéseire silereotip válaszokat adnoks pontosan olyan válaszokat., amilyeneket az az államrend és az a 'társadalom helyezett beléjük, amelyek keretében élnek. A gondolatszabadság a testileg és lelkileg irányítottan .tenyésztett emberük korszakában már igen csekély értelmű fogalomnak látszik, holott az egyes társadalmi rendűk és államok még fel sem ismerték az ember biológiai és pszihológiai formai-hatóságának szédületes lehetőségeit. Minden nagy eszme kimagasló harcosai minden korban elsősorban a gyermeknevelésre vetettük nagy súlyt, mert ha természettudományosán nem is, homályosan és ösztönösen felismerték, hogy a világot csak a felnövekvő nemzedék teljes átformálásával tudják eszméikhez formálni. A misszionárius, aki az afrikai faluban főklép az öt-ha':éves gyermekekkel foglalkozik, éppoly .indokból cselekszik, mint amilyenből Németországban a Hitler-Jugend nevelése a legfontosabb, amiért Olaszországban a 'haldiákkal foglalkoznak a legtöbbet és a 'Szovjet 'amBSmsmwmmamí a legfontosabb kérdése a „pionírok“ ‘és az ifjúmunkások nevelése. Miközben humanisták és liberálisok, természettudósok és filozófusok a széliem szabadsága; követelik az emberiség számára, az emberiség lassankint olyan «gyedek tömegévé aJakul, amelyben a szellemi szabadság — látszólag — igen kétes értékű eszmévé kor- csosul. * Az emberiség nagy szellemei szinte kivétel nélkül a gondolatszabadság hívei voltak és fölösleges is hosszan feisotolni azokat az érveket, amelyek a szellem szabadságának végzetes fontosságát igazolják. Fölöslege.; arra utalni, hogy a jégkorszakbeli és a mai emberiség közti színvonalkülönbség száz százalékban a gondolatvzabadságnak köszönhető és az is kézenfekvő, hogy minden tudománynak elengedhetetlen előfeltétele a szellem legteljesebb szabadsága Sokkal érdemesebb azzal foglalkozni, hogy a politika és a tudomány koordináta-rendszereiben milyen szerepe van a gondolatszabad.ágnak.. A politika beállitoitsága elvi.ieg teljesen ellentétben ál! a gondolatszabadság eszméjével. A politika statikus, mert mindenképpen a meglévő, a fennálló rendre veti a fő.sulyt, akár azért, hogy megőrizze, akár azért, hogy megdönt- se és heiyetle egy uj „fennálló rendet“ lé finisen, amelyhez époly erősen ragaszkodik, mint az a rendszer, amelyet megdöntőit. A hatalmon lévő az idők végeztéig meg akarta őrizni azt a rendszert, amelynek ha almát köszönheti, míg a forradalmár csak Ideiglenesen dinamikus beállitottságu: abban a pillanatban, hogy ő került uralomra, szükség- szerüleg ragaszkodik ahhoz a rend:zerhez, amelyet kiépitelt. A „Fennálló rend“, a mindenkori status quo hive pedig ermészetesen ellensége a mindent bíráló, alapjában dina- milku-;. örök-forradalmár igondolalszabadság- nak, amely kizárólag a tudomány koordináta-rendszerében érvényesülhet teljesen. A tudomány minden kérdésben minden megoldást lehetségesnek tart, minden megoldást ideiglenesként kezel, észjárása mindig dinamikus és ellentétben a sraíiku'-dogmatikus politikai észjárással, a fősulyt az igazság kérésé éré veti. A természettudományos gondolkodásnak semmihez sem ragaszkodó, előitéletmentes, minden lehetőséget félté e- lező. minden feltevést ellenőrző, biráló-kisér- letező-kutató izelteme egyben az ideális gondolatszabadság alapja. A kefÉős igazság tana Korunk előtérben lévő homlokegyenest el- 1 egymással a vUlláserlkölcsi és a tudományos ler»:étes Irányzataira jellemző, hogy amíg az ţ igazság s mind a kettő harcban áll a poli- egyík oldalon a szélsőjobbtól a szélsőbalig t.ikai rendszerrel. minden világnézeti irány és politikai forma a gondolatszabadság bizonyos megszorításai mellett foglal állást: ugyanakkor a szélsőjobbtól a szélsőbalig annak a tudománynak a döntő fontosságát hirdetik, amelynek alapja éppen a megszoritásmentes gondolat-szabadság, önkéntelenül is Averroesre gondolunk, a tizenkettedik századi bölcselőre, aki fel állította a kebtős igazság tanát. Az averroesi „igazság“ kettős: teológiai (és tudományos. A kettőnek semmi köze nincs egymáshoz, noha mind a kettő igaz. Averroes okos megalkuvása azonban nem szerelte le a kalifát és kegyvesztett lett, noha hangoztatta, hogy a tudományos igazságok nem cáfolhatják meg a vallási igazságokat, minthogy két különböző síkon mozognak. Napjainkban talán bővített averroesizmusra volna szükség s azt kellene hirdetni, hogy igen sokféle igazság élhet békés egymásmelletiiségben. Ami igaz erkölcsi síkon, az nem feltétlenül igaz tudományos, vagy politikai, síkon és igy tovább, az összes lehető változatban; Korunk különben meg is valósította ezeket a kombinációkat, von ország, ahol harcban áll Minden ideiglenes helyzettől független azonban az a tény, hogy a gondolatszabadság egyedül a tiszta tudomány elengedhetetlen velejárója és hogy a politikus beállítottság nem tűrhet meg teljes gondolatszabadságot. De a tzubadság fogalma a politika centrális problémája és a gondolatszabadság ebből a szemszögből részletkérdéssé válik. Az az irányza:, amely a tömegek szabadságát tartja legfontosabbnak: látszólag nem feltétlen híve a gondolaitszabadságnak, amikor azt állítja, hogy minden olyan gondolatot el kell fojtani, amely nem a tömegek szabadságát szolgálja.. Az előbbiek alapján megnyugtathatnék magunkat, hogy ez az ellentét természetes, mert a gondolatszabadság a tudomány és nem a politika koordinára-rendszenébe tartozik. De ez ebből a szempontból nem megnyugvás, mert az embertömegek minden élelnyiivánulását a politika szabályozza és az ellentét igy már sokkal mélyebben tün;k fel, ha felmerül a probléma, hoigy a tömegeik gondolat-zabadsága érdekében szabad-e elnyomni a gondolarszabadságot? Politika* szabadság kA kérdésekre önként adóddalk feleletek, ha a Végletek szempontjait alkalmazzuk. Ha arra gondolunk, hogy a teljesen Ib-efolyáso- latlan ember csak az lehet, akihez születése perce óta egy árva szót sem szóltok, mert minden beszéd, minden közlés befolyásolás: már nem olyan végzetes katasztrófa a mai nemzedékek befolyásolása- s ha újra a végletekhez nyúlva — emlékeztetjük magunkat, hogy a szóban és írásban közölt gondolat voltaképpen meggyőzésre, befolyásolásra törekszik s igy látszólag a gondolat a gon- dola'tszlabadság legfőbb ellentéte, akkor v.isz- szaiilérhelünk az életihez, megállapíthatjuk, hogy a gondolkodás- élettani művelet, mozgás és épugy szabadságra van szüksége, mint a fizikai mozgásnak. S furcsa felbecsülése a •szellemnek, ha azt hisszük, hogy a bilincsek nem sorvasztják el, hogy béklyók között csak a test pusztul el. Nem, bármely oldalról, bármily szempontból .is érik támadások a gondolatszabadságo:; meg kell védeni, mert a kultúra, a haladás alapja, m-ert nélküle nem lehet jobb, igazságosabb, egészségesebb világot építeni, mert emberi mlvoltunk leg- magasztosabb vonatkozása, hogy a mi koponyánk a mi várunk. Üéc5 Léseié of verses-f^öíeí^ * Fellépési és félten 119 lej az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. AZ ELLENZÉK DÉSI TUDÓSÍTÓJA és megbízottja Nagy Péter ur (Str. Caragiale 10 ) az arany-uncia (37.1 gram) árát, a jelenlegi ; — Ez nem megoldás! — mondják pénz140 shilling helyett. Ugyanakkor amerikai ! ügyi körökben, — A lecsapolás, papírpénz mintára a papírpénznek aranyra való átváL szaporítást, inflációt igényel, ez pedig kike- íásával kísérleteznek. így szeretnék ,,Iecsa~ rülhetetlenül drágasághoz vezet. Nincs más polni“ a piacra kerülő mennyiséget. Hadd ut, mint világkonferencia összehívása az öszkerüljön az arany a közönséghez! j szes valuták árfolyamainak rögzítésére. Van Zeeland belga miniszterelnök most tesz jelentést az európai helyzetről Washingtonban Roosevelt elnöknek. Uj ut kereséséről van szó, mely általános kiengesztelőaéü, kölcsönös engedékenységet parancsol a titokzatos orosz tervek megfékezésére.
