Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)
1937-06-20 / 138. szám
1937 Junius 20. ELEBNZßKi- VélS* Tizéve hali meg Petres Erdély nagy költője Most tiz esztendeje, hogy Petres Kálmán halála gyászba borította Erdély földjét. Kevés ember volt, akit olyan osztatlan szeretet és ragaszkodás vett volna körül Erdélyben, mint ezt a csendesszavu költőt, aki irodalmi munkásságán tat azért is megérdemelte a becsülést, mert generációkat nevelt az erdélyi leányok közül. A marosszéki Jobbágy telkén született Petres Kálmán s innem hozta magával azt a mélységes, rajongó szerete- tét, amely egész életén keresztül égett benne Alig huszonhat esztendős volt, mikor 1913-ban a kolozsvári Maria- num leánygimnáziumának élére állították, de fiatal kora ellenére is olyan buzgón végezte feladatát, hogy az intézetet országos hírűvé tette vezetésével s példát adó szívóssággal, teljes lélekkel dolgozott az erdélyi magyarság nevelésén. Főszerkesztője lett a Kolozsváron megjelenő Pásztortüz- nek és a Magyar Népnek. Irodalmi működése, amilyen mély és igaz érték volt, annyira csendes is. Minden sorát a természet szeretete, az Erdélyhez való ragaszkodás jellemezte és ugyanez jellemzi verseit is. 1927 májusában Párisban,, ahová tanulmányútra küldték ki, megbetegedett, vérmérgezést kapott s a negyven esztendős, életerős férfi rövid, emberfeletti szenvedés után idegenben halt meg. Családja és Erdély magyar társadalma hozatta haza kihűlt tetemét arra a földre, amelyet életében annyira szeretett s most halála után tiz esztendővel alakja mindjobban élni kezd, egyénisége mind nagyobbra nő. iá v'ü ■ * p\oíeltüele goSCH A BOSCH söt 40u fényszóró 3'U világ0s >"<*« mSsugaraB«l szé es «ny a/ uUesteA vUágv be ţ sx6to.< B0?C lü\s5 nem:sa< ‘ k \vinem rnkb-in szép- áUóke- mindene* . k<yjások- p^ek a «X ,s meg. kai szemb-n életesen cpUé^ k . a.'»/orv ta - £tab?’\ bosch gyirt; tó .ak' Wi nelen sza^ ^eiben kaphatok '• c az Északi Sarkért ^ Expedíció egykor és most. Jégország ~'N\ „fővárosa“. Szin-bombákkaS jelzik a A Sark felé vezető utat a modern kutatók Felmérhetetlen kincsekéi takar az jégpáncélja BOÁT/ N\V föl' * Minden szaküzletben kapható! Leomda & Ca. Bucureşti és vidéki fiókjai. Egész városka keletkezettott, az Arktis rádióállomásának és talán későbbi repülőállomásának előőrseként. Az Észalki sárik (teljes meghódítása régi akna az emberiségnek. Megvalósulása még ma is utópisztikus elképzelésnek hiat, bele illene egy uj Jövő század regényébe, vagy H. G. Wells valamelyik könyvébe. A mai. •saíkskutjaltiáis célja sem sokban különbözik a régidkétől: meghódítani az Arklist, hogy végre szabad legyen a föld hosszában is az ui. A közlekedés eddigi lehet ős égéi szerint minden utat csak keresztibe lehet meglenni is az idők törekvései oda irányulnak, hogy a legrövidebb időn belül a hosszúsági körök irányába is lehessen földkörüli utat tenni. ,,Via Északisark“, saját állandó rádióállomással, amelynek hullámain boldogan és diadalmasan haLlszik majd a ,,Halló, iitit rádió Arktis!“ És megnyílik egyszer majd Amerika felé, Japán felé a legrövidebb ut. Pár óra alatt repülhetünk oda, a szó legszorösabb értelmében vett légvonalon. As Északi Sark az orosz expedíció tökéletesen felszerelt laboratóriumot visz magával, valósággal a mellényzsebben, ugyancsak tökéletes repülőgépein Az expedíció előres,letett vezércsoportja majd'nem pontosan a sarkponton ütötte fel tanyáját, egy házikót, amely a legkönnyebben kezelhető s szükség esetén a legrövidebb idő alatt szétszedhető és más, biztosabb Ma, amidőn az utópia megvalósulás elölt áll, visszagondolunk a középkori expedi- ciólkra, melyeknek ugyancsak az volt .a. céljuk, hogy egy átvonuló ulat létesíts-ebelk a föld másik felére az Árkuson keresztül. Ebből a célból indult el már 1524-ben és 1525-ben Verazzono Giovanni és Gomez Esteban expedíciója az Északi sarkra, azzal a reménnyel, hogy igy érkeznek el leggyorsabban — Indiába. Azoilia vette fejébe az emberiség — tele vállalkozőkedvveí és mindig újat akarásai —', hogy az északkeleti és északnyugati átkeléseiket az Északi! sarkon keresztüli1 tegye meg, ha tör ük-szak ad, megrövidítve a hosszú kerülő utakat. Az azóta (következő expedíciónak mindig az a szomorú feladat jutott osztályrészül!, hogy az előző pionírok hulláit felkutassák. Minden hősi fáradozásnak 'tragikus véget vetett azonban az éhség, ,a hideg s a szerencsétlen kutatók százai tévedtek el a borzalmas jégsivatagban. Egyik másilk expedíció ténylegesen elérte az Északi! sarkot, de megelégedtek, mert meg kellett elégedniük azzal, hogy szimbolikusan kitűzték zászlójukat a jégmezőre s tapasztalataikat feljegyezték naplójukba. Az eredeti!, ősi törekvés, hogy a sarkon túl iis jussanak, hogy a sarknak ne az elérése legyen a cél, hanem átvonuló állomássá ágazása — lassan feledésbe merült. Uj utakon Most áll először az ősrégi! 'terv ténylegesen megvalósulás előtte. A repülőgépek csodásán fejlett technikája, a meteorológia immár szinte tökéletessé vált 'tudománya, a rádióhullámok felbecsülhetetlen 'segítsége és legfőképpen a drótnélküli távíró hírszolgálata egy csapásra megváltoztatta a reménytelennek látszó küzdelmet. Mindezeknek segit- ségével megvalósulhat már Cabatos, Verazzono, Gomez és ;a tizenhatodik század többi pionírjainak az álma. Az ő küzdelmük mindenesetre hősiesebb, de kilátástalanabb volt a, mai társakénál. A mostani csapat;, Rövid időn belül már nekilátnak a sárikra vezető útvonal szabályos kijelöléséhez is. A közel 850 kilométer hosszú ut megjelölésének ötletét valóban a meséből lopták el a tudomány emberei. Az eltévedt Jancsi és Juliska kenyérmorzsákat szórt az ut!ra>, hogy visszataláljanak otthonukba s ,a kutatók is .ilyenformán cselekednek. Repülőgépeik 45 kilométer távolságokban hatalmas szinbombákat dobnak le, ame. lyeknek rikító foltja nagy messzeségből is látható. Erre azért van szükség, hogy a helyes visz- szavezető utat könnyen megtalálják, más- részit, hogy az érkező repülőgépekhek se kelljen sokáig keresni az irányt. Ezek a szín- bombák a leendő „Via Arktis“ légi közlekedésnek Is hasznára lesznek. Már nagyban dolgoznak azon is, hogy az Északi sarkon tuli városokkal létesítendő ösiszekö*tő utat megállapítsák s ilymódon kiszámíthassák a legrövidebb útvonalat a legközelebbii hosszirányú földkörüli úthoz. Ma, amidőn az óriási jégmezőkön nemcsak zászlót tűzött ki a diadalmas akarat, hanem már szabályos megf.igyelőállomás is fel van álliltVa repülők és tudósok buzgó együttműködésének eredményeképpen, ma már hiszünk az Arktis jövőjében. Nemsokára éppen úgy értesülve leszünk az Észalki sark viharairól és napsütéséről, mint az angol alsóház vitáiról, vagy a különböző országok érté'ktőzsdeárfolyamáról. Az északi sárik rejtelmei megszűntek az emberiség számára rej- itelmek lenni. helyre vihető. Ez a helyzet pontosan megfelel a siariki viszonyok követelményeinek, hiszen az Arktison nincsen biztos talaj az emberek talpa alatt, a jégmező állandó mozgásban van, minden lassan úszik és sodródik tova. A kutatók megérkezésük után azonnal ellenőrizni kezdték ezt a mozgást s megállapitot)- táki, ho'gy a jég, amelyre kunyhójukat építették, állandó nyugati irányba mozog,, még pedig óránként két tengeri mérföldet tesz meg. Az expedíció többi tagjai veszélyitaTa- nebíb területeken telepedtek meg s ők látják el élelemmel és a kutatáshoz szükséges anyagokkal a vezetőcsoportot. Ott keringnek gépeikkel a jégmezők felett, állandó érintikezJésben vannak a lentiekkel s időnként. valóságos meteorológiai laboratóriumokat dobálnak le ejtőernyőikben a jégtáblákra. Mérőszerkezetek, battériák, 'távcsövek és rádiószerkezeteik lebegnelk lassan, de biztosan lefelé, amelyeket a jégsíivatag úttörői mannaként fogadnak. A modern sarkkutatók élete Az expedioiós csoport élete is sokkal könnyebb napjaink ban, mint régente. A | sarkkutatóik nehéz, földig érő bundáit ma már (bizony hiába keresnénk az expediáid tagjain. Az úgynevezett kísérleti kliimalkamo>- rákban, amelyekben minden tempenaltura mesterségesen előállítható, kipróbálták ,a. különböző rossz hővezetőanyagokat s rájöttek, hogy a szorosan testhez simuló tiszta selyem védi meg a szervezetet legbiztosabban a fagy veszélyétől és a test központi! fűtését a legnagyobb hidegben ás egyensúlyban tartja, ez a vékony és kellemes anyag. Ezekben >a klimalkamarákibian treníroznak jódőre az expediciójelölteik s igy a jégmezőikre az utazás 'Számukra már nem rejt. ismeretlen veszélyt;, a hidégel a mesterséges klímában már megszokva — fel sem veszik azt a sok mínuszt. Hogy mennyit kínlódtak .a régiek élelml- szerlkészlettel, azt gyermekkori olvasmányainkból is tudjuk. A mai gondosan felszerelt csapatoknak ez már a legkevesebb gondol sem okozza. Ma már repülőgépen szállítják a.z élelmiszert. De erre sem igen kerül sor, hála a modern élelmiszerkémia vívmányainak, 'sikerült a legmagasabb kaló- riamennyiiséget a- 'legkisebb helyre szorítani. Egyetlen pirulából áll ez az ebéd, de ez a pirula nem kevesebb, mint száz tyuk húsának a kivonata! Egyéb élelmiszereiket fagyasztott alkoholf (intseka iéwmezömélyén Ma még csend van a jégmezőkön. Mi lesz azonban pár év múlva? Az Arlktisz fejedet- j mi csendjét elveszi majd a repülőgépek bér- jj regese, siető utasok megpihennek egy kicsit, ' limbi,szt esznek talán é.s folytatják sürgős ut- jukar Ázsia vagy Amerika fellé. Hatalmas lágiiflotita veszi majd egész Észak-Ázsiát is birtokába, belevonva' a csendes Szibériát is a légiforgalomba. Egy meseszerűen gazdag nagy terület, amely negyvennégyszer nagyobb Németországnál, nyílik majd meg az emberiségnek, település és kizsákmányolás céljaira A balták csapása és fűrészek nyikorgása mellé — mely a mai Szibéria uralkodó hangja — uj hangok keverednek majd. A dúsgazdag föld felfedi kincseit, amelyek ma még -békésen szunnyadnak ölében. Petróleum és szén rejtőzik beláthatatlan mennyiségben a mélyben, mint utolsó tanúi annak a virágzó növényi és állatvilágnak, amely évmilliókkal ezelőtt benépesítette ezt a területet. - Már ma is ötvenezer ember dolgozik a magasészak legsivárabb pontjain, ötvenezer ember harcol az Arktis,z ellen, fúrnak é.s épilenek, fegyvereik a legmodernebb gépek. A szikratáviróállomások hadalmas hálózata — mént óriási pókháló szövi be az értadet- len vadont. Egyszer majd ezen a helyen, amely ma még a fehér halál birodalma. gyárak erdeje fog kiemelkedni a földből. kémények százai ontják majd füstfellegei. |Ţket a szürke szibériai égre. a kohók tüze világítja be majd a sarki éjszakát. Hatalmas teherrepülőgépetk szállítják majd az ércet és a petróleumot délfelé... Talán abban is siker koronázza majd ezt a hallatlanul nagy emberi teljesítményt, hogv nemcsak újabb nemzetközi bonyodalmakat hoz majd, hanem áldást is... Talán. FÉNYKKPAUHIMOK nátron o* fásban, hatalmas választékban már li® .-r tőí kezdve kaphatók a< ELLENZÉK «Mtttáiyában, Cluj, pluta üaüzát kockáikban őrzik s az alkoholt, ha elfogyott belőle az elemózsia — felolvasztják és mosakodásra használják fel. A sarkváros első lakói Az Északi sarkon jelenleg közel száz ember telepedett: la, őlk a siarkváros első laJkói.
