Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)

1937-06-20 / 138. szám

1937 Junius 20. ELEBNZßKi- VélS* Tizéve hali meg Petres Erdély nagy költője Most tiz esztendeje, hogy Petres Kálmán halála gyászba borította Er­dély földjét. Kevés ember volt, akit olyan osztatlan szeretet és ragaszko­dás vett volna körül Erdélyben, mint ezt a csendesszavu költőt, aki irodal­mi munkásságán tat azért is megér­demelte a becsülést, mert generáció­kat nevelt az erdélyi leányok közül. A marosszéki Jobbágy telkén született Petres Kálmán s innem hozta magá­val azt a mélységes, rajongó szerete- tét, amely egész életén keresztül égett benne Alig huszonhat esztendős volt, mikor 1913-ban a kolozsvári Maria- num leánygimnáziumának élére állí­tották, de fiatal kora ellenére is olyan buzgón végezte feladatát, hogy az in­tézetet országos hírűvé tette vezeté­sével s példát adó szívóssággal, tel­jes lélekkel dolgozott az erdélyi ma­gyarság nevelésén. Főszerkesztője lett a Kolozsváron megjelenő Pásztortüz- nek és a Magyar Népnek. Irodalmi működése, amilyen mély és igaz érték volt, annyira csendes is. Minden so­rát a természet szeretete, az Erdély­hez való ragaszkodás jellemezte és ugyanez jellemzi verseit is. 1927 má­jusában Párisban,, ahová tanulmány­útra küldték ki, megbetegedett, vér­mérgezést kapott s a negyven eszten­dős, életerős férfi rövid, emberfeletti szenvedés után idegenben halt meg. Családja és Erdély magyar társadal­ma hozatta haza kihűlt tetemét ar­ra a földre, amelyet életében annyira szeretett s most halála után tiz esz­tendővel alakja mindjobban élni kezd, egyénisége mind nagyobbra nő. iá v'ü ■ * p\oíeltüele goSCH A BOSCH söt 40u fényszóró 3'U világ0s >"<*« mSsugaraB«l szé es «ny a/ uUesteA vUágv be ţ sx6to.< B0?C lü\s5 nem:sa< ‘ k \vinem rnkb-in szép- áUóke- mindene* . k<yjások- p^ek a «X ,s meg. kai szemb-n életesen cpUé^ k . a.'»/orv ta - £tab?’\ bosch gyirt; tó .ak' Wi nelen sza^ ^eiben kaphatok '• c az Északi Sarkért ^ Expedíció egykor és most. Jégország ~'N\ „fővárosa“. Szin-bombákkaS jelzik a A Sark felé vezető utat a modern kutatók Felmérhetetlen kincsekéi takar az jégpáncélja BOÁT/ N\V föl' * Minden szaküz­letben kapható! Leomda & Ca. Bucureşti és vidéki fiókjai. Egész városka keletkezettott, az Arktis rá­dióállomásának és talán későbbi repülőál­lomásának előőrseként. Az Észalki sárik (teljes meghódítása régi akna az emberiségnek. Megvalósulása még ma is utópisztikus elképzelésnek hiat, bele il­lene egy uj Jövő század regényébe, vagy H. G. Wells valamelyik könyvébe. A mai. •saíkskutjaltiáis célja sem sokban kü­lönbözik a régidkétől: meghódítani az Arklist, hogy végre sza­bad legyen a föld hosszában is az ui. A közlekedés eddigi lehet ős égéi szerint min­den utat csak keresztibe lehet meglenni is az idők törekvései oda irányulnak, hogy a legrövidebb időn belül a hosszúsági körök irányába is lehessen földkörüli utat tenni. ,,Via Északisark“, saját állandó rádióállomással, amelynek hul­lámain boldogan és diadalmasan haLlszik majd a ,,Halló, iitit rádió Arktis!“ És megnyílik egyszer majd Amerika felé, Ja­pán felé a legrövidebb ut. Pár óra alatt re­pülhetünk oda, a szó legszorösabb értelmé­ben vett légvonalon. As Északi Sark az orosz expedíció tökéletesen felszerelt laboratóriumot visz magával, valósággal a mellényzsebben, ugyancsak tökéletes re­pülőgépein Az expedíció előres,letett vezércsoportja majd'nem pontosan a sarkponton ütötte fel tanyáját, egy házikót, amely a legkönnyeb­ben kezelhető s szükség esetén a legrövidebb idő alatt szétszedhető és más, biztosabb Ma, amidőn az utópia megvalósulás elölt áll, visszagondolunk a középkori expedi- ciólkra, melyeknek ugyancsak az volt .a. cél­juk, hogy egy átvonuló ulat létesíts-ebelk a föld másik felére az Árkuson keresztül. Ebből a célból indult el már 1524-ben és 1525-ben Verazzono Giovanni és Gomez Esteban expedíciója az Északi sarkra, azzal a reménnyel, hogy igy érkeznek el leg­gyorsabban — Indiába. Azoilia vette fejébe az emberiség — tele vállalkozőkedvveí és min­dig újat akarásai —', hogy az északkeleti és északnyugati átkeléseiket az Északi! sar­kon keresztüli1 tegye meg, ha tör ük-szak ad, megrövidítve a hosszú kerülő utakat. Az azóta (következő expedíciónak mindig az a szomorú feladat jutott osztályrészül!, hogy az előző pionírok hulláit felkutassák. Minden hősi fáradozásnak 'tragikus véget ve­tett azonban az éhség, ,a hideg s a szeren­csétlen kutatók százai tévedtek el a borzal­mas jégsivatagban. Egyik másilk expedíció ténylegesen elérte az Északi! sarkot, de meg­elégedtek, mert meg kellett elégedniük az­zal, hogy szimbolikusan kitűzték zászlójukat a jégmezőre s tapasztalataikat feljegyezték naplójukba. Az eredeti!, ősi törekvés, hogy a sarkon túl iis jussanak, hogy a sarknak ne az elérése legyen a cél, hanem átvonuló ál­lomássá ágazása — lassan feledésbe merült. Uj utakon Most áll először az ősrégi! 'terv ténylegesen megvalósulás előtte. A repülőgépek csodásán fejlett technikája, a meteorológia immár szinte tökéletessé vált 'tudománya, a rádió­hullámok felbecsülhetetlen 'segítsége és leg­főképpen a drótnélküli távíró hírszolgálata egy csapásra megváltoztatta a reménytelen­nek látszó küzdelmet. Mindezeknek segit- ségével megvalósulhat már Cabatos, Verazzo­no, Gomez és ;a tizenhatodik század többi pionírjainak az álma. Az ő küzdelmük min­denesetre hősiesebb, de kilátástalanabb volt a, mai társakénál. A mostani csapat;, Rövid időn belül már nekilátnak a sárikra vezető útvonal szabályos kijelöléséhez is. A közel 850 kilométer hosszú ut megjelölésé­nek ötletét valóban a meséből lopták el a tudomány emberei. Az eltévedt Jancsi és Ju­liska kenyérmorzsákat szórt az ut!ra>, hogy visszataláljanak otthonukba s ,a kutatók is .ilyenformán cselekednek. Repülőgépeik 45 kilométer távolságokban hatalmas szinbombákat dobnak le, ame. lyeknek rikító foltja nagy messzeségből is látható. Erre azért van szükség, hogy a helyes visz- szavezető utat könnyen megtalálják, más- részit, hogy az érkező repülőgépekhek se kell­jen sokáig keresni az irányt. Ezek a szín- bombák a leendő „Via Arktis“ légi közleke­désnek Is hasznára lesznek. Már nagyban dolgoznak azon is, hogy az Északi sarkon tuli városokkal létesítendő ösiszekö*tő utat megállapítsák s ilymódon kiszámíthassák a legrövidebb útvonalat a legközelebbii hossz­irányú földkörüli úthoz. Ma, amidőn az óriási jégmezőkön nem­csak zászlót tűzött ki a diadalmas akarat, ha­nem már szabályos megf.igyelőállomás is fel van álliltVa repülők és tudósok buzgó együtt­működésének eredményeképpen, ma már hi­szünk az Arktis jövőjében. Nemsokára ép­pen úgy értesülve leszünk az Észalki sark viharairól és napsütéséről, mint az angol al­sóház vitáiról, vagy a különböző országok érté'ktőzsdeárfolyamáról. Az északi sárik rej­telmei megszűntek az emberiség számára rej- itelmek lenni. helyre vihető. Ez a helyzet pontosan meg­felel a siariki viszonyok követelményeinek, hiszen az Arktison nincsen biztos talaj az emberek talpa alatt, a jégmező állandó mozgásban van, minden lassan úszik és sodródik tova. A kutatók megérkezésük után azonnal ellen­őrizni kezdték ezt a mozgást s megállapitot)- táki, ho'gy a jég, amelyre kunyhójukat épí­tették, állandó nyugati irányba mozog,, még pedig óránként két tengeri mérföldet tesz meg. Az expedíció többi tagjai veszélyitaTa- nebíb területeken telepedtek meg s ők lát­ják el élelemmel és a kutatáshoz szükséges anyagokkal a vezetőcsoportot. Ott kering­nek gépeikkel a jégmezők felett, állandó érintikezJésben vannak a lentiekkel s időn­ként. valóságos meteorológiai laboratóriumokat dobálnak le ejtőernyőikben a jégtáblákra. Mérőszerkezetek, battériák, 'távcsövek és rá­diószerkezeteik lebegnelk lassan, de biztosan lefelé, amelyeket a jégsíivatag úttörői manna­ként fogadnak. A modern sarkkutatók élete Az expedioiós csoport élete is sokkal könnyebb napjaink ban, mint régente. A | sarkkutatóik nehéz, földig érő bundáit ma már (bizony hiába keresnénk az expediáid tagjain. Az úgynevezett kísérleti kliimalkamo>- rákban, amelyekben minden tempenaltura mesterségesen előállítható, kipróbálták ,a. kü­lönböző rossz hővezetőanyagokat s rájöttek, hogy a szorosan testhez simuló tiszta selyem védi meg a szervezetet legbiztosabban a fagy veszélyétől és a test központi! fűtését a legnagyobb hi­degben ás egyensúlyban tartja, ez a vékony és kellemes anyag. Ezekben >a klimalkamarákibian treníroznak jódőre az expediciójelölteik s igy a jégmezőikre az utazás 'Számukra már nem rejt. ismeretlen veszélyt;, a hidégel a mesterséges klímában már megszokva — fel sem veszik azt a sok mínuszt. Hogy mennyit kínlódtak .a régiek élelml- szerlkészlettel, azt gyermekkori olvasmá­nyainkból is tudjuk. A mai gondosan fel­szerelt csapatoknak ez már a legkevesebb gondol sem okozza. Ma már repülőgépen szállítják a.z élelmiszert. De erre sem igen kerül sor, hála a modern élelmiszerkémia vívmányainak, 'sikerült a legmagasabb kaló- riamennyiiséget a- 'legkisebb helyre szorítani. Egyetlen pirulából áll ez az ebéd, de ez a pirula nem kevesebb, mint száz tyuk húsának a kivonata! Egyéb élelmiszereiket fagyasztott alkohol­f (intseka iéwmezömélyén Ma még csend van a jégmezőkön. Mi lesz azonban pár év múlva? Az Arlktisz fejedet- j mi csendjét elveszi majd a repülőgépek bér- jj regese, siető utasok megpihennek egy kicsit, ' limbi,szt esznek talán é.s folytatják sürgős ut- jukar Ázsia vagy Amerika fellé. Hatalmas lágiiflotita veszi majd egész Észak-Ázsiát is birtokába, belevonva' a csendes Szibériát is a légiforgalomba. Egy meseszerűen gazdag nagy terület, amely negyvennégyszer nagyobb Németország­nál, nyílik majd meg az emberiségnek, település és kizsákmányolás céljaira A bal­ták csapása és fűrészek nyikorgása mellé — mely a mai Szibéria uralkodó hangja — uj hangok keverednek majd. A dúsgazdag föld felfedi kincseit, amelyek ma még -békésen szunnyadnak ölében. Petróleum és szén rejtőzik beláthatatlan mennyiségben a mélyben, mint utolsó ta­núi annak a virágzó növényi és állatvilág­nak, amely évmilliókkal ezelőtt benépesí­tette ezt a területet. - ­Már ma is ötvenezer ember dolgozik a magasészak legsivárabb pontjain, ötvenezer ember harcol az Arktis,z ellen, fúrnak é.s épilenek, fegyvereik a legmodernebb gépek. A szikratáviróállomások hadalmas hálózata — mént óriási pókháló szövi be az értadet- len vadont. Egyszer majd ezen a helyen, amely ma még a fehér halál birodalma. gyárak erdeje fog kiemelkedni a földből. kémények százai ontják majd füstfellegei. |Ţket a szürke szibériai égre. a kohók tüze világítja be majd a sarki éj­szakát. Hatalmas teherrepülőgépetk szállít­ják majd az ércet és a petróleumot délfelé... Talán abban is siker koronázza majd ezt a hallatlanul nagy emberi teljesítményt, hogv nemcsak újabb nemzetközi bonyodalmakat hoz majd, hanem áldást is... Talán. FÉNYKKPAUHIMOK nátron o* ­fásban, hatalmas választékban már li® .-r tőí kezdve kaphatók a< ELLENZÉK «Mtttáiyában, Cluj, pluta üaüzát kockáikban őrzik s az alkoholt, ha elfogyott belőle az elemózsia — felolvasztják és mo­sakodásra használják fel. A sarkváros első lakói Az Északi sarkon jelenleg közel száz em­ber telepedett: la, őlk a siarkváros első laJkói.

Next

/
Oldalképek
Tartalom